Annak ellenére, hogy már egy éves a hír, hazai tudósítást még nem olvashattunk arról, hogy Szilárd Leó fizikusról urántartalmú karbonátásványt neveztek el. Mivel magyar tudósokról nem gyakran neveznek el újonnan felfedezett ásványt, mindenképpen fontos, hogy bepótoljuk ezt a geológiai mulasztást. 

A leoszilárdit ásványt már 2015-ben katalogizálták, de erről mindezidáig a magyar tudományos közvélemény még nem értesülhetett. Az általunk talált legrégebbi tanulmány is 2016. szeptember 26-án került fel az Ingenta honlapjára, a Science Daily cikke pedig 2017. február 8-i keltezéssel jelent meg. Ezért nagyon úgy tűnik, hogy elsőként a Pangea blog számol be az új magyar vonatkozású ásvány felfedezéséről!

Külön aktualitást ad a történetnek, hogy Szilárd Leó február 11-én ünnepelné a 119. születésnapját. 

Felhagyott bánya Utah államban

Dél-Utah kopár kanyonjainak egyik felhagyott uránbányájában három sárgás, urántartalmú ásványt fedezett fel a Michigani Műszaki Egyetem néhány öregdiákja. Mindhárom ásvány olyan az urán számára, mint a rozsda a vas számára; a leesit, a leószilárdit és a redcanyonit egyaránt a levegő és a víz hatására, a bányajáratok oldalán jönnek létre — azaz másodlagos ásványok. 

A 2015-ben civil kezdeményezésre elindított Carbon Mineral Challenge (CMC) program következtében a White Canyon körzetben található Red Canyon bezárt uránérc bányái újból felkeltették az ásványgyűjtők érdeklődését. A program ugyanis szeretné, ha a kutatók 2019-ig megtalálnák azt a másfélszáz karbonátos ásványt, amely becslésük szerint még felfedezésre és leírásra vár. A program indulásakor, 2015-ben összesen 405 ismert karbonát ásvány volt a Nemzetközi Ásványtani Világszövetség katalógusában, azóta 8 új karbonátos ásvány felfedezéséről számolhattak be. A leószilárdit és a fent említett másik két urántartalmú ásvány megtalálása is a CMC programnak köszönhető.

Mindhárom ásvány a Utah állam délkeleti részén található Red Canyon elhagyott bányáiból került elő. Utah államban ugyan 1991-ig minden uránbányát bezártak az alacsony felvásárlási ár miatt, de 2012 óta néhány bányát újranyitottak. A Red Canyon egy északnyugati irányú lakatlan völgy, a benne futó időszakos vízfolyás a Colorado folyó (pontosabban a Powell-tó) vízgyűjtőjéhez tartozik. Több elhagyott bánya található benne, közülük három méltó említésre, ahol a felhagyott tárnák falán képződött három új ásványt megtalálták és elsőként leírták. A Jomac bánya a Colorado folyó bal partján, a kanyon torkolatához közel található, a Blue Lizard bánya és a Markley bánya pedig egymással szemközt a Red Canyon két oldalán. 

Chinle badland, a formáció névadója, Utah állam (forrás: wikipédia)

Az alapkőzetet adó Chinle formáció felső-triász korú homokkő és aleurolit (iszapkő, avagy siltstone), mely szárazföldi üledékes eredetű; folyóvízi, tavi, mocsári és részben szél által felhalmozott üledékekből áll. Ennek a formációnak egy folyóvízi eredetű, durva szemcsés homokból és aprókavicsból álló tagozatát alkotja a 225 millió éve képződött Shinarump konglomerátum. Ez az igen ellenálló kőzet alkotja például az Utah állambeli Monument Valley csodálatos formakincsének fedőkőzetét, amely megóvja a lepusztulástól az idősebb, de kevésbé ellenálló rétegeket. E tagozathoz kapcsolódóan játszódott le a bányák bezárása óta az a másodlagos ércesedés, amely a három ritka ásványt létrehozta. 

Míg a vas rozsdája vöröses színű, addig az uráné (így a leesit, a redcanyonit és a leószilárdit is) sárgás árnyalatú. A leesit ásványok [K(H₂O)₂[(UO₂)₄O₂(OH)₅]·3H₂O] szabad szemmel alig látható tűket alkotnak, a leghosszabbak is csupán miliméteres nagyságúak. Porszerű lerakódásokat is képezhetnek a kísérő ásványokon, például gipszen. A redcanyonit [(NH₄)₂Mn[(UO₂)₄O₄(SO₄)₂](H₂O)₄] már már vörösbe hajló narancssárga színét a benne található mangán és ammónia adja. Mivel ez egy szulfát, a leószilárdittal ellentétben nem oldódik vízben. Ez a legritkább uránércásvány, ugyanis a képződési körülményeit nagyban leszűkíti a mangán ionok és a szervesanyag-tartalmú rétegekből származó ammónia jelenléte. 

Leószilárdit (forrás)

A leószilárdit [Na₆Mg(UO₂)₂(CO₃)₆·6H₂O] halványsárga, 0,2 milliméteres, pengeszerű kristályokat alkot, vízben jól oldódik. Kristályszerkezete monoklin, keménysége a Mohs-skálán 2, azaz igen puha ásvány. Tudósok szerint ez az első olyan karbonátos uránércásvány, amely nátriumot és magnéziumot is tartalmaz. A Markley bányában talált holotípusa jelenleg a Los Angeles-i Természettudományi Múzeumban található. 

Leószilárdit mikroszkóp alatt

Anélkül, hogy lebecsülnénk a másik két urántartalmú ásvány fontosságát, számunkra a leószilárdit az első. Minden biológus álma, hogy egy újonnan felfedezett élőlényt róla nevezzenek el. Minden csillagász álma, hogy legalább egy kráter a Holdon (kisbolygó, üstökös, stb.) az ő nevét viselje egyszer. És nincs olyan geológus, aki tiltakozna, ha ásványt akarnának róla elnevezni. Bár Szilárd Leó nem volt geológus, hanem (atom)fizikus, később pedig biológus, az uránnal való szoros kapcsolata szinte predesztinálta arra, hogy urántartalmú ásványt nevezzenek el róla. Mindenesetre érdekesség, hogy a Manhattan-projekthez elsősorban nem amerikai, hanem Belga-Kongóból származó uránércet használtak fel. Szilárd Leó emléke előtt való tisztelgés az is, hogy az amerikai geológusok fontosnak tartották, hogy az új ásványt a megfelelő ékezetekkel törzskönyvezzék. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni milyen más magyar vonatkozású ásványokat ismer a nemzetközi szakirodalom.

Magyarországi vonatkozású nevek kapcsán két névadási forma létezik, a személy-, ill. földrajzi név. A településnevek közül sokat már hiába keresnénk Magyarországon, többségüket 1920-ban elcsatolták, azonban az ásványneveket nem érintette az utódállamok névváltoztatása; Szomolnok, Nagyág, Vashegy, Dognácska az ásványtani katalógusokban megőrizhette egykori nevét. 

Személynévadás kapcsán előfordult, hogy a megtalálóról nevezték el az ásványt, de ezzel általában nem a megtaláló tisztelte meg saját magát, hanem az, aki az ásványt először tudományosan leírta. Ilyen ásványnév pl. a fizélyit, melyet Fizély Sándor talált Nagybányán, de az elnevezést Krenner Józsefnek köszönhetjük. Mint a leószilárdit kapcsán is láthattuk, a geológus már nem élő személyről is elnevezhet új ásványt, 2004-ben például Koch Sándort örökítették meg ilyen módon, amikor a kochsándoritot törzskönyvezték. Az abszolút rekorder ebben a kategóriában Semsey Andor, akinek a kereszt- és vezetéknevéből is ásványnév lett (lásd a felsorolást a cikk végén). Olyan is előfordult, hogy magyar kutató (a már idézett Krenner József) nevezett el külföldi személyről ásványt. A sjögrenit névadója a Bánságban is dolgozó svéd geológus Hjalmar Sjögren volt, de magát az ásványt Cornwallban, Angliában találták. Előfordult, hogy Magyarországon külföldi (pl. ausztriai illetőségű) geológusok találtak és írtak le ásványt és adtak neki külföldi személynevet. ilyen ásvány pl. a ludwigit. 

2010-ben három új ásványt találtak Magyarországon, de közülük csak egy, a klajit kaphatott magyar nevet, a másik kettő — a kabazit-Mg, és az ammóniomagnéziovoltait — esetében a szigorú nevezéktani szabályok miatt erre nem volt mód. Utoljára 2013-ban a parádsasvárit ásvány került fel a listára, melyet éppen Klaj Sándor talált a Parádsasvár melletti Nagy-Lápafőn. 

Szilárd Leó, a mineralizálódott polihisztor a periódusos táblázatban található kollégájával

A magyar eredetű ásványnevek alábbi listája korántsem teljes és hiteles. Ha valakinek tudomása van más magyar nevű ásványokról, hiteles forrással, kérjük írja meg kommentbe!

1. andorit (Semsey Andor, nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása)
2. semseyit (Semsey Andor, lásd feljebb)
3. avasit (Avas-hegység, Szatmár vm.)
4. csiklovait (Csiklovabánya, Krassó-Szörény vm.)
5. dognácskait (Dognácska település, Krassó-Szörény vm.)
6. felsőbányáit (Felsőbánya, Szatmár vm.)
7. fizélyit (Fizély Sándor, felsőbányai bányafőtanácsos)
8. fülöppit (Fülöpp Béla, ásványgyűjtő)
9. görgeyit (Görgey Rezső Rudolf, geológus, egyetemi magántanár)
10. horváthit (Horváth László)
11. klajit (Klaj Sándor pécsi bányász és ásványgyűjtő)
12. klebelsbergit (Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter)
13. kochsándorit (Koch Sándor, a Szegedi Egyetem ásványtan professzora)
14. kornelit (Hlavacsek Kornél, bányafőmérnök)
15. krennerit (Krenner József, ásványkutató, az MTA tagja)
16. libethenit (Libetbánya, Zólyom vm.)
17. lorandit (Eötvös Loránd)
18. mátrait (Mátra-hg. Gyöngyösoroszi)
19. nagyágit (Nagyág, Hunyad vm.)
20. parádsasvárit (Parádsasvár, Heves megye)
21. petzit (Petz Vilmos, vegyész)
22. pilsenit (Deutschpilsen=Nagybörzsöny)
23. pulszkyit (Pulszky Ferenc politikus, régész, műgyűjtő, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója)
24. schafarzikit (Schafarzik Ferenc, geológus, a budapest műegyetem Ásvány-Földtani Tanszékének professzora)
25. szaibélyit (Szaibély István, ásványgyűjtő)
26. széchényiit (Széchenyi Béla)
27. szilvanit (Erdély latin nevéről)
28. szmikit (Szmik Nátán, m. kir. bányatanácsos)
29. szomolnokit (Szomolnok, Szepes vm.)
30. vashegyit (Vashegy, Szirk, Gömör vm.)
31. veszelyit (Veszely Ágost, bányaigazgató)
32. zoltaiit (Zoltai Tibor, a Minnesotai Egyetem geológia professzora)
33. warthait=Cosalit (Wartha Vince, a Műegyetem vegyészmérnöki karának alapításában nagy szerepet vállaló kémikus)
34. leószilárdit (Szilárd Leó, fizikus, biológus, feltaláló)

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• https://www.sciencedaily.com/releases/2017/02/170208131820.htm
• https://www.mineralienatlas.de/lexikon/index.php/MineralData?mineral=Le%F3szil%E1rdit
• https://www.mindat.org/min-47785.html
• http://mineralchallenge.net/
• Leószilárdite, the first Na,Mg-containing uranyl carbonate from the Markey Mine, San Juan County, Utah, USA
• http://www.origo.hu/tudomany/20100816-paratlan-eredmeny-a-harom-uj-magyar-asvany-felfedezese.html