Pangea

Minden, ami földtudomány

Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?

2014. január 02. 08:37 - Tranquillius

Ezzel a gondolattal játszott el az amerikai National Geographic magazin. Az eredményt a Föld jelenlegi képén ábrázolták kontinensekre lebontva. Voltak mellé ugyan rövid magyarázatok de azok egyetlen komolyabb földrajzos érdeklődését sem elégítenék ki.

A National Geographic szcenáriója szerint körülbelül 5000 év múlva következne be a régen nem látott esemény, hogy a Föld megszabadulna két fehér sarki sapkájától. Régen nem látott, hiszen a Föld klímájával foglalkozó meteorológusok és geológusok kutatási eredményei szerint utoljára ilyen az Eocén kor végén volt, körülbelül 34 millió éve, amikor a Dunántúli-középhegység helyén fekvő kiterjedt mocsarakban halmozódott a szervesanyag, amit körülbelül 50-150 éve felküldtünk a légkörbe széndioxid és egyéb gázok formájában, hogy újra kialakíthassuk az eocén klímát - azaz a jégsapkák nélküli Földet.

De miért pont 5000 év? Kutatók szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanilyen ütemben folytatódik, akkor ennyi idő kell ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete a mostani 14,4 Celsius-fokról (58 F) 26,7 Celsius-fokra (80 F) emelkedjen. Szerintük ez a meleg elég lesz ahhoz, hogy a jégsapkák teljesen elolvadjanak. Az elolvadó jég pedig rövid távon belekerül a világtengerekbe, az pedig tengerszint emelkedést (transzgressziót) okoz. A National Geographic szerint az olvadás következtében bekövetkező tengerszint-emelkedés 65,84 méter (216 láb) lenne. Mielőtt valaki megkérdőjelezné az adatok pontosságát, az Általános természetföldrajz tankönyvben (szerk. Borsy Z. 1998.) Flint 1972-es kutatásaira hivatkozva 60 méteres tengerszint-emelkedés olvasható, csak az antarktiszi jégtömeg elolvadásával számolva. Ismervén az új abszolút tengerszint magasságát nem volt más hátra, mint ezt az új partvonalat behúzni már létező szintvonalak alapján. A tanulmány természetesen nem számol azzal, hogy a hollandok (vagy más nemzetek) esetleg magasítják a töltéseiket.

europa.jpg

Könnyű elképzelni, ahogy az olvasó szeme Európa térképén először Nyugat-Európát keresi fel, aztán később Magyarországot. Ekkor megnyugszik, hogy minden rendben, kivéve azt, hogy kiszárad a Balaton és már görget is tovább. Annak pedig bizonyára csak a legelvetemültebb földtörisek örülnek, hogy újra egybenyílnak az egykori Paratethys medencéi, a Fekete-tenger, Kaszpi-tenger és az Aral-tó. Egykor ehhez a tengerhez tartoztak a Kárpát-medence legmélyebb területei is, szerencsére mi ezúttal kimaradunk az újraegyesülésből. Ugyan bekékezték a Bánság egy részét, ami nem lehet más, mint a Nagybecskerek melletti egykori tómedence, de nem valószínű, hogy ott egy (bel)tenger nőjőn. A Szolnok környéki kék foltokra nincs semmi épeszű magyarázat. Google előtti időkben még feltettem volna a kérdést hány méteren múlik, hogy Magyarországnak is tengeri kijárata legyen, de legyen inkább az a találós kérdés, hogy 1914-ben hol helyezkedett el Magyarország legmélyebb pontja?

Úgy tűnik 5000 év múlva gyakorlatilag megszűnik az Al-Duna, az új torkolat valahol Rusze és Giurgiu között lesz, Bukaresttől délre. Nyugaton Hollandiából nagyjából Limburg tartomány marad meg, a dánok utolsó menedéke a Yding Skovhøj "hegy" lesz a maga 172 méterével (mondjuk akkoriban már csak 106 m). Az eltűnő tengerparti városokat felsorolni sem érdemes.

n_amerika.jpg

Az amerikai kontinens északi részén elsősorban a keleti part veszélyeztetett, Florida eltűnésével alaposan le fog rövidülni a hajózó útvonal Kanada és Mexikó között. Főleg úgy, hogy tengervíz alá kerülhet a Hudson-folyó völgyének tektonikai árka. A Nagy-tavakat nem fogja érinteni a tengerszint-emelkedés, a legalacsonyabb Ontario-tó víztükre jelenleg 75 méterrel emelkedik a Atlanti-óceán fölé. Valamivel nagyobb lesz majd az öböl San Francisco városánál; az egész Sacramento-völgyben tenger fog hullámozni. A Mississippi-deltát pedig 650 kilométerrel északabbra kell majd keresni.

s_amerika.jpg

Dél-Amerika három legnagyobb folyóvölgyében nyomul fel a sós víz a kontinens belsejébe. Az Orinoco és az Amazonas partján kiirtott őserdő helyén épült települések elpuszulnak, ugyanúgy a La Plata torkolat környéke, ahol legfeljebb a paraguayiak örülhetnek, hogy a fővárosuknak lesz egy új tengeri kikötője. Többé nem lesz már szükség a Panama-csatornára, a hajók akadálytalanul közlekedhetnek majd a két óceán között. Ezen a térképrészleten is felbukkannak nagyobb kék foltok a szárazföld belsejében. Ezek a valóságban nem válánának vízfelületté, mint ahogy a Death Valley, az alább említett Kattara-mélyföld sem tenger jelenleg, csak gondolom az automatikus színezésnél befestődtek ezek a mélyebb területek.

afrika.jpg

Legkevésbé Afrika tagolatlan partvidéke változik majd. Ha mégis választani kell az elmerülő területek közül, akkor a Szahara nyugati és északi része leginkább érintett vidék. Különösen igaz ez az egyiptomi területen található Kattara-mélyföldre, amely már jelenleg is 112 méterrel van a tenger szintje alatt. A Gabesi-öbölből nyíló tunéziai Sott el-Jerid nevű időszakos tó a világtörténelem során már többször kapcsolódott a tengerhez, most ez a jelenség megismétlődhet, sőt algériai területre is kiterjed majd. Szenegambia területén kívül Afrika folyótorkolatai mentén lesz még hasonló tengerelöntés, ezen kívül "csupán" egy parti keskeny sáv kerül víz alá.

asia_tszint.jpg

Annak ellenére, hogy Bangladesh 10%-át már egy méteres tengerszint emelkedés is elárasztaná, valami mégiscsak megmarad majd az országból a jégsapkák elolvadása után, ugyanis az ország legmagasabb pontja 40 méterrel haladja meg Magyarországét. Soha nem látott népvándorlás indulhat majd meg Kína, India, Pakisztán, Bangladesh, a Fülöp-szigetek, Indokína térségéből. Ázsia part menti régióiban több mint egy milliárd ember él veszélyeztetett területen. A tengerszint emelkedés egyfelől komplett országokat tüntet el a föld színéről, például a Maldív-szigeteket Ázsiában, de még olyan országokra is hatással lesz, mint Nepál. A világ legmagasabb pontja 5000 év múlva már "csupán" 8782 méter magas lesz, de persze minden más tengerszint feletti magasságból ki kell majd vonni ezt a 65-66 métert. A hóhatár ekkor már csak egy elméleti fogalom lesz, a Földön nem lesz olyan magas hegy, amelyen meg lehetne figyelni. Talán a Mt. Everest alaptáboraiban utódaink már lombhullató erdőben fognak sátrazni.

australia_tszint.jpg

Ausztráliában újra felmerül a kérdés mi szükség volt beszínezni az Eyre-tavat, amely egy lefolyástalan mélyedés, legalacsonyabb pontján -15 méterrel a tenger szintje alatt. Erősen változó vízfelületének szintje a csapadékviszonyok függvénye. A jégsapkák elolvadása után ha nem lesz elegendő csapadék, ugyanilyen félsivatagos száraz mélyedés lesz a helyén, mint amilyen mostanában.

antarctica.jpg

Utolsó kontinensünk kakukktojás. Az Antarktisz (és az Arktisz, azaz Grönland) lesz az a terület, amelyet akár szárazföld-nyereségként is elkönyvelhetünk majd, ugyanis a sarkvidék jelenleg kis kivételektől eltekintve nem sokban különbözik egy tengeren úszó jégtömbtől. Az alatta lévő szárazföld egyelőre elérhetetlen az emberiség számára. Ha elolvad erről az összesen 14,9 millió négyzetkilométernyi területről a jég, akár a hontalanná váló emberiségnek egy új lakóhelye is lehet (amennyiben meg lehet szokni az ottani éjszakákat és nappalokat). Az Antarktisz térképen ábrázolt jelenlegi partvidéke jobbára nem a valódi szárazföld, hanem a jégmezők peremét jelöli. A legvastagabb jégtömeg itt 4,25 kilométeres (átlag=2,2 km), mely hatalmas súlyával belenyomja az alatta lévő földkérget az asztenoszférába. A jég elolvadása után itt is számolni kell a Botteni-öbölben tapasztalható izosztatikus kiemelkedéssel, amely újabb száraz földterületet eredményezhet. Egyszóval nem vennék rá mérget, hogy az Antarktisz pont így fog kinézni.

Minden erényük ellenére ezek a képek nem tökéletesek. Nem csupán a már említett mélyföldek kékre színezése miatt, hanem amiatt is, hogy nem ábrázolják a jövőben lezajló földrajzi folyamatokat. A kérdést csak részben érintettük az izosztázia jelenségénél, nézzünk még egy páldát. Az Amazonas-medencébe mélyen benyúló tengeröböl révén merült fel a kérdés, vajon az ábrák készítői belekalkulálták-e az évi 1,2x109 köbméter hordalékmennyiséget, amelyet a világ legbővizűbb folyama szállít? 5000 évvel felszorozva ez az anyagmennyiség tekintélyes részét feltöltheti a kialakuló tengeröbölnek. Ugyanez a kérdés vonatkozik a többi folyótorkolatra is. Az már megint más kérdés, hogy azok a folyók, melyek vizüket magashegységi jégből nyerik képesek lesznek-e ugyanazt a hordalékmennyiséget lecsökkent - főleg csapadékból táplálkozó - vízhozamukkal megmozgatni?

Sajnos a tanulmány készítői arra sem tértek ki, összesen mekkora területet fog összesen ellepni a kiáradt tenger, pedig könnyen kiszámolhatták volna. Jelenleg a Föld szárazföld-tenger aránya 29:71. Ez fog tovább eltolódni a tengerek javára, annak ellenére, hogy Grönland és az Antarktisz területe felszabadul. Az új arány a Föld hipszografikus görbéjét használva kiszámítható, nem kellene mást tenni, mint leolvasni x értéket ott ahol y=0+66 méter értéket veszi fel. 

hipszo2_2.jpg

A jégsapkák elolvadása sok más probléma mellett jelentősen átrendezi majd az Föld édesvíz-sósvíz arányát - az édesvízkészlet rovására. Az arány jelenleg 4:96, ám ha a fentebb vázolt szcenárió megvalósul a felszíni jég (2%) édesvize 98%-ra fogja módosítani a sós víz részarányát. Feltehetően a nagyságrendekkel kisebb térfogatot jelentő talajjég és permafroszt (=állandóan fagyott talaj) felolvadó édesvize ugyancsak a tengerekbe kerül. A rövidülő folyók, kiszáradó tavak, mocsarak és talajok ugyancsak egy édesvízmentes jövő rémképét vetítik elénk. A tengerbe áramló édesvízmennyiség miatt változni fog a tengervíz szalinitása, megváltoznak a tengeráramlatok és ezáltal a föld éghajlata is.

Megoszlas_2.jpg

A Föld vízkészletének megoszlása (saját ábra, adatok innen)

Fontos hozzátenni, hogy ez a forgatókönyv "worst case scenario" azaz ez a lehető legrosszabb forgatókönyv a globális fölmelegedésre. Arra pont jó, hogy ráébressze az emberiséget tetteinek következményére. 5000 év pedig nem sok, földtörtnet szempontjából pedig főleg nem. Egy ma kicsírázó szálkásfenyő szerencsésebb esetben simán elélhet ennyi ideig.

De nem szabad kétségbeesni akkor sem ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, az eocén korban is volt élet a Földön.

 

A térképek lelőhelye: http://ngm.nationalgeographic.com/2013/09/rising-seas/if-ice-melted-map

101 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr995716994

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sanyix 2014.01.02. 16:36:31

@little troll: nekünk nem. Magyarországon max az éghajlat változik, nem lesz sokkal vizesebb mint most :)

pocokpocok 2014.01.02. 16:40:09

@sanyix: jah, csak magyarok nem lesznek itt addigra.
meg lehet ember se: majd szépen kiírjuk magunkat az "élhető területért" :)

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.01.02. 17:00:44

@sanyix: ha magyarország lakossága éves szinten továbbra is 0,003%-kal fogy, akkor 5000 év múlva nagyjából 3 fő, azaz három fő lesz az ország lakossága :) szóval bőven lesz hely az ideözönlő százmilliónyi kínainak-vietnáminak meg a többi menekültnek.

milliliteratura · http://milliliteratura.blog.hu/ 2014.01.02. 17:05:07

önmagában kérdés egyébként, hogy az emberiség technikailag hol lesz, könnyen lehet, hogy visszafordítható lesz majd egyszer a mai hibák tömkelege, meg persze az is, hogy a "civilizált" nemzetek egy (/több) termonukleáris háborúval leamortizálják magukat, a civilizálatlannak meg kisebb kihívás lesz alkalmazkodni a változó körülményekhez.

magyar bucó 2014.01.02. 18:28:40

Én is szeretnék jó pénzért 5000 évre prognózist készíteni. Teljes felelősséget vállalok, ha esetleg nem jönne be a jóslat. :)

"5000 év pedig nem sok"

Azért nem is kevés. 5000 évvel ezelőtt nem voltak sem piramisok, sem Stonehenge, azóta meg mire jutottunk...

1kutya 2014.01.02. 19:16:59

@magyar bucó: ha nem tűnt volna fel egy geográfiai blogot/bejegyzést olvastál (ha egyáltalán elolvastad)! a földtudományban 5000 év annyi, mint egy emberöltőben 1mp.

maxval, a gondolkodni igyekvő bircа · http://maxval.co.nr 2014.01.02. 19:24:51

Semmi gond. Több tengerparti nyaralási lehetőség lesz.

Trackback 2014.01.02. 19:31:02

A jégtakarók kb. 3.000.000 éve vannak jelen a bolygón, tehát azok abszolút nem "eredeti tartozékai" a felszínnek. Ha "eltűnnek", az lesz, ami eredetileg is volt.

A Föld kb. öt-hat milliárd éves (eredetileg egy nap 3 óra nappal és 3 óra éjszaka volt), továbbá ötmillió évvel ezelőtt kb. 10 fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet, mint ma, amikor megy a hiszti 2-3 fokos potenciális-elméleti emelkedés miatt is.

Továbbá minimum három kozmikus kataklizmát is túlélt a Föld, dacára annak, hogy mindegyikben elpusztult, lenullázódott a bioszféra 97%-a: ezek a katasztrófák kellettek pl. az emlősök, így az ember megjelenéséhez is. Nézőpont kérdése, mit nevezünk "katasztrófának".

Az ember eltűnése után félmillió évvel nyomunk sem lesz bolygónkon, viszont lesz burjánzó bioszféra, evolúció, idővel új fajok.

Aztán - pár milliárd év múlva - a bolygó elég a Napot megközelítő pályamódosulások miatt (egy nap akkor kb. 60 óra lesz), majd belezuhan, és nyoma sem marad.

Mára dióhéjban ennyit a hatásvadászatról, a geográfiai időskálák helyes használatáról, és az egoista és antropocentrikus "környezetvédelem" szűklátókörűségről.

magyar bucó 2014.01.02. 19:43:51

@1kutya: Ha esetleg átugrottad volna:
"a dánok utolsó menedéke a Yding Skovhøj "hegy" lesz a maga 172 méterével (mondjuk akkoriban már csak 106 m). Az eltűnő tengerparti városokat felsorolni sem érdemes." Tipikus geográfia, semmi antropo szemlélet... :D

bigmax 2014.01.02. 19:45:49

Miért lenne gond a sok víz?Csinálni kell egy nukleáris telet a bolygón és a jeget ellapátolni.:D

Narancskommunista (törölt) 2014.01.02. 19:54:44

Teljesen irreleváns, hogy most hol vannak a legnagyobb városok, mert 5000 év múlva biztosan nem ugyanott lesznek.

bigmax 2014.01.02. 20:01:29

@Trackback: a Napunk lesz vörös óriás emiatt fog sterilizálódni a bolygónk felszíne.A Föld kialakulása óta a pályája eddig se változott és magától ezután se változna meg.

nemecsek ernő áruló 2014.01.02. 20:02:25

Egyszer a Discovery valamelyik műsorában meg volt egy ürge, aki teljes képtelenségnek nevezte a tengerszint megemelkedését, mivel állítása szerint nem számolnak az ezzel riogatók azzal, hogy a jég térfogata nagyobb, mint a vízé. Arányaiban pont annyival, mint ami kilátszik a vízből - ez sem véletlen.

Tehát nem a tenger szintjének a megemelkedése lesz a probléma, inkább az óceánok sóháztartásának felborulása, ami a tengeri áramlatok, és így a bolygó teljes éghajlatának megváltozásához vezet.

Mi már nem fogunk élni akkor, de az Antarktisz például zöld mezős/sziklás enyhe kontinens lesz. Kb valami olyasmi, mint ma Izland, csak kicsit kevesebb vulkánnal és gejzírrel.

Most akkor kinek higgyek?

Csakjoaruk Webáruház · http://csakjoaruk.hu 2014.01.02. 20:04:05

Mivel 50-100 (esetleg 200) év múlva elfogy az olaj, aztán a szén is, nem kerül majd a légkörbe utána túl sok széndioxid szóval kár parázni. Ezer mástól kihallhat addig az emberiség.

bigmax 2014.01.02. 20:07:42

@nemecsek ernő áruló: Igaza volt a pasinak amikor az éghajlatváltozás egyik tényezőjeként a tengervíz sókoncentráció változását jelölte meg ,de azt te is tudod ,hogy a sarki jég nem egy darab jég ami vízben lebeg hanem szilárd talajon van a jég.... ott legdélebben!:)

bigmax 2014.01.02. 20:14:30

Lehet műveletlen vagyok de szerintem illene kijavítani a "A geográfia a földnek ismerete, uram." mondatban a földet Földre!

2014.01.02. 20:22:33

Amikor a Föld további sorsáról olvasok hipotéziseket, mindig néhai George Carlin előadása jut eszembe:)
Érdemes meghallgatni. (YouTube)

Pipas 2014.01.02. 20:26:31

@Trackback: "A Föld kb. öt-hat milliárd éves"

4,54 milliárd év.

egysmás 2014.01.02. 20:35:26

Az édesvíz-sósvíz arány nem mindegy?
A jégbe fagyott víz ott van a jégben, nem jön ki onnan, se mi se semmi más nem használja.

Ha van elég édesvíz, nem mindegy, mennyi tengervíz van hozzá?

@Pipas: 5775 éves a Föld. :o

CJKrisz 2014.01.02. 20:46:57

@bigmax:
"A Föld kialakulása óta a pályája eddig se változott és magától ezután se változna meg. "

Ezt a butaságot inkább ne terjeszd! Helyette inkább nézz utána!

Mr. Waszabi 2014.01.02. 20:48:47

Csak kevéssé gondolkodó emberek hiszik, hogy megakadályozhatják a Föld természetes folyamatait, amelyek az emberiség létezésétől függetlenül zajlanak már évmilliók óta.
Az éghajlati változások, jégkorszakok és felmelegedések ciklikusan előfordultak a Föld ember nélküli korszakaiban is.
Az, hogy az ember elhitte a modern korban, hogy mindezt uralhatja, nos, az csak egy tévedés. Itt térek ki arra az apróságra, hogy az ember tevékenységétől függetlenül is megtörténik a globális felmelegedés, mint ahogy az megtörtént a múltban már jó párszor. Felesleges tehát olyasmikkel riogatni egymást, amire egyrészt nincs ráhatásunk, másrészt eltúlzása már-már hazugság. Nem mondom, hogy nem kell vigyáznunk arra, amink van, ésszerűen, ellenben mindez nem számít a Föld természetes melegedési folyamatai mellett. Ne hazudjunk, ne keltsük azt a benyomást az emberekben, hogy mindez elkerülhető, ha nem vesznek levegőt vagy nem járnak autóval.
Csupán a vulkanikus tevékenység fokozódása egyértelműen fel fogja melegíteni a Földet, akkor is, ha senki nem lélegzik ki vagy pufog ki egy köbcenti CO2-t vagy metánt sem. Nem ezen múlik. Vendégek vagyunk itt csupán.

nemecsek ernő áruló 2014.01.02. 20:48:52

@...elmúlik...: "A Föld nagyon jól elvan, nálunk nagyobb katasztrófákat is megélt már! Az emberek viszont... Na ők cseszhetik!"

Imádom! :D

1kutya 2014.01.02. 20:51:09

@magyar bucó: mivel azért öléggé qrvára érint minket is (no engem már nem:), ezért ezen geográfiai változások biza nagyon is antropogének manapság!

ps: harag egy szál se ;)

Mindfield 2014.01.02. 20:53:54

Közelebb lesz a tengerpart.

Tuvalu 2014.01.02. 20:54:01

Ásni kell egy 3 kilométeres magyarországnyi gödröt a Szahara közepén (vagy Szibériában, aki kevesebbet kér érte, mert ezt a tengerparti érintett országok fogják kifizetni), osztán oda be kell folyatni a felesleget.

Ha atomrobbantással ásnak, akkor olcsóbb mint a QE1 pl.

vmaast 2014.01.02. 20:57:39

@Mr. Waszabi: Na...végre egy korrekt hsz.

én már a fény gyermeke vagyok 2014.01.02. 21:07:35

Fasza lesz 5000 év múlva. A Volánbusszal egy óra alatt leérhetünk bármelyik óceánpartra.

Gera 2014.01.02. 21:09:48

A műszaki-természettudományos fejlődés eddigi üteméből ítélve ha a következő száz évet túléli az emberi civilizáció többé-kevésbé egyben, akkor utána már az ilyen apróságok nagyjából zéró problémát okozhatnak nekünk :)

2014.01.02. 21:25:32

@nemecsek ernő áruló:

Mielőtt valaki környezetvédő lenne, végignézetném vele :)

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.02. 21:27:07

@nemecsek ernő áruló: "Egyszer a Discovery valamelyik műsorában meg volt egy ürge, aki teljes képtelenségnek nevezte a tengerszint megemelkedését, mivel állítása szerint nem számolnak az ezzel riogatók azzal, hogy a jég térfogata nagyobb, mint a vízé. Arányaiban pont annyival, mint ami kilátszik a vízből - ez sem véletlen."

Szerintem valamit félre értettél, mert ez csak az Északi-Sarkra vonatkozik. A déli sarki jég viszont nem az óceánban lebeg, hanem egy kontinensen ül. Ha az megolvad, akkor egyszerűen belefolyik az óceánba, mintha egy nagy pohárból öntenék bele. Márpedig ott a jég két kilométeres. És egy teljes kontinensnyi területről beszélünk. Na most, ha azt is bele vesszük, hogy a melegebb klíma miatt az óceán is melegebb lesz, akkor a melegebb víznek a térfogata is nagyobb lesz (hőtágulás). Nem csak a tenger határai tolódnak el, hanem a melegebb óceán folyamatos hurrikánokat fog okozni. A lényeg ugyanis az, ha az óceán felszíne eléri a 26 fokot, akkor erőteljesebben párolog, ami vihart kavar, amitől mégjobban pérolog, ami még nagyobb vihart kavar, és ez a hurrikán. Jelenleg ezek szakaszosan követik egymást, mert az energiát elszállítják az óceánról a szárazföldekre, és megszűnnek. Ellenben egy ilyen melegedésnél nem állna le a folyamat. Tehát az igazán élhető területek a kontinensbelsőkre korlátozódnának. Gyakorlatilag az összes Déli partszakaszból levonhatsz ezer kilométert, Dél-Amerikában meg a keleti partvidékből. Afrika nyugati partvidékét és Európa déli vonalait ez kevésbé érintené.

De nekem a meggyőződésem, hogy ez nem a CO2 műve. A CO2 akkor lett bűnbak, amikor a jégmintákban összefüggést találtak a hőmérséklet és a CO2 között. De logikus lett volna a következtetés, hogy a melegebb óceán nem kedvez a benne rejló életnek, és kevesebb szenet köt meg, illetve a melegebb kontinensbelsők növényzete is visszaszorul. Tehát a meleg növeli a CO2-t. A vízpára két nagyságrenddel üvegházgázabb a CO2-nél, így ahol ennyi víz van, az határozza meg a klímát. A Marson biztos a CO2 lenne a fő tényező, de itt a Földön nem. Mivel a Freenpeaceből indult ki a CO2 elmélete, érthető, hogy miért kezelik bűnbaknak. Szerintem sokkal jelentősebb a flszín átalakítás hiánya a klímaváltozásban. A kecskepásztorkodás miatt megnőtt Szahara, az esőerdők írtása, és a mezőgazdaságba bevont területek, illetve a városok térnyerése egyértelműen melegítik az éghajlatot. Findoljunk arra, hogy a betonflaszteren vagy az erdőben van hűvösebb? Vagy a szántón vagy az erdőben: A Szaharában vagy a Szavannán?

Igen, mi okozzuk, de a biodízelnek kivágott erdők inkább növelik a problémát, mint a fosszilis tüzelők elégetése.

Tranquillius 2014.01.02. 21:41:39

@bigmax: Ezt szerintem Gárdonyi Gézával kellene letisztázni nem velem. :)

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.02. 21:44:39

@Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang: Annyit fűznék még hozzá a mondómkámhoz, hogy részben mi okozzuk, a CO2 kétségbe vonását fenntartva. Merthogy az utolsó jéhkorszak vége mondhatni 10 ezer éve volt, és a ennek a végnek a kezdete ebbél jóval hosszabb időtt tartott. Mondhatni szinte csak most kezdett belendülni a folyamat. Úgyhogy egy természetes felmelegedési cikluson vagyunk túl. És garantált, hogy azok az országok, amik ma léteznek, ötezer év múlva nem lesznek. A legrégebbi ország Kína is csak kétezer éves. Merthogy akkortájt alakult vagy hat országból. Ami jelenleg is még érezhető, mivel a televíziónak köszönhető, hogy a nyelvük egységesülni kezd. Az egyik országrész vezetője Huang-thi vany Chin uralkodója egyesítette, és a nevéből ered az ország elnevezése. Chin-dinasztia, China, Kína. Úgyhogy az ötezer év múlva mi lesz a Hollandokkal elég fura felvetés. Főleg úgy, ha az Észak-Olasz Longobardok itt laktak a Dunántúlon, és a bejövetelünkkor, azaz a Honfoglalás miatt döntöttek úgy, hogy jobb lesz nekik máshol lakni. Pontosabban, akik előlünk menekültek, azoktól menekültek ők, és mivel korábban a római telepesek voltak az őseik, hát haza mentek, igaz, hogy már Róma nem volt, de mégis Itáliából származtak.

¿Qué tapas hay? 2014.01.02. 21:52:44

No ez egy remek poszt lett. A találós kérdésre tippelnék: ha Fiumét nem számítjuk, akkor én Ada Kaleh szigetére tippelnék, esetleg ha a folyómedrek is számítanak, akkor a Kazán-szoros.

Apropó, Al-Duna: "az új torkolat valahol Rusze és Giurgiu között lesz"

Mi okozná itt, hogy ilyen alacsony lenne a vízszint-emelkedés. Ma Giurgiunál a Duna felszíne LNHV esetén 19,43 m-rel van a Fekete-tenger szintje fölött (a sulinai alapponthoz képest). Ha itt is a 65 m-rel számolunk, akkor a Duna-torkolat valahol Báziás környékén lenne. Mondjuk Orsovától felfelé nagy területek nem lennének elöntve, talán Kisiljevo mellett a holtág környéke.

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.02. 22:04:31

@Mr. Waszabi: Korrekt. Ezért én ezen túlmennék. Az erdőirtás, a mezőgazdasági területek növelése, a városok hatása a mikroklímára viszont valós jelenség. Aki viszont volt az Adrián és látta, hogy a hegy lekopasztva, és csupasz szikla, míg párszáz éve erdős terület volt, és 10 kilométerrel beljebb a szárazföldön a következő hegy még erdős, és a kettő között 10 fok különbség van, az látja, hogy az ember befolyásolja az éghajlatot. Igaz lokáslisan, de ha mindenbhol lokálisan változott, az egy globális változás. A Szahara kétszer akkora lett, az amazonaszi és ázsiai esőerdők meg fele akkorák, Európa erdeiből meg szántóföld lett vagy lebetonozott hőnyelő település. Mi átalakítottuk a környezetet, mint minden élőlény. És attól tartok, hogy a széndioxiddal csak álokot hibáztatunk. Van egy természetes felmelegedés, ehhez hozzátesszük a mi hatásunk, és a széndioxidot hibáztatva saját magunkat korlátozzuk. Erdőt kellene telepíteni, visszafordítani a Szavanna pusztulását. De nem. Kvótázgatunk a CO2-al, biodízel termelés miatt kivágjuk az erdőket, és magasról szarunk a vegyi szennyezésekre. Mert a széndioxiddal jól elbabrálunk. Már vannak ötletelők, akik a földkéregbe akarják pumpálni, meg energiát arra fecsérelni, hogy kivonja a légkörből és elássa szénként. Mintha nem nyomorogna meg éhezne a fél világ így is.

szultan02 2014.01.02. 22:39:42

@maxval, a gondolkodni igyekvő bircа:
"Semmi gond. Több tengerparti nyaralási lehetőség lesz. "
Azért ez így nem feltétlenül igaz, átlagos felszíni tagoltságot feltételezve ugyanis csökkenni fog a tengerpartok hossza. (Az Antarktisz leendő tengerpartjával nem számoltam.)
Az viszont igaz, hogy aki addig távol élt a tengerparttól, az közelebb kerül hozzá (aki pedig emiatt elveszíti az otthonát, az valószínűleg nem vágyik oda).

A szerelő 2014.01.02. 23:05:37

Micsoda kérdés! Azt kell tenni, mint amikor a fürdőkádban túl sok víz van. Ki kell húzni a dugót :)

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.01.03. 00:08:08

@Mr. Waszabi: "akkor is, ha senki nem lélegzik ki vagy pufog ki egy köbcenti CO2-t vagy metánt sem. Nem ezen múlik. "

Jaja, nem kicsit vicces azt hinni, hogy majd leállunk az autókkal és megáll a folyamat.Főleg, hogy csak az Eyjafjallajökull vulkán legutóbb 2010-ben a kitöréskor felbüfizett egymaga 150 ezer tonna szén-dioxidot naponta.És ez csak egy vulkán egyszeri alkalommal...Simán lehet egy csomó, amelyik nem nyom ki se hamut, se lávát, csak pipálgat magában... :D

Esetleges opció lehet még addig a Hold gyarmatosítása...bár ott meg állítólag a túlsó felén tele van idegenekkel.Egy videó is taglalja ezt a TeCsőn... :D Meg talán Aldrin vagy Armstrong is elszólta magát mikor ott jártak...Aztán meg ki tudja. :-)

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.01.03. 00:09:06

dde azért ez az egész egy kicsit még odébb van, lehet még venni tartós tejet nyugodtan... :D

Boka1 2014.01.03. 00:09:50

Azt mondta a rádióban a fizikus csaj, hogy általános iskolában tanítják, hogy a folyadékba mártott test....stb.stb...., ezért nem lesz Stockholm víz alatt sosem. Állítólag ez olyan kamu, mint, hogy a víz hidrogénnel szennyezett.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2014.01.03. 00:16:26

@Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang: Nem lett volna egyszerűbb nicknévnek csak annyi, hogy fospumpa? :D Már bocs... :D

monddazigazatmar 2014.01.03. 00:22:07

@Mr. Waszabi: Annyira jó tőleg ilyet olvasni, hogy a túlzott riogatás már-már hazugság, és nem tisztességes dolog.
Ebben a szellemben átolvasgathatnád a 3115 hozzászólásodat, amiben riogatsz mindenféle hülyeséggel.

bigmax 2014.01.03. 00:22:49

@CJKrisz: ezt Keplerrel tisztázd te kis butuska.......

monddazigazatmar 2014.01.03. 00:24:02

Nem tudom kinagyítani rendesen a térképet. Lesz már 4es metró a Bosnyákon akkor?

Bicepsz Elek 2014.01.03. 00:30:15

Lehet, hogy hulyesegnek hangzik, de ugyvtudom, hogy a jeg terfogata nagyobb a vizenel. Ergo az Artisz ha elolvad, akkor nem noni, hanem csokkenni fog a viz szintje(legalabbis a viz alatt levo jegnel, ami kb 80%-a jegkkontinensnek. Az Antarktisz szarazfoldon van, tehat az a jegtomeg majd persze noveli a vizmennyiseget.

Bicepsz Elek 2014.01.03. 00:35:31

Telefonrol irtam, azert rossz a helyesirasom mert ugral. Arkti

Sandor Akarki 2014.01.03. 00:42:39

Több víz kéne, még így se lesz tengerünk...

2014.01.03. 00:46:46

@sanyix: Nem csak Magyarországra gondoltam.

answ 2014.01.03. 01:02:01

@milliliteratura: csak szeretnéd azt a 0.003 %-os fogyást!

Magyarországon 2013-ban (az első 5 hónap adatai alapján) 0.0048 % a népességnek a fogyása. Ráadásul a fogyás mértéke egy ideje már növekszik, most mintha stagnálna.

Ha nem növekszik a fogyás mértéke, akkor:
100 év múlva: 6,124,317 fő
200 év múlva: 3,785,248 fő
500 év múlva: 893,726 fő
1000 év múlva: 80,609 fő
2000 év múlva: 655 fő
3000 év múlva: 5 fő
..
lesz Magyarország lakossága.

Persze a beolvadás miatt gyakorlatilag már 100'000 fő körül nem beszélhetünk Magyarországról.

Bicepsz Elek 2014.01.03. 01:30:23

@answ: Termeszetesen exponencialisan fog noni a fogyas. De a bevandorlas majd "megoldja" a dolgokat. Max. vallast fogunk valtani. De ez 1000 evente belefer..

meszi 2014.01.03. 07:35:40

@1kutya: nade nem geográfiai, hanem társadalmi szempontból vizsgálja a helyzetet, szóval az emberi lépték a mérvadó

dagadong 2014.01.03. 08:11:55

A klimarettegok kezdenek lassan rajonni, hogy 10-20-30 evre elore nem jo dolog josolgatni, mivel ha nem jon be a joslat (btw, eddig meg soha nem jott be...), akkor konnyen bele lehet verni az orrukat a sajat hulyesegukbe.

500 ev az mar biztonsagos, egyikuk sem fogja megerni, hogy az elorejelzesuk elbukik.

sErnyő 2014.01.03. 08:36:38

@Tuvalu: Ez nagyon jóóóó:DDDDDDDD

Tranquillius 2014.01.03. 08:51:56

@¿Qué tapas hay?: Tökéletes megoldás és plusz pont a gondolatmenetért.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.01.03. 09:22:44

@Trackback:

"Aztán - pár milliárd év múlva - a bolygó elég a Napot megközelítő pályamódosulások miatt (egy nap akkor kb. 60 óra lesz), majd belezuhan, és nyoma sem marad."

Nem egészen, nem a Föld kerül közelebb a Naphoz, hanem a Nap felszíne a Földhöz, amikor a Nap megközelíti, majd eléri a vörös óriás állapotát. Ekkor következhet be, hogy a Nap elégeti a Földet.

Bár a Föld akár meg is úszhatja, mert a Nap tömegének csökkenése miatt a jelenleginél távolabbi pályára fog állni.

Azt hiszem, egyelőre nem teljesen pontosak a forgatókönyvek, de ez nem is lényeges, mert 4 milliárd év alatt sok minden történhet.

Még 5,000 év alatt is, szóval no para, mert elképzelni sem tudjuk most, mire lesz képes az emberi tudomány és technika akár csak 1000 év múlva.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.01.03. 09:25:41

@Gera: Túl optimista vagy, túl sokat tulajdonítasz az emberiség józxan eszének és túl keveset a hatalmon lévők harácsolási vágyának. Még a katasztrófa küszöbén is a befektetések megtérüléséről és kamatlábakról fognak vitatkozni.

sírjatok 2014.01.03. 10:15:07

@Bicepsz Elek: Pont nem változik. Ugye egy vízben úszó test annyit veszít a súlyából, amennyi az általa kiszorított víz súlya - ezért tud a víznél könnyebb anyag, pl. a jég, lebegni a vizen/vízben. Magyarán ha van egy jéghegy, az ha elolvadna, pont az általa kiszorított "jéghegy alakú víz-lyukba" férne bele. Tehát ha ez a lebegő jéghegy elolvad, akkor pont nem történik semmi a vízszinttel (ha a hőtágulástól eltekintünk). Egyébként egy poharat ha teleteszel jéggel, azán felöntöd vízzel színültig, akkor ha megvárod, hogy elolvadjon a jég, láthatod, hogy nem fog kicsordulni (bár én persze nem próbáltam ki, én elhiszem :) ).

Persze van sok egyéb szempont, az Antarktisz ugye nem lebeg a vízen, tehát az "nettó" emelheti a vízszintet, megváltozthat a tengerek sóssága, ill. a hőtágulástól is esetleg emelkedhet a vízszint, de a klasszikus elképzelés persze hamis.

magyar bucó 2014.01.03. 10:44:22

@sírjatok: Az Antarktisz _egy része_ nem lebeg a vízen, a terület jelentős része csak jég. Viszont a szárazföldi rész sem abszolút merev test, az fel fog emelkedni, ha a jég elolvad. Ezzel együtt viszont az óceán feneke máshol lejjebb kerül.

David Bowman 2014.01.03. 11:19:04

Mi történne? Szegedre járnánk a tengerpartra.
Bár ez nem a kontó blog, de honnan tudta Philippe Bauche 300 éve, hogy az antarktisz jég nélkül két külön sziget?
www.goldenageproject.org.uk/142antarctica.php
Különben még Kuki kapitány előtt, amikor elvileg az Antarktiszt nem is láta senki?

David Bowman 2014.01.03. 11:41:03

@nemecsek ernő áruló: Ernőkém! Ez csak a vízben úszó jégre igaz. Az meg nagyon kevés a szárazon levőhöz képest.

David Bowman 2014.01.03. 11:53:09

Két bolygó beszélget:
- Nagy a baj?
- Hja.. Emberem van.
- Ó az magától elmúlik.

David Bowman 2014.01.03. 12:06:06

@Tuvalu: Szerintem jó ötlet. Jó nagy gödör kellene hozzá.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2014.01.03. 12:48:51

@geegee: "Jaja, nem kicsit vicces azt hinni, hogy majd leállunk az autókkal és megáll a folyamat."

Lusta vagyok utánanézni, de nem lennék meglepődve, ha az emberi kibocsájtás egy nagyságrendben lenne a természetes kibocsájtással (pl. vulkánok).

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2014.01.03. 15:26:28

jó sok város játszana atlantiszost.

Kolb Ace 2 2014.01.04. 18:53:28

"Arra pont jó, hogy ráébressze az emberiséget tetteinek következményére. 5000 év pedig nem sok, földtörtnet szempontjából pedig főleg nem."

Ezt pont a politikusok szarják le legjobban, 4 évnél tovább egyik se tervez.

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.07. 22:07:50

@David Bowman: Aha, csak az egy földrajzi név. Nem az a nép, nem az a kultúra. Vagy tíz komolyabb népvándorlás cserélte ki ott a populációt.

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.07. 22:10:31

@geegee: "Nem lett volna egyszerűbb nicknévnek csak annyi, hogy fospumpa? :D Már bocs... :D"

Nem. :-D

Fanyéllel Rendelkező Duguláselhárító Gumiharang 2014.01.07. 22:14:49

@bigmax: Pedig a pálya nem állandó, mert különböző erők hatnak a bolygónkra. A Hold is folyamatosan távolodik.

Alick 2016.06.16. 23:08:10

Addigra a Föld bele lesz dolgozva a Dyson-szférába... :)

elemes 2016.08.08. 19:31:07

vigasztaló az utolsó bekezdés

pitcairn2 2016.08.09. 09:43:59

@elemes:

hej de iszonyatos volt az a plusz 10 Celsius fokos globális felmelegedés:)

„At the beginning of the Eocene, the HIGH TEMPERATURES and warm oceans created A MOIST, BALMY ENVIRONMENT, with FORESTS SPREADING THROUGHOUT THE EARTH FROM POLE TO POLE. Apart from the driest deserts, Earth must have been entirely covered in forests.
POLAR FORESTS WERE QUITE EXTENSIVE. Fossils and even preserved remains of trees such as swamp cypress and dawn redwood from the Eocene have been found on Ellesmere Island in the Arctic. Even at that time, Ellesmere Island was only a few degrees in latitude further south than it is today. Fossils of subtropical and even tropical trees and plants from the Eocene have also been found in Greenland and Alaska. TROPICAL RAINFORESTS GREW AS FAR NORTH AS NORTHERN NORTH AMERICA AND EUROPE.
Palm trees were growing as far north as Alaska and northern Europe during the early Eocene, although they became less abundant as the climate cooled. Dawn redwoods were far more extensive as well.”

en.wikipedia.org/wiki/Eocene#Flora

elemes 2016.08.09. 10:39:48

@pitcairn2:

Amennyiben te vagy mondjuk Zeusz, és az Olümposz csúcsáról nézegeted az épp éhenhaló milliárdokat, akkor értem a cinizmusodat (a mitológiai istenek többnyire pszichopaták), de egyébként inkább csak csóválom a fejem.

pitcairn2 2016.08.09. 12:25:49

@elemes:

vmi olyan mesét nyomtak eddig, hogy a globális felmelegedés eredményeképpen tök száraz sivatagok fogják borítani a Földet...

kár, hogy ez totál szembemegy a földtörténeti és a paleoklimatológiai adatokkal

apropó

a modern klimatológiai modellek semmit sem tudnak kezdeni az eocén éghajlattal...

Early Eocene and the equable climate problem

en.wikipedia.org/wiki/Eocene#Early_Eocene_and_the_equable_climate_problem

egyszerűen csődöt mondtak...

nem tudnak arra választ adni, hogy miért alakult ez így...

semmit sem tudnak kezdeni azzal a hatalmas mennyiségű bizonyítékkal ami alátámasztja ezt...

pitcairn2 2016.08.09. 12:29:59

@elemes:

ha a fenti linkből nem lett volna egyértelmű, az eocén éghajlat eszméletlenül csapadékos volt... jóformán mindenütt burjánzott az élet...

mi több, még a főemlősök is ekkor jelentek meg...

en.wikipedia.org/wiki/Paleocene%E2%80%93Eocene_Thermal_Maximum#Land

elemes 2016.08.09. 12:31:40

@pitcairn2:

igen incifinci mértékben foglalkoztam nemlineáris kaotikus rendszerek számítógépes modellezésével (pár hónap), de ez a kicsi is pont elég arra, hogy nincs bátorságom nálam sokkal okosabb emberek modelljeiről felületes véleményt mondani.

pitcairn2 2016.08.09. 13:11:17

@elemes:

azok a modellek önmagukban remekül elműködnek csak a valósággal állnak hadilábon:)

]{udarauszkasz 2017.03.06. 20:16:39

@magyar bucó: Azert Stonehengeben nem lennek biztos, hogy nem volt. Sot, piramisok is voltak szerintem joval regebben, mint 5000 eve.

]{udarauszkasz 2017.03.06. 20:19:30

A navigaciomon egyebkent van egy olyan szinsema (en csinaltam:))) amelyiken a 180 m-nel alacsonyabb teruletek vilagoskekre vannak szinezve. Global Warming-nak neveztem el, van ejszakai es nappali modja, iGo primora keszult.
Ezen pl. sok uj sziget, uj tavak talalhatok, pl. a Bakony hegyseg is elegge mokasan nez ki, persze ehhez az iGo domborzati kepe is kell.

magyar bucó 2017.03.07. 05:40:00

@]{udarauszkasz:
Stonehenge: "Kiépítése Kr. e. 2500 körül kezdődött és 2100 körül fejeződött be. "
Azaz 4000-4500 éve. 5000 évvel ezelőtt még a gondolata sem merült fel, hogy építseneke ilyent.
Az első piramis: i. e. 2700 körül, azaz 4700 éve.

De tájékozódj nyugodtan, mielőtt hülyeségeket írsz...

calen 2017.06.13. 08:26:09

"A rövidülő folyók, kiszáradó tavak, mocsarak és talajok ugyancsak egy édesvízmentes jövő rémképét vetítik elénk."

Az emelkedő globális hőmérséklettel párhuzamosan emelkedni fog a levegő páratartalma is. Valószínűleg újra globális esőzések indulnak, mint a bolygó korábbi melegebb periódusaiban. Talán nem túlzás azt állítani, hogy - Belső-Ázsia kivételével - nem lesz olyan pontja a földnek, amin ne zuhogna rendszeresen az eső. Megkockáztatom, hogy az Eyre vízrendszere is kaphat a jóból és kizöldülhet.

2017.08.03. 15:13:41

"Arra pont jó, hogy ráébressze az emberiséget tetteinek következményére."

Arra pont nem jó, de mindegy, és nem is az ember műve. A klímaváltozásra felkészülni kell, nem értelmetlenül kapálózni ellene.

David Bowman 2018.04.10. 20:17:39

Kedves Tranquilius! Nem kaphatnánk egy posztot Europa és Ázsia vízrajzáról a jégkor végétől a történelmi időkig? Érdekelne, mekkora volt a Volga, és el lehetett-e hajózni Budáról Afganisztánig?

júliusz48 2018.06.06. 21:30:32

@answ: Észre kéne venni, hogy csak egy bizonyos létszámig csökkenhet a lakósság, mert ha már olyan kevesen leszünk, hogy nem érdemes TV adást csinálni, akkor esténként lesz időnk szaporodni. Egyébként valószínűleg akkorra nem lesz probléma a létszámmal. Ha még élnek emberek a földön és kell a terület a Gibraltári szoros lezárásával megoldható a földközi és fekete tengerek vízszintjének szabályozása, ha addig a tektonikai mozgások nem zárták le tőlünk függetlenül. Bár a Szuezi csatornánál is lehetnek feladataink.

gigabursch 2018.11.13. 07:42:30

Tegnap este kezembe akadt Juhász Árpádtól a Kék Bolygó c. ismeretterjesztő könyv (moly.hu/konyvek/juhasz-arpad-a-kek-bolygo)
Ebben írja, hogy a föld az elméleti geodid alakhoz képest "erősen" körte alakú (7. oldalon), melynek eredményeképpen az Északi-sarkon 28 méterrel van a tenger a tengerszint "felett", ezzel szemben a Déli sarkon meg 7 méterrel alatta van. Mondjuk ez utóbbit nem tudom hogy állapították meg, mert maga a Déli sark van vagy 2000 méter magasan, gondolom a parti sávot mérték be és ez alapján törpölték ki.

gigabursch 2018.11.14. 11:45:38

Kedves Tranquillius!

Lehetne ehhez a bejegyzéshez kérni egy ilyen jövőképet (ahonnan a képeket vetted), ami a Fekete-tenger Bajkál tó, Vörös-tenger térségét ábrázolná?
Esetleg figyelemmel a leváló Etióp felföld melletti mélyföld beöntésével?

gigabursch 2018.11.16. 08:44:51

@Tranquillius:
Köszönöm!

Így is sikerült megnéznem, amire igazán kíváncsi voltam.
Azért, ha belegondolok, a termékeny félhold térsége elég vastagon megváltozna.

Numi, na mi? Numida! 2020.01.01. 18:41:18

Hmm, fura, hogy nekem is csak most jutott eszembe, az Európa térképet újranézve: a mediterrán térség vízszint emelkedését könnyen el lehetne hárítani a Gibraltári szoros elgátolásával. Nyilván drága mulatság lenne, de a térképet elnézve az összes partmenti országnak megérné adakoznia rája...

kunzoo 2020.03.23. 09:48:18

@Numi, na mi? Numida!:
Azt nagyon veszélyes dolognak gondolnám. Földrengés, gátszakadás....Ami szerintem kivitelezhető lenne, a Dardanelláknál épített gát. Hosszú szoros, egymás után több gát, zsilip. ha szakad, még van másik.

Arra kíváncsi lennék, ellensúlyozható lenne-e egy darabig az emelkedés azzal, hogy a mélyföldek egy részét csatornákkal összekötnék az óceánnal és vízzel töltenék fel. Pl. valahogy vizet juttatni a Kaszpi tengerbe, A szaharában található mélyföldekre stb. Hány centimétert lehetne így megfogni?

Krisztián Károly Györe 2020.08.01. 00:27:54

@magyar bucó: Voltak piramisok, az ír kőkori síremlék is állt már 5200 éve

Szaudi Herceg 2020.08.02. 20:34:00

@milliliteratura:
@answ:

matekból kettes alá :-P

0,003% az 0,00003... azaz évente a maradék lakosság az 0,99997
0,99997 ^ 5000 = 0,86, azaz 86%-a a mai majd' 10milliónak, azaz jó 8,5millió marad még 5000 év múlva is...
házi feladat: 0,003% helyett kiszámolni 0,0048%-kal

Szaudi Herceg 2020.08.02. 20:39:39

Egyébként meg az eget nemsokára beborítják a műholdak, leárnyékolva a Földet, így a globális felmelegedésből inkább jégkorszak lesz, de legalább minden igluban lesz internet...

www.businessinsider.com/amazon-kuiper-fcc-authorization-satellite-internet-10-billion-dollar-investement-2020-7?r=DE&IR=T

Untermensch4 2020.08.18. 13:56:24

@Szaudi Herceg: "Egyébként meg az eget nemsokára beborítják a műholdak, leárnyékolva a Földet, így a globális felmelegedésből inkább jégkorszak lesz,"

Matekból ez hanyas..? :)
Mennyi műhold az ami még ütközés nélkül tud keringeni és ezek hány %-át takarják ki a napsugárzásnak?

steery 2020.08.30. 11:44:12

Nem fog kelleni a teljes felolvadáshoz 5000 év. Szerintem 70-80 év is elég lesz hozzá. Vagy kevesebb. Mivel számolni kell egy csomó olyan tényezővel is, amiket még nem ismerünk, ezért nem is számolhatunk velük. Az eddigi számítások evolúciója azt mutatja, hogy a tudósok mindig csúnyán alulbecsülték a folyamatokat. Ahogy egyre több lett az információ, mindig módosítaniuk kellett a modelljeiken. Ez fog folytatódni a jövőben is. Tehát az 5000 évből néhány év múlva 1000 év lesz, aztán 100 év... majd belefutunk a valóságba.
Ami hiányzik a modellekből: az Antarktisz belső területei csak nyáron fognak felolvadni, télen a 6 hónapos hűvös időben ott esni fog a hó rendesen. Viszont a part menti területeken lehet, hogy télen is kellemes, enyhe, mérsékelt égövi lesz az új éghajlat és akár narancsot is lehet majd termeszteni. Vagy mégsem, mert számolni kell a megerősödő vihartevékenységgel. Ha ennyi hő lesz a légkörben, sokkal több és nagyobb hurrikánnal, tájfunnal és tornádóval, meg giga esőzésekkel számulhatunk hatalmas területeken, amik folyamatosan elpusztítják az egyébként élhetőnek tűnő területeket is. Lényegében magashegyi barlangvárosokba kell az emberiségnek beköltöznie a túléléshez.

magyar bucó 2020.08.30. 21:37:33

@steery: A Föld történelmében voltak a mainál sokkal melegebb periódusok. Olyankor burjánzott az élet. Nem látom okát, hogy ez a jövőben másképp lenne.

Szaudi Herceg 2020.09.13. 02:24:04

@Untermensch4: természetesen ötös ;-)

számításaim szerint elég lenne ha a Föld 5%-át takarnák ki
süti beállítások módosítása