Ma egy nem eléggé széles körben ismert hazánkfiáról lesz szó, aki egy olyan korszakban (1958-1990 között) utazta be (szó szerint) az egész világot, amikor ez általában hatóságilag volt akadályozva. 14 nagy utazása során 983.051 km-t tett meg, ebből 22.549 km-t gyalog(!), 507.781-et busszal, vonattal, autóval, 359.160-at repülővel, 93.561-et hajóval vagy csónakkal. Tapasztalatairól alapos, igényes, szórakoztató formában számolt be mára már némileg feledésbe merült könyveiben. Balázs Dénes, a világutazó geográfus sokunk gyermek- és ifjúkori álmát valósította meg.

A 14 nagy utazás útvonala - Forrás: Balázs Dénes: Életem-utazásaim

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. A díjazás alakul, a megérdemelt korsó sör mellé egyelőre két Gemenc térképet tudunk felajánlani az első két helyezettnek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

61. kérdés. Melyik városba került a képen látható városka egykori földbirtokosának előnevében szereplő vár harangja?

Miközben az egész világ az Európába érkező menekültáradattal foglalkozik egy európai ország észrevétlenül megnövelte területét 112 négyzetkilométerrel. 

Nem, nem Oroszországról lesz szó. 

Felfedezők régi álma, hogy magas, felhőborította hegycsúcsok közötti lakatlan vidéken előretörve egyszer csak szétrebbennek a felhők és mögöttük egy termékeny, sűrűn lakott, elzárt völgy terül el egy még ismeretlen civilizációt rejtve. Mindez a 20. század 30-as, 40-es éveiben többször is valóra vált Új-Guinea hegyei között. Persze az első "gyalogos" látogatóknak meglehetősen hátborzongatóvá tette a látogatást, hogy egy repülőkatasztrófa súlyosan sérült túlélői voltak, amerikai egyenruhában a sziget belsejében bujkáló japán csapatok között, ráadásul erős volt a gyanújuk, hogy az őslakosok emberevők. És a végén még kiderült, hogy valójában nem is ők voltak az elsők...

Földünk második legnagyobb szigete, a madár formájú Új-Guinea csak későn került a gyarmatosító nagyhatalmak látókörébe, magas hegyei, áthatolhatatlan dzsungelei és egymással folyamatosan harcoló, emberevő (vagy annak tartott) törzsei korántsem tették ideális gyarmattá a szigetet. Ugyanakkor a 19. század utolsó évtizedeire a világnak ezt a sarkát is sikerült európai uralom alá vonni: a sziget nyugati fele holland, északkeleti német, délkeleti pedig brit (illetve többé-kevésbé ausztrál) kézbe került - közülük kezdetben csak a németek helyeztek különösebb hangsúlyt az ültetvények és a szükséges infrastruktúra kiépítésére, de ők sem nagyon merészkedtek be a szigetek belsejébe, főként, hogy azt sejtették, hogy ott nagyrészt lakatlan hegyvidék található. 

Új-Guinea felhőbe burkolózó hegyeinek feltárására az 1930-as évekig nem láttak okot az európaiak - (forrás)

Hatvannyolc évbe telt, míg India és Banglades végre rendezni tudta a két ország határait, melyet a legenda szerint a helybéli radzsák és maharadzsák sakkpartijai, vagy egy részeg brit hivatalnok által kiöntött tinta következtében alakultak úgy ahogy. Mindenesetre a földrajz és a térképtudomány egészen biztos, hogy szegényebb lesz egy érdekes jelenséggel. Ezt persze a helybéliek egyáltalán nem bánják.  

Búcsú az enklávéktól

Mi az ami a gyermekeknek számára mese-, svéd gyermekeknek és geográfusok számára a világ legszebb földrajzkönyve? Aki látta annak idején a rajzfilmet nem fogja egyből tudni, de aki olvasta már a könyvet tudja a választ erre a találós kérdésre. 

A 19. század elején a Csendes-óceán felé törő felfedezők az Appalache-hegységhez hasonló, könnyen leküzdhető hegyvonulatnak képzelték a Prériből kiemelkedő Sziklás-hegységet. Megdöbbenésükre egy magasan fekvő, száraz medencékkel tagolt, 500-1500 kilométer széles vonulatrendszerrel találkoztak, ami igencsak megnehezítette a nagy víz elérését... A száraz kaptatókon felfelé törve talán elgondolkoztak azon, hogyan is kerülhetett ide ez a kolosszális méretű hegységrendszer.

Egy a Sziklás-hegység lenyűgöző arcai közül: a kanadai Moraine Lake- (forrás)

A tavalyi hat fordulót megélt, hamar népszerűvé vált zászlós játékunk után idén újítunk és a Földmérési és Távérzékelési Intézet által létrehozott fentrol.hu honlapról válogatunk Magyarországról készült légifotókat. Ezúttal szeretnénk túllépni a mi látható a képen szintű játéknál, lenne benne egy kis csavar is. Próbálunk olyan képeket válogatni, ami mondjuk nem a Nagykunság egyik kukoricatábláját ábrázolja, esetleg a Balaton kellős közepét, hanem olyan légifotókat, amelyek egymagukban is megállnák a helyüket feladvány nélkül is. Úgy tervezzük összesen 9-10 forduló lesz összesen, az eredményhirdetés majd a decemberi Pangea szülinapon lenne. A díjazás alakul, a megérdemelt korsó sör mellé egyelőre két Gemenc térképet tudunk felajánlani az első két helyezettnek! 

A trollkodás elkerülése végett a kommentelést letiltottuk, komoly versenyzőink kérdéseinkre a többnyire egyszavas választ (sorszám + megfejtés) erre a címre küldjék:

pangea.geography@gmail.com

Hogy a későn érkezők is csatlakozhassanak a megfejtéseket folyamatosan várjuk majd az év folyamán, egészen az eredményhirdetésig. Éppen emiatt csak akkor fog fény derülni valamennyi megfejtésre.

Kellemes fejtörést! :)

51. kérdés Híres ember szülőháza bújik meg a kép középpontjában. Nem sokáig élt itt az család, amely később elszegényedett. Milyen esemény állt az elszegényedésük hátterében?

A Hanság egykor Magyarország legnagyobb egybefüggő lápvidéke volt. Lapos, lefolyástalan medencéjében évezredeken át a láp, a rekettyés, a kis tavakkal tarkított zsombékos rét, és úszó szigeteivel a mocsár volt az úr. A terület neve, a finnugor eredetű, már nem használt szavunk, a "Hany" is lápot, mocsarat jelent eredetileg. Az elmúlt századok folyamán sokszor felvetődött a vidék lecsapolásának és mezőgazdasági hasznosításának gondolata, de erre csak a XIX. és a XX. században került sor. A terület utolsó nagyszabású rendezései 1958-ban kezdődtek meg, s a tizenöt éve alatt mintegy 1500 kilométer összhosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. 

Képzeljünk el egy olyan "várost", ahol minden egy 14 emeletes épületben, egy tető alatt működik: a rendőrség, az orvos, az iskola címe ugyanaz, csak az emelet és a lépcsőház különbözik. Kicsit nyomasztó nem? Nem feltétlenül teszi barátságosabbá a helyet, ha tudjuk, hogy ez az épület-város olyan helyen áll, ahol nyáron 22 óráig nem megy le a nap, télen viszont ugyanennyi ideig nem jön fel, és hogy az átlagos éves hómennyiség közel 7 méteres... A 20. század közepi városfejlesztők álma ugyanis nem Marseille-ben vagy Berlinben vált valóra, hanem Alaszka egy festői öblében.

Az alaszkai Whittier - középen a Buckner Building, jobb oldalon a Begich Towers - (forrás)