@Auctus7: De ha a konkrét esetet nézzük a 19-20. században, az egyes népcsoportok népesedését a következők határozták meg:
1. Az említett népességrobbanás - ez a 19. század második felében a magyarságot segítette, a 20. század elején inkább a románokat, szlovákokat, ruszinokat.
2. Gazdasági és társadalmi nyomásra történő asszimiláció - ez nem volt erőszakos, elsősorban a kettős identitásúakat, illetve a városba költözőket vagy állami munkát vállalókat érintette - 1920-ig a magyarságnak kedvezett, ezután nem.
3. Erőszakos asszimiláció - az utódállami propagandával ellentétben a történelmi Magyarországon nem volt erős folyamat, 1920 után az utódállamokban viszont igen. (Időnként Magyarországon is.)
4. Etnikai tisztogatás.

Bejegyzés: Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében

@Auctus7: Kérem jelentkezzen az is, aki még mindig nem ismeri az alapvető demográfiai folyamatokat, és azok magyarázatát - amit írtál az népek szintjén értelmezhetetlen. A "szaporaság" ugyanis régiónként és népcsoportonként eltérő időben jelentkezik, részben történelmi, részben gazdasági okokból. Ennek hatóereje nem a születések számának megugrása, hanem a halálozások számának csökkenése (miközben a születések száma egy darabig magasan marad). A peremvidékeken élő, gazdaságilag fejletlenebb népcsoportok esetében ez jellemzően később következik be - pontosan ez történt pl. a hegyi románok vagy a ruszinok esetében az 1920-as, 1930-as években - ezt egyébként szeretjük figyelmen kívül hagyni, és statisztikai trükközésnek minősíteni - pedig csak arról van szó, hogy ami a 19. században a magyarság erőteljes növekedését okozta, arra olyan 40-50 év késéssel került sor körükben. Még látványosabb tud lenni a folyamat, ha mondjuk a "szapora" kisebbség lakóhelye különböző okokból nyomorban marad (a születések számát tulajdonképpen a polgárosodási folyamat csökkenti) - erre talán Szerbia és Koszovó példája a legerőteljesebb.

Bejegyzés: Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében

Kérem jelentkezzen az, akinek ha pl a kertje végében a nagy fa alatt, vagy a fa mellett a fészerben úgy esne hogy megtelepszik egy szapora társaság, és azok idővel netán többen lesznek mint ő és családja, akkor szerinte ettől a SZAPORÁKNAK JOGUK KELETKEZIK a fa és fészer környékének, a házának és kertjének tulajdonjogát magukénak követelni, még akkor is ha a földje tulajdonjoga pl már ükapjátol az övé, a házat és a fészert ő vagy apja építette, a kertet is ő hozta létre, ahogy a nagy fát is még nagyapja ültette...
Szóval kérem jelentkezzen ha létezik ilyen fura szerzet, és persze írja meg a címét.

Bejegyzés: Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében

Kíváncsi lennék, hol és mióta elfogadott "szabály" vagy "törvény" az, hogy azoké lesz egy ház, terület, akik egyszercsak többen vannak ott, benne, rajta.
Ha ezt valaki elfogadja saját magára nézve, kérem írja már meg a címét!
Ha pedig ez a "miénk a házad mert mi lettünk benne többen" nem egy törvény vagy szabály, akkor kinek és miért számitott ez Erdély területén?

Bejegyzés: Nagy-Románia a román etnikai térképek tükrében

Van olyan VLCS (Very Large Container Ship) kapitány ismerősöm (G.B. => nem, nem @gigabursch!!!), aki a "sikeres" meteorológiai ajánlásnak köszönhetően átballagott 170.000 tonnával a tájfun szemén.

Miután mindenki felelősséget vállalt arra, hogy arra menjen a hajó, de neki nem volt tiszta a történt, mindennel, ami létezett és a fedélzeten/raktárakban volt, amit ahogy bírtak lekötöttek/lecsavaroztak,/lekapcsoztak extrán.
Megúszták, de azt mondta, hogy az az "üres érzés", ami ott bent van, az valami iszonytató.

Utána meg alig volt idejük mindent visszaoldani, mert már közel volt a kikötő és nem lehet álldigálni, mert az sokba került (ekkor kérdezett vissza, hogy "na jó és az mennyibe került volna, ha a ti baromságaitok miatt haváriázunk és minndenki ottmarad?", mire a válasz kb az volt, hogy "a biztosító úgyis fizet.", ezután viszonylag hamar keresett egy másik hajóstársaságot, ahol ő mint kapitány beleszólhat a parti utasításokba, hogyha egyértelműen baromság, amit mondanak.

(megjegyzendő, vízhőmérsékletet ezek a nagy dögök a hajógépek hűtéséhez több vízmagasságban is mérnek, hogy optimális legyen a hőcserélőbe érkező külső víz hőmérséklete; illetve páratartalmat, légnyomást, miegymást és minden egyebet szintén mérnek a hajókon, szóval volt sejtésük, hogy nem lesz kerek a világ hamarosan)

Bejegyzés: Hurrikánok keresztútja

@gigabursch: Előfordulhat, viszont az észak-atlanti térségben eddig inkább a tavasz "turbulensebbé" válása volt tapasztalható, ami ennek nem annyira kedvezett, eddig inkább ősszel nyúlt meg a szezon. De hosszabb távon a tavaszi hosszabbodás is gyakoribbá válhat.

Bejegyzés: Hurrikánok keresztútja

Ez nagyon érdekes volt, köszi.

Előfordulhat, hogy melegedő vízfelszín okán időben jóval hamarabb indul meg a szezon?

Bejegyzés: Hurrikánok keresztútja

Valahogy volt egy sejtésem, de aztán még a Wiki is kihozta.
Szóval a népirtó Popper pont annyira volt román, mint a népirtó Szamuely...

en.wikipedia.org/wiki/Julius_Popper

Mindemellett köszönöm a cikket és várom a folytatást.

Bejegyzés: A legdélibb horvát város

Kösz a cikket, és várós a folytatás. Bevallom, a spanyol wikipedián már olvastam a város történetét.
És ugyanott sajnos az őslakosok kiirtásának történetét is, ami sokak szerint durvább volt mint ami észak-amerikai Vadnyugaton zajlott. De Patagónia meghódítása, akárcsak Szibériáé, nem került be annyira a köztudatba, megbújnak.

Érdekes téma még Dél Amerika XIX. századi bevándorlóinak a története, amit eddig olvastam róla, az az, hogy egész népcsoportok jöttek, szervezetten, nagyrészt egyben, walesiek például Argentínába, németek Paraguayba, stb..

Bejegyzés: A legdélibb horvát város

@molnibalage: Persze, hiszen az az egy főre jutó GDP 1900 és 1910 közötti növekedését jelzi. Hát, sajnos ebben sem állt jól Dalmácia, a mezőgazdasága leginkább ebben az évtizedben zuhant be - igaz a feldolgozóipar is pont ekkor kezdett éledezni.

Bejegyzés: A legdélibb horvát város

@molnibalage: (8%) GDP per capita growth since 1900

Bejegyzés: A legdélibb horvát város

A térkép nem érhető, a %-os összeg messze 100% felett van.

Bejegyzés: A legdélibb horvát város

A hidrogénnel "csak" az alábbi problémák vannak, amelyek az elterjedését hátráltatják:

A vízbontásos hidrogéntermelés lassú és gazdaságtalan. Hidrogént olcsón nagy tömegben még mindig szénhidrogénekből lehet kinyerni, ami érthető okokból az olajipar túlélésének egyik kulcseleme.

Az üzemanyagcellák nagy tisztaságú hidrogént igényelnek, aminek az előállítása, tárolása, szállítása is drága. Nem kizárt, hogy a cikkben leírt gáztárolási eljárás csak valamilyen gázkeverék, vagy pl. metán esetén lesz gazdaságos a diffúzió miatt, és ami után a hidrogéngáz további tisztítása vagy kinyerése szükséges, ami tovább drágítja a technológiát.

A különböző akkumulátoros energiatárolási megoldások (nem csak a lítium alapúak) olyan fejlődésen mennek épp keresztül, és a fajlagos költségeik olyan mértékben csökkennek, ami az egész hidrogén és üzemanyagcella alapú energetikai ágazatot marginálissá teszi.

Sajnos sokan nem értik fenti problémákat, mert hiszen a Linde is árulja palackban a hidrogént, amit hazavihetek, és a hegesztő apparátot táplálhatom vele. Igen ám, csak az nem a fent említett nagy tisztaságú hidrogén. Ha az lenne, nem sokáig maradna meg egy sima fémpalackban.

Az egész hidrogénesdi olyan 30-40 évvel ezelőtt lett volna ígéretes alternatíva, csak épp a gazdasági szereplőknek semmilyen érdekük nem fűződött ahhoz, hogy pénzt nem kímélve új technológiákba, új infrastruktúrába fektessenek. Persze mintaprojektek voltak akkor is, de inkább csak kormányzati támogatások megszerzése, meg az olajipar szerecsenmosdatása miatt: "Oké, hogy évente legalább egy tankhajó balesettel okozunk ökológiai katasztrófát, de íme, nézzétek, milyen szép új világ lesz majd, ha hidrogénnel hajtjuk az autókat meg az erőműveket, amik csak vizet fognak kipöfékelni."

Bejegyzés: A hidrogén alapú energiatárolás problémájára a segítség az olajipartól jön?

@Der Piefke: fölösleges okoskodás. EZ egyértelműen az emberi tevékenységnek köszönhető.

Bejegyzés: Erftstadt-Blessem erózióbázisa

@Irbisz: Igaz, bár az eseménysor utolsó eleme a vihar volt. Amivel egyébként kalkulálni kellett volna, már csak azért is, mert ugyan a sok éves átlagot figyelembe véve korai volt a márciusi előfordulása, de éppen 1911-ben, azaz az előző évben, amikor Scotték ugyanerrefelé mászkáltak a jégen, szintén előfordult. A kőzetes sztori igaz, és bár a több mázsa talán túlzás, a minták hurcolása sem könnyítette meg a dolgukat (plusz a begyűjtésük is 1-2 napba tellett, aminek lehetett jelentősége később). Az bőven benne volt ebben, hogy Scott alapból egy nagyon jó tudományos expedíciót rakott össze (ez számított talán a legfeltűnőbb erősségének), és miután a sarki elsőség nem lett meg, szerettek volna a kutatások révén kitűnni. A végén, amikor már látszott, hogy kicsi a visszatérés esélye, vsz. azért sem hagyták hátra a kőzetmintákat, hogy azokat velük együtt találják meg, így legalább ez az eredmény ne vesszen kárba.

Bejegyzés: Verseny a Déli-sarkért II.

@gigabursch:
Nagyítás => torzítás.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

@gigabursch: Biztos, hogy jól tudod. August Piccard is a triesztihez kalibrálta a sztratoszférakutató léggömbjeinek kapszuláját.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

Ez a deklináció lehet az oka annak is, hogy például az Egyesült Államokban Detroit közelében (Wayne és Oakland county) az elvileg szabályos észak-déli úthálózat a mai térképeken ferdének tűnik?
www.google.hu/maps/place/Oakland+County,+MI,+USA/
www.google.hu/maps/place/Wayne+County,+MI,+USA/

Bejegyzés: Régi országtérképekről mágneses információ – mire jók még a történeti térképek?

mi mindent méregetnek a tudósok... :) ez érdekes, pláne,,h valaki ezt kiis tudja számolni... :)

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?

Nekem úgy rémlik, hogy Trieszben és Fiuméban is létesült ilyen mareagráf.

Ráadásul a trieszti nullpont volt az etalon tengerszint az Adriai-alapszinthez.

Vagy rosszul tudom?

Mindenesetre a 10000-szeres nagyítas ötletes lett.

Bejegyzés: A geoid és a tengerszint tényleg ugyanaz?