Volt már szó a háborúban semleges Dánia által megszerzett Schleswigről, ezután következett az apró, még járásnak sem nevezhető Hultschini földek sorsa Felső-Sziléziából, majd az egész Felső-Szilézia, népszavazásokkal, felkelésekkel. Egy rövid, témánkat csak részben érintő eszperantó kitérő után részletesen tárgyaltuk a Memel-vidék sorsát a litván határon majd visszatértünk a belga határra Eupen-Malmédy vasúttörténetéhez. Nemrég újra keletre indultunk, Danzig, mai nevén Gdańsk városába, hogy utána következzen Poznań vidéke.

Egy kicsit Dubaj, egy kicsit Miami, reptere időnként két különböző időzónában van, és a déli féltekén fekszik - hol járunk? Ausztrália hatodik legnépesebb városában, mely néhány évtizede még csak kis tengerparti fürdőhely volt.

Gold Coast központjának (Surfers Paradise) látképe a strandról (forrás) 

Hogyan lehetséges úgy meghatározni új államok határait, hogy azzal a ceruzát kézben tartók évtizedes, vagy akár évszázados konfliktuszónát teremtsenek? Mai írásunkból kiderül, hogy meglehetősen könnyen: a  20. század elején a Közel-Keleten egy mozdulattal, valamint a hozzá kötődő rövidlátó nagyhatalmi politikával sikerült olyan geopolitikai viszonyokat teremteni, melyben szinte folyamatosan vívja valaki a harcát a 20. század eleji "gyarmati-jellegű" konfliktusoktól kezdve az arab-izraeli szembenálláson át egészen az Iszlám Állam a kijelölt határokat (is) meghaladni kívánó tevékenységéig.

Ha a közel keleti térség egyes államainak (Szíria, Törökország, Irak, Irán, Jordánia, Libanon, Izrael és Szaúd- Arábia) államhatárait - a részletekbe nem most belemenve - összevetjük az régió etnikai viszonyait ábrázoló térképpel, finoman szólva is csak kevés összefüggést találhatunk:

 - Az egységesen arablakta vidékeket többhelyütt nyílegyenes államhatárok szelik át, melyek egy része lakatlan területen húzódik, de egyes esetekben (pl. Szíria és Jordánia, Szíria és Irak valamint Jordánia és Szaúd Arábia) sem természetföldrajzi (folyó, lakatlan sivatag), sem társadalomfoldrajzi (történelmi, etnikai) okokkal nem magyarázható a határok futása.

- Az szír-török-iráni határ térsége etnikailag rendkívül sokszínű, alapvetően kurdok és arabok dominálják, de elhelyezkedésükhöz a határoknak semmi közük.

A Közel-Kelet érintett részének etnikai mozaikja: sárga- arab többségű terület, barna-kurd többségű terület (forrás)

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. Díjazás pillanatnyilag nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy a megérdemelt korsó sör mellé kerítünk majd valami meglepetést.

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

11. Bemelegítésnek egy könnyű feladvány: Melyik "tengerbe" fojtották a képen látható kisváros terének névadóját?

Melyik az a trópusi adóparadicsom, ahol két európai nagyhatalom 74 évig egymással párhuzamosan két közigazgatást működtetett, és ahol az amerikai hadsereg utánpótlásának tiszteletére vallás alapult, míg alig egy emberöltővel ezelőtt egy bizarr, kőkorszaki háború közepette vált függetlenné, hogy mára Földünk egyik legboldogabb országaként tekintsünk rá?

A magyar sajtóban némileg megkésett visszhangot váltott ki a melanéziai szigetországot, Vanuatut ez év márciusában sújtó hurrikánkatasztrófa, a legteljesebb képet talán a Határátkelő blog adta mind az országról, mind a kialakult katasztrófahelyzetről. A kis szigetország Magyarországtól való nagy távolsága  ugyanakkor nem lehet gátja annak, hogy megismerkedjünk a "legboldogabb ország" bizonyos, a térségre igencsak jellemző társadalmi és politikai földrajzi különlegességeivel.

Espiritu Santo, Vanuatu - (forrás)

Ha a jelenlegi Görögország második legnagyobb városával kapcsolatos "hovatartozási" kérdéseket vizsgáljuk, a mondókába még jópár zsidó és bolgár polgárt is bele kell vennünk. A 20. század eleji etnikai viszonyok alapján ugyanis egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy Thesszaloniki egy nap ismét görög nagyváros lesz.

Mielőtt elmélyednénk a történelmi macedón régió etnikai viszonyainak és az 1910-es évek határkijelöléseinek nem feltétlenül összefüggő kérdéskörében, érdemes tisztázni röviden mi is az a "történelmi" Macedónia és milyen kapcsolatban állt Thesszalonikivel.

Gondolom nem sokan hallottak még Wilczek grófról, aki a Monarchia egyik neves lengyel családjából származott és a XIX. század folyamán egy Zichy gróffal együtt finanszírozta az osztrák-magyar északi sarki expedíciót. Ez volt az a híres kaland, melynek során Karl Weyprecht és Julius von Peyer 1872-1874 között felfedezte a Ferenc József-földet. Nem lehetetlen, hogy az expedícióról is megemlékezünk majd, de itt most Wilczek gróf egy másik tettéről szólnánk, amely kissé kárpótolná azokat, akik hiányolták a kommentelési lehetőséget a legújabb Pangea játékából. Vitaposzt eddig még nem volt nálunk, most elérkezett ennek is az ideje.

Győr a 70-es évekre újabb szerepkörváltás küszöbére érkezett. Az első részben felvázolt, az iparváros lét kiteljesedéséig bemutatott fejlődéstörténet nagyjából a 100 ezer fős lélekszám 1970-es elérését követően új irányt vett: A lakótelepek építésével megváltoztak a népességi arányok a városon belül, a történelmi városrészek jelentősége csökkent, hogy aztán később a kertvárosi részek, majd pedig a városkörnyéki falvak értékelődjenek fel. A 70-es években vett nagyobb lendületet a város tercierizálódása, a Belváros felújítása, és funkcióváltása, de ezzel együtt komoly tényező maradt a sikeresen megújuló ipar is, melynek "uszályában" komolyan nőtt a város felsőoktatásban betöltött szerepe is, ami elengedhetetlen feltétele egy regionális központ létrejöttének.

Győrött a 70-es évek elején tetőzött az ipari foglalkoztatottak aránya, amellett, hogy a négy község (Bácsa, Gyirmót, Győrszentiván, Ménfőcsanak) idecsatolása miatt átmenetileg még a mezőgazdaságban dolgozók aránya is növekedett.

Ugyanakkor a hetvenes évek elején komoly fejlődésnek indultak a különféle szolgáltatások is. Közülük kiemelkedik a kereskedelem, az oktatás és az idegenforgalom. Győrött a város gyors növekedésével a kereskedelem megkésve tudott lépést tartani, de a 70-es évektől nőtt az üzletek száma, kezdetben főleg a lakótelepeken, majd a 80-as évektől a megújuló Belvárosban is. Igen erőteljesen fejlődött a város oktatási szerepköre is. A 80-as években jelentősen bővült a helyi idegenforgalom, különösen a külföldiek látogatók miatt.

Ezzel együtt az iparban az extenzív fejlődést az intenzív váltotta fel, a helyi üzemek az élen jártak a nyugati termelési módszerek átvételében és a nyugati partnerekkel való kooperációban, ráadásul emiatt számos nagyvállalatnál (Rába, Graboplast) már ekkor kezdett kialakulni a menedzserszemlélet. A mezőgazdaságban hasonló folyamat tette máig sikeressé a bácsai Kossuth TSz-t.

A felsorolt humántényezők, valamint az, hogy Győrben a vállalatok a 60-as, 70-es években modernizáláson estek át, és nagyrészt itt volt központjuk, lehetővé tették, hogy a helyi nagyipar kisebb veszteségekkel megússza a 90-es évek első felét, és csak akkor induljon hanyatlásnak az ezredfordulón, mikor az új, modern ipar (gépgyártás, elektronika) már megerősödött. Ez azért is fontos volt, mert a 60-as, 70-es években a városba betelepült fiatalok gyermekei ekkor jelentek meg nagy tömegben a munkaerőpiacon. Bár a rendszerváltáskor a legtöbb üzem létszámcsökkentésre kényszerült, de az állásukat elvesztőket felszívta a gyorsan fejlődő tercier szektor, illetve a külföldi tőke által létrehozott új ipari üzemek, melyek főleg a város jó fekvése, a képzett munkaerő, a jó ipari infrastruktúra, és az előrelátó városi iparpolitika miatt települtek ide.

Az valószínűleg köztudott, hogy Lengyelország nem volt az a tipikus gyarmattartó birodalom. Az viszont kevésbé köztudott, hogy Lengyelország egyik hűbéres hercegének időszakosan fennálltak tengerentúli gyarmatai a XVII. század közepén. Homokos tengerpart, cukornád, rum, pálmafák, rabszolgák és hadihajók, hihetetlen nem? Pedig igaz.

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. Díjazás pillanatnyilag nincs, de nem elképzelhetetlen, hogy a megérdemelt korsó sör mellé kerítünk majd valami meglepetést.

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

1. Budán, a Szent György téren a Lánchíd, a Sándor palota és az alagút tengelyében állt még egy épület (a kép jobb alsó sarkában), melynek egykori tulajdonosa szerencsére nem élte meg munkásszállóvá alakított egykori otthona felrobbantását. Első kérdésünkre a válasz egy nagyobb folyó neve, melynek közelében a palota utolsó tulajdonosa elhunyt.