Írássorozatunk első részében az Audi győri megtelepedésével, a gyár fejlődésének állomásaival és sajátosságaival, valamint a város gazdaságában betöltött szerepével foglalkoztunk - ma pedig megvizsgáljuk, hogy a "járműipari reneszánsz" milyen társadalmi hatásokkal járt a városra és nem is olyan szűk…
Mit adtak nekünk az audisok?
A győri Audi-gyár a hírekben meglehetősen gyakran szereplő nagyüzem, akár a gyárnak jutatott támogatásokról, akár a létszám bővüléséről/csökkenéséről, akár a Magyarországon némileg szokatlan bérküzdelmekről vagy a hazai viszonylatban szintén szokatlanul aktív szakszervezet dolgairól legyen szó. Mi…
A "leghíresebb" győri polgármester-választás
Az önkormányzati választás során nagy port vert fel a győri választás eredménye, mellyel kapcsolatban igencsak szélsőséges vélemények, bizonyos tekintetben pedig nagyfokú értetlenség, na és persze rengeteg téves információ, félreértelmezés látott napvilágot. A Borkai Zsolt körüli botrány és annak…
A leggyorsabban növő magyar település
Magyarország legnagyobb arányú valós lakosságnövekedését produkáló települése 8 év alatt 1562 főről 3225 főre növelte a lakosságát, mely részben egy a településmagtól 4 kilométerre megépített, szomszéd városhoz csatlakozó lakóparknak köszönhető. A Győr melletti Vámosszabadiról illetve a…
A győri hidak problémája
Euler után szabadon: hogyan passzírozzunk át látszólag korlátlanul növekvő számú gépjárművet egy szűk utcákkal rendelkező kertvárosból egy szintén szűk utcákkal rendelkező történelmi belvárosba, korlátozott számú folyami átkelőhelyen úgy, hogy a lehető legkevesebb ponton okozzanak gondot? (Ha úgy…
Laktanya a város szívében
Győr folyók és főutak közé szorított, viszonylag nagy, de zsúfolt belvárosának egyetlen igazán kézenfekvő terjeszkedési területe van: déli irányban akadályt jelentő vasútvonalon át. Ezt a - nagyjából a város földrajzi középpontját jelentő - területet azonban igen…
Tószigetcsilizköz
A kissé fura elnevezés egy járás nevét fedi, amely rendhagyó módon három tájegységet: a Tóközt, a Szigetköz egy részét, valamint a Csilizközt egyesítette. A Győr (később Győr-Moson-Pozsony majd Győr-Moson) vármegyei járás nemcsak több, egyedi arculatú tája miatt volt különleges: igen ritka volt a…
Gyárvárosból regionális központ: Győr városföldrajza az 1970-es évektől
Győr a 70-es évekre újabb szerepkörváltás küszöbére érkezett. Az első részben felvázolt, az iparváros lét kiteljesedéséig bemutatott fejlődéstörténet nagyjából a 100 ezer fős lélekszám 1970-es elérését követően új irányt vett: A lakótelepek építésével megváltoztak a népességi arányok a városon…
Erődből gyárváros - Győr városföldrajza az 1970-es évekig
Győr a legtöbb, a várost nem, vagy csak felületesen ismerő ember fejében nagy iparvárosként él, ez azonban mára már nem igaz, sőt a várost csak meglepően rövid ideig lehetett így jellemezni. Ugyanakkor Győr gazdasági szerepköre és ezzel együtt társadalma több alkalommal szokatlanul gyorsan alakult…