Pangea

Minden, ami földtudomány

Valami jég maradhat Grönlandon

2015. február 18. 23:24 - Tranquillius

Sokkal nagyobb az a jégmag, amely az utolsó interglaciális során megmaradt Grönlandon, mint ahogy a NASA tudósai előzetesen remélték. Évtizedek fúrásmintái és repülőgépes radarfelvételei alapján nemrég készült el az a három dimenziós modell, amely Grönland három különböző fázisban keletkezett jégrétegét ábrázolja. Földünk második legnagyobb összefüggő jégtakarójának vizsgálata arra is rávilágít, mi vár majd ránk amennyiben a felmelegedés folytatódik. 

gerald-zinnecker-greenland-featured-2.jpg

A NASA jéghíd művelete (Operation IceBridge) előtt már más tudósok is megfúrták a helyenként 3 kilométert is meghaladó grönlandi jégtakarót. Az 1971-ben kezdődött Greenland Ice Sheet Project (GISP) keretében dán, svájci és amerikai kutatók egy évtizeden keresztül vettek mintákat, elérve a 2037 méteres mélységet. A projekt második fázisa során 1993-ban öt évnyi fúrás után 3053 méteres mélységet értek el, ez a jégvastagság ekkoriban világrekord volt. Ezt a mélységet néhány évvel később az Antarktiszon meghaladták, a rekord jelenleg 3190 méter, ami ebben az esetben időben körülbelül 800 ezer évnek felel meg. A grönlandi jég nem ennyire idős, a tudósok a szerint a legidősebb rétegek a riss eljegesedés idején rakódhattak le és a riss-würm interglaciális során zsugorodtak a mai méretükre. 

A NASA modelljén 50-szeres torzításban látható a három periódus:

  1. a legmélyebben a riss eljegesedés során lehullott hóból tömörödött jég található. Hogy ez előttről maradt-e bármi - azaz a mindel-riss interglaciális elolvasztott-e minden korábbi jeget - nem szól a kutatás, de az biztos, hogy a riss eljegesedésből származnak a legidősebb minták. Elképzelhető, hogy az ennél korábbi jégkorszakok jege egyszerűen már belecsúszott a tengerbe Grönland "keskenysége" miatt. A pirossal jelzett legidősebb rétegek az izosztázia miatt besüllyedt kéreg legmélyebb pontján találhatók, többnyire a jelenkori tengerszint alatt kb. 300 méterrel. Tudósok szerint a riss-würm interglaciális (a videón az Eemian kifejezést használják a magyarországon meghonosodott alpesi kifejezések helyett), mely 130-115 ezer évvel ezelőtt következett be melegebb vol, mint a holocén. A tengerszint kb. 4-6 méterrel lehetett magasabb a mainál, a víztöbblet elsősorban Grönland jégsapkáinak olvadásából származott és csak másodsorban az Antarktisztól. 
  2. A kékkel jelzett jégréteg az utolsó eljegesedés idején alakult ki, melynek csúcsa Európában 20-16 ezer évvel ezelőtt volt. Ekkor érte el a jégtakaró a legnagyobb kiterjedését. Ez a jégtömeg a holocénban részben elolvadt, de később erre hullott le a
  3. zölddel jelzett harmadik réteg, mely az utolsó 11700 év "terméke". Ez sem egységes folyamat volt, a sziget nevét is adó viking kirajzás idejére datált klímaoptimum során a jégtakaró vékonyodott, míg az ezt követő kis jégkorszakban ismét hízásnak indult. Utóbbi folyamatot jól érzékelteti a megszakadó kapcsolat Európával és a viking telepek fokozatos elnéptelenedése. 

8c8787576-130829-greenland1photo-hmed-1230p-files.jpgGrönland domborzata a jégtakaró nélkül

Grönland a világ legnagyobb szigete, területe 2 166 086 négyzetkilométer, melynek csupán 10 százaléka jégmentes. A belföldi jégtakaró folyamatos mozgásban van a sziget szélei irányába, ahol ún. borjadzással jéghegyek válnak le róla, melyet a partmenti hideg tengeráramlások gyakran New Yorkig is elúsztatnak. A szigeten található jégtömeg 1,8 millió köbkilométer, ha mindez elolvadna a világtengerek szintje 6 méterrel emelkedne meg. Ez a hatalmas jégtömeg benyomta a Föld kőzetburkát az asztenoszférába. Ha esetleg ez a jégtömeg elolvadna Grönland éppúgy elkezdene emelkedni, mint ahogy a Skandináv-félsziget megkönnyebbült az utolsó eljegesedés óta. Bár éppen az Operation IceBridge kutatás legnagyobb fejleménye, hogy egy melegebb periódusban sem feltétlen olvad el az összes arktiszi jég. 

cores.jpgGrönlandi fúrásmagok eltérő színe a három különböző jégtakaróból (wikipédia)

De miről mesél nekünk a grönlandi jégmagok vizsgálata? Ahogy a hó felhalmozódik az időjárás változásai és a nyomás során firnné válik, azaz tömörödik. A firn átmenet a hó és a jég között. Ahogy a firn a mélység miatt tovább tömörödik kék, vagy átlátszó jéggé alakul át, magába zárva mindent ami annak idején a hóval együtt érkezett a tájra. Pollent, port, vulkáni hamut, meteoritot, levegőbuborékokat, csupa olyan dolgot, amelyből a tudósok össze tudnak állítani egy klímatörténeti adatsort (hőmérséklet, csapadékviszonyok, légkör összetétele, besugárzás, stb.), abból ahogy az egyes rétegek váltakoznak. Bizonyos jégmagokban például szezonális váltakozások is megfigyelhetők, a nyári olvadás és a téli fagyás változott. A jégmagok vizsgálata sokkal pontosabb adatokat eredményez, mint egy szárazföldön található üledéksoroké. Nagyszerű adadsort lehet készíteni például a jégbezárt széndioxid gáz koncentrációjából. Van úgy, hogy a fúrás során nem csupán jeget hoznak fel a felszínre, hanem vizet, mint ahogy az a Vosztok-tó megfúrásakor történt. 

A repülőgépekről végzett radaros vizsgálatok sokkal gyorsabb és nagyobb területet átfogó vizsgálatokat tettek lehetővé. Ráadásul a szerencsétlen tudósoknak sem kell bebarangolni fúrójukkal a végtelen jégmezőket. A radarhullámok visszaverődnek az egymásra települt jégrétegekről, és miközben a már fúrásokkal vizsgált területeket mérik fel a korábbi adatokat az újak kalibráláshoz tudják felhasználni. Az évtizedeken át zajló kétféle adatfelvételből született meg végül a számítógépes modell.

mg_0749_pt2.jpg

Grönland jégtakarója az utóbbi 20 évben gyorsuló ütemben vesztett tömegéből. A jelenlegi kutatás egyben dokumentálta a grönlandi jégtakaró pillanatnyi állapotát is, melyek alapul szolgálhatnak a jégtakaró tömegének, kiterjedésének változását vizsgáló jövőbeli kutatások számára. Mivel a NASA IceBridge projektje nem csak az Arktisz, hanem az Antarktisz felett is végez hasonló vizsgálatokat hamarosan várható, hogy a déli sarkról is elkészül egy hasonló modell. Így talán mi is többet fogunk tudni a globális éghajlatváltozás várható hatásairól. Mindenesetre valószínűnek látszik, hogy a legnagyobb felmelegedés ellenére is marad majd némi jégtakaró a Zöld-szigeten. 

A NASA IceBridge projekt honlapja:

 http://www.nasa.gov/mission_pages/icebridge/index.html#.VOULZfmG_t8

 

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

 

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr977187179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hippi Kriszta · http://piarium.blog.hu 2015.02.19. 16:37:56

Az önző és gonosz vállalatok tönkre teszik a bolygónkat!

Barnalány 2015.02.19. 17:46:42

@Hippi Kriszta: És tizenkétezer éve is az önző és gonosz vállalatok okoztak felmelegedést?:-)

2015.02.20. 00:21:49

Ez egy nagyon erdekes iras volt, az jo hir, hogy nem olvadna el az osszes jeg, legalabbis nekem :D Egyszer lattam egy filmet arrol, hogy a globalis felmelegedes ellenere a Himalajaban is novekednek a gleccserek, igaz, hogy csak a nagyon magasan levok, az alacsonyak olvadnak. Ez is erdekes, hogy ez miert igy van vajon.

Crip Lee 2015.02.20. 19:25:47

Az okinawai hadművelet Iceberg volt nem icebridge.

Tranquillius 2015.02.20. 20:02:19

@Crip Lee: Igaz, köszönöm ki is szedem - kicsit késő volt már.

Kecskeszem 2016.08.25. 10:11:38

@Barnalány: Gizikét és gőzekét inkább ne keverjük össze.
süti beállítások módosítása