Luigi Fernando Marsigli grófnak jelenleg egyetlen szobra sincsen Magyarországon, nincsen róla egyetlen utca, középület, híd vagy akármi elnevezve. Munkássága néhány érdeklődőt leszámítva tökéletesen feledésbe merült. Valószínűleg sokan ebben a bejegyzésben hallanak majd a bolognai polihisztorról először. Ami tulajdonképpen elég szomorú. 

Luigi Fernando Marsigli (wikipédia)

Igaz, fogadkoztunk, hogy nem lesznek a Pangea blogon felsorolásszerű cikkek, de ezúttal most kivételt teszünk. Ugyanis ha folyó szöveggel kellene megindokolni, hogy miért kellene kis hazánknak valamilyen minimális módon megemlékeznie Magyarország felfedezőjéről egy könyv is túl rövid terjedelmű lenne. De talán a döntéshozók egy pontokba szedett listát könnyebben tudnak majd értelmezni. 

A török kori budai királyi palota Marsigli metszete nyomán maradt ránk

Marsigli (ejtsd: Marszillyi) hosszú élete során sokminden volt, talán csak akasztott ember nem. Volt kórboncnok, diplomata, hidrológus, tábornok, hadifogoly, térképész, hadmérnök, geográfus, botanikus, madarász, halász, oceanográfus, tengerbiológus, akadémikus, régész, történész, néprajztudós, csillagász, meteorológus, műgyűjtő, rézmetsző, grafikus, könyvkiadó, mineralógus, és még sorolhatnánk. Tipikusan az az érdeklődő ember volt, aki nyitott szemmel járt a világban és élete végéig hajtotta a környezetének megismerésének vágya. Polihisztor volt a szó legnemesebb értelmében, tudós, aki szerencsére semmiben sem hasonlít korunk tudósaihoz, akik szakirányuknak csupán egyetlen szegmensében mélyednek csak el. Szerencsére életének jelentős részét (kb. 20 évet) Magyarországon töltötte - anélkül, hogy állandó lakhellyel rendelkezett volna. 

Selmecbánya tárnái (nagyobb méretben)

• 1658. július 10-én született Bolognában, egy helybéli patríciuscsalád leszármazottjaként
• Mivel nem elsőszülött volt szülei tudományos pályára szánták, korának legnevesebb tudósai oktatták, köztük pl. a csillagász Cassini. Matematikát, anatómiát és egyéb természettudományokat tanult.
• 15 éves korában bejárta Itáliát, dolgozott boncoló orvosok segédjeként.
• 1679-ben csatlakozik egy Konstantinápolyba tartó velencei követséghez. 
• Megtanul törökül, bejárja Kis-Ázsiát.
• Kísérletekkel bizonyítja, hogy a Boszporusz csatornában nem egy, hanem két tengeráramlás van, egymás fölött, a sótartalom és sűrűség függvényében. Az édesebb vizű Fekete-tenger a felszínen áramlik a Márvány-tenger felé, míg a sósabb vizű Márvány-tenger ez alatt áramlik a Fekete-tengerbe. Szerkeszt egy két rekeszes dobozt, egyik felébe a Márvány-, másikba a Fekete-tenger színezett vizét teszi. A rekeszek közt két lyukat vág, és leírja a rétegek elhelyezkedését. Kutatásai a Márvány-tenger és környéke c. munkájában jelenik meg, ez a termohalin vízkörzés elméletének első leírása.  
• Leírja a török hadszervezetet, annak hadrendjét, csapatnemeit, fegyverzetét, felszerelését, utánpótlását, költségvetését, adatokat gyűjt a mozgósításról. Tapasztalatait Az oszmán birodalom katonai állapotáról, felemelkedéséről és hanyatlásáról c. művében foglalta össze. Ezek az ismeretek jelentősen elősegítik a török kiűzését Magyarországról. 
• 1682-ben a küszöbön álló török támadás idején jelentkezik I. Lipót császárnál és magyar királynál katonai szolgálatra, Batthyány Kristóf császári királyi kamarás, titkos tanácsos, Vas megye főispánja, a Dunáninneni részek főkapitánya és főpohárnokmester csapatában gyalogsági százados rangban szolgál.
• Bécs védelméért harcolva tatár fogságba esik Kapuvárnál, egy év múlva váltják ki Szarajevóból, ez idő alatt Budán is dolgozik vízhordóként, felmérve az erőd gyenge pontjait.
• Marsigli egy kafadzsi (kávéfőző) bej fogságában ismerkedik meg a kávéval, amelyről azonnal tanulmányt ír (elsőként). A bej később eladja a készleteit egy lengyelnek, aki továbbadja azt egy zsidónak, aki megnyitja Bécs első kávéházát. 
• 1684-ben és 1686-ban részt vesz Buda ostromában, utóbbi alkalommal a tüzérség főparancsnokaként a Gellért-hegyről löveti a várat.
• Az ostrom után katonái élén módszeresen kutatja át a várat Mátyás király könyvtára után nyomozva. Mindmáig hálás lehet neki az utókor: öt felbecsülhetetlen értékű Corvinát ment meg, továbbá tórákat a zsinagógából. Összesen 10 ládányi értékes könyvet, dokumentumot, kéziratot indít útnak a biztonságos Bécsbe. 
• Metszetein megőrződtek a lerombolt Mátyás-korabeli vár épületei, tőle tudjuk, mennyi mecset, fürdő volt ekkoriban Budán.
• A győzelem után Siklóson találjuk, itt hidat épít a Dráván, majd Egerben a fogadja a törökök megadását. Ugyanitt később csillagvizsgálót alapít. 
• 1690-ben Erdélyben találjuk, ahol érdekes módon megfeledkezik arról, hogy a Habsburgok éppen azon vannak, hogy eltöröljék a magyarság múltját és jegyzeteket készít egy székely rovásírásos naptárról, amely mindmáig a legterjedelmesebb ilyen jellegű szöveg. 
• 1696-ban csillagászati megfigyeléseket végez Magyarország déli végein, rajzokat készít a Holdról. 
• Földrajzi szakértőként részt vesz a karlócai béketárgyalásokon és a császár, helyismeretében bízva őt jelöli ki a határmegállapító bizottságba. 850 kilométernyi határt térképez föl munkatársaival. 
• Magyarországról 1703-ban a spanyol örökösödési háború francia frontjára vezénylik, ahol Alt Breisach várának parancsnokhelyetteseként fejezi be katonai pályafutását. Mivel feladták a várat a császár megfosztja minden tisztségétől, kardját eltörik. 

 A Lion-öböl térképe (Marsigli, 1725)

• 1704-ben Montpellierbe költözött. A Földközi-tenger partján talált korallok után nyomozva gyakorlatilag új tudományágat hoz létre: az oceanográfiát. Később Cassis-ba költözött, ahol házában egy tengerbiológiai laboratóriumot rendezett be. A Lion-öbölben végzett kutatásait a Histoire physique de la Mer (A tenger természetrajza) c. négy részes művében foglalja össze (1. A medence, 2. A vízről, 3. A víznek mozgásairól, 4. A növények növekedéséről).
• 1709-ben Rómában a XI. Kelemen pápa csapatainak parancsnoka.
• 1712-ben hazatér Bolognába és a szenátusnak adományozza gyűjteményeit, kéziratait. Megalapítja a Bolognai Tudományos Akadémiát (Accademia delle Scienze dell'Istituto di Bologna). Emellett nyomdát is alapított, ahol latin, arab, héber és görög nyelvű könyveket is készítettek. Ezt Marsigli Aquinoi Szent Tamásnak ajánlotta és a domonkos rendre bízta.
• 1715-ben a Párizsi Tudományos Akadémia, 1720-ban a londoni Királyi Társaság választotta tagjává. Ezen kívül tagja volt a Montpellier-i Tudományos Akadémiának is. 
• 1730-ban halt meg szülővárosában, Bolognában. 

Erdély bányavidékei (forrás)

Magyarországgal kapcsolatos legfontosabb művei: (Danubalis Operis Prodromus 1700, Nürnberg, Danubius Pannonico-Mysicus. Observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus - A magyarországi és balkáni Duna geográfiai, asztronómiai, hidrográfiai, történelmi és fizikai megfigyelésekkel megvilágítva és hat kötetbe szerkesztve Luigi Ferdinando Marsigli gróf, a párizsi, a londoni és a montpellieri tudós társaságok tagja által. 1726, Amszterdam, 3. kötet: Mappa Mineralographica Fodinas in Hungaria, 6. kötet: Catalogus Plantarum circa Danubium).

E két kötetben és ezek mellett Luigi Fernando Marsigli gróf olyan megfigyeléseket, méréseket végzett Magyarországon, melyet előtte és utána senki más. 

• Elsőként írta le az ún. Csörsz-árkot.
• Elsőként írta le a tiszavirágzást rovartani szempontból.
• Ő készítette el az első, csillagászati felmérésen alapuló Duna térképet. 18 rézmetszeten mutatja be a folyó Kahlenbergtől (Bécs) Gyurgyevóig terjedő 1400 kilométeres szakaszát. 
• Johann Christoph Müllerrel együtt térképezték fel Magyarország déli vidékét, később ez alapján Müller kiadta Magyarország első, kereskedelmi forgalomba került térképét. Művüket az különbözteti meg a korábbi szerzőktől, hogy teljes egészében önálló munka. A korábbi szerzők Magyarország térképeit gyakorlatilag egymásról másolták.
• Megkereste a Duna forrását.
• A Dunáról szóló művében elsőként írja le Magyarország római kori emlékeit, az egyszerű őrtornyokról kezdve Aquincumon át Traianus hídjáig.

Dunapentele római útja, őrtornyai és löszdombjai (forrás)

• Leírja a parton lakók szokásait, népviseletét, nyelvét, táplálkozását, néprajzát.
• Műszereivel felméri a Dunát, annak medrét, sebességviszonyait.
• Felméri és leírja a dunai halakat és vízimadarakat, saját rézmetszeteivel illusztrálja ezeket. 
• Ókori feliratokat gyűjt, ezen kívül ásványokat, fosszíliákat, rovarokat, növényeket, állatokat, kéziratokat és a többi. 
• Leírja a Felvidék és Erdély bányavidékeit, Elkészíti Magyarország földtani és bányászati térképét. Selmecbányát külön ábrán jeleníti meg, beszámol a báznai (Kis-Küküllő vm.) földgázmezőről.
• Javaslatot tesz az Al-Duna szabályozására, melyet később Széchenyi figyelembe vesz és alkalmaz.
• Javaslatot tesz a Duna-Tisza csatorna megépítésére.
• Megmenti a leghosszabb rovásírásos emlékünket.
• Külön kötetet szentelt a Duna-menti növényvilágnak. 

Márna és balin (forrás)

Marsigli emberfeletti munkássága sem elegendő sajnos ahhoz, hogy Magyarországon méltóképpen megemlékezzenek róla. Annak ellenére, hogy 1682 és 1703 között gyakorlatilag mindent összegyűjtött és leírt Magyarországról többszörösen hátrányos helyzetben van. Elsősorban azért, mert nem magyar, hanem olasz, aki ráadásul a császári seregben szolgált, tehát minden bizonnyal labanc. 1945 óta grófi származása sem túl jó ajánlólevél, és ekkoriban széleskörű európai műveltsége is nyomaszthatott egyeseket. Latinul írt, így munkássága Magyarországon értelmezhetetlen. Talán ha nem ilyen tudományos dolgokkal foglalkozik, hanem mondjuk verseket ír magyar nyelven minden faluban utca lenne róla elnevezve. 

Némi olvasnivaló az illetékesek és a köz számára:

• Sebestyén Gyula: A bolognai rovásírásos magyar naptár Vasárnapi Újság 1913/50.
• Márton Mátyás: A tengerkutató Marsigli 
• Anita McConnell: Luigi Fernando Marsigli
• Csíky Gábor: A magyar föld leírója
• Benedek István Gábor: Marsigli, a zseniális varázsló Remény, 2013/3.
• Sándor Klára: A bolognai rovásemlék
• Bartha Lajos: Egy elfelejtett holdtérkép
• Marsigli: Danubius Pannonico-Mysicus. Observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis perlustratus
• Marsigli és Müller Duna térképe: http://www.danubius-fluvius.eu/terkepek/marsigli_hu.html
• Gercsák G.: The first printed isobath map, Acta Geodaetica et Geophysica Hungarica vol. 44.
• Kisari Balla György: Marsigli tábornok térképei

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: