A trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója előtt alig egy hónappal újra a figyelem középpontjába került a magyar miniszterelnök földgömbje. Jelen ügy apropója, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy olyan képpel kívánt sikeres történelem-érettségit a magyarországi érettségizőknek, amelyen a földgömb egy olyan részlete látható, amely nagyjából a történelmi Magyarországnak az eredeti földgömb keletkezésének idején fennálló határait ábrázolta. A fénykép kiváltotta előbb a román, majd a horvát és szlovén (miniszter)elnökök nemtetszését is. 

Az említett bejegyzés Orbán Viktor közösségi oldalán (forrás)

Noha, ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesen bemutattuk, a földgömbök politikai szerepe meglehetősen szerteágazó lehet, azonban a fényképet a politikusi reakciók egyértelműen a trianoni békeszerződéshez kötődő területi diskurzus keretén belül értelmezték, és jellemzően a centenáriumi időszak hasonló magyar "térképügyeinek" folytatásaként interpretálták.

Ezek az ügyek időrendben a következők voltak: 

1; Az About Hungary nevű magyar kormányzati Twitter-oldalon 2019. június 4-én közzétett Nagy-Magyarország térkép.

2/3 of the country was taken away https://t.co/ZYKJH78pcm pic.twitter.com/HGngXuvChw

— About Hungary (@abouthungary) June 4, 2019

A magyar kormányzat Twitter-csatornáján megjelent térképre először a szlovénok reagáltak, majd a román és a horvát vezetés  is megszólalt a poszttal kapcsolatban (előbbi - tévesen - Osztrák-Magyar Monarchiaként interpretálva a térképen ábrázolt területeket): 

MFA #Slovenia condemns the publication of the historical map at @abouthungary , which does not contribute to the strengthening of the EU values of cooperation and good-neighborly relations. The EU has emerged to overcome the burdens of the past and hostility among nations.����

— SLOVENIAN MFA (@MZZRS) June 7, 2019

MFA #Romania strongly condemns the evocation of history by HU high officials through references to the map of the Austro-Hungarian Empire before the Treaty of Trianon, which runs counter to the very essence of the EU and its principles, to which #RO remains firmly committed.

— MFA Romania (@MAERomania) June 8, 2019

A térkép a trianoni békeszerződés nyomán az országtól elcsatolt területeket és az ott élő magyarok számát mutatja be. A térkép nem klasszikus térkép, hanem a korabeli propaganda-plakátokra emlékeztető módon a régi magyar országterületre kívülről benyúló kezekkel igyekszik érzelmileg is alátámasztani a történtek magyar szempontból szomorú voltát. Ellentmondásos ugyanakkor, hogy a térkép nagyjából a korabeli magyar népességadatokat tünteti fel, viszont nem egyértelműen a korabeli utódállamok területi felosztását, hanem részben és némileg következetlen módon (lásd Kárpátalját) egy későbbi felosztást vesz térképi alapnak. Továbbá nem egyértelmű, hogy mi alapján határozták meg a kezek számát és elhelyezését, és az sem egyértelmű, hogy az egyes kezek kiket szimbolizálnak. A felsorolt térképek közül ez az egyetlen, amely nem korabeli térkép, hanem modern ábrázolás, és a saját kontextusában is egyértelműen a Trianon-kérdéskörrel foglalkozva konkrét politikai állásfoglalást is tartalmaz. A botrány ellenére az ábrázolás különböző kontextusokban azóta is rendszeresen felbukkan, a legutóbbi példa éppen tegnapi.

2; Az index.hu által észrevett Perczel-földgömb a miniszterelnöki rezidencián 2019. november 14-én.

A kép, amely alapján a földgömb bekerült a magyar közbeszédbe (forrás)

A földgömb 2019 őszén már kapott egyszer nagyobb figyelmet a magyar sajtó részéről, ekkor azonban még nem lépett ki a nemzetközi sajtóba, ugyanis akkor, bár megemlítették, a hangsúly még nem a történelmi Magyarország ábrázolására, hanem a földgömb méretére esett. Már az ekkor született interpretációk egy része is erőteljesen fókuszált a földgömb és a miniszterelnök lehetséges politikai ambícióinak összefüggéseire, azonban ez inkább általánosan, híres földgömb-ábrázolásokkal való párba állítás nyomán került elő. A földgömb, ahogy azt a Pangea és a Földabrosz blog is részletesen bemutatta, Perczel László 1862-re elkészült, 127,5 cm-es földgömbjének digitálisan felújított változata, és mint ilyen, az egyik legrészletesebb korabeli világtérkép-ábrázolás. A földgömb rekonstruálása az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb magyar térkép-történeti projektje volt.

3; Fénykép egy "Nagy-Magyarország-térképről" a Fidesz székházában Orbán Viktor magyar miniszterelnök facebook-oldalán 2019. december 16-án.

Az Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán megjelent "Nagy-Magyarország"-térkép (forrás)

A bejegyzésre a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic reagált. A dolog apropóját az adta, hogy a horvát miniszterelnök és a sajtó a térképet "Nagy-Magyarország" térképként interpretálta, és nem látszott a térkép keletkezése idején társkirályságként működő Magyar- és Horvát-Szlavónországok közötti határvonal. A Pangea blog járt utána, hogy a térkép valójában nem "Nagy-Magyarország"-térkép, hanem valószínűleg egy eredetileg nagyobb területet ábrázoló német nyelvű, bécsi kiadású 1914-es monarchia-térképből, vagy annak egy átszerkesztéséből vághatták ki. A térképen egyébként ábrázolták a horvát-magyar határt, csak emellett a felbontás mellett és a térkép ábrázolási ellentmondásai miatt a kép alapján ez nem volt egyértelműen megállapítható.

A földgömbbel kapcsolatos mostani érdeklődés abban különbözik a korábbitól, hogy az egyértelműen kilépett a nemzetközi média-térbe. Ez annak köszönhető, hogy az Orbán Viktor Facebook-oldalán szereplő kép fókuszában a történelmi Magyarország van, így a reakciók a térképet "Nagy-Magyarország"-ábrázolásként interpretálták. A földgömbön ez a körülmény önmagában nagyobb politikai hangsúlyt eredetileg nem kapott, hiszen az az egész Földet ábrázolja a korabeli közigazgatási beosztás szerint (habár az ábrázolás nem volt pontos). A régi térképek, legyenek azok románok vagy magyarok, eredeti kontextusukban történelmi kordokumentumoknak tekinthetők, így nem feltétlenül tűnik elsődleges interpretálási keretnek az aktuálpolitikai/jelenkori kontextus, azonban a több ügy hasonló mintázatai mentén a régió országaiban mostanra megerősödött egy olyan értelmezési keret, amely ezeket a térképeket aktuálpolitikai kontextusban értelmezi. Ez pedig azt is magával hozta, hogy az ilyen ábrázolások politikai felhasználásának következményei, "menetrendje" egyre jobban előre kalkulálható, így az ábrázolások felhasználása az elmúlt években egyre tudatosabbá válhathatott, tehát egyre nehezebb lesz megkerülni a szándékosság felelősségének a kérdését. Megfigyelhetjük azt is, hogy az idő előrehaladtával, és a trianoni évfordulóhoz egyre közelebb kerülve eredeti kontextusukat tekintve egyre semlegesebb térképek is kiválthatnak politikai reakciókat: míg az első példák még direkt a Trianon-kérdéskörre reflektáló propaganda-térképek voltak, addig a mostani eset már egy eredetileg tudományos munkának számító világtérkép-ábrázoláshoz kötődik. Ezzel párhuzamosan azt is megfigyelhetjük, hogy az egyes esetekre egyre erősebb politikai reakciók születnek: míg a 2018-as román példára magyar kormányzati szintű reakció még nem érkezett, addig az About Hungary oldalon megjelent térképre már külügyminisztériumi szintű, a "Nagy-Magyarország"-térképre pedig miniszterelnöki szintű reakció érkezett, míg a mostani földgömb-ügy már három szomszédos ország állam/kormányfőinek megszólalását is maga után vonta. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy a fókusztól és a léptéktől függetlenül a különböző reakciók, mint például a horvát miniszterelnöknek a "Nagy-Magyarország"-térképre adott kritikája, olykor akár a diskurzust módosító tárgyi tévedésekkel is terheltek lehetnek.

A jelen ügyet a romániai sajtó elsősorban Klaus Iohannis román elnök nem sokkal korábbi, a romániai magyar kisebbség autonómia-törekvéseit elítélő, a magyar és a nemzetközi sajtó egy részében is erősen kritizált beszédére, és az annak nyomán a romániai politikai közbeszéd egy részében aggasztóan megerősödött magyarellenes, vagy a magyar közösséget sértő tendenciákra (RMDSZ betiltásának javaslata, autonómia-jellegű beadványok tiltása, vagy legutóbb június 4-e emléknappá nyilvánítása) adott reakcióként értelmezi. A magyar miniszterelnök először kifejezetten visszafogottan reagált Iohannis beszédére, ettől függetlenül a két ügy a magyar sajtóban is összeért.

A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott, tavaly decemberben a román parlament elé újra benyújtott autonómia-tervezet a határidő lejártával hallgatólagosan átment a kétkamarás román parlament PSD-többségű "alsóházán", amelyet a PNL-kötődésű elnök a Székelyföldet érintő autonómia-tervezet, és - némi területi és logikai ugrást követően - egész Erdély elszakítását támogató politikai magatartásként értékelt a PSD részéről. Azóta számos egyéb, a magyar kisebbséget segítő törvényjavaslatot is leszavaztak. Noha az itt bemutatott román és magyar történések leginkább a párhuzamos nemzettörténetek és versengő nacionalizmusok keretrendszerében értelmezhetőek, és nem igazán segítik a múltfeldolgozást és a történelmi továbblépést, sokszor a rövid távú politikai cél valójában egy-egy rivális párt támogatottságának csökkentése, vagy éppen az egyéb politikai kérdésekről való figyelemelterelés.

Összességében úgy tűnik, hogy az etnikai feszültségek (jelen keretek között és mértékben történő) alakulása belpolitikai okokból sem Bukarestnek, sem Budapestnek nincs ellenére, kérdés azonban, hogy - noha az elmúlt években számos kérdésben jobbára különböző megállapodások révén sikerült engedményeket elérniük - hosszabb távon ezek a tendenciák a kisebbségi magyar érdekképviselet lehetőségeire és stratégiájára milyen hatással lesznek Romániában. A történések hátteréhez érdemes megnézni az alábbi, magyar és román szakemberek bevonásával készült, magyar és román nyelven is követhető, a romániai magyar közösség elmúlt 30 évét bemutató alábbi dokumentum-filmet: