Sohasem felejtem el, amikor néhány éve a könyvtárban észrevettem, hogy selejtezni kívánnak egy hatalmas aranybetűs zöld könyvet. Amikor szóltam, hogy rögtön elvinném mondták, hogy kell még várni pár napot vagy hetet míg átfut a rendszeren. Mondtam, hogy kikölcsönzöm addig szívesen. Nem, azt nem lehet, nézzek már rá ez már csak a mérete miatt sem kölcsönözhető. Szó, ami szó aznap este már otthon lapozgattam az 1989-es Magyarország Nemzeti Atlaszát.

Melynek hátulján ott virított egy szép kerek összeg: 2000 forint. Mai értékre átszámolva ez kb. 32000 forintra jönne ki. A frissen kiadott Magyarország Nemzeti Atlasza ennél jóval olcsóbb: 6500 forintért lehet kapni könyvesboltban, ha online rendeljük kijöhet olcsóbban is. Csakhogy az ár megtévesztő, mert az 1989-es Nemzeti Atlasz egyetlen kötetbe sűrítette mindazt az ismeretanyagot, amelyet most négy különálló kötetben tár elénk a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja és Földrajztudományi Intézete. 

Le kell szögezni, hogy a Természeti Környezet címet viselő kötet a sorozat második része, de hiába rohannánk a vaterára, hogy megszerezzük az első kötetet. Kicsit Csillagok Háborúja érzés, de Lovász László ajánlásban fény derül arra miért nem a "Magyar állam és helye a világban" c. kötet lett az első a sorban. Sőt az majd csak harmadikként jelenik meg a "Társadalom" után, ugyanis a további kötetek várható megjelenési sorrendje sem követi majd a hagyományos számozást. Szerencsére az elkövetkező három évben sem maradunk Nemzeti Atlaszok nélkül: 

• III. kötet: Társadalom (2018-2019)
• I. kötet: A magyar állam és helye a világban (2019-2020)
• IV. kötet: Gazdaság (2020-2021)

Több könyvbemutató született már a kiadványról, ennek ellenére nehéz dolgunk van, mert egyszerre illene népszerűsíteni az atlaszt és némi szakmai véleményt is mondani róla. Nagyon nehéz, hovatovább lehetetlen laikus szemmel írni róla. Aki esetleg siet, annak itt röviden összefoglalnánk a lényeget:

A többieknek, akik nem sietnek sehová, vagy már megvették a könyvet kicsit bővebben is kifejtenénk a témát.

Első és legfontosabb dolog most, hogy a fent felsorolt emberek leléptek a boltba: a könyv online is elérhető teljesen ingyen ezen a linken: http://www.nemzetiatlasz.hu/MNA/2.html

Kissé körülményes böngészni az online verziót, ezért semmiképpen ne nézzünk furán azokra, akik mégis úgy döntenek, hogy megvásárolják az atlaszt és a fejüket vakargatják az utcán, hogy nem fér bele a táskájukba. Azokra sem, akik otthon jönnek rá, hogy a polcra sem fog beférni, egy rendkívül nagy könyvről van szó ugyanis (31*42 cm). Nálam is csak a polc alá fog beférni, ahol már ott pihennek a legnagyobb könyvek; pár vízrajzi atlasz mellett a hasonló méretű, könyvtárból kimenekített 1989-es Magyarország Nemzeti Atlasza, az ugyaninnen származó 100 forintét vásárolt 1958-as Magyarország Vízföldtani Atlasza és a National Geographic World Atlas 7th edition. 

Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) nem egyedülálló a hazai és nemzetközi térképészet történetében, az első kiadás már 1967-ben megjelent, amelyet követett a második 1989-ben, majd közel 10 éves előkészítést és 5 éves munkát követően 2018-ban a harmadik verzió. Amely alig hasonlít az előzőre, sőt első kinyitás után ránézésre meg sem mondtam volna, hogy ez az új MNA. Tele van ugyanis szöveggel és fényképekkel. Az egyszeri geográfus nem pont így képzel el egy atlaszt; őszintén megvallva — már csak a térképek hasonlósága miatt — inkább hasonlít az 1997-ben kiadott Magyarország Földje (Pannon Enciklopédia) c. kötetre. A miértre már Kocsis Károly előszavában megkapjuk a választ: "közérthető és elérhető legyen a társadalom széles rétegei számára".

Egy modern atlasz már így (is) néz ki!

Ezzel akár vitatkozhatnánk is, hiszen a kinyomtatott 6000 példány fele kapásból iskolákba kerül, ahol a diákok számára rendelkezésre áll a földrajz tankönyv mint magyarázó szöveg, a maradék felét pedig feltehetően szakmabéliek fogják felvásárolni, legalábbis olyasvalakik, akik már rendelkeznek elegendő háttértudással az ábrák értelmezéséhez. Az online verziót elméletileg mindenki elérheti, így az szolgálhat népművelő funkcióval, bár az atlasz elnevezés eredeti térképgyűjtemény jelentése alaposan átértelmeződött. Összehasonlításképpen az 1989-es verzióban a magyarázó magyar és angol szöveg a térképes rész után következett és a 400 oldalas kötetnek mindössze a negyedét tette ki.

Az atlasz már csak a méreteinél fogva is nehezíti a szöveg olvasását, vonaton kifejezetten körülményes lapozgatni. Így aki jobban el szeretne mélyülni az atlasz témáiban valószínűleg továbbra is a Magyarország Földjét fogja forgatni. 

De kár erre ennyi szót vesztegetni, hiszen a sorozat szerkesztői más, kurrens "nemzetközi" nemzeti atlasz példákat is figyelembe vettek, ahol hasonló trendek figyelhetők meg a képek és szövegek térhódítása tekintetében.

Az atlasz 13 fejezetre tagolódik, úgymint:

1. Magyarország dióhéjban
2. Földtan
3. Geofizika
4. Domborzat
5. Éghajlat
6. Vizek
7. Talajok
8. Növényzet
9. Állatvilág
10. Tájak
11. Környezetvédelem
12. Természetvédelem
13. Természeti veszélyek

A témakörök közül a Növényzet és Állatvilág kapott a korábbinál tágabb teret (1989-ben még a biogeográfia foglalta össze őket), de a Környezetvédelem, a Természetvédelem, valamint a Természeti veszélyek is önálló fejezetet kapott. Ezek voltak az Éghajlattal együtt azok a részek ahol a legtöbb új ismerettel találkoztam. Sokan kiemelték már, hogy az éghajlati résznél különlegesnek számít a Kárpát-medence éghajlati előrejelzése, ami nem kecsegtet túl sok jóval, de csak akkor tudjuk leellenőrizni a térképek valóságtartalmát, ha a naptárunkon lévő évszám megegyezik majd az ábrán láthatóval. 

Különösen érdekes a természetvédelmi és környezetvédelmi rész, ahol 1989 óta hatalmas és pozitív változások zajlottak le például a vízminőség vagy a védett területek kiretjedése szempontjából. Külön örültem a geoparkokról szóló résznek, remélem a következő MNA-ban nem csak nemzeti parki, Natura 2000-es vagy egyéb védettségű területből lesz még több, hanem geoparkból is. 

Néhány terület ezzel párhuzamosan kevesebb térképet kapott, ilyen például a vízrajz. Az árvíz-belvíz a természeti veszélyekhez került, a felszín alatti vizeket pedig a földtan fejezet alá tagolták be. A vízrajz fejezetnél volt először olyan érzésem mintha néhány térkép egyszerűsödött volna. A Kárpát-Pannon térség vízgyűjtő területei c. kétoldalas térkép annak idején még az iskolai atlasz méretű Magyarország atlaszában (szerk. Papp-Váry Árpád, Cartographia 1999.) is fényévekkel több információt (fajlagos vízhozam, lefolyás, szakaszjelleg, vízlépcső, mérőállomás, stb.) hordozott, úgy, hogy a méretaránya is kb. feleakkora volt. Ebben a fejezetben talán elfért volna egy különálló, nagy Balaton térkép is, ami a felszínalaktani résznél megjelent, igaz más kontextusban.

Vízrajz 2018. Magyarország Nemzeti Atlasza

Vízrajz 1999. Magyarország Atlasza

Ha már szó esett a hiányzó térképekről szót kell ejteni az atlasz legnagyobb hiányosságáról — persze lehet, hogy az 1. kötet kézhezvételekor ez a hiányérzet el fog tűnni — nem található benne Magyarország domborzati térkép. Természetesen ellen lehet vetni, hogy ott van a 14-15. oldalon a "Kárpát-pannon térség" mint domborzati térkép, ami lefedi Magyarországot is. Csakhogy a már említett Papp-Váry-féle iskolai atlasz méretű gyűjteményben is elfért egy külön Kárpát-medence térkép mellett a Magyarország domborzata térképlap, sőt emellett még négy másik oldalt szenteltek az ország négy szegletének.

Miért gond ez? A Kárpát-pannon térség térképéről a méretarány miatt számos földrajzi név lemaradt. A földtani résznél alig hármat lapozva már a szövegben felbukkan a Velencei-hegység neve, de ezt a földrajzi nevet hiába keresnénk a domborzati térképen. Hiányzik róla az Alpokalja is, erre a földrajzi névre először csak a 122. oldalon lehet rábukkanni, a tájbeosztásnál. 

Mindezek az apróbb hiányosságok azonban eltörpülnek az atlasz erényei mellett.

Az atlasz legnagyobb erőssége az átfogó, a Kárpát-medence természeti adottságainak minden jellemzőjére kiterjedő szemlélete, ennek köszönhetően teljesen felesleges felsorolni mi tetszik belőle, hiszen mindenki találni fog benne kedvenc térképeket, fejezeteket. Nem laikusként engem azok a részek fogtak meg, ahol új ismeretanyagot, új térképi ábrázolást lehetett felfedezni. Mivel a földrajzosok is szakterületekre specializálódnak ebben a kötetben megismerkedhetnek a társtudományok legfrissebb eredményeivel. Az igazi előrelépés talán az interaktív webes megoldás lehetne, ahol a térképeket fedvényként szinte a végtelenségig kombinálhatnánk, beleértve a régebbi atlaszok ismeretanyagát.  

Pszichedelikus talajtan

Az atlasz mindenképpen a mai magyar geográfia csúcsteljesítménye. A szerteágazó ismeretanyag, az érthető és olvasmányos szöveg az érdeklődő laikusokkal is megszerettetheti a földtudományokat. Egy átlagos mezei geográfus csak egyvalamit sajnálhat; ha nem találja a nevét az atlasz 4-5. oldalán. Köszönjük a több mint száz közreműködőnek, akik közel egy évtizedes "áldozatkész és önzetlen" munkájukkal járultak hozzá Magyarország Nemzeti Atlaszához!

További könyvbemutatók: 

• MTA: Az MTA vezetésével elkészült Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadása 
• Index: Brutális kánikulák jönnek hazánkba, térképen a megfövő megyék 
• Magyar Hírlap: Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását
• Magyar Idők: Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását
• Lokál: Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának új kiadását 
• 444: A Fogarasi-havasok csúcsain nincs olyan jeges hangulat, amilyen a Nemzeti Atlasz bemutatóján volt az Akadémián 
• HVG: Elkészült Magyarország új atlasza 
• Molnár V. Attila: Magyarország Nemzeti Atlasza - Természeti Környezet