Egy kicsit Dubaj, egy kicsit Miami, reptere időnként két különböző időzónában van, és a déli féltekén fekszik - hol járunk? Ausztrália hatodik legnépesebb városában, mely néhány évtizede még csak kis tengerparti fürdőhely volt.
Gold Coast központjának (Surfers Paradise) látképe a strandról (forrás)
Hogyan lehetséges úgy meghatározni új államok határait, hogy azzal a ceruzát kézben tartók évtizedes, vagy akár évszázados konfliktuszónát teremtsenek? Mai írásunkból kiderül, hogy meglehetősen könnyen: a 20. század elején a Közel-Keleten egy mozdulattal, valamint a hozzá kötődő rövidlátó nagyhatalmi politikával sikerült olyan geopolitikai viszonyokat teremteni, melyben szinte folyamatosan vívja valaki a harcát a 20. század eleji "gyarmati-jellegű" konfliktusoktól kezdve az arab-izraeli szembenálláson át egészen az Iszlám Állam a kijelölt határokat (is) meghaladni kívánó tevékenységéig.
Ha a közel keleti térség egyes államainak (Szíria, Törökország, Irak, Irán, Jordánia, Libanon, Izrael és Szaúd- Arábia) államhatárait - a részletekbe nem most belemenve - összevetjük az régió etnikai viszonyait ábrázoló térképpel, finoman szólva is csak kevés összefüggést találhatunk:
- Az egységesen arablakta vidékeket többhelyütt nyílegyenes államhatárok szelik át, melyek egy része lakatlan területen húzódik, de egyes esetekben (pl. Szíria és Jordánia, Szíria és Irak valamint Jordánia és Szaúd Arábia) sem természetföldrajzi (folyó, lakatlan sivatag), sem társadalomfoldrajzi (történelmi, etnikai) okokkal nem magyarázható a határok futása.
- Az szír-török-iráni határ térsége etnikailag rendkívül sokszínű, alapvetően kurdok és arabok dominálják, de elhelyezkedésükhöz a határoknak semmi közük.
A Közel-Kelet érintett részének etnikai mozaikja: sárga- arab többségű terület, barna-kurd többségű terület (forrás)
A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. Díjazás pillanatnyilag nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy a megérdemelt korsó sör mellé kerítünk majd valami meglepetést.
A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:
pangea.geography@gmail.com
Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.
Kellemes fejtörést! :)
11. Bemelegítésnek egy könnyű feladvány: Melyik "tengerbe" fojtották a képen látható kisváros terének névadóját?
Melyik az a trópusi adóparadicsom, ahol két európai nagyhatalom 74 évig egymással párhuzamosan két közigazgatást működtetett, és ahol az amerikai hadsereg utánpótlásának tiszteletére vallás alapult, míg alig egy emberöltővel ezelőtt egy bizarr, kőkorszaki háború közepette vált függetlenné, hogy mára Földünk egyik legboldogabb országaként tekintsünk rá?
A magyar sajtóban némileg megkésett visszhangot váltott ki a melanéziai szigetországot, Vanuatut ez év márciusában sújtó hurrikánkatasztrófa, a legteljesebb képet talán a Határátkelő blog adta mind az országról, mind a kialakult katasztrófahelyzetről. A kis szigetország Magyarországtól való nagy távolsága ugyanakkor nem lehet gátja annak, hogy megismerkedjünk a "legboldogabb ország" bizonyos, a térségre igencsak jellemző társadalmi és politikai földrajzi különlegességeivel.
Espiritu Santo, Vanuatu - (forrás)
Ha a jelenlegi Görögország második legnagyobb városával kapcsolatos "hovatartozási" kérdéseket vizsgáljuk, a mondókába még jópár zsidó és bolgár polgárt is bele kell vennünk. A 20. század eleji etnikai viszonyok alapján ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Thesszaloniki egy nap ismét görög nagyváros lesz.
Mielőtt elmélyednénk a történelmi macedón régió etnikai viszonyainak és az 1910-es évek határkijelöléseinek nem feltétlenül összefüggő kérdéskörében, érdemes tisztázni röviden mi is az a "történelmi" Macedónia és milyen kapcsolatban állt Thesszalonikivel.
Az ókori Makedónia és korai terjeszkedése - (forrás)
Gondolom nem sokan hallottak még Wilczek grófról, aki a Monarchia egyik neves lengyel családjából származott és a XIX. század folyamán egy Zichy gróffal együtt finanszírozta az osztrák-magyar északi sarki expedíciót. Ez volt az a híres kaland, melynek során Karl Weyprecht és Julius von Peyer 1872-1874 között felfedezte a Ferenc József-földet. Nem lehetetlen, hogy az expedícióról is megemlékezünk majd, de itt most Wilczek gróf egy másik tettéről szólnánk, amely kissé kárpótolná azokat, akik hiányolták a kommentelési lehetőséget a legújabb Pangea játékából. Vitaposzt eddig még nem volt nálunk, most elérkezett ennek is az ideje.
Kreuzenstein vára, Leobendorf, Alsó-Ausztria
Győr a 70-es évekre újabb szerepkörváltás küszöbére érkezett. Az első részben felvázolt, az iparváros lét kiteljesedéséig bemutatott fejlődéstörténet nagyjából a 100 ezer fős lélekszám 1970-es elérését követően új irányt vett: A lakótelepek építésével megváltoztak a népességi arányok a városon belül, a történelmi városrészek jelentősége csökkent, hogy aztán később a kertvárosi részek, majd pedig a városkörnyéki falvak értékelődjenek fel. A 70-es években vett nagyobb lendületet a város tercierizálódása, a Belváros felújítása, és funkcióváltása, de ezzel együtt komoly tényező maradt a sikeresen megújuló ipar is, melynek "uszályában" komolyan nőtt a város felsőoktatásban betöltött szerepe is, ami elengedhetetlen feltétele egy regionális központ létrejöttének.
Győrött a 70-es évek elején tetőzött az ipari foglalkoztatottak aránya, amellett, hogy a négy község (Bácsa, Gyirmót, Győrszentiván, Ménfőcsanak) idecsatolása miatt átmenetileg még a mezőgazdaságban dolgozók aránya is növekedett.
Ugyanakkor a hetvenes évek elején komoly fejlődésnek indultak a különféle szolgáltatások is. Közülük kiemelkedik a kereskedelem, az oktatás és az idegenforgalom. Győrött a város gyors növekedésével a kereskedelem megkésve tudott lépést tartani, de a 70-es évektől nőtt az üzletek száma, kezdetben főleg a lakótelepeken, majd a 80-as évektől a megújuló Belvárosban is. Igen erőteljesen fejlődött a város oktatási szerepköre is. A 80-as években jelentősen bővült a helyi idegenforgalom, különösen a külföldiek látogatók miatt.
Ezzel együtt az iparban az extenzív fejlődést az intenzív váltotta fel, a helyi üzemek az élen jártak a nyugati termelési módszerek átvételében és a nyugati partnerekkel való kooperációban, ráadásul emiatt számos nagyvállalatnál (Rába, Graboplast) már ekkor kezdett kialakulni a menedzserszemlélet. A mezőgazdaságban hasonló folyamat tette máig sikeressé a bácsai Kossuth TSz-t.
A felsorolt humántényezők, valamint az, hogy Győrben a vállalatok a 60-as, 70-es években modernizáláson estek át, és nagyrészt itt volt központjuk, lehetővé tették, hogy a helyi nagyipar kisebb veszteségekkel megússza a 90-es évek első felét, és csak akkor induljon hanyatlásnak az ezredfordulón, mikor az új, modern ipar (gépgyártás, elektronika) már megerősödött. Ez azért is fontos volt, mert a 60-as, 70-es években a városba betelepült fiatalok gyermekei ekkor jelentek meg nagy tömegben a munkaerőpiacon. Bár a rendszerváltáskor a legtöbb üzem létszámcsökkentésre kényszerült, de az állásukat elvesztőket felszívta a gyorsan fejlődő tercier szektor, illetve a külföldi tőke által létrehozott új ipari üzemek, melyek főleg a város jó fekvése, a képzett munkaerő, a jó ipari infrastruktúra, és az előrelátó városi iparpolitika miatt települtek ide.
Túl a csúcson - a Vagongyár központi tömbje a 90-es években - ma az Árkád bevásárlóközpont és az ország második közlekedési lámpás körforgalma található a helyén - (forrás)
Az valószínűleg köztudott, hogy Lengyelország nem volt az a tipikus gyarmattartó birodalom. Az viszont kevésbé köztudott, hogy Lengyelország egyik hűbéres hercegének időszakosan fennálltak tengerentúli gyarmatai a XVII. század közepén. Homokos tengerpart, cukornád, rum, pálmafák, rabszolgák és hadihajók, hihetetlen nem? Pedig igaz.
Tobago. Akár lengyel-lett közös tengerpart is lehetne
A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. Díjazás pillanatnyilag nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy a megérdemelt korsó sör mellé kerítünk majd valami meglepetést.
A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:
pangea.geography@gmail.com
Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.
Kellemes fejtörést! :)
1. Budán, a Szent György téren a Lánchíd, a Sándor palota és az alagút tengelyében állt még egy épület (a kép jobb alsó sarkában), melynek egykori tulajdonosa szerencsére nem élte meg munkásszállóvá alakított egykori otthona felrobbantását. Első kérdésünkre a válasz egy nagyobb folyó neve, melynek közelében a palota utolsó tulajdonosa elhunyt.
„Megint felborult egy menekültekkel teli hajó Olaszországnál.” „Ki fogja megállítani az elkeseredett bevándorlók özönét?” „Miért maradhat Lampedusa a remény szigete a bevándorlók számára?” Ilyen és ehhez hasonló főcímekkel találkozhatunk a magyar illetve nemzetközi sajtóban Lampedusával kapcsolatban. Az Olaszországot tengeren át megcélzó illegális bevándorlók nagy száma, az átjutás, amely sajnos sokszor tragédiába torkollik, valamint a szigeten való elszállásolás valóban nemzetközi szintű problémát jelent, amelyre az EU közösen kidolgozott programmal próbál választ találni. Ezekről a média tudósított, de vajon milyen folyamat vezetett el oda, hogy e békés sziget az illegális bevándorlás nemzetközi szinonimájává vált?
A cikkben kizárólag az illegális bevándorlással foglalkozok, vagyis bevándorlók alatt következetesen a dokumentumok nélkül, illegális határátlépéssel érkezőket értem, s az itt szereplő adatok és számok mind az illegális bevándorlókra vonatkoznak. A bejegyzésben pedig eltekintek a bevándorlók motivációjának, átjutásaik körülményeinek és valóban nehéz helyzetének bemutatásától. A hangsúlyt inkább azoknak a főleg politikai döntéseknek a bemutatására helyezem, amelyek Lampedusát a bevándorlók kvázi gyűjtőhelyévé tette, ami végül is kialakította ezt a képet Lampedusáról.
A sziget madártávlatból (forrás)