Sohasem látott vihar és 10 csapás Egyiptomban, három nap az égen és júliusi fagyok Kínában, hamu Grönland jégében, cunami elől menekülő szikanosz törzsek Kelet-Szicíliában. 3600 évvel ezelőtti különös eseményekről tudósítanak világszerte a fennmaradt írások, melynek egyike az ún. egyiptomi Vihar-sztélé. A világméretű jelenség hátterében gyaníthatóan a történeti korok egyik legnagyobb vulkánkitörése állhat, melyet a legendás Atlantisz pusztulásával is összekapcsolnak. 

Idill egy puskaporos hordón: Oia település Szantorini kaldérájának peremén (forrás: wikipédia)

Egy ilyen hír sajnos mindig csak karcolja a felszínt, nem tér ki a legérdekesebb részletekre, sokmindent nem magyaráz meg. Hogy lehet például hírértéke a Vihar-sztélének, amikor már több mint hatvan éve kiásták és lefordították? És már akkor is arra tippeltek a tudósok, hogy összefüggésben lehet a 3600 évvel ezelőtti thírai kitöréssel, mi több a Platónnál felbukkanó Atlantisz pusztulásnak legendáját is összefüggésbe hozták vele.

Az úgynevezett Vihar-sztélé töredékeit francia régészek találták meg 1947-1951 között a Karnaki templom harmadik oszlopában az ókori Thébában folyó ásatásokon, mai nevén Luxorban. Már régóta ismerjük a benne foglaltakat, az összeillesztés és a rajta található szöveg publikációja már 1967-68-ban megtörtént. Ugyancsak nem friss hír, hogy kapcsolatba hozzák a Thíra vulkán kitörésével, habár többen értelmezték úgy a benne foglaltakat, hogy a "vihar" a XVIII. dinasztia előtti hükszosz hódítás egyfajta metaforája. Hatsepszut fáraó Speos Atremidos (Artemisz grottója) templomán található felirata egyértelműen metaforikus értelemben ír viharról a hükszoszok kapcsán. Hát akkor mégis mi az újdonság a Chicagói Egyetem Keleti Intézetének idén tavasszal a Journal of Near Eastern Studies szaklapban megjelenő publikációjában?

A Szóthisz-felkelés

Mostanában készült el az új fordítás a sztéléről, melynek révén a kutatók bizonyosabban állíthatják, hogy a szöveg valóban a thírai vulkán felrobbanása nyomán bekövetkező éghajlati anomáliák leírását tartalmazza. Amennyiben ez igaz kénytelenek lesznek átírni az igencsak bonyolult egyiptomi kronológiát.

Már Hérodotosz és Platón is úgy tudta az ókorban, hogy az egyiptomi civilizáció legalább tízezer éves. A Szóthisz-felkelésről érdemes tudni, hogy nem egy egyiptomi Dózsa Györgyről van szó, hanem egy égitestről, mai nevén a Szíriuszról. E csillag közvetlenül napkelte előtti felkelése egybeesett a Nílus áradásának kezdetével. Az egyiptomi kronológiának nincsen kezdete, mint pl. Róma város alapítása, vagy a görögöknél az első olimpia dátuma. És az egyetlen számozott cikluson alapuló időszámításuk a Szóthisz-periódus is igencsak bizonytalan. A csillag felkelése ugyanis földrajzi szélességtől függően változik, Alsó- és Felső-Egyiptom között az eltérés 4 napos is lehet. Egy egyiptomi év 365 napos volt, tehát 1460 évente kimaradt egy egész év.

Ha nem is napra, de évre pontosan...

Éppen ezért nagyon fontos minden olyan más konkrét dátumhoz köthető esemény, amely összefüggésbe hozható az egyiptomi történelemmel. A thírai vulkánkitörés éppen ilyen dátum. 2006-ban kutatók által egy vulkáni törmelék alól a szigeten kiásott olajfa radiokarbonos vizsgálata azt eredményezte, hogy az eltemetődés Kr.e. 1621-1605 között történt. A vulkán által kiszórt hatalmas mennyiségű hamu nem csupán a régészek számára fontos bronzkori jelzőréteg, a klímakutatók is a legkülönfélébb helyen találkoztak nyomaival világszerte. Ilyen hely volt például Grönland, ahol fúrásmintákból vett jégmagokba fagyva találtak thírai eredetű hamuszemcséket, valamint a Föld legvénebb fáinak, az amerikai simalevelű szálkásfenyőnek évgyűrűiben is elkülöníthető ez az esemény. A kutatóknak nem volt nehéz dolguk megszámolni a ma is élő, több ezer éves fák évgyűrűit, hogy megkapják a kitörés eredményét, amely számításaik szerint Kr.e 1628-ban történt. Ez pedig azt jelenti, hogy az Egyiptomi Újbirodalom első uralkodója, az országegyesítő I. Jahmesz nem az eddig feltételezett Kr.e. 1550 körül uralkodott, hanem évtizedekkel korábban. Ha I. Jahmesz uralkodását korábbi évszámokhoz kötjük, akkor az utána következő fáraók uralkodási dátuma is változni fog és csúszik az egész kronológia.

Most, hogy már tudjuk mikor történt a kitörés, vizsgáljuk meg az egyiptomi szöveget!

A Vihar-sztélé elülső oldala (forrás)

A luxori ásatásokon megtalált sztélé a kutatók értelmezése szerint a vulkánkitörést követő éghajlati ingadozások nyomán bekövetkezett hatalmas viharról tanúsítanak. Sajnos a vihar leírása éppen a sztélé felső részében volt, mely sokkal inkább töredékes, mint a kőtábla alsó része. Rekonstruált szövege valahogy így hangzik:

(8) elégedetlenségét ... Az istenek (által?) az égben jön a viharos (eső?) ez okozta a sötétséget a nyugati régióban; az ég

(9) elszabadult, nélkül ...... jobban, mint a harsogó a tömeg; ... Hatalmas volt ... a hegyekben több, féktelenebbül

(10), mint Elephantine kataraktái. Minden ház, ... minden menedék (vagy mindegyik fedett hely), amelyek elérték a ...

(11) ... lebegtek a vízben, mint a papirusz (a külső?) kérge, A királyi székhely a ... nap (ok),

(12) és senki nem volt képes fáklyát gyújtani. Ezután Őfelsége azt mondta: "Ezek a (események) meghaladják a a nagy Isten hatalmát és az istenségek akaratát ! És Őfelsége alászállt

(13) a hajójával, és a Tanács követte. A (nép?), keleten és nyugaton, csendes volt, mert nem volt több ruha (?) rajtuk

...

A teljes szöveg angolul itt olvasható.

A Vihar-sztélé hátsó oldala (forrás)

Egészen biztos, hogy az egyiptomi kőtáblán fennmaradt leírás nem a tűzhányó kitörését írja le, hanem az utána bekövetkezett éghajlati anomáliák egyikét. Részletesebb leírás található erről az eseményről a Bibliában, mely rögtön 10 természeti csapásról tudósít, közülük a kilencedik 

És monda az Úr Mózesnek: Nyujtsd ki a te kezedet az ég felé, hogy legyen setétség Égyiptom földén és pedig tapintható setétség. És kinyujtá Mózes az ő kezét az ég felé, és lőn sűrű setétség egész Égyiptom földén három napig. Nem látták egymást, és senki sem kelt fel az ő helyéből három napig, de Izráel minden fiának világosság vala az ő lakhelyében.

2Mózes 10:21-23 

és részben a hetedik, a jégesőről szóló

Kinyújtá azért Mózes az ő vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesőt, és tűz szálla le a földre, és jégesőt bocsáta az Úr Égyiptom földére. És lőn jégeső, és a tűz egymást éré az igen nagy jégeső közt, a melyhez hasonló nem volt az egész Égyiptom földén, mióta nép lakja. És elveré a jégeső egész Égyiptom földén mindazt, a mi a mezőn vala, embertől baromig; a mező minden füvét is elveré a jégeső és a mező minden fáját is egybe rontá.

2Mózes 9: 23-25

kapcsolható a sztéléhez. Ismeretes egy kínai beszámoló is: a Bambusz Évkönyvek szerint sárga köd ereszkedett le, a nap elhalványult, majd három nap jelent meg az égen, júliusban fagy söpört át a földeken, a termény elfonnyadt és hatalmas éhínség jelezte a Xia dinasztia végét és a Shang dinasztia felemelkedését Kr.e. 1618 környékén.

Thíra vulkán felrobbanásának nem csupán írott emlékei maradtak fenn, a történészek mellett a geográfusok és geológusok is kivették a részüket a múlt feltárásából. 

Szantorini elhelyezkedése és részei (forrás)

Rejtelmes sziget

Thíra, régebben Kallisté, a XIII. század óta Szent Irén szigete, azaz Szantorini a Kükládok-szigetcsoport déli részén helyezkedik el Krétától északra. A Dél-Égei Vulkanikus Ív legaktívabb központja több szigetből áll, a legnagyobb Thíra/Szantorini, majd nagyságrendben utána következik Therasia, Nea Kameni, Palea Kameni és a legkisebb Aspronisi. Területük 73 négyzetkilométer, lakossága (13000 fő) több település között oszlik meg.

Eredetileg ez az öt különálló sziget az Kr.e. 1628-as kitörés előtt körülbelül 1600 méter magas egységes vulkáni kúpot alkotott. Tengerparti lejtőin a késő-mínoszi civilizáció települései álltak, emeletes házakkal, bennük csodálatos freskókkal. Épületei az ún. "ciklopsz"  falazással készültek, melyhez nem használtak kötőanyagot. Régészek 30 méter horzsakő alól ásták ki szantorini Pompei-t, Akrotirit. Sem holttesteket, sem bútorokat és értéktárgyakat nem találtak, ebből arra következtettek tervszerű evakuáció zajlott le. Tehát a vulkán kalderájának összeomlása egy hosszabb kitörési esemény után következett be.

A vulkán felrobbanásának hátterében valószínűleg ugyanaz a jelenség állt, mint Verne Rejtelmes szigetének pusztulásánál, a magmakamra tengervízzel érintkezett. A tengervíz gőzzé vált és szétvetette a szigetet. A kitörés körülbelül négyszer akkora lehetett mint a híres Krakatau kitörése 1883-ban, amikor a 4800 kilométerre lévő Mauritiuson is hallani lehetett a robbanást. Körülbelül 100 köbkilométer anyag szóródott szét és került a légkörbe, melyet a kelet felé fújó szelek Kis-Ázsia fölé hordtak. Thíráról származó vulkáni bombákat 160 kilométerre is találtak. A kitörési oszlop becsült magassága a sztratoszféráig nyúlt (35 km). Mivel hatalmas mennyiségű anyag került ki a magmakamrából, a keletkező űrbe visszazökkent a vulkán középső része. A kaldera beszakadása következtében kialakuló tengerrengés (cunami) letarolta a környező szigeteket beleértve Krétát és elpusztította a virágzó mínoszi civilizációt. Az addig egységes sziget három különálló részre szakadt, a lezökkenés nyomán a kaldera belsejében egyes helyeken több száz méter magas függőleges sziklafal alakult ki. 

A vulkán keresztszelvénye (forrás)

A katasztrofális kitörés nyomán a légkörbe kerülő kén (1.8 x 10⁹ kg) és hamu következtében rövid távon komoly anomáliák jelentkeztek világszerte az időjárásban. A légkörbe jutó kén a sztratoszférában reakcióba lépett az OH- gyökökkel savas részecskéket alkotva, melyek csökkentették a földre érkező besugárzás mennyiségét. Ennek következtében a Föld átlaghőmérséklete körülbelül 0,35 Celsius fokot hűlt. Az időjárás változása pedig komoly kihatással volt a világtörténelemre is. Ennek az lenyomatai az egyiptomi vihar-sztélé, az Atlantisz-legenda, szicíliai Diodórosz leírása és a kínai Bambusz Évkönyvek megrázó beszámolói. A Smithonian Intézet szerint a történelmi idők legnagyobb méretű kitörése volt, csupán az 1815-ös Tambora kitörése ért el ugyancsak 7-es fokozatot a Vulkánkitörési Index ( Volcanic Explosivity Index = VEI) skáláján.

Várost ábrázoló freskó Akrotiriből (forrás)

A thírai vulkánkitörések pedig folytatódtak...

Kisebb intenzitással ugyan, de azóta is folyamatosan aktív Szantorini vulkánja. Ugyanúgy mint Krakataunál, ahol az elpusztult vulkáni sziget helyén a tengerből kinőtt Anak Krakatau e görög szigetnél is felbukkantak újabb szigetek. Palea Kameni kalderás vulkánként keletkezett az egykori vulkáni kürtő helyén Kr.e. 197-ben, egy későbbi, Kr.u. 46-ban bekövetkezett kitöréséről Sztabón is megemlékezik:

Hogy nem csodálkozunk az olyan változásokon, amelyek véleményünk szerint az áradásoknak és hasonló jelenségeknek az okai, amilyeneket Sziciliára, Aiolos szigeteire s a Pithekussákra vonatkozólag már említettünk, arra nézve érdemes még egyéb hasonló, más vidékeken látható vagy régebben tapasztalt jelenségeket is említenünk. Az ilyen példák ugyanis, ha tömegestül tárulnak szemünk elé, véget vetnek csodálkozásunknak. Így azonban a szokatlan jelenség zavarólag hat az észrevételre, s a természeti tüneményeknek és az egész életnek a kifürkészhetetlenségét bizonyítja, mint pl. ha az ember Théra és Thérasia körül történtekről beszél, amely szigetek Kréta és Kyrénaia között feküsznek, s közülük Théra Kyréné anyavárosa, vagy ha mondjuk, az Aigyiptosra s a görög világ sok ilyen részére vonatkozó tudósításokat emlegeti. Théra és Thérasia között ugyanis négy napig lángok törtek elő a tengerből, úgyhogy az egész tenger forrt és világított, s nemsokára, mintha valami gép röpítette volna a magasba, izzó tömegekből álló sziget vetődött felszínre, amelynek kerülete 12 stadionnyi volt. A kitörés megszűnte után mindenekelőtt a rhodosiak, ezek az elsőrangú tengerészek merészkedtek a hely közelébe hajózni, s a szigeten templomot építettek Poseidón Asphaliosnak. - Sztrabón: Geographika, I. III. 16.

Fecseg a felszín: Szent Irén szigete tengerszinttől felfelé (wikipédia)

És hallgat a mély: Szent Irén szigete tengerszinttől lefelé (forrás)

További kitörésekről vannak információink 727-ből, Géorgiosz Kedrénosz keletrómai szerzetes tollából, ekkor Palea Kameni szigete lávaömlés következtében megnőtt. 1650-ből, amikor tenger alatti kitörés zajlott a Thírától északkeletre, ezután 1707-1711 között felbukkant a tengerből Nea Kameni, végül ez utóbbi szigeten 1950 telén lezaljlott az utolsó kitörés. Az alábbi képen a Nea Kamenin zajló 1950-es kitörést örökítették meg.

Vulkánkitörés 1950-ben Nea Kameni szigetén (forrás)

Szantorini a vulkáni működésnek köszönhetően szeizmikusan aktív terület, évente 270 földrengést észlelnek, azaz szinte minden napra jut egy. 1956-ban egy 7,8-as magnitúdójú földrengés döntötte romba a szigetet. Geofizikai mérések a földrengéseken kívül másféle mozgásokat is kimutattak. 2011 és 2012 között földrengések jelezték, hogy körülbelül 20 millió köbméter olvadt kőzettel gyarapodott a 4 kilométer mélyen fekvő magmakamra. A felgyülemlő magma nyomást gyakorolt a felette elhelyezkedő kőzetrétegekre. Műholdas mérésekkel sikerült megállapítani, hogy a szigetgyűrű központi része egyetlen év alatt 15 centimétert emelkedett!

Szantorini szigetén tapasztalt kiemelkedés mértéke 2011-2012 között (forrás)

A vulkanizmus nem korlátozódik kizárólag Szantorini szigetére, tőle 8 kilométernyire északkeletre található Kolumbo tenger alatti krátere. A kráter pereme 18 méterre közelíti meg a tengerszintet 1500 méter széles az átmérője, mélysége fél kilométer. A kráter mélyén jelenleg is aktív utóvulkáni működés tapasztalható fumarolák (gőzömlés) formájában. (ugyanez előfordul a szantorini kaldera aljzatán is, csakhogy ott jóval alacsonyabb hőmérsékletet mértek). Utolsó és egyetlen kitörése 1650-ben zajlott, amikor egy kicsiny sziget emelkedett a habok fölé, görögül úszónak, azaz Kolumbo-nak nevezték el. Meglehetősen heves kitörés volt, még Törökországban is észlelték. A törmelékszórás Szantorinin 70 ember életét oltotta ki, valamint a mérges gázok, pl. a kén-hidrogén komoly pusztítást okoztak a szigeten élő lábasjószágok között. Azóta az abrázió elbontotta a kicsiny szigetet.

Kolumbo tenger alatti krátere (forrás)

Az abrázió Szantorini szigetén nem túl látványos, ugyanis az ellenálló dácit kőzetet csak lassan pusztítja az Égei-tenger hullámzása. Ezt jól tudják a helyiek is, akik nem féltek a kaldera peremére építeni házaikat. Az aprózódó és málló kőzetet a mediterrán esők felárkolták a sziget lankásabb oldalán, míg a kaldera belső peremén törmeléklejtőket alkotnak, melyeket a hullámzás minduntalan elmos.

Thíra függőleges kaldera falain kialakult törmelékkúp (forrás)

A témáról szóló cikkek sokszor rossz helyre helyezték a hangsúlyt, azt emelvén ki, hogy a Vihar-sztélé a világ legrégebbi időjárásjelentése. Nos, ez egyfelől nem igaz, másfelől sokkal fontosabb mindaz amit megtudunk belőle: hogyan hatott az időjárásra a történelmi idők egyik legnagyobb vulkánkitörése? Milyen történelemformáló ereje lehetett egy ekkora természeti katasztrófának, amely tulajdonképpen bármikor bekövetkezhet újra? Miért fontos a vulkanológia mint tudomány, mely próbálja feltárni a föld mélyében zajló folyamatokat és előrejelezni az esetleges kitöréseket, azaz menteni a menthetőt?

A Vihar-sztélé talán legfontosabb üzenete, hogy az ember mindig is ki volt szolgáltatva a természet erőinek és ez mindig így lesz.

Ajánlott angol nyelvű online olvasmány a Vihar-sztélével és a thírai vulkanizmussal kapcsolatban:

• World's oldest weather report could revise Bronz Age chronology http://phys.org/news/2014-04-world-oldest-weather-bronze-age.htmlhttp://web.archive.org/web/20111227182804/
• A storm in Egypt during the reign of Ahmose http://www.therafoundation.org/articles/chronololy/astorminegyptduringthereignofahmose/view?searchterm=
• Santorini - End of Civilisation http://volcanocafe.wordpress.com/2012/02/01/santorini-end-of-civilisation/
• Thera 2006 Expedition summary http://oceanexplorer.noaa.gov/explorations/06blacksea/logs/summary_thera/summary_thera.html
• Thera Expedition http://www.uri.edu/endeavor/thera/index.html
• Kolumbo volcano http://www.volcanodiscovery.com/kolumbo.html
• Akrotiri - német wikipédia http://de.wikipedia.org/wiki/Akrotiri_%28Santorin%29

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: