Pangea

Minden, ami földtudomány

Közösségi kertek évszázada

2014. december 17. 21:07 - bendecs

Bejegyzés alcíme...

Habár a téli szezon alatt talán nem sokak fejében fordul meg a kertészkedés, hisz már mindenki rég túl van a kerti munkálatok legjaván, és kezdetét vette a termőföld tavaszig tartó pihentetése. Így vannak ezzel az ország több tucat közösségi kertjének kertészei is, azonban megmerem kockáztatni, a legbuzgóbbak mégis már a jövő évi vetést tervezik. E bejegyzést a magyarországi közösségi kertek művelőinek ajánlom, s minden érdeklődőnek, aki meg szeretne ismerkedni az itthon még kissé szokatlan városi jelenség történetével. Akkor tehát lássuk is mik ezek a közösségi kertek, s milyen út vezette őket Magyarországig.

kozossegi_kert.jpgKözösségi kert a Magdolna utcában, VIII. kerület (forrás)

Mielőtt a közösségi kertek történetére térnék, röviden két dolgot szeretnék leszögezni. Az első az, hogy a közösségi kertek az Egyesült Államokban alakultak ki, s habár a hazai közösségi kertek létrehozását nagy valószínűséggel inkább a nyugat-európai közösségi kertek inspirálták, majd onnan importáltuk őket, nem nyugat-európai kezdeményezésről van szó, hanem tengeren túliról. Másodsorban pedig ki kell emelni, hogy ezek nem hagyományos kertek. A parcellák művelésén túl egy sajátos atmoszférával is rendelkeznek, valamint számos egyéb olyan tulajdonsággal, amelyek túlmutatnak a hagyományos kerteken és kertészkedésen. Ezekre a legjobb példa a közösségépítést célzó programok, amik ugye a közösségi kert nevében is szerepelnek, de a közösségi kertek hátterében gyakran bizonyos ideológiák is megjelennek, mint például a környezetbarát és egészséges életmód, vagy az aktív társadalmi élet (értsd: önszerveződés).

Most már, hogy ismerjük az alapvetéseket a közösségi kertekkel kapcsolatban, utazzunk is vissza időben, téren és óceánon átívelve a 19. századi Amerikába. Érkezésünk helyszíne Detroit, pontos dátum: 1894. Egy gazdasági válság kellős közepén járunk, érkezésünk előtt 1 évvel robbant ki az „1893-as gazdasági pánikként” elhíresült néhány évig elhúzódó gazdasági recesszió. A városban egekig szökött a munkanélküliség, amely legfőként a bevándorlókat, köztük is jellemzően a lengyeleket és íreket sújtotta. A válság, mint sok másik szintén a gazdasági spekulációk következtében alakult ki. Ehhez a korabeli detroiti elit is nagyban hozzá járult, felvásárolt telkeiken éveken keresztül nem történt befektetés, szinte egyetlen épületet sem húztak fel. Várták a legjobb megtérülési aránnyal kecsegtető időszakot. Azonban mire észbe kaptak volna, már mindenki szabadult volna üresen álló telkétől. Bizonyára Detroit utcáit járva annak polgármestere is elgondolkodott a helyzeten, kereste a megoldást a munkanélküliségre, s ekkor látta meg azt, ami végig ott volt a szeme előtt. A száz számra üresen álló telkeket. El is rendelete a városi tulajdonú telkek mezőgazdasági művelésbe vonását, majd később a helyi elitet is rábírta arra, hogy telkeiket ideiglenesen a munkásréteg művelhesse. Lévén, hogy a foglalkoztatott tömegek nagy része lengyel és ír volt, mi mást termeszthettek volna a telkeken, mint burgonyát? S ezzel vette kezdetét a közösségi kertek máig tartó hódítása, s e siker után egy évvel már Philadelphia és New York is büszkélkedhetett közösségi kertjeivel.

philly.pngA legelső közösségi kertek egyike, Philadelphia 1905

Az első világháborúig tartó néhány évben a közösségi kertek száma lecsökkent, lévén a gazdasági helyzet stabilizálódott, és az ideiglenes foglalkoztatásra többé már nem volt szükség. Azonban néhány hírmondója maradt a közösségi kerteknek, ezek leginkább az egyházhoz és az iskolákhoz köthetők. Ezeket a kerteket elsősorban nevelési célra használták, valamint arra, hogy a tömegesen érkező bevándorlók gyerekeit megismertessék az Újvilág munkakultúrájával, nyelvével és integrálják őket a lokális társadalomba.

6a00d8341c630a53ef0163009f0d89970d.jpgEgy los angeles-i iskola kert 1910 körül (forrás)

Az első világháború ismét egy jelentős kihívás elé állította az amerikai társadalmat. Az európai kontinensen dúló harcok az európai országok mezőgazdasági infrastruktúráját tönkretették, a gazdálkodók földjeiket hátrahagyták, s egy jelentős élelmiszerhiány alakult ki az egész kontinensen. A szövetségesek az Egyesült Államokra úgy tekintettek, mint elsődleges mezőgazdasági beszállítójukra, s az USA kénytelen volt saját terményeit Európába exportálni. A belföldi hiányt dél-Amerikai importtal pótolta, de mivel ez a közvéleménynek nem tetszett, a kormány elhatározta magát amellett, hogy minden lehetséges területet művelésbe fog vonni. Ekkor történt, hogy jelentős propaganda hadjáratot követően még a new yorki Bryant Parkot is művelésbe vonták, ami egyébként a Times Square és az Empire State Building között helyezkedik el félúton, a város szívében. Érdekes látvány lehetett. A háború végeztével e rögtönzött kerteket győzelmi kertek névvel illették, s később az amerikai sajtó és a politikusok is így emlegették, valamint úgy tekintenek máig rájuk, mint a háború kimenetelét eldöntő dologra.

bryant_park.pngA Bryant Park Community Garden, első világháború

A világháború után egy évtizeddel bekövetkező nagy gazdasági világválság idején már nem volt kérdés, hogy a sokat megélt amerikai kormány és társadalom mit fog segítségül hívni a nehézségek átvészelésére. Természetesen a közösségi kerteket, melyek száma az eddigiekhez képes egy nagyságrendet ugrott, nagyjából 1,8 millió közösségi kert működött a nagy depresszió ideje alatt (amely a jelenlegi hazai nagyjából 1-2 tucat kerthez képest rettenetesen nagy szám). Ezek külön érdekessége, hogy a válság alapvetően egy mezőgazdasági válság volt, a mezőgazdasági túltermelés nyomán alakult ki, s arra mégis még több mezőgazdasággal válaszoltak (eltekintve a nagy állami beruházások és keynesiánus gazdaságpolitika valamint a New Deal bevezetésétől). A közösségi kertek célja ekkor elsősorban nem mezőgazdasági termelésük volt, hanem a munkaképesek foglalkoztatása. A megtermelt zöldségfélék kereskedelme pedig tilos volt, azok termesztését csak saját felhasználásra engedélyezték. Ezzel a lakosság foglalkoztatása, és a mezőgazdaság helyreállása is biztosítva volt.

A második világháború idején minden e jól ismert forgatókönyv szerint haladt. Már a háború kirobbanásakor növekedésnek indult a közösségi kertek száma, s az Egyesült Államok belépésekor már minden talpalatnyi földet műveltek. A propaganda is a csúcsán járt, olyan szlogeneket kreáltak, mint például az „Áss a szabadságért”, a „Zöldséggel a győzelemért” vagy a „Vesd el a győzelem magvait”.

gardenfamily.jpg 7e452a9f83c2e21af4402427a1cb4206.jpg

 Néhány második világháborús poszter (forrás)

A második világháborút követően a kertek száma lecsökkent, s csak a leglelkesebb kertészek műveltek tovább, mígnem a ’70-es évek gazdasági recessziója tömegeket nem juttatott az utcára, s az azt követő társadalmi-gazdasági átalakulás alapvető hatással nem volt az amerikai társadalomra. A magas munkanélküliség, az ipar kitelepülése, a szociális juttatások befagyasztása, a neoliberális gazdaságpolitika bevezetése sokként érte a lakosságot és a hagyományos közösségeket. A lakosság és a városvezetés viszonya jelentősen megromlott, a városi lakosság úgy érezte, hogy a fejük felett döntenek városuk sorsáról, a fejlesztésekről. Ekkor jelentek meg az első városi mozgalmak, melyek visszakövetelték a városukat, és beleszólási jogot a fejlesztésekbe. A mozgalmak részben elérték, hogy a városokat úgy fejlesszék és olyanná, ahogy a lakosság szeretné. A lakosság pedig természetesen az üresen álló lerobbant ipari létesítmények és telkek, üres ingatlanok megszüntetését vagy hasznosítását, jobb és szebb környezetet szerettek volna teremteni. Ekkor jöttek létre a mai formában ismeretes közösségi kertek, amelyek részben megoldást jelentettek a városok környezeti és esztétikai minőségére, valamint a társadalmi közösség újjászervezésére is lehetőséget teremtettek.

libby-1981.jpgA philadelphiai Southwark / Queen Village közösségi kert művelése 1981-ben... (forrás)

southwark-queen-village-41.jpgés ma. (forrás)

A modern közösségi kertek ekkor kezdtek el megjelenni Nyugat-Európában is, ahonnan később mi magyarok is átvettük. Magyarországon 2011-ben jelent meg az első, az is lehet, hogy részben a gazdasági helyzetünkből kifolyólag, az általános recesszióra válaszként. Az Egyesült Államokban pedig reneszánszukat élik a közösségi kert mozgalmak, számuk újra emelkedik, s egy lökést is kaptak 2009-ben amikor Michelle Obama 55 év után újra megnyitotta a Fehér Ház közösségi kertjét. A közösségi kertek szinte töretlen sikerének titka a közösségteremtésben, és a kellemes kikapcsolódási lehetőségben rejlik.

5712516_6b43b62c24ef1df7b1d956f75c431fb5_wm.jpgAz első magyarországi közösségi kert, a Lecsós kert a Millenárison (forrás)

Magyarországon jelenleg több mint egy tucatnyi közösségi kert található, többségük nem meglepő módon Budapesten. A már említett Lecsós kert volt első képviselőjük, amelyet a KÉK (Kortárs Építészeti Köztpont) szervezett meg. Az ezt követően megjelenő közösségi kertek többsége szintén, valamilyen civil vagy egyéb szervezet támogatásának köszönhetően nyílt meg. A vidéken müködő közösségi kertek száma jelenleg még alacsony, de már képviselőik megjelentek a nagyobb városokban és megyeszékhelyeken mint például Székesfehérváron, Kecskeméten, Egerben, Pécsett és Szegeden is.

 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

Laura Lewis: City Bountiful - A century of community gardening in America (letölthető)

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr636964443

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

qbr 2014.12.18. 07:54:10

A Lecsóskertet idén felszámolták, jövőre már nem lesz :(

bendecs 2014.12.18. 08:59:54

@qbr: kár. azt lehet tudni mi az oka annak, hogy felszámolják?

qbr 2014.12.18. 09:45:29

Átalakítják a Millenárisnak azt a részét. Nem tudom, mit alakítanak ki a helyén.

pitcairn2 2017.01.13. 18:39:17

hát ha már városi mezőgazdaság:)

This Farm of the Future Uses No Soil and 95% Less Water
www.youtube.com/watch?v=-_tvJtUHnmU

mondjuk a villanyszámla félelmetes lehet:)

pitcairn2 2017.01.13. 18:41:38

ez se semmi...

The Bright Agrotech ZipFarm™

www.youtube.com/watch?v=t5XNEy76jPs

pitcairn2 2017.01.13. 18:46:12

nem tudom, hogy adnak e ehhez szubvenciókat, mindenesetre néhányan már üzleti alapon is megélnek ebből

Hydroponic Gardening - Grow Organic Plants Fast
www.youtube.com/watch?v=6kUm_I7bLYw

mondjuk felettébb tőke intenzív móka lehet ez...

Indoor agriculture quickly gaining speed
vegetablegrowersnews.com/article/indoor-agriculture-quickly-gaining-speed/

Indoor Crop Production Feeding the Future - Indoor Ag-Con
indoor.ag/wp-content/uploads/2016/08/IndoorCropProduction2015WebFinal1.pdf

pitcairn2 2017.01.14. 09:42:22

@pitcairn2:

ezek a csókák különben 3600 négyzetméterem termelnek évente 760 tonna zöldséget...

AeroFarm's Vision for Vertical Farming in Newark
youtu.be/yDBBXuePrsU?t=16

ez több mint 2100 TONNA/HEKTÁR terméshozam...

és talaj sem kell hozzá...

napfény sem kell hozzá...

mondjuk a villanyszámla miatt nem olcsó az itt termelt zöldség, de jó minőségű és friss - és pontosan ezért versenyképes...

pitcairn2 2017.01.14. 09:53:24

@pitcairn2:

hát sohase gondoltam volna, hogy efféle projekt mögött a Goldman Sachs és a Prudential Financial, Inc. lesz:)

5. perc - AeroFarm's Vision for Vertical Farming in Newark
www.youtube.com/watch?v=yDBBXuePrsU&feature=youtu.be&t=298

bendecs 2017.01.14. 10:42:26

@pitcairn2: Köszönjük a videókat! A városi mezőgazdaság már itthon is egyre inkább terjed, de az kétségtelen, hogy a folyamat origója az Egyesült Államok. Ahol egyébként ahogy írod is nagyon sok nagy vállalat PR tevékenységük részeként beszáll 1-1 ilyen projekt működtetésébe. Bár mondjuk e vállalatok nem biztos hogy a fenntartható társadalmi fejlődésben és ökotudatosságban jeleskednek más tevékenységeikkel... :)

pitcairn2 2017.01.14. 11:15:30

@bendecs:

Az AeroFarm projekt kapcsán nekem inkább apokaliptikus vízióim támadtak, elvégre az efféle talaj és napfény nélküli, víz újrahasznosításra épülő rendszer ideálisan passzol egy "önfenntartó" (katonai) bunkerhez

a fickó különben a Goldman Sach-os háttér után néhány konkrét adatot is megosztott a nyájas közönséggel, pl. azt, hogy 40 millió USD-t invesztáltak ebbe a 3600 négyzetméteres létesítménybe

szóval demonstrációs kísérletként fantasztikus, de szerintem egyelőre még messze áll attól, hogy valóban piacképes vállalkozás legyen

PS. a fenti projektek persze távol állnak a közösségi kertektől, de a posztod a "városi mezőgazdaság" témakörben jelent meg:)

pitcairn2 2017.01.14. 11:48:24

@bendecs:

a Los Angeles-i természetes fényre alapozott hidroponikus farm azonban már közel lehet a valódi piacképességhez, hiszen ez is __24-szer magasabb__ terméshozamot produkál mint a hagyományos mezőgazdaság...

4. perc - The Future of Farming: Hydroponic Tomatoes
youtu.be/bRyBKWqLzI8?t=257

az AeroFarm talaj és természetes fény nélküli zárt rendszerében 3600 négyzetméteren 12 méter belmagasság mellett 12 szinten kb. a normális terméshozam __200-szorosát__ produkálják...

youtu.be/-_tvJtUHnmU?t=13

persze eszméletlenül tőke és energiaigényes módon...

pitcairn2 2017.01.17. 09:16:09

A fenti Los Angeles-i üvegház és a "Controlled-environment agriculture" nagyon megfogta a fantáziámat és egy kissé tovább gondoltam a lehetőségeket:)

Hőszivattyú az üvegházban: Spejzolja a nyár melegét
www.szabadfold.hu/zoldfold/spejzolja_a_nyar_meleget

hűtésre is használható

Controlled-environment agriculture
en.wikipedia.org/wiki/Controlled-environment_agriculture

ebben a játékban totál ideális körülményeket lehet teremteni a növényeknek, pl. ha 1000 ppm-el felnyomják a CO2 koncentrációt akkor már pusztán ettől cirka 30%-al nő a terméshozam + egészségesebbek és erősebbek lesznek a növények

"A szén-dioxid fokozza a termelékenységet az
üvegházakban

Előnyök:
• Gyorsabb növekedés
• Jobb minőség
• Kevesebb betegség (gombásodás)
• Jobb palántanövekedési arány
• Gyorsabb gyökérnövekedés
• Jobb virághozam

Számos termelő alkalmazza üvegházaiban az atmoszféra szén-dioxidos dúsítását, amely több
előnnyel jár:
Akár 35%-al több terméshozam, az egész termőszezon idején
• Leveles zöldségek gyorsabb növekedése, mivel a növények jobban kihasználják az elérhető
fényt
• Jobb minőség: vastagabb, hosszabb törzs,nagyobb virágok, szebb forma és szín
• A jobb terméshozam, és/vagy rövidebb termési idő által nagyobb gazdaságosság

A szén-dioxid fokozza a termelékenységet az
üvegházakban
www.messer.hu/Hirek_sajtoinformacio/Hirek/20160427_Sirha-meghivo/A-CO2-fokozza-a-termelekenyseget-az-ueveghazakban.pdf
süti beállítások módosítása