2010-ben Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványgyűjtő egy általa nem ismert ásványt küldött be meghatározásra a miskolci Herman Ottó Múzeumba. A kémiai összetétel és az ásványszerkezet meghatározása során bebizonyosodott, hogy egy katalogizálatlan, új ásványról van szó. Mindezidáig ez a kilencedik olyan ásvány, melyet a mai Magyarország területén találtak. Mostani bejegyzésünkben—amely tulajdonképpen válasz egy saját, korábbi felhívásunkra—a rudabányai változatos ércesedés körülményeivel ismerkedünk meg. 

Üde rudabányait (forrás: wikipédia)

Egy hat éve, 2017. február 11-én publikált, "A mineralizált polihisztor" c. Pangea cikkben arra kértük olvasóinkat, hogy küldjenek a cikkben felsorolt harmincnégy példán kívül olyan ásványt, aminek magyar vagy magyarországi vonatkozása van. Nos, az élet gyorsan válaszolt is, ugyanazon év március 4-én érkezett a hír, hogy a Nemzetközi Ásványtani Világszövetség (IMA -  International Mineralogical Association) egy újabb magyar vonatkozású ásványt katalogizált. Az ásványlelet abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy egy 25 éve bezárt, azóta részben rekultivált vasércbánya-telepről származik, nem szereti a természetes fényt, ráadásul nem is tartalmaz vasat.

Ugyan Rudabányán már bezárt a bánya, de az itteni érctelepekről szóló szakirodalom szerencsére azóta is igen magas színvonalú és bőséges. Közülük csak néhányat megemlítve a Geolitera kiadó "Magyarország ásványai" című kötetből éppencsak kimaradt a Rudabányait ásvány, mivel az 2016-ban jelent meg. A 2019-ben kiadott Rudabánya monográfia (Rudabánya az őskortól napjainkig) viszont egyik fejezetében már részletesen tárgyalja a rudabányai ércesedési folyamatokat, és emellett átfogó képet kaphatunk a település történetéről; a viszonylag ismert Rudapithecusról és sokkal kevésbe ismert, de annál érdekesebb témákról, mint például a dobsinai bányászok beköltözéséről. Szerepel már benne a rudabányait, és szerepel a 2022-ben megjelent angol nyelvű "Rudabánya - Mining - Geology - Minerals" c. albumban is. 174 más, Rudabányán talált ásvánnyal együtt. A Szakáll Sándor, Koller Gábor, Kupi László, Németh Norbert és Papp Andrea szerzők által jegyzett kötet nagy részét a bányaterületen talált ásványok csodálatos fotói teszik ki, a bányászat története, az ércesedés és rétegtan legújabb kutatási eredményeivel alátámasztva. 

A rudabányai Andrássy III bányarész (forrás)

Rudabányán már a kőkorszakban is folyt bányászat. Elsőként a felszínre bukkanó telepeket termelték ki, és azok közül is elsősorban a termésérceket (pl. a helyben változatos formában megjelenő termésrezet), vagy a festékként használható vasokkert. Geológiai értelemben a bányászatnak Rudabányán sosem volt "aranykora", azaz aranyat sosem bányásztak. Hésziodosz-i értelemben Rudabánya aranykora a XIV. századra tehető, amikor a  ezüst- és rézbányászata révén a felsőmagyarországi bányavárosok közé került. Erről a dicső múltról mesél a település középkori pecsétje, református temploma, amely hajdan jóval nagyobb volt, és annak vasból kovácsolt kapuja, ami a múzeumban látható. Rézen és ezüstön kívül bányásztak itt más színesfémérceket, pl. ólmot és cinket, de Rudabánya bányászati hírnevét főleg a "vaskornak", azaz az 1880-as években kezdődő és majdnem kereken egy évszázadon át zajló nagyüzemi vasércbányászatnak köszönheti. Már az első világháború előtt is Rudabánya adta Magyarország vasérctermelésének 20%-át, ami trianon után rögtön 100%-ra emelkedett, annak ellenére, hogy az itt bányászott kétféle érc közül a jobb minőségű telepek hamar kimerültek, a rosszabb minőségű vasércet pedig már nem lehetett tovább gazdaságosan művelni. 1985. december 28-a óta Rudabányán megszűnt a bányászat.

A Rudabányai-hegység elhelyezkedése 210 millió éve (forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza)

A rudabányai ércesedés nem korlátozódik kizárólag Rudabánya területére, északnyugaton átnyúlik Felsőtelekesre, itt található például a Vilmos és az Andrássy II bányatelkek között kialakult bányató - Magyarország legmélyebb tava -, sőt a Rudapithecus-lelőhely is. Az érctelepes összlet körülbelül 300 méter és 3 kilométer szélességben húzódik, követve a Darnó-zónát ÉÉK-DDNy irányban. Ez egy regionális vetőzóna, mely a Sirok melletti Darnó-hegyről kapta nevét, északkeleten a Kassai-medence alatt végződik el. Működése a paleogénre (65 - 23 millió éve) tehető, a balos eltolódás mértéke elérte a 10 kilométert, de nem csak vízszintes, hanem függőleges elmozdulás is történt. Két oldalán eltérő eredetű rétegtani egységeket találni. Északnyugaton a Szilicei-egység üledékes kőzetei a felső-permtől triászig egy fokozatosan mélyülő tengeri környezetben keletkeztek. A felső-perm sekélytengeri lagúnás környezetben bepárlódással keletkezett pl. az alsótelekesi gipsz ásványkincs. Ezután a Tethys-óceán mélyülő medencéjében először márga, majd az Északi-Mészkő-Alpokkal hasonló Gutensteini mészkő formáció rakódott le, de képződött itt dolomit is. A rudabányai ércesedés a Szilicei-egység kőzeteiben ment végbe, ezen belül a vetőzónában breccsásodott Szinpetri Mészkő Formáció és a Gutensteini Formáció említendő. A Darnó-zóna délkeleti oldalán fekvő Szendrő-Upponyi Egység ősmaradványokat rejtő devon és karbon korú metamorf palás üledékes (fillit, kovapala, márvány) kőzeteit az ércesedés nem érintette.  

A rudabányai ércesedés áttekintő földtani szelvénye (forrás: Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon, Geolitera 2013.) 

Természetes és antropogén okok egyaránt nehezítik a rudabányai ércesedés kutatását. A vetőzónában bekövetkezett breccsásodás, az ásványok átalakulása és áthely, valamint magyipari a bányászat a bizonyítékok egy részét eltüntette. Például a legkorábbi, ún. sztratiform cink-ólom szulfid ércesedést csak a legújabb kutatások tudták leírni. Ez az ércesedés egy időben zajlott az üledékképződéssel. Az alsó triász tenger fenekén fakadó melegvizes, erősen savas vizű hévforrásokból feláramló anyag jellemzően sűrűbb volt a tengervíznél, lehűlve kicsapódott és feldúsult a közeli mélyedésekben, rétegszerű, ún. "sedex" (üledékes-kigőzölgéses) érctelepeket alkotva, miközben a környezetében folyamatosan zajlott a márgás ülepedés is, amely megóvta a telepeket a mállástól. Jellemző ásványai a pirit (FeS₂), szfalerit (ZnS), galenit (PbS) és a barit (BaSO₄). 

Rudabánya elsődleges vasérce a közepes minőségű pátvasérc, más néven a sziderit (FeCO₃). Ez egy vastartalmú karbonátásvány, amely mindig tartalmaz némi magnéziumot és/vagy kalciumot. Elméleti vastartalma 48%, ami azt jelenti, hogy a tisztán szideritből álló ércnek kevesebb, mint a fele a vas. Rudabányán a sziderit vasas metaszomatózissal képződött, a mélységből feláramló vastartalmú melegvizes oldatok a breccsásodás és a vetők által létrehozott repedéseken, pórusokon áramoltak felfelé, és már a homokköves feküben is okozott ércesedést. A forróvizes oldatok eredete feltehetően vulkanizmushoz köthető, de nem sikerült még meghatározni, hogy pontosan melyikhez. A recski ércesedéssel mindenesetre nem mutat párhuzamot. A feláramlás a Darnó-zóna központi részén volt a legerősebb, ahol az oldatok reakcióba léptek a karbonátos kőzetekkel, a mészkőben és a dolomitban a kalcium és magnézium kicserélődött a vassal.  A Darnó-zóna tektonikai mozgásai a metaszomatózis után is zajlottak, így lehet, hogy egy kisebb sziderites érctestet Martonyi mellett is bányásztak. Rudabányán a szideritet csak másodsorban bányászták, miután kimerültek a jobb minőségű, de kisebb mennyiségben rendelkezésre álló barnavasérctelepek. 

A pátvasérc szegélye mellett zajlott egy másik, breccsás ólom-cink ércesedés is, ami nem feltétlenül kapcsolódott a metaszomatózishoz. Ezt a bányászok és geológusok baritos pátszegélyként ismernek. Nagyon hasonló szulfidos ércek keletkeztek, mint a már említett sztartiform ércesedéskor, ezért feltételezhető, hogy az ott képződött ásványok remobilizációja zajlott le. Az ércesedés során képződött galenit ezüsttartalmát legkésőbb a középkor óta bányászták, erre utalnak a Ruda-hegyen található régi bányagödrök, a horpák.. 

Mivel a baritos pátszegély mentén a bányászok magas rézkoncentrációt figyeltek meg, ezért sokáig azt gondolták, hogy ez a két ércesedés összefüggött. Mindkettő a breccsás karbontátkőzetekhez kötődik, de az ércesedés helyei nem feltétlenül egyeznek. Az elsődleges rézércesedés körülbelül 170 ℃ fokos környezetben ment végbe és egy kiválási sorozat formájában ment végbe (pirit, tennantit, tetraedrit, bornit, kalkopirit). Rudabányáról gyönyörű termésréz alakzatok ismertek, a dendrites, fenyőág formájú ásványokat már Luigi Fernando Marsigli is leírta.

Az Adolf altáró táblája a rudabányai Bányászattörténeti Múzeumban 

A Rudabányán elsődlegesen bányászott barnavasérc jobb minőségű a pátvasércnél, mert a nem fémes részek (oxidok, hidroxidok) kisebb arányt képeznek az ércben. Az úgynevezett limonitosodás során kepződött, már meglévő érctelepek oxidációjával, a sziderit anyagának remobilizációjával ment végbe valamikor a Kainozoikum idején. A szideritből ilyen módon hematit vagy goethit keletkezett, jellemzően javítva az érc minőségén. Feltehetően a Darnó-zóna metaszomatizálódott ércteste kihantolódott és a szabad levegővel és a leszivárgó savas kémhatású csapadékvízzel reakcióba lépve oxidálódott. Az oxidációs zóna a felszíntől számítva több tíz méteres mélységig hatolt le. A rudabányai vasércbányászat legkorábbi fázisában is bányászhatták már az így kialakult festékföldet, az okkert, de később a nagyüzemi bányászat is elsősorban ezeket a limonitos vasérceket termelte ki. A limonitos érc mennyisége eredetileg ugyanakkora nagyságú lehetett, mint a sziderit, de helyzetéből és minőségéből kifolyólag többet is bányásztak ki belőle. 

Borsodi hangulat

Ezeket a limonitos rétegeket később egy újabb, ún. kései hidrotermás eredetű ércesedés írta felül valamikor a neogén során, ami tovább színesítette a helyi ásványok változatosságát, ráadásul a legritkább ásványokkal. Ez a viszonylag alacsony hőmérsékletű, erősen savas oldat még a pannon fedőüledékek lerakódása (12-5 millió éve) előtt áramlott fel, ugyanis abban nem hagytak nyomot. Higany, arzén és antimontartalmú ásványok képződtek az oldatból a limonitos kőzetek  pórusaiban. Legfontosabb lelőhelyük az Adolf bányarész, ahol igazi ritkaságokra lehet bukkanni, mint például az ezüst-higany-szulfogalogenidek (perroudit, capgarronit, iltisit), valamint a kovásodott limonit hasadékaiban felfedezett ezüst-higany arzenát, a rudabányait (Ag₂Hg₂)(AsO₄)Cl. Ennek narancssárga-sárga milliméteres kristályai fényérzékenyek, napfény hatására olajzöldre, majd sötétbarnára változnak. Keménysége a Mohs-skálán 3-4. Egyelőre csak Rudabányáról ismert az előfordulása, típuspéldányát a miskolci Herman Ottó Múzeum őrzi. 

Adolf-bányarész ©Körmendy Regina (forrás: http://geomania.hu/lhfoto.php?fotoid=1034)

A rudabányai ásványgyűjtőknek jelenleg egyedül a visszatérő természettel kell megküzdeniük az egykori bányatelkeken és meddőhányókon. A rekultiváció mellett a természet önszorgalomból veszi birtokba a csupasz, köves felszínt, az ásványgyűjtők a meredek partoldalakban és mesterségesen vájt üregekben kutatnak újabb különleges ásványok után. Nem lehetetlen tehát, hogy a közeljövőben újabb ismeretlen ásványok bukkannak fel az egykori bányaterületről.

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• https://pangea.blog.hu/2017/02/11/5_perc_geologia_leoszilardit
• https://mbfsz.gov.hu/sites/default/files/file/2018/03/23/aljzat_magyarazo.pdf
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Rudab%C3%A1nyait
• http://asvanykincs.hu/gazdasag/rudabanyait-uj-asvanyi-vilag-unikum-rudabanyarol/
• http://asvanykincs.hu/megujulas/ahol-egy-tenger-nyilt-szet-rudabanya/
• https://www.mindat.org/min-51409.html
• https://www.rudabanya.hu/telepules/nevezetessegek/muzeum/
• http://geomania.hu/lelohely.php?lelohely=152
• Szakáll Sándor, Koller Gábor, Kupi László, Németh Norbert és Papp Andrea: Rudabánya - Mining - Geology - Minerals. Geolitera 2022.
• Szakáll Sándor, Fehér Béla, Tóth László: Magyarország ásványai. Geolitera 2016.
• Jakab Gábor: A Martonyi vasércesedés ásványtani és geokémiai vizsgálata, Diplomamunka 2019. http://midra.uni-miskolc.hu/document/32653/28735.pdf
• Rémiás Tibor (szerk.): Rudabánya az őskortól napjainkig. 2019.
• Pantó Endre, Podányi Tibor, Pantó Gánor Moser Károly (szerk.): Rudabánya ércbányászata 1957. http://mek.niif.hu/05700/05767/pdf/rudabanya.pdf
• Pál-Molnár Elemér- Bíró Lóránt (szerk.): Szilárd ásványi nyersanyagok Magyarországon. GeoLitera 2013.
• http://epa.oszk.hu/02700/02751/00013/pdf/EPA02751_alt_foldt_szemle_1979_13_007-031.pdf

„– Oroszlány megromlott” – mondja a srác a város északi végén elterülő mesterséges tó partján, a 70-es években épült lakótelep árnyékában. Pecázni jött, hajnalban indult Győrből, ahol a szüleivel él. „– Itt éltünk ebben a panelban – mutat rá az egyik tízemeletesre – aztán bezártak a bányák.” A szülei elvesztették az állásukat, így a gyerekeikkel együtt felkerekedtek és Győrbe költöztek, és most az Audi gyárában dolgoznak. „– Gyerekkoromban nagy álmom volt horgászni a tóban – folytatja – de akkor nem volt rá esély, hiába volt itt a házunk mellett. Most már van hozzá cuccom, és néha visszajárok, reggel jövök, este megyek.”

Bányász-emlékmű a Szent Borbála-téren, Oroszlány központjában

2022. év végén sorozatban érkeztek be a szomszédos országokban lezajlott népszámlálások adatai. Legutóbb a romániai előzetes adatok keltettek komoly sajtóvisszhangot, miszerint 1 milliónál alig pár ezerrel több ember vallotta magát magyar nemzetiségűnek keleti szomszédunkban, ami kb. 200 ezer fős visszaesést jelent az előző népszámláláshoz képest. A második legnépesebb magyar közösséggel rendelkező Szlovákiából érkező adatok ugyancsak a magyarság csökkenő lélekszámát jelzik. Ugyan a magyarországi népszámlálások előzetes adatai még váratnak magukra, de a trendek azt mutatják, hogy 2023-ra a magyarság önbevalláson alapuló lélekszáma a 10 milliós lélektani határ alá fog esni a Kárpát-medencében, egyre távolodva az Antall József miniszterelnök emlékezetes beszédében szerepelt 15 milliótól. 

Antall József miniszerelnök szobra Mányon (forrás)

Korunk egyik legnagyobb és talán legvitatottabb beruházása a kínai Három-Szurdok-gát, a legek létesítménye: erőműve a legnagyobb névleges teljesítményű a világon, és az utóbbi időben áramtermelési rekordokat döntöget, miközben a tározótóban lévő vízmennyiség hatásaként 0,06 mikromásodperccel lett hosszabb a földi nap. Ugyanakkor a gát valós haszna kérdések kereszttüzébe került bel- és külföldön egyaránt, részben a klímaváltozást kísérő extrém időjárási események (áradások 2020-ban, aszály 2022-ben), részben a gát környezeti hatásai miatt, miközben a beruházók egy hasonlóan gigantikus kapcsolódó projekt révén egyfajta előremenekülésbe kezdtek.

De mi is ez az egzotikusan hangzó Három-Szurdok, ahol a gigantikus gát felépült? Földünk harmadik leghosszabb folyója, a (Qinghai (Csinghaj) és Tibet határán eredő, több mint 6300 kilométer hosszú Jangce (legismertebb helyi nevén Chang Jiang) több, igen különböző jellegű szakaszból áll. Az „életét” egy fennsíkon kezdi, hogy aztán egy elképesztően hosszú, többször irányt váltó szurdokrendszeren keresztül érje el a Szecsuáni-medencét, hogy onnan keleti irányban összetartó hegyvonulatok között lépjen ki a Kínai-alföldre, ahol mindössze 66 métert esve, tórendszerek között éri el torkolatvidékét. A Szecsuáni-medence és az alföld közötti mintegy 600 kilométeres szakaszt nevezik Három-szurdoknak, ahol a folyó először két párhuzamos hegyvonulaton tör át a Csütang-szurdok és a Vu-szurdok révén, majd egy jóval szélesebb masszívumon jut át a Hsziliang-szurdokon keresztül Yichang városáig.

A Vu-szurdok - (forrás)

Bejegyzéssorozatunk első részében az ukrán-orosz viszony demográfiai hátterét boncolgattuk, feltárva az Ukrajnában élő egyéb nemzetiségek sorsára is meghatározó konfliktussorozat hátterét. A második rész egy ezt árnyaló "háborús beszámoló" volt a nyugati országrészből, a harmadik részben pedig az egyéb kisebbségek sorsával, méretével és helyzetével foglalkoztunk, hogy jobban érthető legyen, hol is helyezkedik el a kárpátaljai magyarság ebben a konfliktusban.

A befejező részben Kárpátaljával és a kárpátaljai magyarokkal, múltjukkal, helyzetükkel, küzdelmeikkel valamint lehetséges jövőjükkel fogunk foglalkozni - előrebocsátva, hogy viszonylag kis létszámú közösségük nemcsak a leghányatottabb sorsú a Kárpát-medencei magyar kisebbségi csoportok közül, de demográfiai jellemzői alapján is részben elkülönül az egyéb magyar kisebbségektől. A bejegyzés hosszú lesz, és helyenként némileg komor hangvételű.

Ungvár - a figyelemreméltó építészeti emlékek részben a kultúrák találkozásának, részben a történelmi hányattatásoknak köszönhetőek - (forrás)

Írássorozatunk első részében az ukránok és oroszok kapcsolatát tekintettük át, a második rész nyugat-ukrajnai "háborús" útibeszámoló volt (Dani szerencsére harcokkal nem találkozott), a harmadik résznek pedig a már tárgyalt ukrán-orosz viszony bő lére eresztett kárpátaljai vonatkozásait szántuk, természetesen a magyar kisebbséggel a középpontban. A bejegyzés kicsit hosszúra nyúlt, belekarcolt a blog.hu terjedelemkorlátjába is, úgyhogy végül az a döntés született, hogy bemelegítő/kedvcsináló jelleggel előbb kerül ki az írás eleje, mely lényegében elhelyezi a magyarságot az egyéb (azaz nem orosz) ukrajnai kisebbségek között.

Tekintsük át röviden, mely nemzeti kisebbségek élnek Ukrajnában a bejegyzéssorozatunk első részében tárgyalt oroszokon kívül. A kisebbségek között vannak olyanok, melyek határváltozások (lényegében az Orosz Birodalom/Szovjetunió terjeszkedése) nyomán  találhatóak meg a modern értelemben vett Ukrajnában (például a románok, magyarok, lengyelek, krími tatárok), mások egyértelműen modern kori bevándorlók (pl. örmények, , bolgárok és részben a moldávok), és van olyan is amelyik az előbbi szempontokból speciálisnak tekinthetőek (fekete-tengeri görögök). Az eltérő háttér mind területi elterjedtségükre, mind nyelvhasználati szokásaikra rányomja bélyegét.

Ukrajna nemzetiségei - (forrás)

Az éleződő orosz inváziós fenyegetés árnyékában szinte eltűnt a hír, hogy 2022. február 20-án megkezdődött az áramtermelés a „Nagy Etióp Reneszánsz Gát” első két turbinája révén. Holott a gátépítés Afrika egyik legélesebb nemzetközi konfliktusához vezetett: egyes egyiptomi politikusok konkrétan a gát lerombolásával fenyegetőztek, miközben egyáltalán nem egyértelmű, hogy a gát valóban a tervezett hasznokat eredményezi vagy éppen károkat okoz majd.

Az öt milliárd dolláros beruházástól sokat várnak Etiópiában, ezt mutatja a gát meglehetősen furcsa elnevezése, mely nem a létesítmény építészeti stílusára utal, hanem arra, hogy az megalapozhatja az ország gazdasági újjászületését.

Az épülő gát 2019 júliusában - (forrás)

Az orosz-ukrán háborúról szóló blogposzt-sorozatunk második része némileg rendhagyó, hiszen nem a blogtól megszokott tudományos ismeretterjesztő bejegyzés, hanem a blog egyik szerzőjének, Segyevy Dánielnek a személyes benyomásokon alapuló útibeszámolója Nyugat-Ukrajnából. Ugyan a sajtóban több hasonló cikkel, beszámolóval lehetett találkozni az elmúlt időszakban, kutatóként valószínűleg még kevesen fordultak meg Ukrajnában február 24-e, az országot ért nyílt orosz háborús agresszió kezdete óta, habár ez gyorsan változni fog.

2022 március végén illetve április elején néhány napot Ukrajnában töltöttem. Az utazásom célja az volt, hogy egy folyamatban lévő kutatásomhoz gyűjtsek térképeket, falfirkákat, óriásplakátokat, és minden olyan ábrázolást, ahol Ukrajnára vonatkozó szöveges vagy térképi területi reprezentációk jelennek meg a nyilvános térben az orosz-ukrán szembenállás és háború kapcsán. Ez a bejegyzés most nem ezekről a kutatásokról fog szólni, hanem arról, hogy mit tapasztaltam a háborúban álló ország nyugati hátországában. 

Lviv-ben 2022 március végén.

Az orosz–ukrán háború kapcsán olyan mennyiségű információ ömlik ránk nap mint nap, hogy gyakran még a konfliktus okainak megértéséhez alapvető fontosságú háttérinformációkra is nehéz rátalálni a nagy hangzavarban. Még nehezebb kiszűrni a kétes eredetű, propagandaszervezetek által terjesztett információkat, melyek egy része még az ukrán nép létezését és Ukrajna államként való létezésének jogát is kétségbe vonja. Ezért most kísérletet teszünk arra, hogy történeti demográfiai szemlélettel némileg rendet vágjunk a káoszban, és segítsünk egy kicsit annak tisztázásában, kik azok az ukránok, kik az ukrajnai oroszok és hogyan is alakult együttélésük egészen a jelenlegi háborúig. Írásunk egy három részesre tervezett, Kárpátalját és a Nyugat-Ukrajnát külön is tárgyaló sorozat első része.

A kezdetek: "kis–" és "nagyorosz" genezis

Kijev, Pecserszka Lavra, háttérben a lakótelepek. Fotó: Segyevy Dániel, 2019 szeptember

Koppenhágától mintegy 50 km-re délre Sjælland keleti partvidéke csaknem 20 kilométer hosszúságban 30-40 méter magas kréta- és mészkőfalakban végződik. A Stevns Klint névre hallgató, a Világörökség részét képző látványos partszakasz nem csak a természeti szépségéről híres: a két kőzetréteg közötti néhány centiméter vastag szürke sáv egy 66 millió 38 ezer évvel ezelőtti tragikus nap (és pár ezer éves utóélete) emlékét őrzi: az irídiumban gazdag réteg a dinoszauruszokat és a földi élővilág jelentős részét kipusztító Chixculub-aszteroida becsapódásának talán legjobb tanúja az eddig feltárt geológiai formációk közül. Olyannyira, hogy ez volt az egyik olyan összlet, ami az aszteroidabecsapódás elméletének ötletét adta Walter Alvareznek...

Stevns Klint Højeruptól délre - az alsó hófehér kréteréteg feletti áthajló mészkőformáció közötti vékony szürke csík a kréta-tercier határ