A Németország északnyugati részét érintő heves esőzések következtében megáradt folyók több helyen kiléptek a medrükből. Számos döbbenetes kép készült a katasztrófáról, de egy geográfus szemével a legérdekesebb kép kétségtelenül az Erftstadt melletti Blessem faluról készült. Az elképesztő mértékű erózió első ránézésre sem lehetett kizárólag az Erft folyó számlájára írni, a pusztítás mértékében szerepet játszott az emberi tényező is. 

2021. július 13-án Svájctól Alsó-Szászországig egy hatalmas, alacsony légnyomású zivatargóc alakult ki. A meleg, nedves légtömegek napokig tartózkodtak egy helyben, heves esőzéseket okozva. A "Bernd" névre keresztelt ciklon Lotaringiától a Ruhr-vidékig okozta a legintenzívebb csapadékhullást, különösen a belga–német határ mentén. Itt július 13 és 16 között, alig 2-3 nap alatt lehullott a 2-3 havi átlagos csapadékmennyiség. Észak-Rajna Vesztfáliában júliusban átlagosan 80 liter eső esik egy négyzetméterre, most két nap alatt ennek majdnem dupláját, 148 litert mértek. Július 14-én az Ardennekben a 24 órás csapadékmennyiség meghaladta a 100 millimétert. Köln-Stammheimben megdőlt az addig mért 95 milliméteres rekord, itt ugyanezen a napon 154 millimétert mértek. Az időjárási jelenségről a Severe Weather Europe írt egy remek összefoglaló cikket, a háttérben húzódó légköri jelenségekről azok számára, akiket a meteorológiai rész is érdekel. 

Ez a töménytelen mennyiségű víz képtelen volt elszivárogni, a talaj telítődött vízzel, és a folyók kiléptek a medrükből elárasztva a környező településeket. Súlyosbította a helyzetet a domborzat is. Az Ardennek és az Eifel-hegység szűk völgyei már a német hadseregnek is gondot okozttak 1944 decemberében. Ezekben a szűk völgyekben a felszínen lefutó víztömeg nem tudott szétterülni, ez pedig jelentősen megemelte az árvíz szintjét. De még ezekben a szűk völgyekben sem okozott a képen látható mértékű eróziót az árvíz, holott Blessem, Erftstadt városrésze már a síkvidéken található, Kölntől délnyugatra, külszíni lignitbányákkal és azok meddőhányói által átalakított tájon. Azonban nem csak lignitbányák találhatók errefelé, de ne szaladjunk ennyire előre!

Rózsaszín banán, avagy a 2021. július 14-én 24 óra alatt lehullott csapadékmennyiség.  (Forrás: Meteociel.fr)

Alapesetben az Erft folyócska körülbelül akkora vízhozammal rendelkezik, mint a Rábca Győrnél. Középvízhozama 16,4 köbméter másodpercenként, de az 1981-ben feljegyzett valaha mért legnagyobb vízhozama (LNQ) sem haladta meg az 50 köbmétert másodpercenként, ami körülbelül a Garam torkolat közelében mért középvízhozamának felel meg. Az Erft folyó az Eifel hegységben ered és 106 kilométer megtétele után Düsseldorf mellett, Neuss-Grimlinghausennél ömlik a Rajnába. Ilyen hidrológiai és geomorfológiai paraméterek mellett, síkvidéken elképzelhetetlen, hogy egy medréből kilépő folyó ekkora pusztítást tudjon véghezvinni. Hozzá kell tenni, hogy ez a természetes állapotra vonatkozik, ahol a domborzatba nem piszkál bele az ember. Itt pedig éppen ez történt; az alábbi képen látható az a felszínforma, amely meghatványozta a pusztítás mértékét. 

A Blessemi kavicsbánya, melynek legnagyobb mélysége a 60 métert is meghaladja (forrás) 

1972-ben kezdte meg működését a blessemi kavicsbánya. Mindössze 100 méterre a település szélét jelző blessemi kastélytól és 75 méterre az Erft folyócska szabályozott medrétől. A bányaterület fokozatosan terjeszkedett északi irányba, mind kiterjedésében, mind pedig mélységében. Legutóbb 2015-ben adtak róla hírt, hogy a 27 hektáros bányaterületet fokozatosan 40 hektárosra bővítik. A politikusok vita nélkül hagyták jóvá a tervet, hiszen eddig sem volt probléma a folyócskával, a kavics pedig igen jövedelmező üzletág. Olyannyira az, hogy 2016-ban az addigi tulajdonos Nowotnik csoport bérbe adta a bányát a Rheinische Baustoffwerkének. A vállalat vállalta, hogy felépít egy 1,2 km hosszú és 1,5 méter magas töltést a bányaterület északi bővítése köré, valamint felépít egy fél méteres betonfalat a folyó mellé, nehogy árvíz esetén a víz bezúduljon a bányába. Mert annak a laza, kavicsos, sóderes altalaj miatt katasztrofális következménye lenne. 

Az Erft folyó Erftstadt alatt, Bergheimnél (forrás: https://de.wikipedia.org/wiki/Erft)

Pedig július 14-én pontosan ez történt. Az Erft medre képtelen volt ekkora víztömeget elszállítani, a folyó kilépett a medréből és a környező szántóföldek mellett elöntötte Blessemet is. Ez az árhullám ekkor még csak áthömpölygött a településen, majd hamarosan elérte a bányaterület falát, amin egyszerűen átbukott, majd átáztatva a kavicsot lezúdult a bányagödörbe, melynek alja 40-60 méterrel (13-20 emelet) van a felszín alatt. Ezt a térszínt a földtudományok erózióbázisnak is szokták hívni. Normál esetben az Erft folyó erózióbázisa a Rajna, annak pedig az Északi-tenger, azaz a folyó egészen addig szállítja a hordalékát, ahol aztán lerakja. Blessem mellett azonban a bányászat következtében kialakult egy lokális erózióbázis, a bányagödör. Ezt azonnal el is kezdte feltölteni az ártéren hömpölygő víz, a meredek partfalból magával ragadott laza hordalék, valamint a lakosság vagyontárgyai. 

Az első percekben a bánya töltésén átcsapó víztömeg bányagödör oldalát mosta bele, majd ahogy fokozatosan hátrálva egyre mélyebbre vágta újdonsült medrét a laza kavicsba először a betonfal mosódott alá, majd dőlt a gödörbe átszakítva ezzel egy legalább fél méter magas gátat, ami mögül még több víz zúdult le a bányába. A vízhozam növekedésével az árvíz munkavégző képessége is nőtt és mind több hordalékot volt képes megmozgatni. Akinek van otthon homokozója, az egy kerti slag segítségével könnyedén otthon is lemodellezheti a jelenséget. A folyók hegy- és dombvidéki hátravágódása amúgy természetes jelenség, üteme természetes állapot esetén azonban észrevehetetlen.

A blessemi kastély és a mögötte 100 méterre lévő bányagödör (Kép forrása: dpa)

Az eróziós völgy rohamosan kezdett mélyülni a település felé, méghozzá azokon a nyomvonalakon, amerről a legtöbb víz érkezett. Két ilyen kitüntetett irányt lehet felfedezni a képek alapján, az egyik mélyedés az Erft folyó irányából, a másik pedig a város Frauenthaler ill. Radmacher utcáján keresztül érte el a bányagödröt. Az Erft felé hátravágódó eróziós völgy végső soron elérte a középvízi medret, ami azt eredményezte, hogy a folyó egyenesen a bányába zúdult, kialakítva egy újdonsült, jókora bányatavat. Szemtanúk esetleg azt a furcsa hidrológiai helyzetet is láthatták, ahogy a szakadás alatti szakaszon elkezd visszafelé folyni a folyó. Mindaz aki lemaradt volna erről, még éppen láthatja a fenti képen baloldalt fent. 

A település északi részén alámosott épületek. Érdemes összevetni a kezdőképpel, amely korábbi állapotot mutat.  Kép: Sebastien Bozon/AFP

A város felé hátravágódó eróziós völgy mindeközben elérte és alámosta a szélső házakat, valamint eltüntette az utcát is, felszínre hozva a csatornahálózatot, mint valami ős-dinoszaurusz gerincet. További kagyló alakú völgyek alakultak ki a szántóföldön, olyan területen, ahol a víz nem kitüntetett mélyedésben érkezett, hanem egyenletesen eloszolva a felszínen. 

Nem lenne nagy meglepetés, ha a német hatóságok a jövőben nem engedélyeznének hasonló külszíni bánya nyitását ilyen közel lakott településhez. De a felelősök keresésénél jóval érdekesebb kérdés, hogyan fog kinézni a táj Blessemtől északra a jövőben. A bányató feltöltődése jelenleg is zajlik, szintúgy az Erft hátravágódása is a régi meder nyomvonalán. Ez további gondot okozhat, hiszen a település nyugati házai ugyancsak a folyóparton állnak. A városon utcáink keresztül ugyan már nem érkezik víz, de egy hasonló esőzés esetén újra megindulhat itt az erózió, további épületeket mosva el. Többek között a XIII. században már állt kastélyt.

A lefolyás iránya és a hátravágódott eróziós völgyek Blessemtől északra. A kék szaggatott vonal jelzi a Erft folyó régi medrét. (kép forrása: https://www.youtube.com/watch?v=mZyLJSvAqFk)

További kérdés mi lesz a kavicsbányával? Merre lesz a túlfolyója? Vissza lehet-e terelni a folyót a régi medrébe a bánya alatt? Esetleg a bányától keletre folydogáló keskeny liblari malomárok lesz az új Erft folyó? Megmarad-e bányató, vagy kiszivattyúzzák a vizet és újraindul a termelés? Utóbbi már csak azért is fontos lenne, mert a bányából kitermelt anyaggal lehetne visszatölteni az elmosott eróziós völgyeket, de ehhez előbb mindenképpen az Erft folyót kellene előbb visszaterelni a régi medrébe, ami várhatóan ugyancsak emberfeletti munka lesz.