A Magas-Tátra különböző hegycsúcsaira tervezett meteorológiai obszervatórium több évtizeden át húzódó tervezete már a kortársak szerint is a tudománytörténet egyik „tengeri kígyója” volt. A Magas-Tátrába 1882 óta többen is szerettek volna meteorológiai obszervatóriumot építeni. A Magyar Földrajzi Társaság a századelő óta gyűjtött egy, a Magas-Tátra Nagyszalóki-csúcsán (Slavkovský štít, 2452 m) felállítandó meteorológiai obszervatóriumra. A tervezett Bolyai Obszervatórium végül nem készült el, a Magas-Tátra egykori magyar részei Csehszlovákiához (és Lengyelországhoz) kerültek az első világháború után. 

A Magas-tátrai obszervatórium kérdése ugyanakkor a csehszlovák érában sem került le a napirendről. Végül csak 1940-ben, a Lomnici-csúcson (Lomnický štít, 2634 m) kezdték meg a meteorológiai megfigyeléseket az ott felépülő obszervatóriumban. A ’20-as évek eleji területi változások idején azonban még koránt sem volt egyértelmű a kezdeményezés jövője. A Magyarországi Kárpát Egyesület csehszlovákiai utódszervezetének, a Karpathenverein-nak a tárgyban született felhívására a Földrajzi Közleményekben a következő válasz jelent meg 1922-ben:

Csendes-óceáni korallsziget 1000 km-re Mexikótól, mely meglepő módon francia terület, és hírét korábbi tartós telepeseinek tragikus pusztulása árnyékolja be.

A Clipperton- (spanyol és francia nevén: Passion-) szigeten járunk, mely önmagában egy fura képződmény: a Közép-Amerikától délre fekvő Albatrosz-plató egy a szokásosnál jobban kiemelkedő vulkáni eredetű hegyére települt atoll, melynek lagúnája teljesen zárt. Legtöbbünk fejében végtelen, megszakítás nélküli vízfelületként él a Csendes-óceán keleti medencéje, ahol a valóságban az egyhangúságot számos kisebb-nagyobb (nálunk nagyrészt ismeretlen) sziget, szigetcsoport szakítja meg, elég ha a Galapagos-szigetekre, a Jurassic Park helyszínének mintájául szolgáló Kókusz-szigetre vagy a Revilla Gigedo-szigetekre gondolunk. Közülük a partoktól legtávolabbi a Clipperton-sziget, mely első pillantásra inkább már egyes óceániai szigetekkel mutat rokonságot.

A Clipperton-sziget bércei és dús növényzete - (forrás) 

Vajon hogyan jött létre az élet? Miféle magból nőhetett ki az élet fája? Hogyan indult el ez a folyamat? Ezen kérdésekre próbálok választ adni az „Ötödik csoda rövid történetében”.

Napjainkban eléggé sokszínű a biológiai élet. A szénalapú organizmusok benépesítették a bolygó minden zugát szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Azonban ne gondoljuk, hogy a sokszínű élet öröktől fogva létezett, hiszen a Föld születése után sok millió évig nem alakult ki komplex élet, de még DNS, RNS sem. A kietlen és zord földi környezetet egy apró szintetizáló baktérium tette élhetővé. Előbb megtisztította a légkört és a tengerek tömegét, amelyeket ez után megtöltött oxigénnel. Ebből az új és erős energiaforrásból tört elő az élet. Napjainkban eléggé sokszínű a biológiai élet. A szénalapú organizmusok benépesítették a bolygó minden zugát szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Azonban ne gondoljuk, hogy a sokszínű élet öröktől fogva létezett, hiszen a Föld születése után sok millió évig nem alakult ki komplex élet, de még DNS-, RNS sem. A kietlen és zord földi környezetet egy apró szintetizáló baktérium tette élhetővé.

Milutin Milanković a 20. században él és alkotott. A horvátországi Dálya (Dalj) községben született 1879-ben. Iskoláit Eszéken (Osijek), és Bécsben végezte. 1914-ben a feleségével együtt Budapesten tartózkodott. Még ugyanebben az évben a nemzetközi helyzet fokozódott, mert Bosznia és Hercegovina fővárosában Szarajevóban egy szerb, Gavrilo Princip nevű nacionalista, megöli a Habsburg trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Ez épp elég indokot adott az Osztrák-Magyar Monarchiának ahhoz, hogy hadat üzenjen déli szomszédjának, Szerbiának.

Ebből kifolyólag Milankovićot és feleségét elfogták a csendőrök és internálták őket Budapesten belül. A szerb mérnök megegyezett a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának akkori vezetőjével (a matematikus Szily Kálmánnal), hogy használhatja az Akadémia könyvtárát a kutatáshoz.

A földtörténet számos brutálisan régi "leggel" kápráztat el minket: beszélhetünk a legrégibb kőzetről, ásványról, legrégibb életnyomról, vagy legrégebbi kéregdarabról. Kérdés, hogy beszélhetünk-e hasonlóan öreg vízfolyásokról, folyókról, melyek őrzik egy ősi vízhálózat nyomait?

Ősinek tűnő tájba bevágódott folyó - a Colorado a Grand Canyonban - mivel a Colorado-fennsík "csak" 50-30 millió évvel ezelőtt kezdett kiemelkedni, nem tartozik a legöregebb folyók közé - (forrás) 

Június 5-én robbant a hír, miszerint az Öböl-térség országai megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Mindazoknak, akik nem követik figyelemmel a Közel-Kelet geopolitikai folyamatait a lépés drasztikusnak tűnhetett, de nem volt minden előzmény nélküli. Mivel a lépés nem csak a diplomáciai, hanem a hanem a gazdasági érdekeltségeket is átrendezheti, érdemes áttekinteni mi, miért és hogyan történt. És nem utolsósorban, készülnünk kell-e egy újabb Öböl-háborúra?

Manhattan a Perzsa-öbölben, Doha (forrás)

1918 után, a széthulló Magyarország egykori területein megindult osztozkodás nem ritkán fegyveres konfliktusokhoz vezetett az utódállamok között. Olaszország nem hagyta, hogy Fiume Jugoszláviához kerüljön, képlékeny volt a csehszlovák–román határ, és a 90%-ban németek által lakott bánsági Zsombolya megszerzéséért majdnem kitört egy szerb–román háború. A frissen megalakult Csehszlovákia és Lengyelország seregei pedig már 1919 januárjában egymást lőtték a Tescheni-hercegségért, valamint Árva és Szepes vármegye északi részeiért.  

A szepesi Nedec vára Lengyelországhoz került, lakója 1945-ig egy magyar főúr volt. 

2017 nyarára a világ első terrorista állama, az Iraki és Levantei Iszlám Állam  az összeomlás szélére került. Habár még mindig jelentős nagyságú területet birtokolnak Szíriában, Irakban és fiókszervezetei révén számos más országban, a geopolitikai folyamatok egyáltalán nem kedveznek a fennmaradásának. 

Tabkában a kurdok bevonják az Iszlám Állam zászlaját.

A Föld történetében 600 millió évvel ezelőtt egy valóságos diverzitás robbanás játszódott le. A kambriumi robbanás elnevezés a legtöbb ma ismert állatcsoport hirtelen megjelenésére utal. Bár akkor még nem élt annyi állatfaj, mint a mai tengerekben, az előgerinchúrosok (Urochordata) képviselői jelen voltak a kambriumi óceánokban. A Kriogén végén keletkezett fedő karbonát réteg a proterozoiukum utolsó emeletét, s egyben az Ediacara korszak (635-542 millió év) kezdetét jelzi. Az Ediacara-dombság Ausztráliában van, itt található a korszakra jellemző több mint 30 lelőhely közül a névadó. A fosszíliák többsége 560 millió évesnél fiatalabb.

Az Edicara fauna

Annak ellenére, hogy két végtelenhez közelítő elemszámú halmazról beszélünk, közös metszetük egy meglehetősen üres halmaz. Több külföldi cikk, fórumbejegyzés is foglakozott már a geológia és a zene kapcsolatával (1, 2, 3). Ezek mindegyike több műfajt átölelő kitekintés, bár néha érezhető, hogy az írónak nem mindig volt érzelmi kapcsolata az adott számmal, albummal. Ilyen témájú magyar cikkel még nem találkoztunk, de nem lehetetlen, hogy létezik. 

Hogy a cikknek mégsem a „Földmoraj – Geológia a metálban” lett a címe annak a reménynek köszönhető, hogy a geológia és zene kapcsolatát olvasóink esetleg saját kedvenceikkel is kiegészítik majd. Az első nyolc kiválogatott zene mindegyike ennek a durva műfajnak valamelyik ágához tartozik. Egy vulkánkitörés, kéreglemezek szubdukciója, kilométeres jégtömegekek felszínalakító hatása nem is könnyen fér be könnyebb műfajba. Szövegeiket és számcímeiket tekintve azonban az „intellektuális” műfajhoz tartoznak és végső soron a tudományok irányába kalauzolják a hallgatót. 

Facebook oldalunkon sok ötletet kaptunk, mely számokat, előadókat lehetne belefoglalni a listába, de végül arra jutottunk, hogy talán jobb ha mindenki maga mutatja be kedvenc számait. Az alábbi tehát egy nyílt lista, szigorúan ABC sorrendben.