2014. késő őszén a Gibson család tagjai éppen télikertjük alapozását végezték Maryland állam Calvert megyéjében, amikor ásójuk fél méter mélységben különös csontokba akadt. Különösebben nem lepődtek meg, mert a környéken ez mindennapos dolog volt. Sejtették is, hogy miocén cápacsigolyák lehetnek, de amikor nyolcvan csigolya után a koponyát és a fogakat is megtalálták tudták, hogy egészen rendkívüli leletre bukkantak a kertjükben. 

Cápacsigolyák a kertből (forrás és még több kép Robert Cantrell fényképe)

A komoly folyami, vagy éppen tengeri akadályokkal megáldott nagyvárosok esetében mindig érdekes kérdés, hogy a szakemberek pontosan hogyan is szeretnék összekötni az egymástól elválasztott városrészeket. Ma ennek egy érdekes alesetével ismerkedünk: Budapest esetében hogyan történt a két városrészt összekötő tömegközlekedési hálózat kialakítása, formálása, és mindez hogyan hatott az egyes városrészek életére, fel- avagy leértékelődésére. Annál is aktuálisabb a kérdés, mert a héten felmerült, hogy a 4-es metró folytatása helyett az Újpalota-Astoria tengelyen közlekedő gyorsvillamos fog épülni anélkül, hogy átmenne Budára, amelynek hasznáról avagy haszontalanságáról több részletes elemzés jelent meg. Egy alapos írás egyenesen azt állítja, hogy régen sokkal több esze volt ennek a városnak a hálózatfejlesztéshez. Vizsgáljuk meg mindezt város- és közlekedésföldrajzi szemszögből, hosszabb történelmi kitekintéssel.

Budapest lakossága jelentős részének napi élménye a Dunán való átkelés, mely a nagyváros közlekedésének Achilles-sarka: a hidak korlátozott kapacitása miatt az átkelést a többség tömegközlekedési eszközökön teszi meg, így a járathálózat kialakítása komoly hatással van az általunk érzékelt, "szem előtt lévő" földrajzi tér kialakításában: ezáltal egyes folyosók, csomópontok felértékelődnek, mások árnyékban maradnak. 

Állandó hidak és "klasszikus tömegközlekedés" híján mindez nem vizsgálható a 19. század közepe előtt, de az azóta eltelt röpke 165 évben is jópár változás történt:

A Lánchíd 1849-es átadását követően hamar megindult a budapesti tömegközlekedés első szervezett formájának tekinthető magánvállalkozók által szervezett omnibuszközlekedés, ugyanakkor ez a közlekedési mód korántsem vált tömegessé, kezdetben inkább a szabadidős forgalmat szolgálta a színházak, vendéglők és kirándulóhelyek között. Érdekes módon fénykorukat az 1900-as években élték a pesti omnibuszok: ekkor a villamoshálózat hiányosságait pótlandó nőtt meg a számuk, hogy pár éven belül átadják a helyüket az autóbuszoknak.

A Lánchidat még nem tervezhették városi vasút hordozására (forrás)

A Vezúv által betemetett természettudós, idősebb Plinius óta élénken foglalkoztatja a kutatókat a Gibraltári-szoros kialakulása. Plinius szerint a szorost a helybéliek Herkules oszlopainak nevezik, és azt hiszik ő ásta azt a csatornát, melyen a tengervíz, mely addig ki volt zárva a medencéből átbukott és megváltoztatta a természet képét. Mint minden legendában, ebben is van igazság, több is mint gondolnánk. Bejegyzésünkben feltárul a Föld legkegyetlenebb sivataga, egy bibliai méretű özönvíz, mindaz, ami néhány millió évvel később a XX. század technokratáit is megihlette.  

Valami nem stimmel a Földközi-tengerrel... (nagyobb méretben)

Egy családi albumban talált német irredenta bélyegsorozat apropóján bejegyzés-sorozat indult a Pangea blogon. Azt ugyanis minden kisdiák fejből fújja mit vesztett Magyarország a Párizs környéki békében, ez azonban korántsem befolyásolta olyan mértékben és irányban a világtörténelmet, mint a német területveszteségek. Pedig Németország első világháború utáni területi veszteségei korántsem voltak akkorák mint Magyarországé, vagy Törökországé. Gyarmataitól ugyan megfosztották - ez összesen több mint 4 millió négyzetkilométert jelentett - de az anyaország csak 13%-ot vesztett az összes területéből. Ezek a területvesztések azonban kevés kivételtől eltekintve igen megalázó módon zajlottak.

Volt már szó a háborúban semleges Dánia által megszerzett Schleswigről, ezután következett az apró, még járásnak sem nevezhető Hultschini földek sorsa Felső-Sziléziából, majd az egész Felső-Szilézia, népszavazásokkal, felkelésekkel. Egy rövid, témánkat csak részben érintő eszperantó kitérő után részletesen tárgyaltuk a Memel-vidék sorsát a litván határon majd visszatértünk a belga határra Eupen-Malmédy vasúttörténetéhez. Nemrég újra keletre indultunk, Danzig, mai nevén Gdańsk városába, hogy utána következzen Poznań vidéke.

Poznań főtere

Egy kicsit Dubaj, egy kicsit Miami, reptere időnként két különböző időzónában van, és a déli féltekén fekszik - hol járunk? Ausztrália hatodik legnépesebb városában, mely néhány évtizede még csak kis tengerparti fürdőhely volt.

Gold Coast központjának (Surfers Paradise) látképe a strandról (forrás) 

Hogyan lehetséges úgy meghatározni új államok határait, hogy azzal a ceruzát kézben tartók évtizedes, vagy akár évszázados konfliktuszónát teremtsenek? Mai írásunkból kiderül, hogy meglehetősen könnyen: a  20. század elején a Közel-Keleten egy mozdulattal, valamint a hozzá kötődő rövidlátó nagyhatalmi politikával sikerült olyan geopolitikai viszonyokat teremteni, melyben szinte folyamatosan vívja valaki a harcát a 20. század eleji "gyarmati-jellegű" konfliktusoktól kezdve az arab-izraeli szembenálláson át egészen az Iszlám Állam a kijelölt határokat (is) meghaladni kívánó tevékenységéig.

Ha a közel keleti térség egyes államainak (Szíria, Törökország, Irak, Irán, Jordánia, Libanon, Izrael és Szaúd- Arábia) államhatárait - a részletekbe nem most belemenve - összevetjük az régió etnikai viszonyait ábrázoló térképpel, finoman szólva is csak kevés összefüggést találhatunk:

 - Az egységesen arablakta vidékeket többhelyütt nyílegyenes államhatárok szelik át, melyek egy része lakatlan területen húzódik, de egyes esetekben (pl. Szíria és Jordánia, Szíria és Irak valamint Jordánia és Szaúd Arábia) sem természetföldrajzi (folyó, lakatlan sivatag), sem társadalomfoldrajzi (történelmi, etnikai) okokkal nem magyarázható a határok futása.

- Az szír-török-iráni határ térsége etnikailag rendkívül sokszínű, alapvetően kurdok és arabok dominálják, de elhelyezkedésükhöz a határoknak semmi közük.

A Közel-Kelet érintett részének etnikai mozaikja: sárga- arab többségű terület, barna-kurd többségű terület (forrás)

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. Díjazás pillanatnyilag nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy a megérdemelt korsó sör mellé kerítünk majd valami meglepetést.

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

11. Bemelegítésnek egy könnyű feladvány: Melyik "tengerbe" fojtották a képen látható kisváros terének névadóját?

Melyik az a trópusi adóparadicsom, ahol két európai nagyhatalom 74 évig egymással párhuzamosan két közigazgatást működtetett, és ahol az amerikai hadsereg utánpótlásának tiszteletére vallás alapult, míg alig egy emberöltővel ezelőtt egy bizarr, kőkorszaki háború közepette vált függetlenné, hogy mára Földünk egyik legboldogabb országaként tekintsünk rá?

A magyar sajtóban némileg megkésett visszhangot váltott ki a melanéziai szigetországot, Vanuatut ez év márciusában sújtó hurrikánkatasztrófa, a legteljesebb képet talán a Határátkelő blog adta mind az országról, mind a kialakult katasztrófahelyzetről. A kis szigetország Magyarországtól való nagy távolsága  ugyanakkor nem lehet gátja annak, hogy megismerkedjünk a "legboldogabb ország" bizonyos, a térségre igencsak jellemző társadalmi és politikai földrajzi különlegességeivel.

Espiritu Santo, Vanuatu - (forrás)

Ha a jelenlegi Görögország második legnagyobb városával kapcsolatos "hovatartozási" kérdéseket vizsgáljuk, a mondókába még jópár zsidó és bolgár polgárt is bele kell vennünk. A 20. század eleji etnikai viszonyok alapján ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Thesszaloniki egy nap ismét görög nagyváros lesz.

Mielőtt elmélyednénk a történelmi macedón régió etnikai viszonyainak és az 1910-es évek határkijelöléseinek nem feltétlenül összefüggő kérdéskörében, érdemes tisztázni röviden mi is az a "történelmi" Macedónia és milyen kapcsolatban állt Thesszalonikivel.

Az ókori Makedónia és korai terjeszkedése - (forrás)

Gondolom nem sokan hallottak még Wilczek grófról, aki a Monarchia egyik neves lengyel családjából származott és a XIX. század folyamán egy Zichy gróffal együtt finanszírozta az osztrák-magyar északi sarki expedíciót. Ez volt az a híres kaland, melynek során Karl Weyprecht és Julius von Peyer 1872-1874 között felfedezte a Ferenc József-földet. Nem lehetetlen, hogy az expedícióról is megemlékezünk majd, de itt most Wilczek gróf egy másik tettéről szólnánk, amely kissé kárpótolná azokat, akik hiányolták a kommentelési lehetőséget a legújabb Pangea játékából. Vitaposzt eddig még nem volt nálunk, most elérkezett ennek is az ideje.

Kreuzenstein vára, Leobendorf, Alsó-Ausztria