Melyik az Amerikai Egyesült Államok három legnépesebb városa? Legtöbbünk rögtön rávágná, hogy New York, Los Angeles és Chicago. És száz vagy kétszáz évvel ezelőtt melyek voltak a „nagyok”? Fogós kérdés. Tudom, ha folyton ilyen kérdésekkel zaklatnám az olvasót, gyorsan tovább is lépne, de nincs ok az aggodalomra! Viszont mégis csak elárulom, ha New Yorkra gondolt, akkor helyes a válasza! A következőkben a múltba repítem az olvasót, hogy közösen áttekintsük az Egyesült Államok mindenkori „top 20” városát. Az utazást a 17. századdal kezdjük, majd fokozatosan haladunk tovább a jelen állás felé!

A Nagy Alma látképe 1873-ban  (forrás)

Sohasem látott vihar és 10 csapás Egyiptomban, három nap az égen és júliusi fagyok Kínában, hamu Grönland jégében, cunami elől menekülő szikanosz törzsek Kelet-Szicíliában. 3600 évvel ezelőtti különös eseményekről tudósítanak világszerte a fennmaradt írások, melynek egyike az ún. egyiptomi Vihar-sztélé. A világméretű jelenség hátterében gyaníthatóan a történeti korok egyik legnagyobb vulkánkitörése állhat, melyet a legendás Atlantisz pusztulásával is összekapcsolnak. 

Idill egy puskaporos hordón: Oia település Szantorini kaldérájának peremén (forrás: wikipédia)

A lakótelepek magyarországi elterjedése a II. világháború után indult meg. Ebben nagy szerepe volt a szocialista államnak, amely a háború utáni Európára általánosan jellemző lakáshiányt igyekezett enyhíteni a lakótelepek építésével. Magyarországon 1949-ben közel 265 ezer lakás hiányát regisztrálták, a városok iparosodása pedig további lakáshiányt idézett elő, 1960-ban már 350 ezer lakásra lett volna igény, melyből több mint 120 ezret Budapesten kellett megépíteni. A hiány mellett a lakótelepek létrejöttében egy fontos ideológiai tényező is szerepet játszott. A szocialista állam mindenképpen utol akarta érni, majd megelőzni a kapitalista államokat a gazdasági fejlettség terén, hiszen úgy tekintett önmagára, mint a kapitalizmus utáni gazdasági-társadalmi rendszerre. A háború utáni szocialista blokk gazdasági fejlődésének üteme azonos, vagy gyorsabb volt, mint a kapitalista államok gazdaságának fejlődési üteme, egészen a '70-es évekig. Ekkor az olajár robbanás negatív hatásai kezdtek begyűrűzni a tömbbe, amely rendkívül eladósította a szocialista államokat. De az eddig tartó gyors fejlődés mégis lehetővé tette a lakótelepek tömeges építését.

Szolnok, a Ságvári Endre körút a Várkonyi István tér felől, 1960 (forrás)

Amennyiben a jelenlegi ütemben apad a Holt-tenger sós víztükre, 469 év múlva el fog tűnni a Föld színéről. A jelenség már évtizedek óta ismert és a nevével ellentétben nem tenger-, hanem tóparti országok már jó ideje dolgoznak egy olyan terven, amely megakadályozhatná a vízszint további csökkenését. 2013. december 9-én látta el kézjegyével Jordánia, Izrael és a Palesztin hatóság képviselője azt a szerződést, melynek kapcsán világbanki kölcsönből megindulhat a beruházás. A tervekből az derül, ki, hogy jóval többről van szó, mint a Holt-tenger megmentése. Kérdés csupán az, hogy egy ember által okozott természeti kár felszámolható-e egy újabb természeti kár létrehozásával? 

A Holt-tenger szintjének csökkenése 1972-2011 között (wikipédia)

A rendszerváltás utáni lengyel gazdaság motorjaivá egyértelműen az ország népesebb agglomerációi váltak. A gazdasági szerkezet váltás persze itt sem történt fájdalommentesen, de e nagyvárosi térségek sikeresen alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez, a külföldi működő tőke (FDI) befektetések elsődleges helyszíneivé, különböző magas szintű szolgáltatásokkal rendelkező, fejlett és jól kiépített infrastruktúrájú területekké váltak, melyek a 2008-as gazdasági világválságot követően nem a padlóról való talpra állás nehézségeivel küzdöttek, hanem inkább a kissé lelassult gazdasági növekedés gyorsításán fáradoztak. Ha még nem vettem el az olvasó kedvét a folytatástól, ígérem, a következőkben egy olyan csodálatos helyre repítem el, mint a lengyelországi Gdańsk-Sopot-Gdynia konuráció, vagyis a Hármasváros.

Néha előfordul, hogy a geográfusok az előre várt eredmények helyett valami egészen másra bukkannak egy terepgyakorlaton. Kiásnak valamit, aminek semmi keresnivalója nem lenne azon a helyen. Egy olyan tárgyat, amely több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol. Pontosan ez esett meg az ELTE 2013 őszi, máramarosi terepgyakorlatán, ahol kiásták ezt a valamit.  

1908-ban, egy szép napon sosem látott nyüzsgésre ébredt Kelmis/Altenburg település lakossága. Dr. Wilhelm Molly, a helyi körzeti orvos szorgalmazására a lövészegylet pavilonjába csődítettek mindenkit, aki csak mozogni tudott. Miközben a bányászzenekar az Amikejo-indulót játszotta hivatalosan kikiáltották a világ első eszperantó államát. Amikejo, avagy a "Nagy Barátság Helye" megalapításáról mintegy 150 nemzetközi újság tudósított. Még ugyanebben az évben a negyedik Eszperantó Világkongresszus Drezdában úgy határozott, hogy Hága helyett Semleges Moresnet lesz a szervezet hivatalos székhelye. Adódhat a kérdés: mégis mi ez a Semleges Moresnet és hol található?

Hollandia legmagasabb pontja a négyeshatáron

A 252 millió évvel ezelőtt bekövetkezett perm végi "Nagy Kihalás" során került legközelebb a földi élet a teljes kipusztuláshoz. A kihalás során a tengeri fajok majdnem 90%-a eltűnt a Föld felszínéről. Eddig a kutatók úgy gondolták, hogy a tengeri és a szárazföldi ökoszisztéma fokozatosan állt helyre a kihalási esemény után, egy hosszabb, néhány millió éves időszakot követően.

A feltételezések szerint először a tápláléklánc alján levő élőlények jelentek meg és a táplálékpiramis legtetején helyet foglaló csúcsragadozók jelentek meg legutoljára, és így helyre állt a földi ökoszisztéma, mert minden egyes "elem" visszakerült a táplálékláncba. Ezzel szemben amerikai és svájci paleontológusok szerint a táplálékpiramis nem szakaszos kiépüléssel állt talpra a alsó-triászban (251-245 millió év), hanem a kihalási esemény után "szinte" közvetlenül megjelentek már a nagyobb testű csúcsragadozók. Az alsó-triász hajnalán a tengerek vizében nagy mennyiségben voltak jelen puhatestűek, Ammoniteszek, illetve szív-alakú kagylók, Megaloduszok is. A ragadozók közül többek között krokodil-szerű kétéltűek, továbbá a Pleisiosaurus és az Ichtyosaurus elődei indulhattak útra zsákmányszerzés céljából a korabeli óceánok, tengerek vizében.

A sugarasúszójú halak osztályába tartozó Saurichthys az alsó-triász tengereinek félelmetes ragadozója lehetett a maga 1 méteres hosszával! (link)

A geográfusok kedvüket lelik a föld felszínén keletkező bármely új földrajzi képződmény - legyen az folyóból kibukkanó zátony, tengerből előbújó hegy vagy akár egy új ország születése - megfigyelésében, leírásában. Mert történelmi pillanatnak voltunk szemtanúi a napokban, amikor szinte a semmiből egy új ország bukkant föl a térképen; a Krím.

És tűnt is el ugyanolyan gyorsan, miután Moszkvában aláírták a csatlakozási szerződést Oroszországgal. Mi szükség volt a függetlenség kikiáltására és milyen változásokat hoz a Krím országváltása?

Nehéz elképzelni, hogy egy emberi hajszál méretével vetekedő kristály hogyan képes átírni eddigi ismereteinket Földünk korai történetéről. Mégis ez történt. Egy Ausztráliában talált aprócska cirkon kristály a maga 4,4 milliárd évével vált az eddig ismert legidősebb anyaggá planétánkon. A milliárd éveket megélt cirkon szemcse olyan információt rejtett magában, melynek alapjaiban változtatták meg eddigi elképzeléseinket, ugyanis a kristály geokémiai vizsgálata arra utal, hogy ekkor már szilárd kéreg, alacsony hőmérsékletű környezetek és akár még folyékony víz is létezhetett Földünkön.

Radioaktív kormeghatározás alapján bebizonyosodott, hogy a Föld legidősebb ásványa, a képen látható cirkon kristály nem kevesebb, mint 4,4 milliárd éves (link)