Az emberiség a 21. századra már olyannyira nagy hatással van a Földre, hogy képes jelentős mértékben megváltoztatni a természetes földi rendszereket. A földtani környezetben az emberiség képes saját maga létrehozni egy új, korábbiaktól eltérő összetételű üledéket, ami réteggé formálódva az elkövetkező évmilliókban is kimutatható lesz. Ez az elképzelés húzódik meg az Antropocén, az új földtörténeti korszak filozófiája mögött, amely a 2000-es évek óta egyre nagyobb teret nyert földtudomány körökben. (A Pangea blogon Egy új kor hajnala: Antropocén c. bejegyzésben már korábban tárgyaltuk ezt a témakört, e bejegyzés az Antropocén körüli tudományos párbeszéd egy újabb aspektusát mutatja be).
Antropocén: az emberi tevékenységek és a földtani környezet sokrétű összefonódása (link)
De ha az Antropocén egy már létező, új földtörténeti kor, akkor valamikor el is kellett kezdődnie, de vajon mikor? Annak megválaszolása, hogy mikor kezdődött az Antropocén nehézkes és ma is élénk viták tárgya. Véleményem szerint a megfelelő kérdésnek így kellene hangoznia: Körülbelül mikor érhette el az emberiség környezetre gyakorolt hatása azt a szintet, ami akár milliós éves földtani skálán maradandó nyomként marad fent? További kérdésként megfogalmazható, hogy: Egyáltalán elértük-e már ezt a szintet?
Egyesek a több ezer évvel ezelőtt megjelent mezőgazdaságot, míg mások az Ipari Forradalmat (18. század) jelölnék ki kezdetnek. Nem meglepő módon akadnak olyanok is, akik szerint nem kell siettetni az Antropocén bevezetését, mert még várnunk kell arra, hogy az emberiség képes legyen földtörténeti skálán kimutatható nyomot hagyni. A Leicester-i Egyetem kutatócsoportjának meghatározása szerint azonban már jelenleg is az Antropocénben élünk, és annak kezdete a 20. század közepére tehető. Ugyanis a 20. század közepétől az emberiség már nem csak "apró nyomokat" hagyott maga után, hanem kimutatható hosszútávú változásokat idézett elő az összes földi rendszerben (az atmoszférában, a bioszférában, a hidroszférában és litoszférában). Ehhez az időponthoz kapcsolódik a földi népesség és a légköri szén-dioxid szint jelentős növekedése, továbbá egyes fajok világméretű elterjedése (invazív fajok) és más fajok kihalás szélére kerülése, majd eltűnése. Az infrastrukturális, vagy ipari beruházásokhoz kapcsolódó emberi tevékenység gyakran nagyméretű tereprendezési munkákkal jár, mely szintén az eredeti, természetes környezet drasztikus átalakítását jelenti. Példaként még megemlíthető a beton, a különböző típusú műanyagok és fémek használatának világméretű elterjedése is a 20. század közepétől.
A Gadget, azaz „szerkentyű” névre keresztelt atombomba óta az Antropocénben élnénk? (link)
Ez a 20. század közepi időpont tulajdonképpen egybe esik az atomkor kezdetével. Ekkor kezdődött meg a mesterséges radioaktív izotópok nagy mennyiségének szétszóródása a Földön, így gyakorlatilag mindenütt műszerekkel mérhető jelet hagyva hátra az antropocénhez kapcsolható üledékekben. A munkacsoport véleménye szerint az Antropocén kezdete az a pillanat volt, amikor a világon az első nukleáris tesztrobbantás megtörtént: mégpedig 1945. július 16.-a (ha egészen pontosak akarunk lenni hajnali 5 óra 29 perckor történt a kísérleti robbantás). Azt azonban érdemes megjegyezni, mivel földtani korról lévén szó, az ilyenfajta pontos dátum megadásnak igazából nincsen értelme és nem is ad többlet információt, mintha csak azt mondanánk, hogy 20. század közepe.
Az atomkor kezdete, amikor először fért hozzá az emberiség egy hatalmas új energiaforráshoz, történelmi fordulópontnak számít, és ugyanakkor egy könnyűszerrel nyomon követhető marker is a földtani üledékekben. Mindazonáltal, mint bármely más földtani határ esetén, ez sem egy tökéletes időhorizont az üledékekben, mivel az 1950-es évek elejétől kezdve a globális radioaktív sugárzás szintje fokozatosan emelkedett meg a további bombák tesztelésével. A kutatók véleménye szerint optimális megoldást jelenthet, az ha több, eltérő típusú bizonyíték is rendelkezésre áll az emberiség által létrehozott változások meghatározására.
A fentebb látható (iróniától nem éppen mentes) karikatúra magyarra fordítva valahogy így hangozhat: Őslénytani leckék: 65 millió évvel ezelőtt: A kőzetoszlopban megjelenő irídiumban gazdag horizont felett dinoszaurusz fosszíliák már csak elvétve fordulnak elő. Az irídiumban gazdag horizont megjelenése szerepet játszhatott a dinoszauruszok kihalásában. I.sz. 21.század: A fogyasztási cikkekben gazdag horizont felett az emberi fosszíliák már meglehetősen ritkák. A fogyasztási cikkekben gazdag horizont megjelenése szerepet játszhatott az emberiség bukásában. (link)
Ebben az évben a Antropocén Munkacsoport összegyűjti a fellelhető bizonyítékokat, majd megvitatják az Antropocén kor lehetséges kezdetét. 2016-ban a csoport célja, hogy ajánlásokat hozzon arra vonatkozóan, hogy ezt az új időegységet be kell-e vezetni, és ha igen, akkor hogyan lehet majd meghatározni és jellemezni.
Forrás: Did the Anthropocene begin with the nuclear age?
Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:
