Tavaly év végén nagy figyelmet kapott egy, a Fidesz Lendvay utcai székházában látható nagyméretű térkép, és még hetekkel később is meglehetős érdeklődésre tartott számot a sajtó részéről. A térkép egy, az Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalára 2019. december 16-án feltett, a Fidesz elnökségéi ülését ábrázoló fényképnek köszönhetően került a figyelem középpontjába annak kapcsán, hogy Horvátország miniszterelnöke nehezményezte a térkép tartalmát. Bejegyzésünkben megpróbálunk utánajárni, hogy mit lehet tudni a térképről, illetve körbejárjuk a horvát észrevételek lehetséges történeti hátterét is.
Mit ábrázol a térkép?
Az eredeti fotón (lásd fent), amely a legtöbb sajtóinterpretációt elindította, maga a térkép túlságosan homályosan látszik ahhoz, hogy meg lehessen mondani, hogy mit ábrázol, a legtöbb sajtómegjelenés azonban "Nagy-Magyarország-térképként", egy helyütt pedig "Közép-Európa-térképként", tematikáját tekintve pedig, ha kitértek erre, a legtöbbször vasúti térképként hivatkozott a térképre. A figyelmes szemlélőnek néhány furcsaság azonban már ezen kép alapján is feltűnhetett. Az első ilyen furcsaság az az, hogy a történeti Magyarország alakjához képest a térkép szokatlanul széles. A második az az, hogy a térkép nem szigettérkép, hanem az ország határain túlnyúló, de a kereten belül látható területeket a magyarországi területekhez hasonló részletességgel ábrázolja. Ez utóbbi megoldás a korabeli nagyméretű Magyarország-térképek esetében bár lehetséges volt, nem volt kifejezetten elterjedt, lásd pl. A Magyar Állam közigazgatási térképét 1914-ből). A harmadik furcsaság abban áll, hogy a történelmi Magyarország helyzete a kereten belül nem központi, hanem a keret jobb oldalán foglal helyet, vagyis szokatlanul nagy kiterjedésű nyugati területeket is ábrázoltak.
A negyedik furcsaság, hogy a térképen sem címet, sem jelmagyarázatot nem látunk, pedig ez a nagyméretű térképek esetében is jellemző kellék. Mindezek együtt, de különösen az utolsó pont arra engednek következtetni, hogy talán nem a teljes térképet láthatjuk a keretben, hanem egy részét – azt a részét, ahol a címnek kellett lennie, levágták, továbbá gyanút foghatunk, hogy talán nem is egy „Magyarország-térképpel” van dolgunk, hanem egy nagyobb térképpel, de a homályos fénykép alapján az egyértelmű továbblépés nem volt lehetséges.
A kérdés megválaszolásához egy, a 24.hu-n megjelent cikk vitt közelebb, abban ugyanis szerepeltek már jobb minőségű képek is a térképről.
Ezek közül minket különösen az alábbi fénykép érdekelt:
A térkép a Fidesz székházának ebédlőjében a 24.hu fényképén (Fotó: Marjai János / 24.hu)
A cikkből kimenthető változat ugyan még mindig nem elégséges felbontású ahhoz, hogy a részleteket össze lehessen vetni, de a 24.hu által a rendelkezésünkre bocsátott eredeti felbontású fénykép részletei már megfelelő alapnak tűnnek a továbblépéshez, és több érdekességet is leolvashatunk róluk.
Az első érdekesség a térkép déli szegélyén, az Adriai-tenger területén olvasható „Adriat”, illetve az „Adriat” felirat „t” betűjétől pontosan keleti irányban található „D” betű. Ez erősíti a gyanút, hogy a keretben szereplő térkép déli részét levágták, hiszen az egyik felirat az Adriai-tengert (Adriatisches Meer), a másik Dalmáciát (Dalmatien) jelöli. Ugyanezt tapasztaljuk a térkép északi szegélye kapcsán is, ahol a Bajorország területén olvasható „Deut”-felirat a Német Birodalmat (Deutsches Reich) jelöli. Ezen a ponton azonban – kivált a déli példánál – nem csak a feliratok csonkasága, hanem azok német nyelve is érdekes. Különösen érdekes, hogy több nagyobb népességszámú magyarországi településnév esetében is szerepeltették a német nevet is (pl. Győr – Raab, Szombathely – Steinamanger, Sopron – Ödenburg, Székesfehérvár – Stuhlweißenburg, Pécs – Fünfkirchen, Szabadka – M. Theresiopel, stb.), sőt a nagyobb horvátországi városok esetében a horvát név mellett még a párhuzamos név sem a magyar, hanem a német volt (Zagreb – Agram, Karlovac – Karlstadt, Osijek – Esseg stb.). Ami azonban a legfurcsább, az az, hogy Magyarország nevét kizárólag „Ungarn”-alakban tüntették fel a térképen.
A Lendvay utcában szereplő térképen olvasható „Ungarn”-felirat (Fotó: Marjai János / 24.hu)
24.hu
A nagyobb magyar települések magyar és német elnevezései a Lendvay utcában lévő térképen. (Fotó: Marjai János / 24.hu)
24.hu
Mindezek alapján valószínű volt, hogy ha a térkép eredetét kutatjuk, akkor egy, a történeti Magyarországnál nagyobb területet ábrázoló, osztrák vagy német térképet kell keresnünk. Ezen belül a jelentékeny nyugati, és a minimális keleti nem magyar vonatkozású területek ábrázolása azt valószínűsítette, hogy egy, az Osztrák–Magyar Monarchiát, esetleg Közép-Európát ábrázoló térképet kell keresnünk, ha ugyanis egy német nyelvű Magyarország-térképpel lenne dolgunk, akkor Magyarország valószínűleg központi helyzetű lenne a térképlapon.
Végül a fenti következtetésekből kiindulva, számos térkép átvizsgálása után sikerült is egy egyezést találnunk:
G. Freytags Karte von Österreich–Ungarn. [Freytag térképe Ausztria-Magyarországról] Bécs, G. Freytag & Berndt GmbH 1:1 500 000. 1914? 83 × 63 cm
A cím nélküli párhuzamok keresésénél elsősorban a térkép adattartalmára, a szöveges tartalom írásmódjára, méretére, és helyzetére, továbbá a térképen alkalmazott jelek hasonlóságára érdemes figyelni.
A címadás kérdése a fentinél valójában bonyolultabb. A térképen szereplő cím, ahogy azt a jelmagyarázatot alább bemutató ábrán is láthatjuk, valóban ez, azonban a térkép külső borítóján már némileg más cím szerepel:
G. Freytag: Hand- und Reisekarte von Österreich-Ungarn. [Ausztria-Magyarország kézi- és útitérképe] Bécs, Kartographische Anstalt G. Freytag & Berndt, Ges. M. B. H., 1:1 500 000. 1914?
A két cím tartalmilag nem különbözik jelentősen, de a térkép bibliográfiai adatainak egyértelmű rögzítése nehézségekbe ütközik.
Az idézett térkép ugyanakkor egy jelentős attribútumában eltér a falon lógó térképtől: sokkal kisebb méretarányú (1:1 500 000), a szélessége pedig „mindössze” 83 cm, míg a falon lógó térkép méretarányát és méretét ugyan felirat és mérési lehetőségek hiányában nem tudjuk pontosan megbecsülni, de legalább 2,5-3 méter széles és legalább 1:500 000 méretarányú lehet, de inkább nagyobb. Ez a körülmény tehát a további következtetéseink univerzális jellegével kapcsolatban némi óvatosságra ad okot, mindazonáltal a legtöbb szempontból védhetőnek tűnik abbéli vélekedésünk, hogy a fenti térkép és a Fidesz székházában látható térkép szoros összefüggésben van egymással.
G. Freytags Karte von Österreich–Ungarn 1914?
Magángyűjtemény
A kisebb méretű térkép a Freytag & Berndt nevű, ma is létező és az egyik legismertebb osztrák térképkiadó terméke, amelynek üzlete a legutóbbi évekig, 2014-es elköltözésig mintegy 239 éven keresztül folyamatosan ugyanazon a helyen, a Kohlmarkt 9-es szám alatt működött Bécsben. A kisebb térkép eredetileg 1914 körül jelent meg, illetve – némileg talán sötétebb domborzatábrázolással – 1975-ben reprintben is kiadták. A Pangea szerkesztősége a további feldolgozás érdekében különböző antikváriumokból be is szerzett egy eredeti és egy reprint kiadást is. Ebben a bejegyzésben az eredeti kiadással dolgozunk, amelynek egy tetszőlegesen nagyítható példányát online is meg lehet nézni a Hungaricana térképes adatbázisában.
Némi problémát okoz a kisméretű eredeti térkép datálása. A térképlapon ugyanis nem szerepel évszám, ahogyan a borítón sem tudunk ilyet azonosítani. A reprint kiadás ugyanakkor 1914-re datálja a térképet, itt a borítón a következő szöveg szerepel (a jelmagyarázatnál lévő cím megegyezik az eredetivel): "Österreich-Ungarn 1914. [Ausztria-Magyarország 1914] Freytag - Berndt & Artaria, Wien". A térkép sarkán szereplő szöveg mindemellett enyhén bizonytalan: "Reproduktion einer Freytag & Berndt Karte aus dem Jahre 1914" [Egy Freytag & Berndt térkép reprodukciója 1914-ből]. Az eredeti kiadás hátsó borítóján ugyanakkor láthatunk egy 1915-ös évszámot. Ez az évszám azonban nem a térkép kiadásának évét jelöli, hanem a szövegben reklámozott zsebatlasz 1915-ös kiadását reklámozó szöveg része. Ez elsőre azt is jelenthetné, hogy a térkép maga is 1915-ös kiadású, ettől függetlenül lehetett a térkép 1914-es kiadású is, hiszen a korabeli zsebatlaszok évről évre frissített, de azonos struktúrájú kiadványok voltak, így 1914 végén előfordulhatott, hogy már az 1915-ös ajánlatokat is reklámozták. Mindent egybevetve a legvalószínűbb kiadási évnek tehát az 1914-es év tűnik.
A kisméretű térkép eredeti (balra és középen) és reprint kiadásának (jobbra) borítói
Magángyűjtemény
Az eredeti kiadvány borítója szerint a térképet el lehetett érni kiadói papírtokban, lenvászonra kasírozott, hajtogatott és lécekkel ellátott falitérkép-formátumban is. Mivel eddig nem találtunk másik, a Fidesz-székházban található térképhez hasonló méretű példányt, arra nem tudunk válaszolni, hogy a nagyméretű térképet a kiadó kiadványként is árusította-e, esetleg csak egyedi megrendelésre gyártott ilyen kivitelt, vagy éppen valaki „házilag”, de az eredetivel megegyező minőségben készítette-e el. Arra sem tudunk válaszolni továbbá, hogy a nagyméretű térkép a kisebb változattal egy időben, esetleg később készült-e (vagy akár előbb). A kivitelező kapcsán, mivel a kisméretű változat is eleve több kivitelben készült, reálisan az első, esetleg a második esetről lehet szó a fent soroltak közül. Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a nagyméretű térkép tényleg nem ábrázolta eredetileg az egész monarchiát, hanem csak kisebb területeket, hiszen az más térképpel is előfordult, hogy külön térképként kiadták ugyanannak a térképnek egy kisebb, valamilyen szempontból érdekesebb részét is (ilyen pl. a Bátky–Kogutowicz–Teleki neve alatt 1940-ben, az Államtudományi Intézetben megjelenő etnikai térkép egész Magyarországot, illetve a Deér-féle Erdély-monográfia mellékleteként megjelenő, csak Erdélyt ábrázoló változata). Mindezek ellenére a fent már említett nem központi tájolás, a hiányzó cím- és jelmagyarázat, valamint a térkép szélén szereplő félbevágott feliratok mégis sokkal inkább azt valószínűsítik, hogy a szóban forgó térkép egy monarchia-térkép része volt eredetileg.
A kisméretű (balra) és a Fidesz székházában található (jobbra) térkép déli szegélyeinek összehasonlítása (Fotó: Marjai János / 24.hu)
Magángyűjtemény, 24.hu
A terület kérdéskörének körüljárása után a következő témakör, hogy pontosan mit ábrázolhat a térkép. A 24.hu-n megjelent, Szalay Tihamér és Déry Attila kutatásaira hivatkozó cikk alapján annyi tudható, hogy a térkép „Közép-Európa azon vasútvonalait tartalmazza, amelyek megvalósításához, építéséhez Groedel Ármin szállította erdőbirtokairól kitermelt és az általa szabadalmaztatott eljárásokkal feldolgozott vasúti talpfákat és távíró oszlopokat”. Alaposabb szemrevételezés nyomán azonban látható, hogy a térkép, ahogy azt a kisebb méretű térkép jelmagyarázata is sejteti, nem kifejezetten vasúti térkép: például nem tükrözi a vasútvonalak közti hierarchiát, ahogy más, kifejezetten csak a vasúti térképekre vonatkozó tulajdonsággal sem bír. A térképen valamennyi, 1914 körül már üzemelő vasútvonal fel van tüntetve, és erősen kérdéses, hogy a család minden, a térképen ábrázolt vasútvonalhoz szállított volna talpfát. Érdekesség, hogy a térképen fel van tüntetve később „gumivonat” néven elhíresült Dunapataj–Kalocsa–Baja vasútvonal is, amely hosszas tervezgetés után végül soha nem épült meg, bár az ötvenes években az alépítmény megépítésébe belekezdtek (köszönjük a vasúti vonatkozású háttérinfókat a blog egy másik szerzőjének, Ferriviariusnak).
A későbbi „gumivasút” meg nem épült nyomvonala a kisméretű (balra) és a Fidesz-székházban található (jobbra) térképen (Fotó: Marjai János / 24.hu)
Magángyűjtemény, 24.hu
A rendelkezésre álló fényképeken nem látunk a Lendvay utcában lévő térképen ábrázolt vasútvonalaknál semmiféle olyan utólagos kiemelést, ami arra utalna, hogy szerettek volna kiemelni néhány családi kötődésű vasútvonalat, bár ennek megnyugtató tisztázáshoz jobb minőségű fényképre lenne szükség. A kérdés további tisztázáshoz érdemes volna látnunk Szalay Tihamér és Déry Attila szintén a cikkben említett kutatásait is, ezt azonban eddig nem értük el (ha meglesz az anyag, bejegyzésünket frissítjük).
A kisebb térkép jelmagyarázata
Magángyűjtemény
A kisebb térkép jelmagyarázata szerint a térkép nem csak a vasút-hálózatot, hanem a főutakat (Hauptstraßen) is ábrázolja. Ezeket, ahogy az alábbi ábrán láthatjuk, a nagyobb térképen is be lehet azonosítani. Apró különbség a kisméretű térkép eredeti és reprint kiadása között, hogy előbbi zöld, utóbbi piros színnel jelöli az utakat, míg a nagyméretű térképen ez feketének tűnik, de az erős nagyítás miatt nem vehető biztosra, hogy valóban fekete is volt eredetileg. Ezek az utak még csak nyomokban emlékeztettek a mai hierarchikus közút-hálózatra – a vasút jelentősége a nagyobb távolságok esetén jóval nagyobb volt akkoriban – és bár az ábrázolás sem volt teljeskörű, néhány utat azért be lehet azonosítani. A kisméretű térképen látni lehet továbbá az erődöket és erődített helyeket, illetve egyszerűbb domborzat-ábrázolást is, amelyeknek a nyomait a nagyobb térképen is látni, de ilyen felbontás mellett nem lehet egyértelműen beazonosítani.
Utak a kisméretű (balra) és a Fidesz-székházban található (jobbra) térképen (Fotó: Marjai János / 24.hu)
Magángyűjtemény, 24.hu
További érdekesség, hogy a nagyobb méretű térkép nem részletesebb a kisebbnél, azon – szúrópróbaszerű ellenőrzés alapján – éppen ugyanazok a települések vannak ábrázolva, mint a kisebben, és az egyéb tartalmak sem részletesebbek, illetve differenciáltabbak, pedig a méret ezt már lehetővé tenné.
Mindezek alapján erősen gyanítható, hogy a falon szereplő térkép alapja egy 1914 körüli osztrák készítésű monarchia-térkép volt, amely azonban nem specifikusan vasúti, hanem annál általánosabb tartalommal bírt, ugyanakkor a továbblépéshez jó lenne egy eredeti méretű másik példányt is találni.
Horvát vonatkozások
Érdekes kérdés, hogy miért éppen a horvátok emeltek kifogást a térkép tartalma ellen, miközben a magyar félnek talán a horvátokkal volt a legkevesebb konfliktusa a szomszédos országok közül. A lehetséges válasz véleményünk szerint az, hogy a horvátok a Szent Korona országain belül önálló, területi attribútumokkal is rendelkező entitásnak tekintették magukat a térkép vélelmezett keletkezése, illetve az azon rögzített történelmi állapot idején, azonban a horvát és magyar területeket elválasztó határvonal az Orbán Viktor közösségi oldalára posztolt homályos fényképen nem látszott, így az ország teljesen egyneműnek tűnik nem csak a 64, hanem a 72 egykori vármegyére nézve is.
Horvátország és Magyarország, a "horvátok" és a "magyarok" egymáshoz való viszonyának közjogi története meglehetősen összetett. A két ország közös történelme 1091-ben kezdődik, amikor I. Szent László (1077–1095) a megözvegyült horvát királyné és egyben testvére, Szép Ilona kérésére bevonult Horvátországba (aminek területi súlypontja, illetve adminisztratív központja ekkor még délebbre esett Zágrábnál), azonban horvát királlyá ő nem, csak az őt a magyar trónon követő Könyves Kálmán (1095–1116) koronáztatta magát 1102-ben, Tengerfehérváron (Biograd). Ezt követően a két ország évszázadokon keresztül formailag perszonálunióban, a Szent Korona részeként, de valójában annál jóval sokrétűbb, igen egyedi és számos területi és jogi változással kísért konstrukcióban létezett. Az unió létrejöttének körülményei azonban vita tárgyát képezik: míg egyesek a horvát előjogokat Könyves Kálmán és a horvát nemesség megegyezéséből (Pacta Conventa) eredeztetik – addig mások (a Pacta Conventa nem eredeti voltára hivatkozva) a történteket katonai hódításként interpretálják, és az előjogokat inkább a magyar uralkodók esetenkénti és egyoldalú engedményeiként láttatják. A gyakorlatban – méretéből és a királyi udvar helyéből kifolyólag – magyar túlsúly érvényesült, és bár kezdetben külön horvát királykoronázások is voltak, később ez elmaradt, és Horvátországot jellemzően a király által kinevezett bán irányította, de a korabeli viszonyok között ez nem jelentette azt, hogy a két terület a mai értelemben egy ország is lett volna. Horvátországnak később külön országgyűlése is alakult (sabor/szábor). Mindezt Horvátország, Dalmácia és Szlavónia fogalmának és határainak folyamatos változásai, valamint a horvát nemesség gyakran változó, ugyanakkor saját külön létét biztosítani szándékozó, és később hivatkozási alapként szolgáló törekvései is kísérték.
A törökkorban azonban bár – a Szent Korona részeként – trónját a Habsburgok örökölték, Horvátország területének nagy része oszmán megszállás alá került, míg a többi része jellemzően Habsburg-igazgatású, katonai közigazgatási egységekbe, határőrvidékekbe tömörült. A törökök kiűzése sem állította vissza azonban a korábbi állapotot – a horvát előjogok tekintetében jelentős visszalépés történt, mivel a Habsburg uralkodók évszázadokig nem hívták össze a horvát országgyűlést. Emellett a mai Horvátország területe közigazgatásilag továbbra is széttagolt maradt: Horvátország, Szlavónia, a katonai határőrvidék, Dalmácia és Isztria (Isztria az Osztrák Tengermellék részeként) egymástól különálló közigazgatási egységeket képeztek – az utóbbi kettő közvetlenül az osztrák császári korona része volt. Ma Horvátországhoz tartozik a korábban többnyire Zala vármegyéhez tartozó Muraköz (Međimurje), illetve az egykor Baranya vármegye déli részét képező Baranya-háromszög (Baranja) is.
A sabor-t csak a 19. században hívták össze újból. Ekkoriban, a nacionalizmusok közép-európai kibontakozásának idején erősödött meg a horvát identitás erősítését, és a délszláv területek (ideértve a horvát mellett a szerb és szlovén területeket is) hosszú távon egy horvátok vezette délszláv államban történő egyesítését zászlajára tűző, sok szempontból speciális tulajdonságokkal bíró mozgalom, az illírizmus is.
Az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően, 1868-ban azonban létrejött a horvát–magyar kiegyezés is, amely rendezte a Horvátország és Magyarország egymáshoz való viszonyát, és (formailag a Magyar Királyságon belül) Horvátország – Horvát–Szlavónország néven egyesülve Szlavóniával és a Határőrvidékkel, de Fiume, Isztria és Dalmácia nélkül – egyértelmű területi határokat kapott, továbbá jól körülírt belügyi autonómiára tett szert. Ez alapján a Magyar Királyságon belül a közigazgatási Magyarország és Horvát–Szlavónország egy államközösséget alkotott mind a monarchia többi országával, mind a külországokkal szemben (és ez az állapot maradt érvényben egészen 1918-ig, az első világháború végéig). A magyar–horvát viszony ezt követően sem volt teljesen zökkenőmentes, mert miközben a zágrábi vezetés a saját érdekeit védelmezte a horvát–magyar kiegyezést többször megsértő budapesti politikával szemben, maga is erőteljes nemzetépítésbe kezdett, és erős asszimilációs nyomást igyekezett gyakorolni többek között a szlavóniai magyar kisebbségre is. Magyar részről pedig a Szlavóniai akciót érdemes megemlíteni, amely a Julián-egyesület révén kulturális eszközökkel igyekezett a szlavóniai magyarság asszimilációját lassítani, ugyanakkor hosszabb távon Kelet-Szlavónia „visszamagyarosítása” is felmerült. Ezzel párhuzamosan a horvát és a magyar arisztokrácia összeolvadása is felgyorsult.
A térképi ábrázolások és a földrajztudomány eszközrendszere kiváló terepei voltak a nemzetépítésnek, illetve a „táj nemzetiesítésének”. Ezek alapján a korabeli térképeket értelmezhetjük a térképek készítői illetve megrendelői térképzetének, illetve ország- és nemzetkoncepcióinak egyfajta lenyomataként is. A magyar kiadású nagyméretű országtérképek 1918 előtt a történelmi Magyarország mellett, illetve annak részeként Horvát–Szlavónország területét is ábrázolták, viszont az országhatáron túl jellemzően semmit, vagy csak egy vékony sávot. Lónyay Menyhért megrendelésére Hátsek Ignác 1870-ben szerkesztett egy nagyméretű Magyarország-térképet. A térkép szigettérkép, viszont az országon belüli nagyobb közigazgatási egységeket, így Horvátországot is jól láthatóan elkülöníti. Itt azonban még nem az egységes Horvát–Szlavónországot, hanem Horvátországot, Szlavóniát, illetve a Határőrvidéket külön ábrázolták. A fentebb részben már említett, szintén A Magyar Állam közigazgatási térképe címet viselő, de már nem Lónyayhoz kötődő 1884-ben, 1900-ban és 1914-ben megjelent térképek csak ország- és vármegye-, járás- és városhatárokat tüntették fel, egyéb hierarchia nincs. Ezek a térképek Horvát–Szlavónországot semmilyen térképi eljárással, sem határvonalakkal, sem a név térképen való feltüntetésével nem jelölik külön entitásként, sőt a nagyobb városoknak (pl. Zágráb, Eszék, Károlyváros, stb.) csak a magyar elnevezését tartalmazzák, a horvátot nem.
Egy 1875-ös keltezésű, azonos szelvényezésű és című, hasonló méretarányú, de kéziratos, a szomszédos országok területéből egy vékony sávot ábrázoló térképen az alábbi, feltehetőleg egy korrektorhoz köthető, 1876 decemberi keltezésű kézzel írott szerkesztői megjegyzést is olvashatunk: „A határ alakjának kitüntetése végett jó volna a szomszédos országok vázlatát és írását gyöngébben tartani”, ami azt erősíti, hogy a magyar államterület ilyen mértékű hangsúlyozása szándékos lehetett.
Ugyanakkor később, éppen a trianoni béke-előkészületek idején és éppen a béketárgyalásokra szánt magyar térképi anyagok esetében jelentős változás következett be a horvát területek ábrázolásával kapcsolatban. A világháború utolsó napjaiban kezdték el szerkeszteni Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly vezetésével azt a Magyarországot ábrázoló, 45 lapos, 1:200 000-es méretarányú kéziratos etnikai térképet, amelyet a magyar békedelegáció egyik legfontosabb térképészeti háttéranyagának szántak. Ami a jelen bejegyzés szempontjából ezen térkép kapcsán érdekes, az az, hogy a térkép-sorozat a szelvények számozása szerint eredetileg nem 45, hanem 53 (+1) lapos lett volna, ugyanis eredetileg Horvát–Szlavónország területét is ábrázolni akarták, ezt azonban a szerkesztés közben elhagyták. A határ-menti szelvényeken, ahogyan azt az alábbi ábrán is láthatjuk, a horvát területek településhálózatait, vasút- és vízhálózatát is ábrázolták (míg a többi szomszédos ország esetében ez nem volt így), azonban a kézzel felvitt etnikai adatok ezeken a területeken már hiányoznak.
A magyar és horvát területek ábrázolása a Bátky–Kogutowicz kéziratos térképen
Magángyűjtemény
A Néprajzi Múzeum könyvtárában elérhetőek azon horvát területek alapszelvényei is, amelyeket kihagytak a végleges sorozatból. Etnikai adatok ezeken sincsenek. Azt ugyan nem tudni, hogy ezt a a megoldást a Horvát–Szlavónország társországi státusából fakadó könnyebb szétválás, a magyar szempontból kedvezőbb etnikai kép a fennmaradó területek esetében, vagy egyszerűen az időhiány okozta-e, azonban innentől kezdve a horvát területek elhagyása meghatározó, ha nem is kizárólagos megoldás lett a magyar etnikai térképészet gyakorlatában. Például a Teleki-féle vörös térképről is elhagyták a horvát területeket.
Teleki vörös térképe 1919-ből
Magángyűjtemény
Érdekesség azonban, hogy például a jelenetről készült korabeli grafikán, amelyen Apponyi bemutatja a párizsi ötöstanácsnak a vörös térképet, pontatlanul Horvátországot is berajzolták a térképre jól mutatva a témában uralkodó bizonytalanságot.
A vörös térkép bemutatása a Tolnai Világlapja 1920/5. számának címlapján (részlet)
Ebben az időszakban a monarchia-térképeken a határjelöléseknél jellemzően többes tagolást alkalmaztak, ezek közül azonban nem mindig és nem mindegyik határvariáns szerepelt a térképeken.
Kérdés tehát, hogy a szóban forgó térkép ábrázolja-e a horvát-magyar határt, vagy sem. Az Orbán Viktor közösségi oldalán posztolt homályos fénykép alapján úgy tűnt, hogy nem. A kérdés valószínű megválaszolásához ismét a kisebb méretű térkép és a falitérképről készült újabb fényképek összehasonlítása, valamint a kisebb térkép jelmagyarázata van segítségünkre. Ez utóbbiról leolvashatjuk, hogy a térkép szerkesztői terveztek a térképre olyan határvonalat, amellyel a horvát és magyar területek közötti határt megfelelően jelölni lehet: ez a megyehatárok vékony pontozott vonalánál vastagabb, de a monarchia külső, pontozott-szaggatott határvonalainál vékonyabb szaggatott vonal, és a korona országai közötti határt jelöli (Kronlandsgrenzen).
A térképeket összehasonlítva kiderül, hogy valójában feltüntették a horvát és magyar területek közötti határt.
Azonban az értelmezést nagyban nehezíti, hogy a kérdéses határszakasz jelentős részén a határt a Dráva képezi, és a vízrajz mellett a határszakasz nagy részén egyszerűen nem lehet azonosítani a vonalat, illetve azok itt rá sem kerültek a térképekre. A drávai határszakasz egy jelentős részén ugyanakkor nem a térképen rögzített, már szabályozott nyomvonal, hanem egy jóval kanyargósabb nyomvonal képezte a határt. Az, hogy ahol vízfelület képezi a határt, a határvonal felülnyomással nem került rá a térképre, és így azokon a szakaszokon nem látható, a korszakban nem szokatlan megoldás, például a fenti vörös térkép esetében is ugyanez a helyzet a drávai határszakasszal, de a feljebb látható Bátky–Kogutowicz-térképen még részletesebben láthatjuk a kérdést. Azonban a határvonal egyértelműen látható a bejegyzés fókuszában álló térkép azon részein, ahol nem a Dráva képezi a határt, például a Somogy megyei Berzence térségében.
Határjelölések a korabeli horvát–magyar határszakaszon a kisméretű (balra) és a Fidesz-székházban található (jobbra) térképen (Fotó: Marjai János / 24.hu)
Magángyűjtemény, 24.hu
Némileg nehezíti azonban az értelmezést, hogy mind a kisméretű, mind a nagyméretű térképen a szaggatott fekete vonal mellett, illetve azzal párhuzamosan jóval szélesebb, ebből kifolyólag sokkal jobban látható, ám áttetsző színes szalagokkal is jelölik a koronaországok közötti határokat, például az osztrák örökös tartományok között. Ezeknél a szalagos határábrázolásoknál semmiféle hierarchia nincs, a belső határok is ugyanolyan vastag szalaggal voltak kiemelve, mint a külső, birodalmi határok, vagy éppen az Ausztria és Magyarország közötti határok. A megyehatárok viszont vékonyabb színes szalagos határt kaptak. Ez a fajta határjelölés azonban nem szerepel a jelmagyarázatban. Bár a határok láthatóságát kétségtelenül növeli ez a megoldás, tulajdonképpen az eredeti jelkulccsal párhuzamosan, kvázi feleslegesen (és a hierarchia hiányában az értelmezést nehezítő módon) került a térképre. Horvát–magyar viszonylatban ebből a típusú határkiemelésből csak a vármegye-határokat jelző vékonyabb sárga csíkot tudtuk kivenni az egyik általunk megvizsgált kisméretű térképen, azonban a nagyméretű térképen ilyen nagyítás és felbontás mellett ezt sem lehet kivenni (ettől még ott lehet). Elképzelhető, hogy ez valamilyen hiba eredménye, semmint szándékos megoldás, hiszen az eredeti jelkulcs szerinti jelek így is jelzik koronaország-szinten a határt.
Erősíti a térképen Horvát–Szlavónország külön koronaországként való értelmezést az is, hogy a kisebb térkép jelmagyarázata alapján a korona országainak fővárosait (Hauptstädte der Kronländer) kétszer aláhúzták, és Zágrábnál is szerepel a kétszeres aláhúzás mind a kisebb, mind a nagyobb térképen (kis különbség, hogy a kis térkép eredetijén pirossal, míg a reprinten feketével húzták alá a városneveket). Gyengíti ugyanakkor, bár önmagában nem cáfolja meg a fenti érvelést, hogy Horvát–Szlavónország neve nem „Kroatien und Slawonien”, vagy „Königreich Kroatien und Slawonien” alakban folyamatosan, hanem a két tag egymástól külön, ráadásul nem is egy magasságban, „Kroatien” és „Slavonien” alakban szerepel.
Zágráb ábrázolása a kisméretű (balra) és a Fidesz-székházban található (jobbra) térképen (Fotó: Marjai János / 24.hu)
Magángyűjtemény, 24.hu
Összefoglalás
Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a térkép - a horvát miniszterelnök vélekedésével szemben - ábrázolta a korabeli Horvát–Szlavónország határait koronaország szinten is, ugyanakkor az alkalmazott térképi megoldások számos, az értelmezést nehezítő anomáliával terheltek. Nyomós okunk van feltételezni továbbá, hogy a térkép a bécsi székhelyű Freytag & Berndt térképkiadó 1914 körül megjelent térképével szoros összefüggésben áll, és eredetileg az egész Osztrák-Magyar Monarchiát ábrázolhatta, így valójában nem kifejezetten Nagy-Magyarország-térképről van szó, ahogy azt a magyarországi sajtó nagy része interpretálta. Valószínű az is, hogy bizonyos részeket valószínűleg eltávolítottak a térképből.
Ugyanakkor ez a bejegyzés nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy a térkép nagy változatát ki és mikor készítette el, abból esetleg mikor és miért vágtak le, illetve hogy miért került a jelenleg a Fidesz székházául szolgáló épületébe. Érdemes volna egy másik nagyméretű példányt is felkutatni, ilyen eddig azonban nem került elő.
Források
Térképek
- Bátky Zsigmond – Kogutowicz Károly: Magyarország 1:200 000-es méretarányú néprajzi térképe. 1:200 000. Budapest: Magyar Földrajzi Társaság, 1918. 46 szelvény, egyenként 57 × 38 cm
- G. Freytags Karte von Österreich–Ungarn. Bécs, G. Freytag & Berndt GmbH 1:1 500 000. 1914? 83 × 63 cm
- Freytags Karte von Österreich–Ungarn. Bécs, G. Freytag & Berndt GmbH 1:1 500 000. 1914. (1975.) 83 × 63 cm (reprint)
- G. Freytags Völker- und Sprachenkarte von Österreich-Ungarn. Bécs, G. Freytag & Berndt GmbH 1:1 500 000. 1914. (1975.) 83 × 63 cm (reprint)
- Hátsek Ignác: A Magyar Állam közigazgatási térképe. M. K. Katasteri Kőnyomda Intézet, Buda, 1:864 000, 1870. 1 szelvény,
- A Magyar Állam közigazgatási térképe. Magyar Kir. Államyomda, Budapest, 1:360 000. 1884. 12 szelvény
- A Magyar Állam közigazgatási térképe. Magyar Kir. Államyomda, Budapest, 1:360 000. 1900. 12 szelvény
- A Magyar Állam közigazgatási térképe. Magyar Kir. Államyomda, Budapest, 1:400 000. 1914. 16 szelvény
- Államtudományi Intézet: Erdélynek és Magyarország keleti részének néprajzi térképe 1910-ben. Az 1:200 000-es néprajzi térkép alapján. 1:500 000, Magyar Statisztikai Társulat Államtudományi Intézete. Budapest, 1940. 1 szelvény 103 × 84 cm
- Államtudományi Intézet: Magyarország néprajzi térképe az 1910-es népszámlálás adatai alapján. Bátky Zsigmond – Kogutowicz Károly 1:200.000-es méretarányú néprajzi térképe nyomán. 1:500 000 Központi Királyi Statisztikai Hivatal Politikatudományi Intézete, Budapest, 1940. 4 szelvény. 85,5 × 64,5 cm
- Teleki Pál: Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján. 1:1 000 000. Budapest, Magyar Földrajzi Intézet, 1919. 1 szelvény, 80 × 58 cm
- Wittinghoff, E.: A Magyar Állam közigazgatási térképe. 1:360 000. 1875. 12 szelvény, 58 × 68 cm (kézirat)
Könyvek, szakcikkek
- Eszik Veronika: A magyar–horvát tengermellék mint nemzetiesített táj. Adalék az intézményesülő földrajztudomány és a nemzetépítés kapcsolatához. In: Korall, 2015. 62. sz. 1–22.
- Körmendi Tamás: Szent László és Horvátország. In: Zsoldos Attila (Szerk.): Nagyvárad és Bihar a korai középkorban. Varadinum Kulturális Alapítvány, Nagyvárad, 81–100.
- Segyevy Dániel Zoltán: Magyarország 1:200 000-es méretarányú néprajzi térképe. In: Regio, 2015. 2. sz. 77–105
- Sokcsevits Dénes: Felmorzsolódóban. Fejezetek a horvátországi magyarok történetéből (tanulmányok). Szerk.: Arday Lajos Budapest, Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézet, 1994. 199 p. In: Regio, 1994. (recenzió)
- Varga Szabolcs: A horvát múlt ábrázolása a középiskolás magyar történelemtankönyvekben. In: Történelemtanítás online történelemdidaktikai folyóirat. 2015. 1-2. sz.
- Weisz Boglárka - Zsoldos Attila: A báni joghatóság Szlavóniában és a Dráván túl. In: Fons, skepsis, lex. Ünnepi tanulmányok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteletére. Szeged, 2010. 469–482.
Sajtó
- Felhúzta magát Orbán posztján a horvát miniszterelnök. hvg.hu, 2019. december 18.
- Vincze Miklós: Évtizedeken át a Fidesz-székház falában bújt meg az év végi botrányt okozó Magyarország-térkép. 24. hu, 2020. január 3.
Egyéb
- Drávaszög: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dr%C3%A1vak%C3%B6z
- Horvát–magyar kiegyezés:
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar%E2%80%93horv%C3%A1t_kiegyez%C3%A9s
- Horvát–magyar kiegyezés: http://lexikon.katolikus.hu/H/horv%C3%A1t-magyar%20kiegyez%C3%A9s.html
- Tranquillus: Pehm József, az országgyarapító.
- https://pangea.blog.hu/2019/06/04/pehm_jozsef_az_orszaggyarapit
Sajtószemle
- Orban provocira kartom na kojoj je pola Hrvatske Mađarska, javio se Plenković. Index.hr, 2019. december 17.
- Káncz Csaba: Orbán és Nagy-Magyarország: miért pont a horvátok robbantak? pirvatbankar.hu, 2019. december 24.
- Orban objavio sliku: Mađarska na karti 'progutala' Hrvatsku. 24sata.hr, 2019. december 17.
- Pilhál Tamás: Tudhat ez a nemzet valamit, ha egy Magyarország-térképtől ilyen sokan berezelnek. pestisracok.hu, 2020. január 4.
- Simon Zoltán: Mi alszunk, ő dolgozik. nepszava.hu, 2019. december 23.
- TV-s kérdés: Nem sérti-e a szomszédok érzékenységét a Fidesz Nagy-Magyarország-térképe? Mandiner.hu, 2019. december 19.
- Vaskor Máté: Kiverte a biztosítékot Orbán Facebook-posztja Horvátországban. 24.hu, 2019. december 18.
- Vincze Miklós: A Fidesz-székház valódi története. 24.hu, 2019. december 19.
- Vincze Miklós: Évtizedeken át a Fidesz-székház falában bújt meg az év végi botrányt okozó Magyarország-térkép. 24. hu, 2020. január 3.