Pangea

Minden, ami földtudomány

Még több légifelvétel

2015. március 04. 20:10 - kelemenmarci

A Pangea blog egyik korábbi bejegyzésében már beszámoltunk a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) új szolgáltatásáról, mellyel online elérhetők az intézet kezelésében lévő archivált légifelvételek. Az elmúlt fél évben pedig azt vártuk, hogy az adatbázist mikor fogják bővíteni. Most örömmel adunk hírt arról, hogy a fentrol.hu tartalma frissült. Az érdeklődők így már közel nyolcvanezer képet böngészhetnek a honlapon.

1963_0127_3727_h-m_mode1_resize1800.jpg

 Árpád-híd és környéke, 1963
A felvételen a híd jóval keskenyebb, mint napjainkban, de a pillérek szélessége jelzi a későbbi bővítés lehetőségét. A villamospálya két oldalán csak egy-egy sáv biztosította a közúti forgalmat, amely akkoriban bőven kiszolgálta a közlekedés igényeit. A kép tanúsága szerint a hétköznap délutáni forgalomban egész nyugodtan át lehetett sétálni az úttesten, ha valaki például a híd alatt átúszó kacsákat akarta a túloldalon is megnézni.

Tovább
3 komment

Pasarétről Pestre - az 5-ös busz fejlődéstörténete

2015. március 01. 18:15 - lezlidzsi84

A tömegközlekedésre komoly mértékben ráutalt nagyvárosokban élők térről alkotott gondolkodását jelentős mértékben meghatározza a fő tömegközlekedési útvonalak vonalvezetése. Ennek természetesen gazdasági vonzata is van: bizonyos üzleti tevékenységek a vasút- és metróállomások vagy a sűrűn járó felszíni busz és villamosjáratok vonalai mentén koncentrálódnak. Budapest esetében az ilyen, gondolkodásunkat és térbeli mozgásunkat jelentősen meghatározó vonalak a metrók, a "négyeshatos" villamos, de egyes buszjáratokat és járatcsoportokat is ide sorolhatunk. A budapesti buszközlekedés megindulásának 100. évfordulóján nem egy nagyon szem előtt lévő vonallal (pl. a 7-es járatcsoport) foglalkoznék, hanem egy eldugottabb, sokszor átalakított közlekedési tengellyel, melyen kiválóan tanulmányozható a budapesti buszközlekedési és térszervezési filozófiában bekövetkezett számos változás: ez a mai 5-ös buszjárat.

hibrid2.jpgHibrid busz a budapesti 5-ös vonalon (forrás)

Tovább
9 komment

Szép arany almáit a Nap

2015. február 25. 23:30 - Tranquillius

"A kapitány kibámult a roppant, sötét lencséjű kabinablakon, és csakugyan ott volt a Nap; elmenni ahhoz a Naphoz, és megérinteni, és örökre ellopni egy darabkáját, ez volt csendes és egyetlen vágya." 

Prométheusz ihlette a Copa de Oro űrhajó történetét Ray Bradbury bejegyzésünk címét adó novellájában, ahol egy expedíció arra tett kísérletet, hogy elhozzon a Földre egy darabkát a Napból. Az 1953-ban íródott "emberarcú" sci-fi óta elképesztő sokat fejlődött a napkutatás és sokmindenben meghaladta az akkori tudást. Ha magát az anyagot nem is sikerült azóta sem a Földre lehozni a NASA napokban közzétett videója mindezért kárpótol majd bennünket. Kár, hogy Mr. Bradbury ezt már nem érhette meg.  

sun_wiki.jpg

Tovább
4 komment

Isztambul ékköve és átka

2015. február 22. 21:07 - lezlidzsi84

Az egyik legnehezebben értelmezhető földrajzi toposz az "elválaszt és összeköt" frázis, amit általában valamilyen politikai vagy természetes határvonalra, akadályra szokás alkalmazni. De mi történik akkor, ha ez a frappánsnak tűnően megfogalmazott természeti jelenség történetesen Földünk egyik legnépesebb városát szeli ketté?

A 14 milliós Isztambul különleges fekvése nem szorul különösebb magyarázatra: a két tengeri medencét összekötő, dombokkal övezett csatorna, a Boszporusz déli végéhez épült város, mind látképileg, mind közlekedésföldrajzilag rendkívül előnyös helyzetű. Ugyanakkor a térképre tekintve azt láthatjuk, hogy a kb 9-10 milliós európai "városrészt" és a 4-5 milliós ázsiai oldalt mindössze két híd (és egy, a legtöbb térképen nem látszó vasúti alagút) köti össze. Mondani sem kell, hogy ez a napi kapcsolattartást kissé nehézkessé teszi. Összehasonlításképpen: a különböző vízfelületekkel hasonlóan átszabdalt New Yorkban a városrészek közti közlekedést például tucatnyi híd és alagút segíti.

640px-istambul_and_bosporus_big.jpgA Boszporusz műholdképen (forrás)

Tovább
6 komment

Valami jég maradhat Grönlandon

2015. február 18. 23:24 - Tranquillius

Sokkal nagyobb az a jégmag, amely az utolsó interglaciális során megmaradt Grönlandon, mint ahogy a NASA tudósai előzetesen remélték. Évtizedek fúrásmintái és repülőgépes radarfelvételei alapján nemrég készült el az a három dimenziós modell, amely Grönland három különböző fázisban keletkezett jégrétegét ábrázolja. Földünk második legnagyobb összefüggő jégtakarójának vizsgálata arra is rávilágít, mi vár majd ránk amennyiben a felmelegedés folytatódik. 

gerald-zinnecker-greenland-featured-2.jpg

Tovább
7 komment

Nem kék láva

2015. február 15. 22:33 - Tranquillius

A marketing borzasztó fontos dolog, legyen szó bármiről. Így van ez a természetföldrajzzal és a vulkánokkal is. Kék láva címmel (és hozzá képekkel) rekordmennyiségű kattintást lehet elérni, sőt még egy rakás turistát is oda lehet csalogatni a szóban forgó indonéz vulkánra. Holott kék láváról szó sincs, legfeljebb egy kénbányáról. De a hely valódi extremitását a kék szín egy másik árnyalata jelenti. 

blue-lava-kawah-ijen-volcano-woe1.jpgKék, de nem láva (Olivier Grunewald fényképei)

Tovább
3 komment

Harc New York jövőjéért

2015. február 11. 08:24 - bendecs

A városfejlesztési beavatkozások, és általában véve a városfejlesztési politika a városok formáját, térbeli rendjét, képét igyekszik egy kívánatos módon átalakítani, és egy olyan elérendő jövőképet vagy víziót meghatározni, amely megvalósítása után a város lakói jobb életfeltételekkel, életkörülményekkel rendelkeznek. Ebben a bejegyzésben a városfejlesztés történelmének egyik, ha nem a legnagyobb konfliktusát szeretném bemutatni, amely éppen a 20. század első számú városában, New Yorkban zajlott az ’50-es és ’60-as években, s jelentősen hatott az egyetemes városfejlesztésre. Az összecsapás nem más, mint a szakmai körökben jól ismert munkásságú Jane Jacobs és Robert Moses közötti párbaj.

Először röviden áttekintjük, milyen tervezési szellem hatotta át New York első számú építészmestere, Robert Moses szemléletét. Majd ezt követően felvázolom, mi volt ezzel a problémája egy laikusnak tekinthető, kanadai újságírónak, Jane Jacobsnak.

12976r.jpgManhattan jól ismert látképe (forrás)

Tovább
18 komment

Szobrot Marsiglinak!

2015. február 08. 19:54 - Tranquillius

Luigi Fernando Marsigli grófnak jelenleg egyetlen szobra sincsen Magyarországon, nincsen róla egyetlen utca, középület, híd vagy akármi elnevezve. Munkássága néhány érdeklődőt leszámítva tökéletesen feledésbe merült. Valószínűleg sokan ebben a bejegyzésben hallanak majd a bolognai polihisztorról először. Ami tulajdonképpen elég szomorú. 

luigi_ferdinando_marsigli.jpgLuigi Fernando Marsigli (wikipédia)

Tovább
31 komment
Címkék: Marsigli

Dávid és az anarchisták

2015. február 01. 20:25 - Tranquillius

A geológus általában máshová fókuszál. A metróban nem az óriásplakátokat bámulja, hanem a falat alkotó kőtáblák mátrixát és a benne található ősmaradványokat, nagyobb temetőkben órákat képes eltölteni a különféle sírkövek anyagának meghatározásával, templomokban, múzeumokban várakban nem a díszítőelemek, boltívek, hanem az építőkövek összetétele nyűgözi le. Michelangelo ebben a tekintetben akár geológusnak is számíthatna.  

david2.jpgDávid szobrát nem Michelangelo választotta, hanem a firenzei dóm építői kérték fel, hogy kezdjen már valamit a firenzei dóm építési területén évtizedek óta álló elrontott, félbehagyott, átlyukasztott márványtömbbel.

Tovább
2 komment

Vajon már most is az Antropocénben élnénk?

2015. január 28. 18:59 - BendeA

Az emberiség a 21. századra már olyannyira nagy hatással van a Földre, hogy képes jelentős mértékben megváltoztatni a természetes földi rendszereket. A földtani környezetben az emberiség képes saját maga létrehozni egy új, korábbiaktól eltérő összetételű üledéket, ami réteggé formálódva az elkövetkező évmilliókban is kimutatható lesz. Ez az elképzelés húzódik meg az Antropocén, az új földtörténeti korszak filozófiája mögött, amely a 2000-es évek óta egyre nagyobb teret nyert földtudomány körökben. (A Pangea blogon Egy új kor hajnala: Antropocén c. bejegyzésben már korábban tárgyaltuk ezt a témakört, e bejegyzés az Antropocén körüli tudományos párbeszéd egy újabb aspektusát mutatja be).

 17rfd-image-custom1.jpg

Antropocén: az emberi tevékenységek és a földtani környezet sokrétű összefonódása (link)

Tovább
6 komment
süti beállítások módosítása