Nagy fába vágta a fejszéjét a természetszeretetéről is ismert Károly walesi herceg, amikor azt a célt tűzte ki, hogy édesanyja koronázásának hatvanadik évfordulója alkalmából mind a 60 brit megye jelöljön ki egy úgynevezett koronázási mezőt. A kezdeményezés részben a Plantlife nevű szervezet tanulmánya ihlette, mely szerint a II. világháború óta Nagy-Britanniában a rétek és kaszálók aránya rendkívül drasztikus módon, 97%-kal csökkent. 

Highgrove meadow (© Andrew Butler)

2016. szeptember 6-án Károly walesi herceg—egyfajta brit Sólyom Lászlóként—helyi gyermekek segítségével vadvirág magokat szórt szét a londoni Green Park egyik szegletében a Wellington emlékmű és a Buckingham palota között. Már önmagában ez a mozzanat is elég különösen hatott London hatalmas épületei között, hát még a parkban boronával dolgozó traktor és a lovak a jól öltözött vendégek közepette. Ez a vidéki idill azt a célt szolgálta, hogy a városi park egy részét visszavadítsák egy virágos rétté a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő tiszteletére. A londoni Green Parkban található rét a 90. "koronázási rét" volt a sorban, melyet a királynő születésének 90. évfordulója alkalmával vatattak. De mi köze van egy rétnek a királynő koronázásához? A válaszhoz vissza kell mennünk néhány évet az időben, egészen 2012-ig, amikor a brit Plantlife természetvédelmi jótékonysági szervezet kiadta az "Our Vanishing Flora" (Eltűnő növényvilágunk) című jelentését. 

Magvetők (forrás) 

A tanulmány legfontosabb megállapítása, hogy 1952 óta, azaz II. Erzsébet királynő hat évtizedes uralkodása alatt Nagy-Britannia vadvirágos rétjeinek 97%-a eltűnt. Riasztó szinten zajlik a lágyszárú növények kihalása; hatvan év alatt tíz faj tűnt el országos szinten, átlagosan egy faj tűnik el egy év alatt grófságonként számolva. Ez egy fokozatos és folyamatos hanyatlás, gyakori fajok válnak ritkává, miközben a ritka fajok végleg eltűnnek. A mezei élővilág hanyatlása leginkább a kisebb méretű, síkvidéki és sűrűn lakott megyékre jellemző, ahol a vidéki táj fokozatosan beépül illetve degradálódik. Egyes ritka orchideafajok már csak drótketreccel védett élőhelyen fordulnak elő, mintha állatkertben élnének. A mezőgazdasági művelés átalakulása, valamint a nagyvárosok térhódítása miatt zajló kihalás nem csupán a lágyszárú növényzetet sújtja, egyaránt érinti a mohákat és a zuzmókat is. 

Fontos leszögezni, hogy a "Coronation Meadows" élőhely rekonstrukciós projektje nem természetes tájakat állít helyre. A helyreállítandó rétek és kaszálók ugyanis természetes körülmények között nem, vagy csak alárdendelt szerepben léteznének. Vannak ugyan természetes rétek is, például a láprátek, havasi gyepek, vagy a száraz sztyeppnövényzet. de a vadvirágos angol rétek és kaszálók az ember munkájának köszönhetően jöttek létre, többnyire erdőirtás következtében. Jellemzően nem legeltetés folyt rajtuk, hanem takarmány érdekében kaszálták rendszeresen, ami megakadályozta, hogy a rét cserjésedjen, vagy beerdősüljön. A mai réteken élő lágyszárú növényzet a gazdálkodás előtt alárendelt szerepben élt az erdei tisztásokon vagy a szegélytársulásokban és miután az ember kiküszöbölte a konkurenciát lehetővé vált az elterjedésük a rendszeresen kaszált réteken. 

Koronázási rét Herefordshire-ben (forrás)

Az Our Vanishing Flora előszavát nem más írta, mint az erdélyi birtokkal is rendelkező, természetvédelmi munkásságáról ismert Károly walesi herceg, aki a tanulmány megjelenése után azonnal a tettek mezejére lépett. Az apropót édesanyja, II. Erzsébet koronázásának 60. éfordulója adta és a trónörökös eredeti elképzelés az volt, hogy minden grófságban avassanak egy koronázási rétet. Elsőként kijelölték azokat a réteket, ahol a már meglévő növényzet megfelelő volt a kitüntető cím elnyerésére. Ezek a tájtól függően lehettek egyszerű mezők, sziklagyepek, tőzeges rétek, folyómenti árterek vagy tengerparti homokdőnék füves pusztái. A legelső koronázási rétet a Highgrove House birtokon, a walesi herceg családi rezidenciája mellett hozták létre Gloucestershire-ben. Partnere volt a Plantlife, miközben a finanszírozást a Biffa Award alap biztosította, melynek egyik célja éppen a biodiverzitás helyreállítása.

A grófságonként kijelölt egy koronázási rét azt a célt is szolgálta, hogy magokkal lássa el a környező területeken létrehozandó réteket. Ezeket "Recipient meadow"-nak nevezték és jellemzően egy korábban szántóföldi vagy egyéb mezőgazdasági művelés alatt álló terület volt, de mindenképpen fontos volt, hogy paramétereiben hasonlítson az "anyaréthez". 

A projekt ötletgazdája természetes élőhelyen (forrás)

Egy új koronázási rét kialakítását a projekt technikai személyzete végzi a megfelelő terület kiválasztásától a munkálatok elvégézsén keresztül a megőrzésig. Ahhoz, hogy egy rét létrejöhessen számos kritériumnak kell megfelelni.

• Szükséges, hogy eleve legyen rajta egy bizonyos botanikai érték, amelyet érdemes megmenteni a degradációtól.
• Legyen elérhető a közönség számára.
• Közel legyen a donorterülethez és lehetőleg hasonló tájföldrajzi paraméterekkel bírjon.
• A tulajdonos vállalja, hogy fenntartja és rendszeresen monitorozza a rétet
• Hagyományos módszerekkel kezeljék, pl. legeltetés

Az alábbi videó mutatja be az élőhely rekonstrukció folyamatát. Elsőként a terepet kell előkészíteni; lekaszálják, lelegeltetik a növényzetet, majd a talajt lazítják fel, hogy alkalmas legyen a virágmagok befogadására. A területről nem irtják ki az eredeti növényzetet, csupán alkalmassá teszik arra, hogy más fajok is megtelepedhessenek. A virágmagokat nem a boltban veszik és nem is termesztik külön erre a célra, egyszerűen egy korábbi koronázási rétet kaszálnak le és a szénát magostul elteregetik az előkészített földdarabon, ahol aztán a következő tavasszal szárba szökkenhetnek. Fontos tudni, hogy a koronázási rétek művelés alatt állnak, azaz hagyományos módszerrel kaszálják, hogy megakadályozzák az idegenhonos fajok megjelenését, valamint a cserjésedést vagy a beerdősülést. Miután a rét "elkészült" a kerítésére kikerül a projekt emblémája, a korona virágokkal és pillangókkal.

A koronázási réteknek van egy "népi" verziója is, ezek a "People's meadows" kategória alatt szerepelnek. Koronázási rétet ugyanis bárki jelölhet, ezeknek nem kell megfelelniük a szigorú kritériumoknak. A program honlapján külön térképen lehet böngészni a koronázási rétek térbeli elhelyezkedését. A királynőért és koronázásokért csak részben lelkesedő Észak-Írországban mindössze egyetlen található, ugyanannyi mint Jersey és Man szigetén. 

A kezdeti lelkesedés körülbelül 5 évvel a program indulása után elkezdett csökkenni. A Coronation Meadows közösségi oldalai 2017 novembere ill. 2018 nyara óta nem frissülnek. A honlapon található blogon a legfrissebb hír ugyancsak 2017-es. Mindeközben 2014-ben a Plantlife ernyője alatt létrejött a "Save Our Magnification Meadows" program is, amely nem élőhely-rekonstrukcióval, hanem a már meglévő füves puszták megőrzésével foglalkozik az Egyesült Királyság kilenc kitüntetett helyszínén, úgymint Aberdeenshire, Ceredigion, Costwolds, Fermanagh, East and Central Lowlands Scotland, Medway-völgy, Northumberland, Somerset és Wiltshire. A program természetvédelem mellett ismeretterjesztéssel is foglalkozik, regionális közösségi médiás oldalai a mai napig (2020. szeptember) aktívak. 

Ardingly Meadow © Jim Holden/ RBG Wakehurst

A munka a leállt közösségi oldalak mögött is zajlik. A Plantlife eredeti célja az volt, hogy 2043-ra 120 ezer hektár rétet és kaszálót hozzanak létre. Érdekes módon ebben segíthet a Braxit is: 2018-ban a konzervatív Michael Gove mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a kilépés után olyan mezőgazdasági támogatási rendszert kíván bevezetni, ahol a gazdák nem a tulajdonuk alapján kapnák a pénzt, hanem akkor ha teszek a biodiverzitás növeléséért, pl. ha szántóikat vadvirágos mezőkké alakítják vissza. Ez a döntés ha megvalósul újabb lökést adhat a koronázási mezők programnak. Ezen felül 2021 tavaszán jelenik meg a "Wildflovers for the Queen" című összefoglaló munka, amely 19 rét virágait mellett tájépítészek kertészek, botanikusok és természetvédők írásait is tartalmazza majd. A program egyik hozadékaként Nagy-Britanniában minden év július első szombatján megünneplik a National Meadows Dayt, azaz a mezők napját, melynek fő feladata, hogy felhívja a figyelmet az 1930-as évek óta eltűnő 3 millió hektárnyi mező, rét és kaszáló élővilágának fontosságára. 

Ajánlott és felhasznált irodalom: 

• http://coronationmeadows.org.uk/meadow/the-queens-meadow-the-green-park
• https://www.plantlife.org.uk/uk/our-work/conservation-projects/grassland/coronation-meadows
• http://coronationmeadows.org.uk/about/
• http://www.magnificentmeadows.org.uk/
• https://www.biffa-award.org/about-us/
• Our Vanishing flora
• http://community.caithness.org/article.php?id=3942
• https://www.ft.com/content/5a5ce1a4-ac76-11e9-8030-530adfa879c2
• https://www.theguardian.com/environment/2018/jan/04/farmland-could-be-turned-into-meadows-post-brexit-says-michael-gove
• https://www.ft.com/content/97f2cb48-eefc-11e2-bb27-00144feabdc0
• Save our magnificent meadows 
• Jakab Gusztáv: A királynő kaszálója, A Földgömb, 2019 November-December
• Pannon Enciklopédia: Magyarország növényvilága, Dunakanyar 2000.