Hatvannyolc évbe telt, míg India és Banglades végre rendezni tudta a két ország határait, melyet a legenda szerint a helybéli radzsák és maharadzsák sakkpartijai, vagy egy részeg brit hivatalnok által kiöntött tinta következtében alakultak úgy ahogy. Mindenesetre a földrajz és a térképtudomány egészen biztos, hogy szegényebb lesz egy érdekes jelenséggel. Ezt persze a helybéliek egyáltalán nem bánják.  

Búcsú az enklávéktól

Sokan felhívták a figyelmünket a Baarle-Hertogi határhelyzetről szóló bejegyzésünkben, hogy nem az a világ legbonyolultabb határa, hanem az ami India és Banglades, pontosabban Cooch Behar és Rangpur tartományok között fennáll. Hollandiában és Belgiumban a határ házakat, boltokat és kerteket vág ketté, itt ilyenről nincsen szó ellenben a rengeteg enklávé alaposan megkeserítette az itt lakók életét, ugyanis itt nyoma sincs a schengeni értelemben vett nulla határőrizetnek. 

ENKLÁVÉ: Olyan államterület, amely teljes egészében egy másik állam/ország területén belül helyezkedik el. (pl. a Vatikán egy enklávé Olaszországon belül)

EXKLÁVÉ: Olyan államterület, amelynek nem áll fenn területi folytonossága az anyaországgal. (pl. Kelet-Poroszország Németország exklávéja volt.

A két állam között ugyanis csak érvényes vízummal lehet utazni, iskolába járni, munkába, vagy akár kórházba menni. Ahhoz, hogy valaki vízumot igényeljen el kellett mennie a legközelebbi hivatalba, ahová érvényes vízum hiányában útnak sem indulhatott, hiszen át kellett volna lépnie ehhez az enklávé határát. Ha valaki bangladesi enklávé lakosként a legközelebbi indiai kórházba ment véletlenül ott nem látták el.  

Az alaphelyzet (zöld bangladesi, rózsaszín indiai exklávék)

Amíg India egységesen brit kormányzat alatt állt senkit sem érdekelt hol húzódik a tartományi határ, aki az egyikben lakott egyszerűen átmehetett a másikba, ahol a földje, munkája, vagy egyéb dolga volt. A helyzet 1947-ben India függetlenné válásával és kettéosztásával kezdődött, amikor a tartományi határ öröklődött át országhatárnak. India és Pakisztán (Banglades 1971-ig Kelet-Pakisztán néven létezett) 1958-ban már felvetette, hogy meg kéne szüntetni a komplikált helyzetet, de az elmérgesedő viszonyuk ezt nem tette lehetővé. Miután 1971-ben hathatós Indiai támogatással Banglades elszakadt Pakisztántól újra felmerült a határrendezés lehetősége. 1974-ben sikerült is megállapodni, a szerződést Banglades azonnal ratifikálta, de India húzta és halogatta a dolgot, ugyanis ők jártak volna rosszabbul.

Idill egy enklávék közti határállomáson

Amit a földrajztudomány veszít ezzel a cserével az a világ egyetlen harmadrendű enklávéja Dahala-Khagrabari. Ezt egy 7000 négyzetméteres indiai parcella egy olyan bangladesi enklávéban, mely egy indiai enklávén belül található, ez utóbbit pedig Banglades veszi körül minden irányból. Képen nézve egyszerűbb talán megérteni: 

Így néz ki odafentől a világ egyetlen harmadrendű enklávája, a Dahala-Khagrabari

A piros jelzés Indiában van, körülötte látható a pisztoly alakú bangladesi enklávé, mely egy jóval nagyobb indiai enklávéban található, melyet csak Bangladesen keresztül lehet elhagyni. Az alábbi kép remekül érzékelteti a dimenziókat. A büszke tulajdonos úriember amúgy bangladesi, és a szomszédos enklávé lakosa. Augusztus elsejével némiképpen egyszerűbbé vált az élete, mind a földje, mind pedig az otthonát jelentő enklávét övező indiai terület Banglades tulajdonába ment át. 

Indiai rizs és bangladesi kecskék találkozása

Narenda Modi indiai miniszterelnök és Sheikh Hasina miniszterelnök asszony által aláírt szerződésnek az utóbbi fél örülhetett jobban. Összesen 162 enklávét cseréltek ki, ezek közül 51 bangladesi enklávé került Indiához (2880 hektár, kb. 14000 lakos), Banglades pedig 111 indiai enklávét kapott meg (6940 hektár, kb. 37000 lakos). Könnyen kiszámolható, hogy India 40,6 négyzetkilométerrel lett szegényebb augusztus elsejétől. Fontos leszögezni, hogy nem minden enklávé cserél gazdát. Ilyen terület például az indiai területen található legnagyobb bangladesi exklávé, Dahagram–Angarpota. A terület megközelítését már 1974-ben megoldották a Tin Bigha korridor (területe 178x85 méter) átengedésével. Ezidáig csak fél napon át lehetett rajta közlekedni, ezt az időtartamot az indiai fél 24 órára emelte. De például Bangladesben is marad indiai exklávé. A két fél örömét fejezte ki, hogy sikerült megoldani egy, a brit gyarmati időkből ittmaradt problémát (mely amúgy már a brit gyarmatosítás előtt is fennállt). 

A kicserélt területek lakossága szabadon dönthet arról, hogy igényli-e új hazája állampolgárságát, vagy átköltözik az anyaországba. Közel 1000 fő jelezte Indiában, hogy inkább hazatérne. Ők főként hinduk, akiknek a szomszédos muszlimok otthonaik felgyújtásával könnyítették meg a döntést. A szomszédos Nyugat-Bengália tartományban próbálnak nekik új otthont szerezni. 

Augusztus elsejétől ez az állapot a múlté.

Az államközi megállapodás jelzésértékű lehet India többi szomszédja felé is. Ha esetleg Kínával és Pakisztánnal is sikerülne hasonló megoldást elérni a világ két potenciális fegyveres konfliktus rémétől szabadulhatna meg. Bár valószínű, hogy e két állammal sokkal nehezebb lesz a megegyezés.

Ajánlott és felhasznált irodalom:  

• http://www.popularsocialscience.com/2013/08/06/the-extraordinary-enclave-dahala-khagrabari-51/
• https://en.wikipedia.org/wiki/Dahala_Khagrabari 
• http://www.bbc.com/news/world-asia-india-33733911 
• http://indianexpress.com/article/india/india-others/explained-land-swap-in-offing/99/
• http://www.businessinsider.com/india-bangladesh-border-dispute-over-2015-8
• https://en.wikipedia.org/wiki/India%E2%80%93Bangladesh_enclaves
• http://www.voanews.com/content/indian-prime-minister-seals-border-other-deals-with-dhaka/2810892.html