Vírusként terjed a neten Ed Hawkins klímakutató animált ábrája, melyen az 1850 és 2016 márciusa közötti globális hőmérsékleti változásokat jelenítette meg egy igen rendhagyó formában. A napjainkban zajló globális éghajlatváltozást az emberiség számlájára írók bizonyítva látják elméletük igazát, miszerint az ipari forradalom óta a légkörbe jutattott üvegházgázok okozzák ezt a drasztikus átlaghőmérséklet növekedést. Az ábra azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. 

Ed Hawkins (University of Reading, Egyesült Királyság) ábrájának forradalmisága éppen az ábrázolás módjában rejlik, hiszen sokan a globális éghajlatváltozást egy olyan spirálként jellemzik, amelyből nagyon nehéz kilépni, mivel egy öngerjesztő folyamat.  Az ötlet nem a szerzőé, hanem kollégájáé, a norvég Jan Fuglestvedté, aki a Nemzetközi Éghajlat és Környezetkutató Központ munkatársa Oslóban. 

Az ábrán az óramutató járásával megegyező irányban látjuk a hónapokat, a koncentrikus körök pedig az ipari forradalom előtti éghajlathoz képest bekövetkezett (pozitív) változást érzékeltetik. Az 1,5 és a 2 Celsius fokos kör sem hasraütésszerű, tavaly Párizsban a klímakonferencián éppen az volt a cél, hogy az átlaghőmérséklet növekedését a részt vevő államok vállalásai alapján lehetőleg tartsák 2 fok alatt, de az ideális a 1,5 lenne. A kezdésnél pont eltűnő 0 fokos karika pedig az 1850–1900 közötti értékek átlagát ábrázolja. Ha egy érték ezen a körön belül található, akkor az azt jelenti, hogy az a hónap hidegebb volt, ha kívül, akkor melegebb volt mint az 1850–1900-as évek adott hónapra vonatkoztatott átlaga.  

Az ábrán szaladó vonal színezése pedig időrendben történik, azaz a korai évek sötétkékje fokozatosan vált át melegebb színbe. Szkeptikusabb emberek vádolhatják ezt a színezési módot tendenciózussággal, vagy esetleg manipulációval, de ha megnézzük az alábbi ábrát: a melegebb és a hidegebb színek elkülönülése szembeötlő. Tehát a szerző nem tett mást ez esetben, mint úgy színezte az ábráját, ahogyan az „élet” színezte (színskála a jobb oldalon). 

Így néz ki a spirál 156 különálló évre tördelve:

Az elmúlt 156 globális hőmérsékletváltozásának legfőbb okai megjelennek az ábrákon. Ed Hawkins összefoglalása alapján ezek a következők:

• 1877-78: erős El Niño esemény, kiugróan magas globális hőmérsékleti adatokkal
• 1880-as évek–1910: kismértékű lehűlés, vulkáni aktivitás következtében
• 1910–1940-es évek: felmelegedés, részben a vulkáni aktivitás elmúltával, besugárzás növekedésével összefüggésben
• 1950-es évek–1970-es évek: viszonylag egyenletes hőmérséklet, ahogy a szulfát aeroszolok hűtő hatása kiegyensúlyozza az üvegházgázok melegítő hatását.
• 1980–napjainkig: erős felmelegedés, kiugró 1998 és 2016-os adatokkal, melyek ugyancsak az El Niño eseményhez kapcsolódnak.

Arra sajnos a szerző nem tér ki, hogy miért éppen a természetes éghajlat módosító tényezőket említi, és miért nem az antropogéneket. Szerencsére a Twitter-fiókján szorgalmasan válaszol a kérdésekre, így ha összejön pár érdekes kérdés, majd kommentben egy csokorban el is küldhetjük neki. ;)

Ugyanezt az adatsort még egy verzióban tálalja számunkra. Az alábbi ábrán az egyes hónapok hőmérséklet-adatsorainak változását követhetjük nyomon. Ez talán a legkevésbé kusza, és még a színek is szépen elkülönülnek egymástól. Nem is értem, miért nem ez az ábra lett világszerte népszerű (vagyishogy sejtem: mert nem mozog). Szépen kirajzolódik, hogy a hónapok nem egyformán melegednek, leginkább a téli hónapok, valamint a március kezdi egyre jobban megközelíteni a 1,5 fokos (rém)álomhatárt.

Kritika illetheti az önkényesen megválasztott 1850-es kezdőévet és az ugyancsak önkényesen megválasztott 1850–1900-as évek átlagának használatát. De ebben az esetben a szerző nem tehetett mást, a rendelkezésre álló adatsorok nem igazodnak az ipari forradalom kezdőévéhez (melyik is az pontosan?). Visszamenőleg szidhatjuk a rómaiakat, hogy nem vezettek pontos meteorológiai méréseket, de jobb ha beletörődünk abba, hogy még az ipari forradalmat sem kísérte párhuzamosan a meteorológiai megfigyelések széleskörű elterjedése, hanem csak távolról követte azt. Sajnos a felhasznált adatok forrásánál nem derül ki semmi, hány adatból összegezték, és ezek a mérőállomások 1850-ben hogyan helyezkedtek el földrajzilag. 1850-ben, sőt már korábbról is vannak egészen tudományos színtű meteorológiai megfigyelések az egész Földről, és nem csak a szárazföldről, hanem pl. a sokat szidott bálnavadász hajók fedélzetéről is. De pl. az Antarktiszról és az Északi-sark környékéről nincsenek, ugyanígy a lakatlan területekről, a magashegységekből, a végtelen tajgáról és sivatagokból sem. 2016-ban több ezer meteorológiai állomás, meteorológiai ballonok ezrei, műholdak és tengeri bóják szolgáltatják a pontos adatokat egészen elképesztő mennyiségben. De ezek nem biztos, hogy globálisan összevethetők az 1850-es adatokkal. Továbbá ez a 156 év a legrövidebb földörténeti kornak, a holocénnek is csupán 1,33%-ra terjed ki.

Másik probélma a „pre-industrail time” kérdése. Magyar példával az iparosodás legnagyobb fejlődése az 1867-es Kiegyezést követte, amikor a szénbányászat és szénfelhasználás, valamint később a kőolajszármazékok általánosan elterjedté váltak. De az más kérdés, hogy az üvegházgázok kibocsátása ekkoriban mennyival haladta meg a XVIII. századi szintet, amikor középhegységeinket letarolták a faszénégetők, a hamuzsírkészítők és az üveghuták munkásai. Egész hegységek erdeit füstölték el ilyen módon. Ez pedig areális kibocsátás volt, és nem olyan pontszerű, mint egy gyárkémény. Más évszázadban kezdődött az ipari forradalom Angliában és máskor Kínában, de senki sem vitatja, hogy az utóbbinak sokkal nagyobb hatása lehet az éghajlatváltozásra, volumenét tekintve. 

Ed Hawkins ábráján nem csupán az utolsó három évtized adatsorai adnak okot aggodalomra, hanem a növekedés üteme is. A hőmérséklet emelkedés hatásait és bizonyítékát talán nem kell nagyon magyarázni, mindenki érzi azt a saját bőrén. Amióta méréseket végeznek, a 2015-ös év volt a legmelegebb. Egyre ritkábban látunk havat, korcsolyázunk befagyott tavakon, folyókon, egyre korábban pattannak ki a rügyek tavasszal, nyílnak el a virágok. Akár „hiszünk” a globális éghajlatváltozásban, akár nem: ezek józan paraszti ésszel is észrevehető dolgok. A fenti három ábra nem tesz mást, mint számszerűsíti a sejtéseinket.

Ha csupán ennyit mondana a 15 perc világhírt megkapó fenti három ábra, akkor nem is lenne ezzel gond. A gond általában a belemagyarázással kezdődik. 

Egy ilyen belemagyarázás az emberi tényező. A Greenpeace cikke például nem vesz tudomást a szerző fentebb említett öt természeti példával alátámasztott magyarázatára, egyből az emberiség nyakába varrja az egészet. 

Jó lenne azonban egy olyan ábrát is látni ugyanerre az intervallumra, ami azt a hőmérsékleti spirált mutatja, ha a „háttérhatalmak” véletlenül leverik az ipari forradalmat, és az emberiség megreked a középkori gazdasági szinten. Mekkora lenne a globális felmelegedés mértéke így 2016-ban? Véget ért volna így is a Kis-Jégkorszak, vagy még mindig dideregnénk?

Amikor kétszer termettek Európában a gyümölcsfák, és a vikingek vígan művelték földjeiket Grönlandon a XII. században, amikor a IV. században római őrtornyokat alapoztak bőven a Duna mai ártéri szintje alá, amikor középső bronzkori telepek kerültek valahogyan egy Duna kellős közepéből csak legalacsonyabb vízálláskor előbukkanó zátonyra, amikor alig nyolc ezer éve még 14 méterrel volt lejjebb a tengerek szintje, amikor a miocén bádeni korszakában korallzátony nőtt, a visegrádi Fekete-hegy tetejére nem volt sehol antropogén üvegházgáz-kibocsátás. Volt ennél már melegebb is az elmúlt ezer évben, és volt sokkal hidegebb is. A Föld éghajlata állandóan változik, jelenleg egy hidegebb periódusban, a kainozoikumi eljegesedés egyik interglaciális szakaszában élünk. 

Pillanatnyilag sajnos a globális éghajlatváltozás kérdésében a közvélemény élesen szembenálló szekértáborokra oszlik, vagy azt mondják, hogy kizárólag az ember felelős, vagy kizárólag természetes okai vannak. Egyikünknek sincs igaza. Az igazság ebben az esetben valahol a két vélemény között található. Nagyon fontos lenne meghatározni végre, hogy melyik tényező milyen arányban játszik szerepet benne, mert addig az összes klímakonferencián elfogyasztott pogácsa árát költhetnék valami okosabb dologra. 

Az ábrák forrása, valamint az ajánlott és felhasznált irodalom: 

• https://twitter.com/ed_hawkins/status/727920589814517761
• https://twitter.com/ed_hawkins/status/729753441459945474
• http://grist.org/climate-energy/the-earth-is-warming-at-scary-rates-and-this-gif-proves-it/?utm_source=facebook&utm_medium=post&utm_term=temperatures%20rising&utm_campaign=Climate&__surl__=IgNWr&__ots__=1463245641605&__step__=1
• http://www.climate-lab-book.ac.uk/2016/spiralling-global-temperatures/
• http://www.metoffice.gov.uk/hadobs/hadcrut4/ 
• https://whaling.oldweather.org/#/