A helyiek szerint már közel 5000 éve folyamatosan lakott Xinaliq 8 évvel ezelőtt még szinte teljes elzártságban bújt meg a Kaukázus csúcsai között, egy különleges néprajzi, építészeti és nyelvi zárványt alkotva az ebből a szempontból egyébként sem "unalmas" térségben.

Xinaliq (ejtsd Hináálig) több szempontból is különleges hely. A Kaukázus főgerincétől északra, tehát "hivatalosan" Európában található, 2100 m magasan fekvő azerbajdzsáni falu látképe majdnem tökéletes Tibet utánérzést ad.

Xinaliq - a falu mögött a Xinaliq Dagi  (Bácskai Gabriella felvétele)

A falu a 3713 m magas Xinaliq Dagi aljában, egy nagyjából észak-déli irányú, kelet felé meglehetősen meredek szirtre épült, a hegytől a széles medrű Gudiyal folyó választja el. A falut övező gerincek egyike sem alacsonyabb 2500 méternél, a katlan természetes "bejáratát" a folyó adja, azonban medre járhatatlan, a faluba tartóknak egy hágót kell leküzdeniük a bejutáshoz.

Xinaliq elhelyezkedése Azerbajdzsánon belül - közel van Dagesztán... (forrás)

A település elszigeteltsége, valamint a különleges domborzat miatt egyedülálló - kissé középkori - képet mutat: a házak a szintvonalakat követve ívesen, de lépcsőzetesen helyezkednek el a szirt oldalában, a lapostetős építkezés miatt előfordul, hogy az alsóbb házak teteje a felsők "előkertjeként" funkcionál – igaz a nehezebb autók megjelenésével ez a megoldás már egyre kevésbé működőképes – amennyiben persze a házak előtt/felett parkoláshoz ragaszkodunk.

 A falu zegzugos utcái (Bácskai Gabriella felvétele)

Xinaliq igazi érdekességét azonban nem csak lélegzetelállító megjelenése adja: az itt élő mintegy 2000 ember saját nyelvet beszél. Az északkelet-kaukázusi nyelvcsaládba tartozó, a dagesztáni nyelvvel rokon kecs (vagy hinaligi) nyelvet kizárólag a faluban és szűkebb környékén beszélik és írják 54 latin karakterrel. A helyiek meglehetősen büszkék erre a tényre, arra pedig még inkább, hogy falujuk a szájhagyomány szerint 5000 éves. Mivel a településen még nem került sor komolyabb régészeti feltárásra, erre nincs egyértelmű bizonyíték, azonban arra, hogy az itt élők nem most kezdték építgetni teraszaikat, egy elég valószínűtlen forrásból kaphatunk közvetett megerősítést:

Sztrabón 2000 évvel ezelőtt írt Geógraphikájában megemlíti, hogy a kaukázusi Albániát (nagyjából a mai Azerbajdzsánt lefedő ókori és kora középkori államalakulatot) 26 különböző nyelvet beszélő törzs lakja. A kutatók véleménye szerint a 26 nyelv egyike a már csak kizárólag Xinaliqban beszélt kecs nyelv, mely vélhetően egy egykori nagyobb létszámú törzs utolsó nyelvszigeteként tartja magát az elszigetelt völgyben.

Annak, hogy a falu ilyen formában meg tudott maradni, és még az antropológusok, néprajzkutatók és a nyelvészek sem rohanták meg nagy számban, a már említett nehéz megközelíthetősége az oka: bár a legközelebbi nagyobb város, Quba csak 50 km-re található,a szinte minden oldalról zárt falu nem volt sem ismert, sem túlságosan vonzó a külvilág számára. A meglehetősen változékony és hideg időjárás miatt a helyiek csak Azerbajdzsán Szibériájaként emlegetik településüket, az éghajlati és talajviszonyok pedig csak szerény konyhakerti földművelést tesznek lehetővé, ami érthető módon nem vonzotta annyira a potenciális betolakodókat.

Azerbajdzsán Szibériája - látkép májusban (Bácskai Gabriella felvétele)

A falu az erdőhatár felett fekszik, ugyanakkor legelőkkel bőségesen ellátva, így a kora középkorban a kereszténységről csendben a muzulmán hitre áttért település viszonylag módos pásztorfaluként lépett a 20. századba, ami sajnos nem sok jót hozott a helyieknek. Xinaliq festői lepusztulsága ugyanis nem csak elszigeteltségéből eredő "autentikusságából" adódik, hanem a szovjet idők megpróbáltatásaiból is. A kommunizmus évtizedeiben a kollektivizálás, a terror és a második világháború több száz áldozatot szedett, és mivel a nyájakat meglehetősen egyszerűen lehetett kolhozba terelni vagy a vágóhídra hajtani, a helyiek vagyona és gazdálkodásának alapja gyorsan szertefoszlott. Az elzárt faluban nem fejlődött az infrastruktúra sem, így megindult a helyiek elvándorlása.

Jól látható a teraszos építkezés (forrás)

Jelenleg a xinaliqiak létszáma a becslések szerint mintegy 1500-2000 fő, ebből körülbelül 700-1000 fő él a faluban és környékén, néhány százan a legközelebbi városban, Qubában valamint a fővárosban, Bakuban, és több százan pedig Szibériában, főleg a Hanti-Manysiföldi Szurgutban. Ennek oka, hogy az azeri olajmunkások szakértelmük miatt keresettek az egykori Szovjetunióban, és az igen jó kereseti lehetőséget jelentő szibériai olajmezők kitörési lehetőséget jelentenek a hideghez amúgy is hozzászokott xinaliqiaknak. Ezt figyelembevéve egyre megalapozottabb az aggodalom, hogy a különleges - és nem kicsit belterjes - közösség valamint egyedülálló nyelve gyorsuló ütemben fog eltűnni.

Nagy kérdés, hogy mennyire gyorsítja fel a folyamatot a 2006-ban megépült aszfaltút, mely kis túlzással bármilyen gépjárművel minden évszakban elérhetővé tette a falut. Ez egyrészt a korábbiakhoz képest nagyarányú fejlődést indított be Xinaliqban, új házak épültek, a helyi bolt áruellátása folyamatos, és az iskolát is teljesen felújították: Azerbajdzsán egyetlen kecs nyelvet oktató intézménye vélhetően jobb állapotú és felszereltségű, mint sok magyar általános iskola. A városi munkavállaláshoz már nem szükséges elköltözni a faluból, és többeknek megélhetést kínál a lassan fellendülő turizmus, így a helyiek inkább örülnek az útnak és a helyi gazdaság "konszolidálódásának", ami akár fékezheti is az elvándorlást.

Ugyanakkor a helyi életforma gyorsuló ütemű változása is várható az elszigeteltség oldódásával - miközben a egyre nagyobb számú turista pont a "régi szokásokra" lenne kíváncsi. A falu iránti növekvő érdeklődés két okra vezethető vissza. Az egyik ok, hogy a falu különösen ajánlott célpontként került bele a Lonely Planetbe, másrészt a nagy olaj- és földgázkészletek révén rohamosan vagyonosodó azeri felsőbb körökben fellendülőben van a belföldi turizmus, ami igen nagy mértékben érinti a Gudiyal völgyét: alsóbb szakaszán található az elnök "dácsája" és számos szállodát és villaparkot most építenek. Innen Xinaliq csak 30-40 percnyi (azeri stílusú) vezetést jelent, így egyre nő az ide kirándulók száma.

Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a World Monument Fund a világ 100 legveszélyeztetettebb helyét felsoroló listájára Xinaliq is felkerült.

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: