Pangea

Minden, ami földtudomány

Eszperantó állam

2014. március 26. 08:37 - Tranquillius

1908-ban, egy szép napon sosem látott nyüzsgésre ébredt Kelmis/Altenburg település lakossága. Dr. Wilhelm Molly, a helyi körzeti orvos szorgalmazására a lövészegylet pavilonjába csődítettek mindenkit, aki csak mozogni tudott. Miközben a bányászzenekar az Amikejo-indulót játszotta hivatalosan kikiáltották a világ első eszperantó államát. Amikejo, avagy a "Nagy Barátság Helye" megalapításáról mintegy 150 nemzetközi újság tudósított. Még ugyanebben az évben a negyedik Eszperantó Világkongresszus Drezdában úgy határozott, hogy Hága helyett Semleges Moresnet lesz a szervezet hivatalos székhelye. Adódhat a kérdés: mégis mi ez a Semleges Moresnet és hol található?

3lanpunt3.jpgHollandia legmagasabb pontja a négyeshatáron

Eszperantó körökben nem hangzik ismeretlenül e kicsiny terület neve, azonban Magyarországon simán végig lehet járni az iskolákat általánostól az egyetemi történelem-földrajz szakon keresztül anélkül, hogy valaha szóba kerülne ez az európai kvázi-miniállam. Ha éppen nem Németország 1918-as megcsonkításhoz kerestem volna anyagot Eupen-Malmédy témakörében valószínűleg örökre elkerültük volna egymást Semleges Moresnettel. És ezáltal az olvasók is.

vierl-1.jpgSemleges Moresnet térképe egy 1905. június 20-án keltezett képeslapon

Napóleon bukása után a Bécs Kongresszus volt hivatott Európát rendbetenni. A franciák által össze-vissza rajzolgatott Európa térképén az utolsó bizonytalan pont a belga területekkel felhizlalt Holland Királyság és a nyugaton jelentős területekhez jutó Poroszország között egy Aachentől délnyugatra fekvő cinkbánya volt. Mivel egyik állam sem volt hajlandó a másiknak átengedni az értékes területet, kénytelenek voltak külön tárgyaláson rendezni Moresnet község hovatartozását. 1816-ban az Aacheni Határegyezmény három részre osztotta a község területét. Moresnet Hollandiához került, Neu-Moresnet Poroszországhoz Porosz-Moresnet néven, míg a cinkbánya Altenburg/Vieille Montagne településsel semleges státust kapott Semleges-Moresnet néven. A létrejövő semleges terület igazgatását egy holland és egy porosz megbízott közösen intézte. Az ilyen közigazgatási helyzetben lévő területeket általánosan kondomíniumnak nevezzük.

Semleges Moresnet megalakulásakor 344 hektáros területén 256 állampolgár élt 50 házban és került át szó szerint a senki földjére. A bejegyzés során majd arra is fény derül, hogy ezt ők egyáltalán nem bánták.

kaart_akens_grensverdrag.jpgAz Aacheni Határegyezményben (1816) kijelölt semleges terület határa

További két évig húzódott a pontos határ kijelölése, holott a Határegyezmény szerint két hét állt volna a felek rendelkezésre, hogy megkezdjék a semleges terület körülhatárolását. A holland-porosz határ köveit a Mosel folyótól kezdték el számozni. Az első, amely a semleges területet érintette a 188. volt. Hollandia legmagasabb pontján, a 322 méter magas Vaalserbergen állt a 193. határkő, mely egyben egy új hármas határt is jelölt. E határkövek többsége még ma is eredeti helyén áll, csupán annyit változott a helyzet, hogy az elkorhadt fa cölöpöket kőoszlopra cserélték 1869-70-ben. Összesen hatvan új követ helyeztek ki római számozással; I-XXX. a belga határ mellett és XXXI-LX. a porosz határon. Többségük még ma is megvan, mivel a helyiek kifejezetten vigyáznak rájuk. Aki kíváncsi rájuk, ebben az albumban megtekinthetőek.

Az 1869-70-ben lezajlott határkőcsere idején már Belgium szerepel szomszédként, ugyanis az 1830-ban Hollandiából kivált új ország átvette Semleges-Moresnet igazgatásában a holland posztot, annak ellenére, hogy erről a Holland Királyság hivatalosan soha nem mondott le. 1830-tól a Vaalserberg 193. határköve már négy ország közös határát jelölte.

bergerhoff150.jpgBelgium, Németország és Hollandia címerével díszített kelmisi képeslap

Két királyi megbízott volt felelős a semleges terület (Neutral-Gebiet) közigazgatásáért, mindketten civil hivatalnokok voltak, egyikük a holland, majd belga Verviersből, másikuk a porosz Eupenből érkezett. Éppen azért, mert egyik államhoz sem tartozott, köztes megoldásként a francia Code Napoleon törvénykönyve volt hatályos. Postáját a holland/belga és német állam közösen üzemeltette. Semleges Moresnet egyetlen települése németül Altenberg, franciául Vieile Montagne volt. Hogy még bonyolultabb legyen; e városkának további két hivatalos elnevezése is ismeretes; a jelenleg is használatos Kelmis és ennek franciás változata La Calomine. Ide koncentrálódott a bányavállalat központja és a helyi közigazgatás szervei. 1859-ben bővült a helyi önkormányzat, egy 10 fős tanácsot alakítottak. Ezt a tanácsot nem választották, hanem kinevezéssel lehetett belekerülni. Gyakorlatilag a helyi bányatársaság emberei ültek benne.

A Semleges Moresnet létrehozásáért "felelős" cinkbánya egy liège-i kémikus Jean-Jacques-Daniel Dony tulajdonában volt 1805 óta, aki egy cinkolvasztó kemence feltalálása után elkezdte kitermelni az itt található hatalmas mennyiségű galmáj [franciául: calamine ZnCO3, Zn4Si2O7(OH)2.H2O)] ércet. Dony lehetett bármilyen zseniális kémikus-feltaláló, a pénzügyekhez nem volt semmi érzéke ezért a cége 1813-ban tönkrement. 75%-os tulajdonrésze François Mosselman-hoz került, aki később a maradék részesedést is megszerezte. Mosselman leszármazottai alapították meg a “Société des Mines et Fonderies de Zinc de la Vieille Montage”, azaz az Vieille Montagne-i Cinkbányászati és Kohászati Társaságot, mely az érctelepek kimerüléséig szavatolta Semleges Moresnet önállóságát.

096-34-schilderij_Jean-Baptiste Bastiné – 1843.jpgA semleges területet létrehozó galmájbánya egy korabeli festményen

A bányavállalat gyakorlatilag mindenható volt, még a helyi polgármestert is ők delegálták. E vállalat volt a fő foglalkoztatója a helyi és környékbeli lakosságnak, ők építettek lakásokat, kórházat, iskolákat az alkalmazottaknak. A helyi adók kifejezetten alacsonyak voltak, nem volt hadkötelezettség, nem voltak importvámok. E vonzó adottságok miatt sokan költöztek be, így a község lakossága rohamosan növekedett. 1815-ben még csak 256-an éltek itt, 1850-ben 500-an, 1858-ban 2572-en, akik közül mindössze 695 ember (27%) volt "valódi semleges", 852-en (33%) belgák, 807-en németek (31%) és 204-en hollandok (8%). Az utolsó békeévben, 1914-ben 4668 lakosa volt Altenbergnek. Semleges Moresnet területén élő külföldieket jó ideig nem is sorozhattak be az anyaország hadseregébe, ezt a tűrhetetlen állapotot Belgium 1854-ben, Poroszország pedig 1874-ben szüntette meg. A hivatalos pénz a francia frank volt, de az ide látogatók német, belga és holland pénzzel sem tudták zavarba hozni a helyi boltosokat. Volt a semlegességnek hátránya is, külföldön az altenbergiek sehol sem számíthattak diplomáciai képviseletre. Önálló bíróság megalakításához is túl kicsik voltak, ezért jogi ügyekben Aachenbe vagy Verviersbe kellett utazni.

luikerstraat.jpgKelmis ipartelepei a liège-i út mentén

1885-ben következett be a semleges terület függetlenségét alapjában megrázó katasztrófa: kimerült a galmáj-bánya. Felmerült a kérdés, fenntartható-e a "függetlenség", ugyanis a semleges terület éppen az itt rejtőző cinkvagyon miatt jöhetett létre. Azonban sem Belgium, sem Poroszország nem volt hajlandó szomszédjának átengedni a területet, kettéosztani pedig már nem volt értelme ezt az egyetlen települést. A helyiek számtalan alternatív megoldást próbáltak kieszelni, hogy a kohászat megszűnését követő gazdasági válságban is talpon maradhassanak. Köztük a volt a Magyarországról jól ismert házi szeszfőzés is, melyre sem a belga sem a német szigorú szabályok nem vonatkoztak. A saját használatra történő szeszfőzésből külön iparág alakult ki. Ennek következtében megjelent a feketegazdaság, csempészbandák alakultak, akik az új terméket exportálták a szomszédos államokba. Messze földön híres volt a szódásüvegekbe palackozott "Altenberger" ásványvíz, ha másért nem az alkoholfoka miatt.

soda.png

Nem csupán szeszt csempésztek a helyiek, hanem bármit. A vidám képeslapokon éppen a négyeshatáron füleli le a kérlelhetetlen vámos a sunyi kávécsempészt. Az ismeretterjesztés céljából azért pluszban ráírták még pontosan milyen magas az a pont, ahol a bűnözőt kézre kerítették. 

neerlands_top.jpg

1904-ben pedig egy asszonyt fogtak el a határőrök, aki 1 kg szalonnát próbált becsempészni a Reich területére, büntetése 39,40 márka volt, amikor 1 kg karaj 1,35 márkába került .

vierlblk2.jpg

Voltak féllegális próbálkozások is a gazdasági krízis enyhítésére. Miután Belgium 1903-ban bezáratott minden hasonló intézményt, Altenbergben igen szigorú feltételekkel kaszinót alapítottak a környező országok rosszallása mellett. Odabenn egyszerre nem tartózkodhatott 20 embernél több, de helyiek például be sem tehették a lábukat ebbe a bűnbarlangba. II. Vilmos német császár megfenyegette a semleges területet, hogy Belgiummal együtt felosztják egymás között amennyiben nem kerül végleg lakat a kaszinóra. A helyiek jobbnak látták engedni, de a szerencsejáték tovább zajlott teljesen illegálisan, magánházakban. 1909-ben a poroszok némi szójátékkal már csak, mint szörnyű területként emlegették »monströse Gebiet«. 

31_esperantista_grupo_de_amikejo.jpgSemleges Moresnet eszperantistái (Dr. Molly az autó mellett balról a második)

Németország az 1900-as évektől fokozatos nyomás alatt tartotta a területet, ugyanis soha sem mondtak le az annexióról, de a helyi feketegazdaság is szúrta a szemüket. A németek nem válogattak az eszközökben, hol az elektromos kapcsolatot, hol a telefonvezetékeket vágták el, de előfordult, hogy a hivatalnokok beiktatását szabotálták el. Ebben a helyzetben szinte megváltásnak tűnt a helyi orvos Dr. Wilhelm Molly terve - aki lelkes eszperantista volt - hogy itt hozzák létre a világ első eszperantó államát, az Amikejót. Korabeli jelentések szerint a helyi lakosság nagyon lelkesen tanulta a semleges nyelvet, a kurzusokra rendszeres volt a túljelentkezés, és az utcákon lépten nyomon tört eszperantó beszédet lehetett hallani. Sokan kitették a házukra az eszperantó zászló zöld csillagát is. Az 1908-as terv ugyan nem valósulhatott meg az idő rövidsége miatt, de Dr. Molly sokat tett Semleges Moresnet saját öntudatának kialakításában. Próbálkozott helyi bélyeg kiadásával, amely azért nem valósulhatott meg, mert a helyben hatályos Code Napoleon szerint a bélyegkiadás állami monopólium alá esett. Semleges Moresnetnek saját, fekete-fekér-kék zászlaja is volt, melyet a porosz és a holland zászló keresztezésével hoztak létre. Himnusza egy jól ismert karácsonyi dallamra emlékeztet: »O Altenberg, o Altenberg, du kannst mir sehr gefallen« 

moresnet_flag.pngSemleges Moresnet zászlaja ötvözi a holland és porosz színeket.

Ki tudja, talán ha az első világháború valamilyen oknál fogva elmarad, Semleges Moresnet még mindig létezne hasonlóan Andorrához, amely ugyancsak egy hatalmi egyensúly révén maradhatott fenn. Az erőviszonyok eltolódása végzetes volt a semleges terület számára. Annak ellenére, hogy az Aacheni Határegyezmény 17. cikkelye kifejezetten megtiltotta a szerződő feleknek a kondomínium megszállását, 1914. augusztus 8-án a Liège felé vonuló német csapatok átlépték a határát. Ennek ellenére 1915-ig megszállt területként kezelték, csak ekkor cserélték le a belga megbízottat egy németre. 1915. július 27-én ezt a megbízottat is felmentették és a semleges területet hivatalosan annektálta Németország. Pontosan 100 évvel a létrehozása után megszűnt létezni Semleges Moresnet.

1918-ban, a háborús vereség következtében Németország kénytelen volt kivonulni a területről, majd a versaillesi-i békeszerződés 32. cikkelyében átengedni Belgiumnak. Németország nem csupán Altenberget vesztette el, hanem az ún. Eupen-Malmédy vidékét is német lakosságú városokkal és falvakkal. Altenberg utcáin ez a falragasz hirdette 1919-ben Semleges Moresnet eltűnését a térképekről.

friede_1919.jpgFalragasz 1919-ből, melyen hivatalosan bejelentették, hogy Semleges Moresnet eltűnt a térképekről.

Jelenleg a terület Belgium részét képezi, ezen belül a Keleti Kantonokból létrejött, úgynevezett Német Nyelvű Közösségen belül helyezkedik el. Ez utóbbi 1973-ban jött létre Belgium föderalizálásakor, Flandria, Vallónia, Brüsszel mellett negyedikként, ahol az őshonos német kisebbség jelentős önkormányzatot kapott, saját törvényhozó és végrehajtó szervvel. Nem képez önálló régiót, a Német nyelvű közösség települései Vallónia régióhoz tartoznak.

Moresnet_IGN_B.jpgA Semleges terület egy mai térképre vetítve

Napjainkban csupán 50 fennmaradt határkő, valamint a kicsiny Göhltal Múzeum kiállítása emlékzetet Európa egykorvolt második legkisebb államára. A lakosság ápolja a "semleges" múltat, és időről-időre felvetődik pl. az eszperantó utcanévtáblák ötlete.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom, valamint képek forrása:

http://www.moresnet.nl

http://www.zeit.de/2007/01/A-Moresnet/komplettansicht

http://www.deutsche-schutzgebiete.de/vierlaendereck.htm

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr95818815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pocaklakó minimanó 2014.03.27. 08:00:20

Lájk. Ilyesmi színvonalon kellene mozognia a blogoszférában a legtöbb blognak.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.03.27. 08:47:53

Eszperantó? Na, ne viccelődjünk. A dilettantizmus mintaképe. wp.me/p2oZYa-e

pocaklakó minimanó 2014.03.28. 13:16:50

Eszembe jutott, hogy pl. a Kartográfia 1968-as világatlaszában még szerepelt a szaúdi-iraki demilitarizált övezet (Ruhaymia), míg a '90-es években kiadottban meg már nem.

Tranquillius 2014.03.29. 12:38:10

Azt a rombuszt kettévágták középen és elfelezték egymás között.

pocaklakó minimanó 2014.03.31. 11:11:17

@Tranquillius:

Ja.

Azt viszont nem is tudtam, hogy ilyen sok semleges terület létezett. Erről például egyáltalán nem tudtam, pedig térképekben erős vagyok. :)

calabria002 (törölt) 2014.08.11. 09:19:22

Némi alternatív megközelítés a témában

Anarchy in the Aachen
mises.org/daily/6145/anarchy-in-the-aachen

A Century of Anarchy: Neutral Moresnet through the Revisionist Lens
invisibleorder.com/2014/06/02/a-century-of-anarchy-neutral-moresnet-through-the-revisionist-lens/
süti beállítások módosítása