A Soprontól keletre magasodó dombvidék nem kifejezetten alpesi táj. Lankás szőlőültetvények felett húzódó tölgyerdők tekintenek le a Fertő tó nádasai között csillogó vízfelületre.  Havas hegycsúcsot itt hiába keresnénk, a Magyarországra eső rész legmagasabb pontja alig haladja meg a 280 métert. Geológiailag viszonylag fiatal terület, az itt bányászott, bádeni meleg tengerekben kiülepedett lajtamészkőből épültek fel Bécs, Pozsony és Sopron legszebb templomai és középületei. A Fertőmelléki-dombság kellős közepén azonban egy kicsiny területen rálelhetünk darabka Alpokra.

 A XX. század eleji antarktiszi felfedező, Sir Ernest Shackleton az elmúlt években váratlan népszerűségre tett szert: vezetői képességeivel, kríziskezelő technikáival több menedzsment témájú cikk és könyv is foglalkozik, melyek jobbára az 1914-17-es Endurance expedíción nyújtott teljesítményén alapulnak. A közvélemény számára is inkább ez a – jégbefagyott hajója elvesztésével és a résztvevők sikeres menekülésével végződő – hajmeresztő kalandja ismertebb, holott felfedezői hírnevét a tudománynak is sokat adó 1907-09-es, nem kevésbé vakmerő Nimrod expedíciónak köszönheti.

Az 1908 első napjaiban a Nimrod bálnavadászhajó fedélzetén a Ross-tengerre hajózó expedíció rendhagyó vállalkozás volt. Az ekkoriban a déli kontinenst kutató nemzeti vállalkozásoktól eltérően ez szinte teljes egészében magánemberek által szponzorált expedíció volt, az inkább Scott kapitány mögött álló brit tudományos társaságok nem álltak be Shackleton mögé. Ennek ellenére a társaságban számos fiatal tudós kapott helyet, így Shackleton rendkívül ambíciózus céljai, a Déli-sark és a Déli mágneses pólus elérése mellett számos tudományos kutatási célt is kitűztek.

Az expedíció első célpontja: a közel 4000 méter magas Erebus vulkán csúcsa - (forrás)

A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Háromhetente jelentkező játékunk mostani fordulóiban a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell felismerni, és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: olykor a vasútföldrajzi-történeti ismeretek hátrányt jelentenek.

Emlékeztetnénk, hogy egyrészt a MAPIRE honlapjáról vannak a feladványok, másrészt megfejtésekhez a gondolatmenetet is kérjük: szűkszavúan elég, de hivatkozásokkal, linkekkel (teljes url) együtt, hogy lássuk, milyen úton sikerült eljutni a válaszhoz, és melyek voltak a végül kizárt mellékutak, félrevezető adatok. A böngésző címsorából azt a néhány sort pár művelettel könnyedén be lehet tenni a levélbe, szövegesen kiegészíteni, a feladvány kitalálójának okulására. És a levél tárgya:

Térképre rajzolt vaspályák – VI. forduló

Lássuk a mostani feladványokat!

51. a) A város neveinek mi köze egymáshoz? b) Közlekedés- és technikatörténetileg miben volt a város az első hazánkban? c) Ez utóbbi milyen néven keresztül kapcsolódik a világ első villamosmotorkocsi-üzeműre épült metrójához?

Vírusként terjed a neten Ed Hawkins klímakutató animált ábrája, melyen az 1850 és 2016 márciusa közötti globális hőmérsékleti változásokat jelenítette meg egy igen rendhagyó formában. A napjainkban zajló globális éghajlatváltozást az emberiség számlájára írók bizonyítva látják elméletük igazát, miszerint az ipari forradalom óta a légkörbe jutattott üvegházgázok okozzák ezt a drasztikus átlaghőmérséklet növekedést. Az ábra azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. 

 "This is (also) Sparta!"

Ki ne hallott volna a Leonidasz király híressé vált csatakiáltásáról, ahogy a perzsa követet belerúgja a kútba a 300 c. filmben? Spárta mindvégig központi szerepet játszott a görög történelemben, mígnem a Kr. e. IV. században végleg eltűnt a történelemkönyvek lapjairól. Sorozatunk második részében az ókori város elnéptelenedik, (f)elköltözik egy közeli hegyre, majd újjáépül a völgyben, ahol Görögország "legkonzervatívabb" városává válik. 

Az újratetőzött deszpotétesz palota, háttérben Új Spárta. 

Az első részt követően ott vesszük fel a fonalat, hogy 1249-ben felépült a Villehardouinok vára, Misztrasz a Tajgetosz előhegyeinek egyikén, mely uralta a hegységből az Eurotasz völgy felé vezető utak forgalmát. A Milengi törzs megfékezésére emelt erőd a hegycsúcs legmagasabb pontját foglalta el. A hegy meredeksége folytán igencsak alkalmatlan volt a megtelepedésre. Annak, hogy végül mégiscsak egy negyvenezer lelkes város épült fel rajta a távoli pelagóniai mezőn lezajlott csata végkifejlete volt az oka. 

A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Háromhetente jelentkező játékunk mostani fordulóiban a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell felismerni, és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: olykor a vasútföldrajzi-történeti ismeretek hátrányt jelentenek.

Emlékeztetnénk, hogy egyrészt a MAPIRE honlapjáról vannak a feladványok, másrészt megfejtésekhez a gondolatmenetet is kérjük: szűkszavúan elég, de hivatkozásokkal, linkekkel (teljes url) együtt, hogy lássuk, milyen úton sikerült eljutni a válaszhoz, és melyek voltak a végül kizárt mellékutak, félrevezető adatok. A böngésző címsorából azt a néhány sort pár művelettel könnyedén be lehet tenni a levélbe, szövegesen kiegészíteni, a feladvány kitalálójának okulására. És a levél tárgya:

Térképre rajzolt vaspályák – V. forduló

Lássuk a mostani feladványokat!

41. A térképrészleten utóbb két győzelem nevű szolgálati hely létesült. Ezeknek a koordinátáit kérjük Geohack-linkként.

Most olvasom a hírt a Magyar Földrajzi Társaság honlapján, hogy a szakiskolák döntő többségében idén szeptembertől megszűnhet a földrajz oktatás. Mivel a Pangea blog alapvetően földrajzos, és remélhetőleg némi hatással van a hazai földrajzos ismeretterjesztésre, nem mehetünk el szó nélkül a Közoktatási Kerekasztal döntése mellett. Ráadásul éppen a Föld Napján. 

A Magyar Földrajzi Társaság közleménye és az általuk kezdeményezett petíció alapvetően összefoglalja a pillanatnyi helyzetet:

Végeláthatatlan erdőségben, a világ legkisebb magashegysége tövében jött létre hazánk egyik legkülönösebb közigazgatási egysége, mely egyszerre foglalta magában a legkisebb törvényhatóságot, a legelső széket és hazánk legsűrűbb városhálózatát. Egyszerre volt hona a párhuzamosan létező polgári, városi, bányász és nemesi partikuláris jogoknak. Városai hol ide-hol oda tartoztak, hol nagyközséggé váltak, hol visszaalakultak várossá. Sújtotta a kivándorlás, egykor sokszínű népességének már nyoma sincs, emléküket láthatatlan városok őrzik.

(Trigger warning! Aki szeretne megmaradni abban a hitében, hogy a középkorban csak földesúr-jobbágy jogállás létezett semmiképpen ne olvassa el ezt a bejegyzést!)

Szepes vára. (forrás)

A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Háromhetente jelentkező játékunk mostani fordulóiban a II. katonai felmérés térképeinek részleteit kell felismerni, és az azokhoz kapcsolódó kérdésekre válaszolni, fordulónként, részpontokba szedve. A játékhoz utólag is lehet csatlakozni, a korábbi feladványokat megválaszolni. Bátorítunk minden olvasót a csatlakozásra, és ismét jelezzük: olykor a vasútföldrajzi-történeti ismeretek hátrányt jelentenek.

Emlékeztetnénk, hogy egyrészt a MAPIRE honlapjáról vannak a feladványok, másrészt megfejtésekhez a gondolatmenetet is kérjük: szűkszavúan elég, de hivatkozásokkal, linkekkel (teljes url) együtt, hogy lássuk, milyen úton sikerült eljutni a válaszhoz, és melyek voltak a végül kizárt mellékutak, félrevezető adatok. A böngésző címsorából azt a néhány sort pár művelettel könnyedén be lehet tenni a levélbe, szövegesen kiegészíteni, a feladvány kitalálójának okulására. És a levél tárgya:

Térképre rajzolt vaspályák – IV. forduló

Továbbá sokat segítene (a játékosoknak is), ha a megfejtés levelében az alkérdések közé lenne beszúrva a válasz. Például nem maradnának véletlenül válasz nélküli alkérdések.

Következzenek hát a mostani feladványok!

31. A térképrészleten egy állomást látunk. a) Mi az állomás neve ekkor? b) Az állomástól Fenék megírással jelzett helyig ma vasút vezet: mikor épült?

Az Egyesült Arab Emirátusok gyöngye, az óriási pénzekből megvalósított, nagyvonalú (egyben nagyzoló) és hipermodern városfejlesztés jelképe, pár évtized alatt kisvárosból világvárossá váló település. A híres-hírhedt Dubaj jelképezi az arab világ "pozitív" és progresszív oldalát, ugyanakkor a város korántsem "arab" város: valójában a viszonylag magas bérek által vonzott, mostoha körülmények között dolgozó ázsiai vendégmunkások és a világ minden pontjáról ideáramló jól képzett, jól fizetett "expatok" mesterséges - és jelenleg a világon ilyen méretekben egyedülálló - konglomerátuma.

Tekintsük át röviden, hogy is lett a Kalózpart gyönygyhalászfalujából közel 2 és fél milliós metropolisz, ahol a lakosság 95%-a bevándorló (New Yorkban csak 37%), ráadásul az ott élők 85%-a még csak nem is az Egyesült Arab Emirátusok állampolgára. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy 2009-ben a lakosok 77,4%-a férfi volt, még furcsábbá válik az összkép.

Bár Dubaj a rendelkezésre álló források szerint már a 11. században létezett, a kis gyöngyhalászfalu csak 1833-ban vált önálló sejkség székhelyévé, egyé a környék tucatnyi kisállama közül, melyekre a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost uralni akaró britek kezdték kiterjeszteni az uralmukat. Mindez kezdetben a "Kalózpart" lakóival kötött "békeszerződésekben" merült ki, majd az orosz és francia közeledést látva 1892-től a kisállamok formálisan is brit védnökség alá kerültek. 

A mintegy 50 ezer lakosú Dubaj a 60-as években - (forrás)