Éppen 10 éve, 2013. december 7-én délben jelent meg a Pangea blog első blogbejegyzése. A terv már régóta érlelődött, de volt némi félelem, hogyan fogják fogadni a blog.hu kifejezetten kemény kommentszekciójában, kiteszik-e egyáltalán az Indexre, egyáltalán észreveszi-e valaki a blogok ezrei között, hogy valahol valaki alapított egy földrajzos blogot. Egyáltalán érdekel-e valakit például Xavér és a geomorfológia?

A blog első oldalmentése a Wayback machine internetes archívumában

Aztán csak pislogtunk. Az első cikk már ment is az Index címlapra, vele érkezett 10 ezer oldalletöltés, és a kommentek hada, ami azóta is kitart. És érkezett még vele sok más, például szakmai visszajelzés, hogy amit mi csinálunk, az olyan amit még senki, a színvonal, érthetőség és a szakmai minőség eléri, vagy meghaladja  a kurrens földrajzi folyóiratok által mutatott szintet. És érkeztek új szerzők, hosszú időn át állandók és alkalmiak egyaránt, akik nézőpontjukkal, kutatási területekkel mind hozzátettek a földrajzos diverzitáshoz, ami sokszor a tudományok határterületén mozgott, néha átcsúszott a történelembe, a biológiába, a geológiába, a demográfiába és megannyi más tudományágba. A blog nagyjából 2016-ig terjedő "fénykorában" hetente egyszer-kétszer jelentkeztünk írásokkal. 10 év alatt összesen 18 szerző 440 blogbejegyzést jelentetett meg, ezekkel pedig már több, mint 4,1 millió lapletöltést ért el a blog. Érdekes volt megfigyelni, hogy eleinte az írásba befektetett munka jellemzően fordítottan arányult az olvasottsághoz, de a blog jobb oldalán található TOP 10 cikkünkbe igen komoly írások is bekerültek idővel. 

Annak ellenére, hogy több ok összejátszása miatt már nem tudunk annyit publikálni, mint a fénykorunkban, valamint az újonnan megjelenő írásaink az index egyre erőteljesebb bulvárosodása miatt nagyrészt kikerültek a blogketrecből, a Pangea összlátogatottsága mégsem csökken, sőt az utóbbi hónapokban kimutatható mértékben nőtt is. Ennek egyik oka, hogy a 440 bejegyzés már egy olyan online földrajzkönyvet jelent, melynek fejezetei számtalan ponton kapcsolódnak egymáshoz és olvasóink láthatóan egyre inkább rákapnak az ebben való barangolásra. Másrészt az utóbbi időben több olyan szakmai/közéleti csoportba is eljutott a blog híre, ahol a tagok kifejezetten szeretik a hosszú és alapos írásokat, és ezeket szívesen meg is osztják egymással. Emellett számunkra nagyon tanulságos látni, hogy a blog látogatottságának van még egy állandó motorja: a Kárpát-medence etnikai térképeiről szóló, magyarul, angolul és románul közzétett írások látogatottsága folyamatosan magas - ez egyrészt azt jelzi, hogy a témára/témáinkra a szomszédainknál is bőven van igény, másrészt ez akár egy további fejlődési irányunk is lehet.

10 év nem kevés, egy átlagos magyar felnőtt éveinek bő hatoda. Ez alatt sokat változott mind a blog, mind a szerzők stílusa, kezdetben talán könnyedebb volt az írások hangvétele, míg az utóbbi időben inkább a mélyebb vizsgálatot igénylő, vagy tágabb témákat átfogó írások felé mozdultunk, hogy közben nagyobb gyakorlatunk legyen a rövidebb ismeretterjesztő írások terén is. A tíz év alatt nyertünk pár díjat, és voltunk egy ideig (2019-2021 között) az index blogketrecének egyik kiemelt blogja is, lett olyan írásunk amely egy külföldi egyetem honlapján is megjelent. Ahogy a Pangea blognak a Dunai Szigetek volt a nagytestvére, a világjárvány alatt lett egy kistestvére is, a 2021 tavaszán induló Háttértörténelem blog, melyre azok az írások kerültek, amelyek nem annyira illettek volna a Pangea profiljába.

Még egy dologra nagyon büszkék vagyunk: a kommentszekciónk minőségére, amiért elsősorban olvasóinknak jár a köszönet. 10 év alatt összesen négy kommentelőt kellett kitiltanunk, ami egyrészt azt jelzi, hogy nem vagyunk túlzottan szigorúak, másrészt azt, hogy ha nagy ritkán gond is van, általában elég egy figyelmeztetés a helyzet normalizálásához.

TOP 5 kedvenc saját írás:

Tranquillius:

1. Mit brennender Sorge - ezt a cikket egy ateista komment "ihlette". Tényleg a katolikusok segítették hatalomba Hitlert? Létezett-e felekezeti ellentét a nácikra és az ellenük szavazók között? A cikk megírása fél évet vett igénybe, legalább hárman olvasták el, adtak hozzá tanácsot, az adatokat a Német Statisztikai Hivataltól kellett elkérni és volt idő, amikor úgy tűnt, hogy nem is lesz belőle semmi. Aztán lett. 
2. Magyarország feldarabolja önmagát - Provokatív cím, de igazából csak egy kis színes lett volna, hogy miféle államok nőttek ki gombaként Magyarország törzséből 1918-ban. Aztán szóltak, hogy tananyag volt az ELTÉ-n a történészeknél, sőt azután könyv is lett belőle, de nem állítjuk biztosra, hogy az ihletet mi adtuk hozzá. 
3. Landolás a szürke gumikacsán - földrajzos pályafutásom leszebb elismerését hozta ez az űrtudományos írás. Elolvasható a kommentszekcióban, be is keretezném, ha nem foglalná el az a sok könyv a helyet a falon, amit a blog írása érdekében kellett beszerezni. 
4. A metró kövei - A metrót azóta felújították, de a kedvenc olvasnivalóm eltűnt. De nem örökre, a Természettudományi Múzeumban nagy örömmel segítettek, amikor megtudták, hogy a metró burkolatáról szeretnék geológiai cikket írni. 
5. A szepesi és az erdélyi szász etnikai térszerkezet története, összesen öt részben - Azóta kiderült, hogy a családfán jó sok szepességi ember van. Véletlen lenne? Vagy a tudat valamilyen szinten megőrzi és átadja az ősök lakóhelyének földrajzát? Ki tudja...

lezlidzsi84:

1. Verseny a Déli sarkért I. - legelső írásom a Pangeán, ami komoly kétségek között és hosszas unszolásra készült el, hogy folytatásaival együtt egy "sarkvidéki" sorozattá nője ki magát. A sorozat nemcsak a Pangeára jelentett belépőt, ennek révén kezdtek megjelenni írásaim az Élet és Tudományban is, és ennek eredményeként kaptam meghívást az Északnyugati-átjáró "hazai szakértőjeként" a Kossuth Rádió egy nagyon profi szerkesztőségébe. (A szakértői titulust egyébként visszautasítottam, főleg, hogy közvetlenül előttem olyasvalaki beszélt, aki át is hajózott az átjárón.)
2. A leggyorsabban növő magyar település - legnépszerűbb írásom, ami egy közelben tett hétvégi biciklizés eredményeként született. Egyben kiválóan bemutatta a statisztikai adatok, valamint a közvetlen megfigyelés bizonyos csapdáit, és egy telefonhívás és egy ezt követő jó hangulatú beszélgetés révén rádöbbentett minket, hogy egyes írásainkat a helyi döntéshozók is olvassák.
3. Karabah vihar után - első többszerzős írásunk, ami eredetileg a Telexen jelent meg - utólag mindketten elismertük, hogy tartottunk attól, mennyire fognak passzolni a másik által írt részek a saját szövegünkhöz - mint kiderült nagyon jól.
4. Azok az írásaim, ahol a témáról való eredeti elképzelésem a kutatás, utánaolvasás során igen nagy mértékben megváltozott - talán a legtipikusabb példái ennek A Nagy Etióp Reneszánsz Gátja, Az afgán ásványkincs és a magyarországi nyelvtudás területi különbségeit boncolgató Hol beszélünk külföldiül?
5. Mivel a blog teljesen nonprofit és szerzői szabadidejükben írják, sokszor nem tudunk időben reagálni az aktuális, földrajzos szempontból (is) fontos eseményekre - ugyanakkor Ukrajna 2022-es orosz inváziója kapcsán gyorsan sikerült megírnunk egy többszerzős, többrészes írássorozatot, melynek különösen az első részében volt nagyon sok munkánk.

DSegyevy:

1. 100 éves a "vörös térkép" - legolvasottabb írásom a Pangeán, amely angolul is megjelent. A téma a doktori kutatásaim egyik akkoriban készülő fejezetének közérthetőbb összefoglalása volt. Nagy büszkeség, hogy ez az írás az egyik legnagyobb és legismertebb nemzetközi térképgyűjteménynek számító David Rumsey Map Collection vörös térképénél is referenciaként szerepel a katalógusban, illetve hogy - ismeretterjesztő jellege ellenére - számos, a témával foglalkozó hazai és nemzetközi kutatóhoz, kutatócsoporthoz is elért, hivatkozott rá például Peter Haslinger de Steven Seegel is megemlítette a vonatkozó kutatásokat és a Pangeát egy tanulmányában. 
2. Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében - ez szintén elég olvasott a blogposzt tulajdonképpen a doktori alapkutatások mellékterméke, és a térképgyűjtői szenvedélyem eredménye. Egyszer csak bevillant, hogy ami Magyarországon pl. Kocsis Károly kutatásainak hála már évtizedek óta megvan, az román viszonylatban még nem elérhető, így jó sok utánajárással ,a saját gyűjteményem részbeni digitalizálásával összeraktunk egy katalógust, ami a lehető legteljeskörűbben igyekszik végig venni a román etnikai térképeket - a szemfülesebbek észrevehetik, hogy a lista időnként a mai napig bővül egy-egy tétellel. Ez az írás is kapott szakirodalmi hivatkozást, mindemellett bekerült a nemzetközi térképtörténeti írásokat listázó adatbázisba is, a legérdekesebb azonban, hogy ez a bejegyzés angol mellett románul is megjelent (köszönet Sebők Timinek a fordításért), ráadásul mindkét változat a magyarhoz hasonló többtízezres elérést hozott össze. 
3. Egy "Nagy-Magyarország"-térkép a Lendvay utcában - ehhez a bejegyzéshez tartozik a Pangea szerkesztőségének egyik legizgalmasabb nyomozása. Annak idején lépésről lépésre követtem a különböző Nagy-Magyarország-ábrázolások médiában való felbukkanásait, még más készülő cikkhez is adtunk tanácsot a témában. A fenti térkép az eredeti ábrázolásban nagyon homályos volt, de egy hírportál munkatársaitól sikerült jobb minőségű képeket szereznünk. Ezt követte a lázas, többnapos kutatás, még a térkép kézitérkép verziójának eredetijét és hasonmás kiadását is megvásároltuk egy antikváriumban, de végül sikerült igazolni, hogy egy német nyelvű Monarchia-térkép egy darabjáról van szó.
4. Hegyi-Karabah a vihar után: mit jelent az újabb tűzszünet? - Ez a cím már lezlidzsi84-nél is szerepel, vele közösen írtuk ugyanis eredetileg az akkoriban induló Telex megkeresésére. A Lipcsei Egyetemen volt egy kurzusom, ahol tanulmányútra mehettünk az akkor még létező Hegyi-Karabah-ba, így az ember sok mindent a saját szemével is láthatott. Az írás angol nyelvű verziója a Lipcsei Egyetem ReCentGlobe oldalán kötött ki. A kétszerzős írás olyan jól sült el, hogy azóta több közös írás is született a Pangeán. 
5. Útibeszámoló a háborús Ukrajna nyugati hátországából - ez is egy lezlidzsi84-el közösen írott poszt-sorozatunk egyik része. A 2014 óta tartó orosz katonai agresszió újabb hullámának elején, 2022 március végén - április elején voltam néhány napot Lvivben illetve Kárpátalján. Ekkor az oroszok még Kijev mellett voltak, Lvivben is mindennaposak voltak a légiriadók (ilyenben a szerzőnek is volt része), pár nappal később kapott találatot is a város (ekkor a szerző már nem volt ott), de a Munkácson kiállított szovjet tank is ezekben a napokban élte végnapjait. A bedeszkázott templomok és a mindennapi élet keveredése nagyon kézzelfoghatóvá tette azt, hogy az etnikai földrajzzal foglalkozó kutató kutatási területe időnként milyen releváns tud lenni, és rájöhet, hogy néhányan a falujában is olvassák a blogot.

Köszönjük olvasóinknak és szerzőinknek ezt a 10 évet!