Pangea

Minden, ami földtudomány

Egy elmosott kisvasút - és ami mögötte van

2020. április 03. 19:50 - lezlidzsi84

Másfél éve konfliktus alakult ki a WWF és egyéb környezetvédők, valamint a kisvasútbarátok között a Csarna-völgyi kisvasút fejlesztése (visszaépítése) kapcsán. Az országon végigsöprő véleménycunami végül a beruházás előkészítésének leállítását eredményezte. Mindez azért is volt fura, mert a két csoport érvrendszere nemcsak nagyon eltért egymástól, de mintha két különböző beruházásról szólt volna, ráadásul a természetvédelem és az erdei vasutak általában jól megférnek egymással.  Viszonylag erős prekoncepcióval kerestem fel ősszel a területet, hogy végül némileg megváltoztassam a témáról alkotott eredeti véleményemet.

dscn4777.JPGAz "érintetlen" Csarna-völgy

Először ismerkedjünk meg a két csoport narratívájával, hogy aztán a helyszín részletesebb bemutatásával próbáljunk valamennyire igazságot tenni a vitában. 

A WWF Magyarország és az oldalukon megszólaló, környezetért aggódó szervezetek és magánszemélyek álláspontja szerint a Magas-Börzsöny mélyére hatoló Csarna-(vagy Fekete-) völgy Magyarország egyik utolsó, érintetlen erdőterülete, viszonylagos elzártságának köszönhetően számos ritka állatfaj élhet itt háborítatlanul. A szélesebb nyilvánosságnak szánt közleményeik jellemzően a hiúzt emelik ki ezek közül, és hangsúlyozzák, hogy ezt a csaknem érintetlen természeti környezetet zavarnák meg visszafordíthatatlanul a kisvasutat építő munkagépek, valamint a tervezett  (kiterjedt) műtárgyak. A projekt környezeti hatástanulmányához kiadott állásfoglalásuk már jóval konkrétabban (és meggyőzőbben) felsorolja mi is a problémájuk: a terület ritka emlőseinek zavarása mellett a terület jelentős védett vizes élőhelyekkel is rendelkezik, valamint itt található hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű kitermelésmentes erdőterülete is. Emellett véleményük szerint  a hatástanulmány több helyütt is bagatellizálja a potenciális környezeti károkat, főként, hogy a tervek meglehetősen masszív műtárgyépítést tartalmaznak a szűk völgyben. A 3,2 kilométer hosszú vasútszakaszt azért is feleslegesnek tartják, mert a Börzsönyben már most is közel 40 kilométer hosszan üzemelnek erdei vasutak, melyek többé-kevésbé jól kiszolgálják az ilyen típusú erdőjárásra vágyók igényeit.

kemence.jpgA kisvasút rendezett környezetben indul el Kemencéről

A WWF Magyarország összességében elég profin kommunikált, ugyanakkor álláspontjukban meglehetősen kevés szó esett az ellentábor egyik legfőbb érvéről: nevezetesen, hogy itt nem új vasútszakasz építéséről lenne szó, hanem egy 1992-ig aktív szakasz újjáépítéséről, melynek kiterjedt "romjai" most is elfoglalják a völgy jelentős részét, azaz az korántsem mondható "érintetlen" környezetnek. A kisvasút véleményük szerint a védett terület környezetbarát felkeresését teszi lehetővé, az esetleges károk pedig más erdei vasutakhoz hasonlóan minimálisak lesznek, illetve lehetővé teszi a Magas-Börzsöny jobb elérését, amivel az egészséges életmód "terjesztéséhez" is hozzájárulhat.

Ismerve a kisvasút előéletét, kezdetben túlzónak éreztem a WWF álláspontját, ugyanakkor számomra a 2010-es évek hasonló projektjeinek "betonfétise" is aggodalomra adott okot, és a felmerült érvek között sem nagyon tudtam igazságot tenni, ezért úgy döntöttem, felkeresem a völgyet, hátha az segít, illetve hogy emellett jobban beleásom magam a témába. 

terkep_3.pngA tervezett beruházás helyszíne - feketével a már üzemelő vasútszakasz, pirossal a tervezett rehabilitáció.

Először ismerkedjünk meg az erdei vasúttal és a helyszínnel.

A Börzsöny faanyagának kitermelését már 1893-tól erdei vasutak segítették, a vonalak kiépítése komolyabb lendületet az első világháború előtti években vett. Az erdeitől 1920 után részben megfosztott országban a Budapest közeli erdőterület jelentősen felértékelődött, így a börzsönyi vasútvonalak egyre csak terjeszkedtek, összhosszúságuk az 1930-as években 200 kilométer körüli volt, ez jelentősebben csak az 50-es, 60-as évektől csökkent az erdőgazdasági utak kiépítésével. Természetesen a vonalak nem alkottak egységes hálózatot, jellemzően a hegységszéli települések fatelepeiről terjeszkedtek a magasabb térszínek fele, egyes hálózatoknak (Kemence, Bernecebaráti) pedig nagyvasúti kapcsolatuk sem volt. Sőt, az egyes hálózatok sem mindig voltak összefüggőek, több helyen is alkalmaztak úgynevezett "közelítő" vonalakat - vagyis a völgyben fekvő "fővonalat"  a hegyoldalban jóval magasabban fekvő, nem kapcsolódó pályával "közelítettek", a faanyagot pedig egyszerűen lecsúsztatták a lejtőn, megspórolva a kocsik ismételt felvontatását.

A hálózaton a 70-es 80-as években megszűnt a faanyag szállítása, a 90-es évek elején a szobi vonalon sem szállítottak már követ, a pályák zömét elbontották, ugyanakkor néhány vonalon a személyszállítás erőre tudott kapni: a királyréti vonal az 50-es évektől közel 40 éven át a napi hivatásforgalomban is jelentős szerepet töltött be, hogy aztán hazánk egyik legnagyobb forgalmú kirándulóvasútjává váljon. Jelentős beruházások árán újjászületett az újra összekapcsolt nagybörzsönyi és szobi vonal, és hazánkban némileg valószínűtlen módon, civil kezdeményezésre éledt újjá a kemencei vonal. Igen, ez a Csarna-völgyi vasút.

A kemencei hálózat története jól illik az általános börzsönyi keretbe: a két részhálózatot egyesítő vasút királyházai ágának építése 1910-ben, a Csarna-völgyi részé 1913-ban kezdődött, elsősorban azért mert innen lehetett a legjobban feltárni az északnyugat felé "nyitott" vulkáni kalderabelső még nagyrészt érintetlen erdeit. A területen az első világháború után gazdálkodó esztergomi érsekség folyamatosan építette tovább a vonalakat, ahogy a második világháborút követően az állami gazdaság is, hogy hamarosan a kemencei legyen a hegység talán legnagyobb hálózata: a királyházai részhálózat fénykorában 29,6 kilométeres, a Csarna-völgyi 21,5 kilométeres volt, a vontatást a második világháború után már kis dízelmozdonyok végezték, a lovak szerepe csak néhány közelítővonalra korlátozott. Természetesen a 70-es évektől a hálózat itt is nagy mértékben zsugorodott, a 80-as évek végére gyakorlatilag csak a Csarna-völgyi fővonal maradt meg, és bár forgalma nagy mértékben lecsökkent, később taglalandó különleges adottságai miatt ez maradt hazánk egyik utolsó aktív erdőgazdasági vasútvonala. A 90-es évek elején viszont gyakorlatilag megszűnt mind a forgalom, mind a pályafenntartás, és az 1995-ös és 1999-es villámárvizek elsodorták a pálya hídjainak és átereszeinek jelentős részét.

dscn4755.JPGA Csarna-patak áradásainak elég komoly ereje van...

Ez azért is volt rendkívül balszerencsés, mert már küszöbön állt a vonal újraindítása. A Kisvasutak Baráti Köre ugyanis látott fantáziát a  még jelentős hosszban létező vonal felújításában, úgyhogy 2000 tavaszán megegyezett a vasút gazdájával, az Ipoly Erdő (Z)rt-vel a telephely jelképes összegért történő kibérléséről és a Csarna-völgyi vonal fokozatos újjáépítéséről - 2000. július 29-én pedig már át is adták az első, Godóvárig tartó, csaknem 2 kilométeres szakaszt. Az Egyesület elképzelései szerint nem csak turistákat szállító kisvasutat alakítottak ki, hanem az egykori erdei vasutak minél több járművét igyekeztek megmenteni és lehetőség szerint felújítani, majd forgalomban bemutatni a nagyközönségnek. Kezdeményezésük meglepően sikeres volt: az adományok és a tagok anyagi áldozatai révén egyre bővült a gördülőállomány és fokozatosan haladt a pálya felújítása is, amit az ismétlődő árvizek is nehezítettek. Az egyesület egyébként a pálya közvetlen környezetének gondozására is ügyelt és ügyel.  A felújított vonal 2009-ben érte el a mai feketevölgyi végállomást, így már 4 kilométer hosszan lehetett vonatozni. Ugyanakkor nem sokkal Feketevölgy után  kezdődik a Csarna-völgy igazán vadregényes szakasza, és elég volt csak rápillantani a völgyet uraló híd- és pályaroncsokra, hogy egyértelmű legyen: a "maradék" 3200 méter felújítására az Egyesület anyagi eszközei már nem elégségesek, ehhez komolyabb támogatásra volt szükség.

dscn4742.JPGA Fekete-völgy

Az érintettek ezért formába öntötték ezzel kapcsolatos elképzeléseiket, valamint elkészítették a környezeti hatásvizsgálatot és lobbizni kezdtek az állami támogatásért, ami az adott időszak (azaz a 2010-es évek) kisvasúti fejlesztési terveit elnézve nem is volt irreális elképzelés. (És most ne csak a felcsúti projektre gondoljunk, a tervek között szerencsére jópár megalapozott és előremutató elképzelés is szerepelt és szerepel.) Az újabb szakasz felújítása be is került a támogatandó fejlesztések körébe, a Pest Megyei Kormányhivatal pedig az előírások szerint közzé is tette a környezeti hatásvizsgálati anyagokat - ennek nyomán robbant végül a WWF Magyarország "bombája".

A természetvédelmi szervezet főbb érveiről már volt szó, most nézzük meg, pontosan mit is takar a vonal fejlesztési terve. A tervezők alapvetően a múzeumvasúti koncepció továbbvitelét célozták a korábbi fővonal Halyagos állomásig történő visszaépítésével, itt pedig egy rövidebb lóvontatású szakaszt is berendeznének (ez a szakasz többé-kevésbé ép, komoly beruházást nem igényel). A tervek szerint a vonalon dízel és akkumulátoros mozdonyok vontatnák a vonatokat, legfeljebb 15 km/órás sebességgel, évi 25-30 ezer utassal a "fedélzeten". Ez még önmagában nem utal semmi rendkívülire, a börzsönyi kisvasutak pedig eddig is az élen jártak az innovatív és környezetbarát járművek alkalmazásában, az utasszám elsőre talán picit magasnak tűnik az alapvetően hétvégi és nyári üzemeltetéshez képest, de akár még teljesíthető is lehet. (Ez a gyakorlatban egy nyári hétvégén napi 200-300 utast jelentene, amennyiben az oda-vissza út duplán számít.) Ugyanakkor a műszaki tartalom már elsőre is elég masszívnak tűnik: a 3200 méteres szakaszon 23 kisebb híd épülne újjá, ami nem annyira meglepő, lévén egy szűk patakvölgyről van szó, de szó van még összesen 600 méternyi betonelem és "bálázott" kő támfalról is - ez valóban némileg erősebb pályaépítés, mint amit erdei vasutaknál megszokhattunk, az anyagokat pedig egy párhuzamos feltáróúton szükséges a helyszínre vinni.  Ez a volumen már valóban alkalmas volt arra, hogy felkeltse a természetvédők figyelmét, és valóban feltehető pár jogosnak tűnő kérdés a beruházás részleteit illetően - persze azért egyáltalán nem beszélhetünk végig "betonba öntött" pályáról sem.

Hogy megérthessük, miért terveztek ilyen komoly műszaki tartalmú pályaépítést, és, hogy miért váltott ki ez ekkora indulatokat, ismerkedjünk meg jobban a völggyel és környezetével.

A Magas-Börzsöny kialakulása

A hazai viszonylatban magasnak számító és meglehetősen látványos formakincsű Börzsöny a Kárpát-medence kialakulását kísérő vulkánosság korai, 16-13,5 millió évvel ezelőtti szakaszának eredménye. A tágabb lemeztektonikai összefüggéseket korábbi, Zempléni-hegységgel foglalkozó bejegyzésünkben tárgyaltuk, de a Mátráról és a Bükkről szóló írásokban is előkerült a téma, úgyhogy most csak nagyon vázlatosan foglalom össze a Börzsönyre releváns infókat.

Az eseményeket mozgásba hozó erő természetesen is a két lemezszilánk "beforgása" volt a mai kárpát-medencei térségbe, ami alábukásra kényszerítette az eredetileg itt található óceáni lemezdarabokat az egymásnak feszülő, alábukó, feltorlódó lemezdarabok egyrészt kialakították a Kárpátokat, másrészt a fellépő húzásos erőhatások miatt jelentős süllyedés (medenceképződés) is bekövetkezett. Utóbbihoz hozzájárult, hogy az alábukó lemezrészek sem maradtak tétlenek: beolvadó anyaguk utat talált felfele, ami részben hozzájárult a felette lévő köpeny és kéreg elvékonyításához, vagyis a felső lemezen besegített a medenceképződésbe, másrészt komoly vulkáni tevékenységet eredményezett a felül maradó lemez "belsejében".Ennek a vulkáni tevékenységnek az eredményei az Északi-középhegység vulkáni  hegységei valamint az elő-kárpáti térség vulkáni hegyláncai a Hargitával bezárólag. A Börzsöny az elsők között jött létre, a vulkáni tevékenység kelet felé haladva egyre "fiatalodik" - ennek magyarázata, hogy az alábukás az adott lemezszilánk forgó mozgása miatt valószínűleg északnyugaton kezdődött (így kerülhettek a beolvadó lemez anyagai korán a mai Börzsöny és a Mátra alá), a lemezdarabok ollószerűen találkoztak, kelet felé zárulva.

A Börzsöny nagyon leegyszerűsítve az említett időszakban egymást követően létrejött majd beszakadt  "vulkánok" maradványa, bár helyesebb volna három vulkáni fázist és vulkáni tömböt írni, mert nem feltétlenül szabályos rétegvulkánokat kell elképzelni. A kitörések a Mátránál már tárgyalt módon, nagyrészt szub trópusi, trópusi sekélytengeri környezetben zajlottak, amelyből a létrejövő hegyek sok esetben szigetként emelkedtek ki. A meglehetősen nedves környezet eredményeként kezdetben a robbanásos, nagyon komoly anyagszórással (illetve a kitörési felhők összeomlásával járó tömegmozgásokkal) jellemezhető kitörések domináltak. Az első fázisban egy nagyjából 30-35 kilométer átmérőjű vulkán, illetve a robbanásos kitörések után "beszakadt" kalderája jött létre, nagyjából ez - az utólagos tektonikus mozgások által széttagolt kaldera adja a hegység keretét. (Természetesen itt is több kitörési központról beszélhetünk.) A működés középső fázisával kapcsolatban megoszlanak a vélemények: elképzelhető egy újabb nagy kalderaképződés a hegység nyugati részén (Börzsöny-pataki kaldera), a vulkáni működés viszont egyre inkább lávaömléssel, lávadómképződéssel járt, valamint vélhetően ennek nyomán jelentős hidrotermális ércképződés zajlott le  - ennek köszönhető Nagybörzsöny ércvagyona.

dscn4832.JPGAhol a kalderaperem valóban perem: a szakadék az egykori vulkáni eredetű  beszakadás erodált maradványa

A Magas-Börzsöny kialakulása szempontjából az utolsó fázis lényeges: ekkor az első szakasz kalderájának déli oldalán egy 12-14 kilométer átmérőjű, 1200-1500 méter magas rétegvulkán vagy lávadómegyüttes, majd ennek 4-5 kilométer átmérőjű, ma is kiválóan felismerhető kelderája (Kemence-völgyi kaldera) jött létre, mely a miocén legépebben megmaradt vulkáni képződménye Magyarországon. Arra vonatkozóan megoszlanak a vélemények, hogy a kaldera eróziós vagy robbanásos eredetű: meredek falai robbanásos eredetre utalnak, viszont az északnyugatra tartó patakok is átvághatták a kaldera falait és "lecsapolhatták" korábban ott valószínűsített tavat és vízhálózatát. 

dscn4819.JPGKalderaperem a Csóványosról a Nagy-hideg-hegy felé nézve

A Börzsöny története a következő 13 és fél millió évben sem volt unalmas: a hegység fő tömege kezdetben kismértékben emelkedett, illetve kelet-nyugati irányban kibillent: a Magas-Börzsöny keleti oldala ezért magasabb jellemzően a nyugati oldalnál. Ezt követően a hegység pusztulásnak indult, a Duna pleisztocénben való megjelenésekor alacsony dombság lehetett, melyen a délebbi dunántúli területek megemelkedését követően a folyó könnyen átvágta magát (ekkor különült el a Visegrádi-hegység tömbje), de a medenceképződés végén egymásnak feszülő kőzetlemezek miatt a Börzsöny ismét emelkedésnek indult: ekkor vágódott be a Duna öröklött völgyébe, és ekkor emelkedett ismét jelentős magasságúvá a Magas-Börzsöny. A kiemelkedés természetesen fokozott lepusztulással járt: vélhetően ekkor jött létre a nyugati kalderaperembe mélyen bevágódó Csarna-völgy (Fekete-patak völgye) is, melyen keresztül a keletre magasan kiemelkedő meredek belső kalderafalakról lefutó olvadék- és csapadékvíz java elvezetődik. Márpedig csapadékból nincs hiány: a Magas-Börzsöny kiemelkedő tömbje évi 8-900 mm csapadékot kap. A kaldera keleti kiemeltsége és északnyugati nyitottsága pedig azzal jár, hogy  a kalderabelső vizeit jelentős részben a Fekete-patak vezeti el a Csarna - völgyön át, a nyári felhőszakadások esetén pedig a meredek lejtőkön lezúduló vízmennyiség szintén erre talál magának utat... (A felhőszakadások kialakulását pedig az összefüggő erdőterület is elősegíti.)

Mielőtt virtuális sétát tennénk az érintett patakvölgyekben, érdemes kicsit tisztázni az elnevezéseket. A kisvasútnak helyet adó völgyet Csarna-völgyként, Fekete-völgyként illetve Fekete-patak völgyeként is emlegetik, és a patak is vagy  Csarna- vagy Fekete-patakként szerepel a térképeken. A turistatérképek sem nagyon segítenek eligazodni, de annyi támpontot adnak, hogy ugyanazon völgyrendszer különböző szakaszait hívják másképpen: a Cartographia térképein például a keleti kalderaperem alatt futó Csarna-patak alsó szakaszán a Csarna-, felső szakaszán Fekete-völgyben fut, míg a vízfolyás felső, halyagosi szakaszát  már Fekete-pataknak hívják.

A Csarna-patak a Kemence-patak mellékvize, e két patak vezeti le a kalderabelső vizeit: vízgyűjtőjük nagyjából hasonló nagyságú és a Magosfa-Godóvár oldalgerinc választja el őket egymástól. A Kemence-patak vízgyűjtője ugyanakkor nagyrészt lankásabb, alacsonyabban fekvő területet ölel fel, völgye is szélesebb, míg a Csarna-patak a magasabb, meredekebb térszínekről táplálkozik, völgye ezért egész más jellegű.

Ha Kemence község felől indulunk ez a különbség kezdetben kevésbé látványos, a Fekete-völgyi panzióig (azaz a kisvasút jelenlegi végállomásáig) egy szép és egyre szűkülő, de börzsönyi viszonylatban "átlagos" völgyben haladhatunk, a panzióig nagyrészt aszfaltozott erdei út vezet, bár  hídjainak teherbírása korlátozott. A turistajelzés (börzsönyi kék) is az utat követi, tehát a panzióig nem bonyolult eljutni - a kép azonban a szálláshely után pár száz méterrel drámaian megváltozik.

dscn4745.JPGA kisvasút jelenlegi végállomása mögött gyorsan összeszűkül a völgy

A vasút egy földkúpban és egy híd hiányában végződik, a völgy pedig összeszűkül: kezdetben csak a hidak hűlt helyén vagy roncsainál megszakadó pálya tűnik fel, de hamarosan sokkal "vadregényesebbé" válik a környezet: az alámosott pálya gyakran lóg a levegőben, néhol talpfákkal néhol azok nélkül. A következő nagyjából két kilométer egészen különleges képet nyújt: a keleti kalderaperembe bő 300 méteres szintkülönbséggel bevágódott (egyébként csekély esésű) völgy talpa jellemzően nem szélesebb 20-30 méteresnél, melyben a patak gyakran két-három ágra szakadva kacskaringózik, széles, feltűnően nagy köveket tartalmazó mederben. Itt bizony komoly erők működnek olvadáskor és a felhőszakadásokkor, amit a vasúti pálya helyenként fantasztikusan, helyenként ijesztően kinéző roncsai is alátámasztanak.

vizeses.jpgA barátságosan csobogó vízesés az egykori pálya helyén alakult ki - a patak gyakran változtatja medrét

A hely nagyon szűk: a legtöbb helyen még erdőgazdasági útnak sincs hely, a turistaút sokszor magán a vasúti pályán halad, vagy ahol sikerül. Rengetegszer kell átkelni az egyébként viszonylag bővízű patakon (normál időjárás mellett ez nem különösebben problémás), a haladás pedig kifejezetten lassú: "hegyvidéki átlagom" alig több mint felét tudtam hozni a szintkülönbséget alig produkáló helyen.

dscn4780.JPGA patakvölgy nem túl széles, itt kellene helyet találni a vasútnak és a szervízútnak is

A völgy jellege azt is megmagyarázza, miért maradt fent a faanyagot szállító kisvasút nagyon sokáig, egészen a 90-es évek elejéig: egyszerűen nem volt alternatívája - itt sokkal egyszerűbb volt fenntartani egy 600 milliméteres nyomtávú erdei vasutat, mint akár egy teherautónyi széles erdei utat.

dscn4783.JPGHalyagos, a tervezett végállomás (a Börzsöny belseje felé tekintünk)

A helyszín csak Hamuház környékén változik, a völgy kiszélesül, elágazik, a halyagosi kulcsosháznál tervezett végállomásig egy jóval meredekebb, de "átlagos" magas-börzsönyi völgyben haladhatunk, a pálya itt nagyrészt ép. Halyagos után egyre meredekebb hegyoldalak között vezet tovább a turistajelzés, de az egykori vasút maradványai még sokáig jól követhetőek. a Magas-hídi rét után viszont újra vadregényessé válik a táj: a turistajelzés egy nagyon meredek és nagyon látványos szerpentinen kúszik fel a Csóványos oldalába.

dscn4815.JPGHalyagostól a Csóványosra meredek, de látványos turistaút visz fel

A terep magyar viszonylatban nehéz, de nagyon szép. Természetesen a völgyből nem csak a hegység csúcsa felé mehetünk, valamivel kevésbé meredek ösvények vezetnek mind Hamuháztól, mind Halyagostól a népszerű Nagy-hideg-hegy irányába, és könnyebb túra tehető Nagybörzsöny irányában is. Viszonylagos elzártsága ellenére a terület meglepően látogatott, egy hidegen induló, de annál naposabbá váló októberi szombaton kora délelőtt mintegy 10-15 turista jött velem szembe, és a panziónál is éppen indulni készülődött egy 10-15 fős csapat. Az útvonal nehézsége inkább abban áll, hogy a völgy az ország egyéb részei felől érkezők számára némileg árnyékhelyzetben lévő Kemence felől közelíthető meg jól, vagy át kell szelni a Magas-Börzsöny magasabb csúcsait, tehát a völgybe 6-700 méteres szintkülönbség és 10-15 kilométer leküzdést követően lehet megérkezni (vagy ennyi áll még előttünk elhagyásakor), ami azért inkább a jobb erőnlétben lévőknek ajánlott program - tehát a magas-börzsönyi túrázást elősegítő kisvasútrehabilitáció nem ördögtől való ötlet: jelentősen megkönnyítené a hegységet átszelő túrák szervezését.

Ugyanakkor a terepet bejárva, és a természetföldrajzi háttérnek utánanézve már kevésbé vagyok arról meggyőződve, hogy ez a legjobb terep az erdei kisvasúti rehabilitációra. Erre vagy viszonylag jelentős (és 15-20 éves távon akár megismétlendő)  pályaerősítéssel kerülhet sor (lényegében ezt tervezték eredetileg) vagy némileg "kézművesebb" módszerekkel, az épülő pályán fokozatosan előrehaladva, a környezetbe kevésbé beavatkozva, ami drágább, és ebben az esetben azzal is számolni kell, hogy a pályát 5-10 évente részben el fogja mosni egy-egy áradás.

Viszont a tervezett beavatkozás ellen felhozott érveket is némileg túlzónak érzem. A vasútépítést kiszolgáló "feltáróúttal" kapcsolatban jegyezte meg Kemence polgármestere, hogy ilyen környezetben ezt az utat pár éven belül eltünteti a patak. Mondjuk ez éppen a kisvasútnak sem jó hír, de mégis bő 75 évig sikerült azt üzemeltetni, hogy aztán felhagyása után 25 évvel a a környezetért aggódók érintetlen völgyként írják le a pálya romjainak környékét. Ennek fényében elsőre azt mondhatnánk, hogy a ha ez és az erdei vasút által kiszolgált kiterjedt fakitermelés nem riasztotta el a hiúzt és nem tette tönkre a patak vizes élőhelyeit, akkor egy hétvégi kirándulóvasút sem fogja, de a helyzet nem ilyen egyszerű. A fakitermeléstől védett terület meg fog maradni, ez tiszta sor, és vélhetően a vizes élőhelyek lakói sem szenvednek túl nagy kárt, bár ebbe azért a patakmedren sorozatosan átvezetendő "szervízút" belerondíthat, így a beruházás ezen részét még érdemes lett volna átgondolni. A hiúz kérdése viszont nem ilyen egyszerű: ugyanis pont az 1910-es és a 80-as évek között nem élt a Börzsönyben (és vsz a mai Magyarország egész területén) egy példány sem - csak ezután kezdtek visszaszokni erdeinkbe a ritka állatok. Ma sincsenek sokan, a Börzsönyben bizonyítottan egy (!), feltételezhetően kettő példány él, igaz a nyomonkövetett hiúz feltűnően sokat van a Csarna-völgyben és környékén (de az is túlzás, hogy ott élne,  a hiúzok vadászterülete nagy, 20-100 négyzetkilométer körüli, és évszakos változást is mutat). Ráadásul a hiúzok visszatelepítésének egyik fő résztvevője a WWF Magyarország, így már sokkal érthetőbb, miért is emelték fel a szavukat az ügyben. Tehát jó kérdés, hogy a hétvégente illetve nyáron akár hétköznapokon errefelé csattogó kisvasút mennyire zavarná az állatot - ugyanakkor az Északi-Börzsöny viszonylag nagy, összefüggő erdőterülete még talán lehetővé tenné a kisvasút és a macskaféle együttélését.

lynx_lynx_poing.jpgHiúz - a börzsönyi példány a Szilveszter Botond névre hallgat - (forrás)

Szintén gyengíti a vasútellenes érveket, hogy a Csarna-völgy azért most sem "kihalt", közepesen népszerű  túraútvonal a Börzsönyben, ahol jobb napokon százas nagyságrendben fordulhatnak meg a túrázók. Abban az érvben van valami, hogy a tervezett végállomásról viszonylag nehéz továbbjutni, meredek emelkedők következnek, de az azért erős túlzás, hogy "nincs ott semmi": a tervezett hosszabbítás kiválóan segítené a Börzsönyt átszelő túrákat, melyek a nagy távolság miatt eddig inkább csak az erősebb túrázók számára voltak ajánlottak, ezzel pedig megkönnyítené a turisták autótól való elszakadását. Szintén könnyebben megközelíthetővé válna a népszerű Nagy-hideg-hegy, melynek parkolója jelenleg jóval közelebb van, mint a királyréti kisvasút végállomása - a halyagosi állomás nagyjából a Cseresznyefa parkoló távolságára lenne. Ugyanakkor komolyabb vendégmarasztaló infrastruktúra a végállomásra való telepítése már nem feltétlenül lenne kívánatos (ekkor ugye meg kellene oldani a közművesítést is).

halyagos.jpgHalyagosról viszonylag kis szintkülönbség legyőzésével is látványos túrák tehetők

Azért látható, hogy itt nem volt szó feltétlenül kibékíthetetlen ellentétekről, ha normális vita folyik a szereplők között, nem lett volna lehetetlen a kisvasút-projekt finomhangolása - mindenesetre érdemes lett volna még egy körrel továbbvinni a tervezési folyamatot a részletesebb tervekig és a részletes megvalósíthatósági tanulmányig. Ez, valamint a további egyeztetési körök persze azt a konklúziót is hozhatták volna, hogy az esetleges kompromisszumos megoldás túl drága - társadalmi hasznai nem állnak arányban költségeivel. Az elmúlt 10 év kormányzati gyakorlata alapján ráadásul meglehetősen szokatlan (ha nem is példa nélküli) az a kihátrálás a projekt mögül, amit egy állami szervezet produkált, egy számottevő, de azért nem borzalmasan erős társadalmi mozgolódás nyomán. Ez már elég gyanús ahhoz, hogy az ember tovább keresgéljen, illetve megkérdezze a helyieket, ami rögtön kicsit más fénybe helyezte a konfliktust, és hogy miért is történt valójában a projekt feladása.

A kisvasúti rehabilitációt parkolópályára tevő minisztériumi állásfoglalásban van egy érdekes mondat: "A minisztérium egyúttal soron kívül intézkedik arról, hogy a terület az állami erdőgazdaság vagyonkezeléséből a természetvédelmi kezelő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át." Ez  már gyanús volt ezért a Kemencei Erdei Múzeumvasút tippje alapján találtam is két olyan forrást, ami azt boncolgatta,  mi is döntött itt valójában: a Magyar Narancs az agrártárcán belül leépített természetvédelmi terület utóvédharcait sejti a háttérben,  a turizmus.com pedig még alaposabb munkát végzett: 2018 decemberében közölték az erdei vasutak barátjának és támogatójának (és nem mellesleg a Cartographia túraatlasz sorozata szerkesztőjének), Berki Zoltánnak írását, mely szintén a Nemzeti Park és az erdőgazdaság vitáját helyezi előtérbe, bár némileg pozitívabb kontextusban, mint a Magyar Narancs..

Berki szerint az ügy 2012-re vezethető vissza, ekkor már vita folyt a terület erdőgazdálkodási vagy védettségi státuszáról, amit az akkor miniszter a védelem javára döntött el, ugyanakkor a vagyonkezelés az erdőgazdaságnál maradt. (Nagyrészt az Ipoly Erdő Zrt. a helyi kisvasutak üzemeltetője is.) A kisvasút terve tulajdonképpen a védelmi koncepció kormányzati és civil híveit riasztotta, mivel ezzel épp a "hasznosítási" koncepciót látták 2018-ban fű alatt visszakúszni - még ha ez az álláspont nem is tekinthető teljesen megalapozottnak. Számukra kapóra jött a hiúzügyben riasztott WWF profi, de némileg túlzó akciója.

Maga az ügy messze túlmutat a kisvasúton és a Csarna-völgyön: lényegében egy országos problémára kínálhat hosszútávon megoldást: hogyan alakuljon a magyar nemzeti parkok védelme, turisztikai fejlesztése és vagyonkezelése. Nem véletlenül írta Berki Zoltán, hogy a kisvasúti bővítés (szak)politikai áldozat lehet egy összességében fontosabb ügy oltárán. Ami még kiemelendő: bár sajnos komoly vita nem alakult ki a kisvasút ügyéről, figyelemreméltó, hogy alapvetően nem a hagyományos politikai vonalak mentén zajlott a konfliktus, hanem inkább a szakpolitika került előtérbe: mindkét oldalon feltűntek kormányzati szereplők, NGO-k, civilek. És, hogy a végére valami pozitívum kerüljön: az új koncepció egyben lehetővé teheti az egykor kemencei erdei vasúti hálózat másik ágának, a Királyházai vonalnak a felújítását is, ami sok szempontból szintén hiánypótló vonal lenne. A területre tehát nemcsak természeti szépségei, hanem az ügy további fejleményei miatt is érdemes odafigyelni.

 

Felhasznált források:

https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/csarna-volgyi-kisvasut-vadak-a-romok-kozott-1161045

https://civilhetes.net/csarna-volgyi-kisvasut-az-erem-masik-oldala

https://greenfo.hu/hir/miert-engedett-a-kormany-a-csarna-volgyi-kisvasutbol/

https://odakintblog.blog.hu/2016/05/16/a_csarna-patak_volgye_feketevolgy

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/magyarorszag-tajai-2807/a-borzsony-karatson-david-2BD3/a-hegyseg-mai-arculata-2BE4/

https://index.hu/belfold/2018/11/20/kisvasut_csarna-volgy_ervek/

http://www.kormanyhivatal.hu/download/d/d6/d4000/30676.PDF?fbclid=IwAR1rMm-yYoJmqZPfSRfL6wnu4WE4PB-IFOQQSrzB3L904oh6yOaoM04gKK0

 https://magyarnarancs.hu/lokal/az-agrarminiszterium-keresztbe-tett-a-borzsonyi-csarna-volgyi-kisvasutepitesnek-115282

https://wwf.hu/csarna/

https://wwf.hu/csarna/sitemedia/Csarna-volgy_WWFallasfoglalas_final.pdf

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H1467.KOR&txtreferer=00000001.TXT

https://vasarnap.hu/2018/12/12/lehetetlen-dolgokat-tervez-a-wwf-a-csarna-volgyben/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kemencei_Erdei_M%C3%BAzeumvas%C3%BAt

https://kisvasut.hu/view_cikk.php?id=307&rfa=53

https://magyarnarancs.hu/belpol/le-a-fakkal-115381/?orderdir=novekvo

https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/adalekok-a-csarna-volgyi-kisvasut-ugyehez-1161175

http://www.borzsony.hu/foldrajz/a_borzsony_fold_es_tajtortenete/2_a_borzsony_fold_es_tajtortenete.html

62 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr5815497870

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Benbe · http://www.benbe.hu 2020.04.04. 14:50:29

A feltáróút ivaziból a vasútfelújításhoz fölösleges, azt az Ipoly Erdő magának építette volna. A 600 m gabionfal pont az első képen látható nagyelmosást, illetve a hídfőket jelentené, összességében ennél a völgy hossza mentén így rövidebb szakaszon lenne részben szabályozva az áradó patak.
Itt látható, hogy néz ki egy néhány éve újjáépített kisvasút: www.benbe.hu/tagriver.php?sor=&psz=&t1=Bezina-r%E9t&t2=&t3=&num=50&order=one&B1=Mehet

clemens 2020.04.04. 15:28:33

Szerintem ott lakozik az igazság hogy van a Börzsönyben már elég kisvasút.
Jól ismerem a kérdéses területen a szürreálisan összecsavarodott sín maradványokat, mind pénzügyi, mind természetvédelmi szempontból felesleges lenne újból szembeszállni az időszakos áradások pusztító erejével.
Gyalogoljon a sok potrohos!

Benbe · http://www.benbe.hu 2020.04.04. 16:08:14

@clemens: Ez egy remek gondolat, csak az a kérdés, hogy az a néhány (több, mint száz ember), aki az elmúlt húsz évét arra tette föl, hogy ezt lépésről lépésre újjáépíti, miért lett húsz évig abban a hitbent artva, hogy erre lehetősége is lesz? Egy kicsit elkésettnek érzem ezt a "van már elég kisvasút a Börzsönyben" dolgot, már csak azért is, mert a szobi és a bezinai vonal azután épült újjá, hogy a kemencei újjáépítés elkezdődött. Akkor azokat nem kellett volna engedélyezni, nem?
Ráadásul van itt egy olyan probléma is, hogy ez a kisvasút most is ott van, annak van egy tulajdonosa, akinek jogos igénye, hogy azt a tulajdonát használhassa is. Vagy te ezt úgy szoktad, hogyha meghúzzák a kocsidat, akkor betolod az árokba, ahelyett, hogy megjavíttatnád?
A kisvasutat újjá lehet építeni feltáróút nélkül is. Amennyiben viszont nem épül újjá, akkor el kell bontani és a környezetében vissza kell állítani az eredeti állapotot: akkor viszont muszáj lesz feltáróutat építeni. Így melyik tűnik jobb megoldásnak?

Millerdraft 2020.04.04. 16:34:41

@Benbe: A több mint százban ott a főkolompos a rumcájsz szakállas autószerelő, hát őt ismerve, inkább gyalogoljanak az emberek a Börzsönyben.

clemens 2020.04.04. 17:49:33

@Millerdraft: A dolog jogi oldaláról nincs véleményem, nem ismerem a történetet.
Nekem mint gyakorta túrázó embernek ellenemre van hogy egy vadregényes területet könnyen elérhetővé tegyenek az ezáltal ideszabaduló városi hordáknak (már elnézést a kifejezésért), idepöfögnek, hangoskodnak, szemetelnek, a köszönést hírből sem ismerik, viszont tönkrevágják az én túrám élményét.
Azt kétségbe vonom hogy "Amennyiben viszont nem épül újjá, akkor el kell bontani és a környezetében vissza kell állítani az eredeti állapotot", dehogy kell, pont jó úgy ahogy van.

Aureliano Buendía 2020.04.04. 20:13:39

@clemens: mivel Kemence tömegközlekedésileg eléggé a periférián van, aki oda megy kirándulni, jórészt autóval fog menni. De pont az a lényeg, hogy Kemencén leparkolnak, onnan vonattal fel, hogy legyen élmény, utána bakancsra fel!, hogy legyen sportértéke is.

A kisvasút pont ott ér véget, ahonnan igazán kisvasút lehetne, és élményt adna, főleg pl. a gyerekeseknek, mert őket nagyvonalúan kihagyod a számításból. Gyerekkel megszerettetni a kirándulást, egy a kisvasútra felfűző túra pont alkalmas. Mi tavaly ősszel voltunk, a panziótól felgyalogoltunk javarészt a régi síneken, és vissza. Ha meglenne a vasút végig, nőne az a rész, ahol tudnánk kirándulni.

Ja, és munka szempontjából Nógrád megyének az a része eléggé periféria, nekik lehet, jól jönne, ha a jobban szituált városi hordák odapöfögnének, és ott költenék el a fizetésük egy résztét.

A tavalyi hisztit én is figyelemmel kísértem, és eredendően szimpatizálok a pandásokkal, de itt elég erős ferdítésekbe mentek bele az érintetlen természettel kapcsolatban.

Én azon gondolkodtam, hogy leszámítva az első hidat, amit vissza kéne építeni, a vasút valamennyire lehetne önépítő, feltáróút nélkül maga elé pakolva az építőanyagot.

És még egy kis szőrszálhasogatás: a levegőben betonaljak lógnak, nem talpfák :)

Szarazinda 2020.04.05. 00:53:44

Miért érv, hogy:
Régen is volt itt kisvasút?
Most is vannak túrázók? Kell még több?
Hozzájárulna az egészséges életmódhoz? Nincs elég kirándulóhely Magyarországon? Ha elérhetőbbé tesznek egy újabbat, attól nem lesz több egészséges túrázó.
Nem “teljesen” érintetlen az a táj? Na és, ha érintetlenebb, mint más helyek, az nem elég?

Szóval tényleg nehezen látom be, hogy erre mi szükség. Ha csak részben is igaz, hogy egyedülálló állatvilágnak ad otthont, annak biztosan árt, élőhelyet vág ketté, zajjal jár. Még akkor is kérdéses lenne, hogy kell-e még egy kisvasút, ha semmi különös nem lenne a helyben, de, ha a legkisebb mértékben is igaz, hogy vannak egyedülálló értékei, akkor szerintem ez no brainer. Csak árt.

DSegyevy 2020.04.05. 02:38:03

@Aureliano Buendía: Teljesen egyetértek, csak egy kis szőrszálhasogatás: Kemence Pest megyében van :) Ez persze a periferikus helyzeten nem változtat.

DSegyevy 2020.04.05. 02:51:11

@Szarazinda: A Börzsönybe jellemzően a fővárosból jönnek túrázni, akik a legtöbbször egynapos turisták, viszont a Magas-Börzsönyt átszelni egy nap alatt, főleg gyerekkel nehéz, ezen segít a kisvasút. Az elmosott infrastruktúra ma is ott van, nem látom be, hogy ez az állapot miért jobb, mintha rendbe raknák. persze, ahogy a bejegyzésben is szerepel, körültekintően...

gigabursch 2020.04.05. 07:11:19

1) Ne keverjünk össze a természet és a környezet védelmét! Ez idehaza üzemi szinten megy.
2) a Csarnavölgy a hazai természetvédő szervezetek szent tehenek
3) ilyen mennyiségű turistával bukik az erdőrezervátum mutatvány
4) egy ökológia szempontok figyelembevételével jól megépített műszaki berendezés csökkenti a természet terhelését az ember irányából.
5) fölösleges pöcsméregetés megy a háttérben.
6) személy szerint beszéltem a kérdésről velem azonos végzettségű wwf-es szakemberrel és feltettem neki a kérdést: mindaz, ám erdőfeltárás órán elhangzott, abból azt az egy bekezdést kellően figyelembe vették-e?

gigabursch 2020.04.05. 07:18:29

@DSegyevy:
Persze mert Hont maradványait meg egy picit túl értelmetlenül Pesthez csatolták 1949-ben.
(Nógrád)Verőcétől az egésznek értelmesen Nógrádban kéne lennie. Attól függetlenül, hogy Nagybörzsöny és Kemence is volt Hont vm székhelye.

Aureliano Buendía 2020.04.05. 10:43:55

@DSegyevy: maximálisan igazad van, az még valóban Pest megye. :S

Irbisz 2020.04.05. 14:35:39

@Aureliano Buendía:
"A kisvasút pont ott ér véget, ahonnan igazán kisvasút lehetne, és élményt adna, főleg pl. a gyerekeseknek, mert őket nagyvonalúan kihagyod a számításból. Gyerekkel megszerettetni a kirándulást, egy a kisvasútra felfűző túra pont alkalmas. Mi tavaly ősszel voltunk, a panziótól felgyalogoltunk javarészt a régi síneken, és vissza. Ha meglenne a vasút végig, nőne az a rész, ahol tudnánk kirándulni."
Nem értek egyet. Egy gyereknek a vadregényes, félig levegőben lógó sineken gyalogolni (vigyázva rá természetesen) sokkal nagyobb élmény, mint a kisvasút, ami lényegében neki egy erdei villamos, semmi érdekes nincs benne.
a gyerekek nem egyformák, de a fiamat egy erdei kisvasút se érdekelt, legalábbis nem szerettetet meg vele kirándulást, 1-1 ilyen vadregényes túraszerüség viszont feldobta, még tetszett is neki.

Aureliano Buendía 2020.04.05. 15:47:53

@Irbisz: persze, élvezte a sínen sétálást, de maga a kisvasút csak a strand után kezd erdei vasút lenni egy incifinci szakaszon. Nem egyformák a gyerekek, az enyéim pl. pont élvezik a vonatozást. Mindkettő, pedig a kisebbik lány. Szóval tényleg nem egyformák a gyerekek, lehet, hogy a tiednek nincs benne semmi érdekes, de én az enyéimmel voltam az utóbbi egy évben pár kisvasúton, és nemcsak őket érdekelte nagyon a vonat, hanem alkalmanként másik tízet is... ;)
És azért valljuk be, a félig levegőben lógó sín több, mint balesetveszélyes, nem az a normál állapot.

A vadregényről meg pont azt mondom, hogy a vadregényes vonatozás, MAJD a túrázás növeli azt a hatótávot, amit egy gyerekkel meg lehet tenni.

Numi, na mi? Numida! 2020.04.06. 01:47:30

Tudom, nem a lényeget ragadtam meg, de Csarna = Fekete. Előbbi szlávul, lásd még: Csornoje More / Fekete-tenger, stb.
"Ugyanakkor nem sokkal Feketevölgy után kezdődik a Csarna-völgy igazán vadregényes szakasza"
"Mielőtt virtuális sétát tennénk az érintett patakvölgyekben, érdemes kicsit tisztázni az elnevezéseket. A kisvasútnak helyet adó völgyet Csarna-völgyként, Fekete-völgyként illetve Fekete-patak völgyeként is emlegetik, és a patak is vagy Csarna- vagy Fekete-patakként szerepel a térképeken. A turistatérképek sem nagyon segítenek eligazodni, de annyi támpontot adnak, hogy ugyanazon völgyrendszer különböző szakaszait hívják másképpen: a Cartographia térképein például a keleti kalderaperem alatt futó Csarna-patak alsó szakaszán a Csarna-, felső szakaszán Fekete-völgyben fut, míg a vízfolyás felső, halyagosi szakaszát már Fekete-pataknak hívják."

gabroca 2020.04.06. 06:28:38

Feleslegesnek tartom a kisvasút eröltetését, gyalagoljanak vagy bicajozzanak az emberek (összel arra mtb-ztem, szép hely nagyon erre) jó utakkal

Adani 2020.04.06. 09:24:54

@clemens:
"idepöfögnek, hangoskodnak, szemetelnek, a köszönést hírből sem ismerik, viszont tönkrevágják az én túrám élményét."

A tavalyi kisvasúti napon mikor a vonaton erre terelődött a szó, az ott dolgozók mondták is, hogy ez most is fennáll, de eddig is mindig összeszedték a szemetet, össze tudnák szedni akkor is ha tovább megy 3 km-t a kisvonat. Tettek ki szemetest a végállomásra, ők ürítik ki, az eldobált szemetet, is össze szokták szedni, igaz nincs itt sok, eléggé a világ végén van a környék, aki ideáig eljön túrázni az van annyira kulturált általában ,hogy nem dobálja el, a suttyó paraszt, kocsi ablakából nézem a tájat féle "kirándulók" nem jönnekj el eddig, a Normafa meg a Pilis közelebb van, és nekik mindegy erdő-erdő,

Munkagépek se lennének újraépítéskor, feltáró út nélkül is működik a dolog, mellesleg Hamuháznál most is van panzió, ahová betonút megy ha jól tudom, a tavalyi kisvasúti napon mondta valaki, nem jártam még arra. Sötétzöldekre jellemző ez a koncepció nélkül mutogatunk mindenre, de észérv nem nagyon van lásd. zengőnél a radar ellen tiltakozás, mert fákat kell kivágni miatta, holott addigra már csúcson lévő fák nagy részét amúgy is kivágták fakitermelés miatt vagy a városligeti fákat vehemensen védők, nem is vágták ki addig, aztán jött egy vihar és kidöntötte az összeset, amit ki kellett volna, mert már koruk végénél jártak.

Piliscsabán dettó mikor egyetlen egy öreg fa miatt akarták a vasútépítést hátráltatni, ott jól kezelték a helyzetet, rendőrökkel zavartak el mindenkit aztán kivágták a fát, majd 200 éves hárs ha nem vágják ki max. 10 év és magától kidőlt volna, a gyökerei a vágányok alá értek mozgatta volna esetleg emiatt siklik a vonat vagy kidől egy oszlop és nem tud járni, mert elszakad a felsővezeték az jobb lett volna?

lezlidzsi84 2020.04.06. 20:40:05

@Numi, na mi? Numida!: Valóban, kösz a kiegészítést! :) Ami érdekes, hogy a térképen több verzió is van, ami hasonló helyzetben azért ritka.

lezlidzsi84 2020.04.06. 20:43:36

@Adani: Egy kis helyesbítés: a panzió nem a Hamuháznál van, hanem a kisvasút jelenlegi végállomásánál (Fekete-völgy). Odáig tényleg van aszfaltút, onnan viszont út sincs és most már vasút sincs. Viszont a panziótól valóban viszonylag jól bejárható az "érintetlen" völgy jelentős része.

Numi, na mi? Numida! 2020.04.07. 00:08:53

@lezlidzsi84: Ha jól sejtem, a Börzsöny körül a honfoglalás óta napjainkig vegyes szláv/szlovák-magyar népesség él, így mindkét névváltozat egyszerre lehet ma is használatban a helybeliek között, és ha egy kezdő térképészre bízzák a turistatérkép frissítését, könnyen belekeveredhet ilyen félreértésekbe... Persze a legautentikusabb lenne megkérdezni a helyi polgármestereket. :)

lezlidzsi84 2020.04.07. 08:39:44

@Numi, na mi? Numida!: Kemence/Kamenica? Egyébként Magyarországon a turistatérképeket jellemzően profik csinálják (nemzetközi összehasonlításban nagyon részletes és jó is a végeredmény), de az irgalmatlan nagy helynévtartalmuk miatt szinte lehetetlen az ilyen körültekintő frissítésük. Csomó olyan név maradt rajtuk, amit a falu egy része egykor úgy ismert, de ma már fogalma nincs róla kb. senkinek. De a vegyes nyelv/helynévhasználat szerintem abszolút megmagyarázza miért így kerülhettek a patak nevei a térképre.

pitcairn2 2020.04.07. 11:42:09

@lezlidzsi84:

a WWF hiúzmániája kapcsán érdekes adalék, hogy a hiúz akár még egy panellakásban is megél:)

Russia: Imagine the size of the litter box! Moscow man keeps LYNX in his FLAT
www.youtube.com/watch?v=Q6jAsCBBHfk

a jelek szerint kifejezetten élvezi az 'all inclusive" ellátást:)

Adani 2020.04.07. 11:55:31

@pitcairn2: Felső 10 ezernél megesik, hogy háziállatként tartanak hiúzt nagy ketrecben, ott sincs baja az all inclusive ellátással.

Mellesleg a vasút és a vadállatok megférnek mindenhol egymás mellett, elég gyakran járom a megszűnt vonalakat vonalbejáró túrákon, szinte mindig találkozok pl. őzzel, de láttam már síneken, vaddisznót is. Olyan vonalon is fotóztam a síneken álló szarvast, ahol ugyan személyforgalom nincs már, de tehervonatok még járnak arra már elég közel voltam hozzá nem is kellett teljesen kitolni az objektívet a fotóhoz, mire arrébb ment.

Adani 2020.04.07. 11:57:02

Erdei vasút van Gemencen meg Csömödéren is és annyira nem zavarja az élővilágot a vonat, hogy még szarvasbőgést hallgató különvonat is jár ezeken a vonalakon. Kemencén ráadásul akksis villanymozdonnyal vették volna fel a forgalmat ezen a szakaszon, halk ( egy dízelhez képest mindenképp) és a környezetet sem szennyezi

pitcairn2 2020.04.07. 15:00:12

@Adani:

az orosz fickónál a moszkvai panellakás erkélye a "kifutó":)

youtu.be/Q6jAsCBBHfk?t=124

pitcairn2 2020.04.07. 15:10:35

@lezlidzsi84:

különben jó a poszt, én 1990-ben jártam először arrafelé (egy hétig táboroztunk Kemence mellett) és - vasútügyi szempontból - már akkor ebek harmincadján volt minden a Fekete-völgyben (legalábbis nekem úgy tűnt)

akkoriban kifejezetten elszomorítónak találtam azt, hogy hagyták tönkremenni a kisvasút hálózatot

az útépítésnél biztos természetbarátabb ez

bár mostanság már azokat a hangokat is megértem, akik intenzívebben szeretnék használni ezeket a területeket

az éremnek mindig két oldala van

a kisvasút helyreállítását meg aztán végképp nem nevezném vmi "hej-de-drasztikus" beavatkozásnak

lezlidzsi84 2020.04.07. 20:29:15

@pitcairn2: Hát azért vsz. jobb helye van az állatnak a Börzsönyben, de nekem is az az érzésem, hogy nem lenne lehetetlen az hiúz és a kisvasút "együttélése".

pitcairn2 2020.04.07. 22:08:23

@lezlidzsi84:

A vörös hiúz meglehetősen jól adaptálódott már a szuburbán környezethez

Bobcats are adapting to urban and suburban settings. Here’s what to do if you see one
www.rfdtv.com/story/41283289/bobcats-are-adapting-to-urban-and-suburban-settings-heres-what-to-do-if-you-see-one

abból kiindulva, hogy a normál hiúzt sokkal könnyebb megszelídíteni...

www.youtube.com/watch?v=lKJkKnaImic

az sem lehet reménytelen ebben a tekintetben

amennyire utánanéztem a tenyésztők a vörös hiúzt (bobcat-et) sokkal vadabbnak és kezelhetetlenebbnek tartják

pitcairn2 2020.04.07. 22:30:57

@lezlidzsi84:

a hiúznak elsősorban préda kell + az, hogy ne vadásszák le, az emberre pedig nem veszélyes és ez már önmagában becsülendő:)

ezt csak azért írom, mert zsúfoltabb területeken nem sokáig maradnak meg fényes elszigeteltségben az állítólag embermentes magányt képviselő nagymacskák...

www.theguardian.com/environment/2014/may/19/living-alongside-leopards-in-mumbai

szóval summa summarum

a WWF egy kissé túltolta ezt az ügyet

gigabursch 2020.04.08. 20:43:03

Csak halkan jegyzem meg, hogy a fekete-völgy pont azért fekete, amiért a Szénpatak-völgy (Királyérttől fölfelé menő völgy) szenes.
A szénégetésről.
Ezzel le is zártuk az őserdő kérdéskört.
A csarna név akkor jött, amikor innen elfogyott a magyar lakosság és felvidéki tótok áramoltak le az Ipoly-mentéig.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2020.04.09. 08:00:37

A turistahorda mégis mi a tökért akar mindenhová beözönleni? Ideje volt, hogy valahonnan ki legyenek vágva az autós kóricálók, akik annyira kényelmesek, hogy az "érintetlen" természetet is gurulva akarják megnézni. Aki ennyire gyenge vagy időhiányban szenved, válasszon magának más szórakozási lehetőséget! Azért lettem intoleráns az időszaki turistákkal szemben, mert legutóbb védett terület kellős közepén tartottak autós pikniket. Pedig ott a tanösvény, amin könnyedén be lehet menni. Ami még bosszantó, hogy képtelenek ésszel felfogni, ne szemeteljenek! Ne magadból indulj ki, mert természetesen ide csupa olyan ír, aki soha nem szemetel...

Adani 2020.04.09. 08:19:33

@Gamma Leonis:

Azért jobb ha kisvasút megy ilyne helyekre és más nem, autóval ne is menjenek erdőbe pikinkezni.

Van egy Közdok film csak sajnos a YouTube-on nem találom most sehol, ami erről szól 80-as években játszódik autósok be az erdőbe kocsimosás a tóba beállva olajcsere a mezőn olaj kiöntése a gyepre, mikor elvonulnak tele szeméttel az egész hely.

gigabursch 2020.04.09. 09:11:12

@pitcairn2:
Ahhh, kemencei uttörőtábor.
1987 óta ismerem.
Ahogy az ember jött át Diósjenő -Királyháza felől, tudtuk, hogy hányas villanyoszlopig kell elmenni.
Ha jól rémlik a 47-es oszlopnál volt a tábor kapuja.
Királyházánal valami kétszáznagyonsok volt az oszlopszámozás.

gigabursch 2020.04.09. 09:18:54

@Numi, na mi? Numida!:
Nem.
Az Ipolymente igazoltan magyra terület volt a török-kor végéig.
Igaz a lakosság borzalmasan elapadt.

Ráadásul Kemence egy tekintélyes időben Hont vármegye székhelye volt.

S attól függetlenül, hogy a magyartalan tudománytaéan ákádémija szerint a Kemence név a szláv kamenica (kő) szóból jön, csak annyit kell ehhez hozzátenni, hogy a völgy egyik oldalán hematitot, a mások oldalán meg színes-, nemes- és nehéz fémeket bányásztak és kohósítottak (Ez egyébként a Börzspnyben nem ritka, ugyanez van a Szénpatak-völgyben is, a geológiai okokat ne tőlem kérdezed). Nameg volt még 'némi' üveghutázás is.
A Börzsönyi bányászatnak a török kor tett be véglegesen, főleg populációhiány miatt.
Aztán a későbbi újranyitások épp emiatt maradtak el abban a korban amikor a Felvidéken vagy épp Erdélyben erősen emelkedőre lépett a bányagazdálkodás.

Amúgy a területen aktív erdőgazdálkodás folyt az 1980-as évekig, s pusztán a gépesítettség ide el nem érése okozta, hogy nem maradt fenn ugyanaz a volumen, mint más erdészeti területeknél a mai Ipoly-erdő területén.

Aureliano Buendía 2020.04.09. 14:15:33

@Gamma Leonis: látom, nem ismered a könyéket. Célszerűbb lenne akkor visszatérned a témára, mikor ellátogatsz oda.
Addig is némi támpont: autóval nagyon max a Feketevölgy panzióig (kisvasút felső végállomása) lehet menni. De nem szoktak, mert Kemencén, a falunál van a parkoló, és a kisvasút alsó végállomása. Itt lerakják az autót, kisvasutaznak, hogy élmény is legyen, majd a felső állomáson leszállnak, és irány az erdő.
Na, ha meghosszabbodna, pont így maradna, egyrészt, ki a tököm akarna felautózni, ha már alul is fel tud szállni a vonatra, másrészt az út a panzióhoz nem egy hatsávos autópálya.
Ahogy írták vala, a panzión túl csak a vonat menne.

pitcairn2 2020.04.09. 20:29:01

@Aureliano Buendía:

az "érintetlen" jelző kapcsán először egy ménkű nagy vaskori földvár ugrik be a Magosfán, ami arra utal, hogy ott már Krisztus előtt is rengeteg ember élt...

"Csúcsán egy vaskori erőd maradványai találhatók.[5] A sáncvár mintegy 300 m hosszú és 150 m széles"

https://hu.wikipedia.org/wiki/Magos-fa#Történelem

pitcairn2 2020.04.09. 20:34:14

@gigabursch:

Oszlopszámokra nem emlékszem, de nagy élmény volt:)

Az se volt semmi, hogy augusztus végén még a Kemence patakban sem volt víz, frankón ki volt száradva, de a mederben lévő sziklák, nagy kövek érzékletesen mutatták akkor is a patak erejét...

gigabursch 2020.04.09. 20:53:17

@pitcairn2:
Ez annyira jó...
Vaskori földvár a vasércbányászat védelme érdekében.

Aureliano Buendía 2020.04.09. 21:46:23

@pitcairn2: először meg kellene akkor határozni, ki mit ért érintetlen alatt, amit aztán mindkét oldal elfogad, mint definíciót.
Bár az minden egyeztetés nélkül elmondható, hogy ott, ahova egyszer vasutat építettek, nem lehet érintetlen.

Gamma Leonis · http://gombamania.blogspot.com 2020.04.09. 22:41:13

@Aureliano Buendía: Én meg ott tartok a túrázásban, hogy már nem akarok mindenhová bemenni. Nekem nem kell semmi infrastruktúra. Maradjon meg a természet maradéka a természetnek. Olyan szintű ökológiai elszegényedést tapasztalok, hogy a pofám leszakad a szégyentől, hogy ebben nekem is részem van.

pitcairn2 2020.04.10. 00:11:13

@gigabursch:

és ha csak egy lett volna de több is volt:)

"Mint láttuk, a bronzkor kései szakaszában (Kyjatice-kultúra) élő népek sűrűn benépesítették a Börzsönyt, annak folyó menti részeit, de a magasabb hegyeket is – ez a jelenség egész Európára jellemző volt. Nemcsak időlegesen menekültek az erődjellegű várakba, hanem ezek állandó, tartós lakóhelyül is szolgáltak. A Börzsönyben, valószínűleg egy időben, hat ilyen sűrűn lakott telep is létezett másfél-három és fél kilométerre egymástól,"

www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Nagyborzsony/pages/002_barlangok_sancvarak.htm

pitcairn2 2020.04.10. 00:15:51

@Aureliano Buendía:

+ a teátrálisan használt "visszafordíthatatlan változással" is óvatosabban kéne bánni, mert két és fél háromezer évvel ezelőtt meglehetősen sokkoló látványt nyújthatott a Magas Börzsöny setétzöld szemmel:)

"Mintegy 3000 évvel ezelőtt a késő bronzkorban viszont megszállták a hegységet, az erődített települések egész sora jött létre a legkiemelkedőbb csúcsokon: Jelenc-hegy (430), Rustok-hegy (484), Godó-vár (574), Magyar-hegy (714), Pogány-vár (823), Magosfa (916), Hajagos. A 300-500 x 100-300 m-es területet védelmező, kőből és földből épült sáncok maradványai a legtöbb földvárban ma is kiemelkedő látványt nyújtanak"

bernece.hu/index.php/borzsonyrol/tortenelem/

lezlidzsi84 2020.04.10. 08:23:15

@gigabursch: Az ércesedésről volt egy korábbi írásunk is, eredetileg elfelejtettem linkelni: pangea.blog.hu/2018/04/11/5_perc_geologia_a_borzsony_aranya

gigabursch 2020.04.10. 08:58:05

@pitcairn2:
Annak a Kyaticének a magyar neve Kiéte.
Aki járt már Kiéte templomában, az tudja, hogy az Árpad-kori templom milyen Anjou-kori freskókincset rejt.
Amúgy az Ipoly mente a magyarok második bejövetele előtt (Honfoglalás az ákádêmijai hazug neve) is palóc terület volt, két fontos jellemzőivel:
- keresztények voltak
- magyarul beszéltek. Legalábbis a sírleletek és a régészeti leletek egytől-egyig 'magyarul szólnak'.

gigabursch 2020.04.10. 09:06:23

@Aureliano Buendía:
Sose volt érintetlen az elmúlt 5-6000 évben.
Az a baj, hogy a természetvédelem gondolkodása defektes.
1) kezdjük az angol kifejezésnél, mert a defektes innen indul: Nature conversation. Magyarul természet állapotának rögzítése. Jelen esetben a konzerválás = megőrzés, mint fordítás nem lehet valós, ugyanis a természet egy dinamikus valami.
2) a természetet és így a rájuk környezetet az ember - főleg a Jégkorszakban relatíve langyosabb Kárpát-medencében - évezredek óta alakítja.
3) a területen évezredeken keresztül ment a bányászat, kohászat, üveggyártás, legeltetés, faizás (igen, pontosan így)

gigabursch 2020.04.10. 09:18:48

@gigabursch:
(...folyt), tehát az ember keze vastagon rajta van a tájon, legfeljebb avatatlan szem semmit nem lát, nem fog fel belőle, de a hatása el nem tüntethető.
4) A hazai természetvêdelem épp emiatt koncepciózavaros.

gigabursch 2020.04.10. 09:33:17

@gigabursch:
Folyt
...egyfelől tisztában van, hogy mik a tájon és természeti értékek, akárcsak a kultúrtörténeti és műszaki megőrzendő, felemelő dolgok, ugyanakkor tudja azt is, hogy egyes természeti elemek megerősödéséhez műszaki megoldások kellenek. Tehát egyszerre kell szűznej is meg knak is lenni, ami nyilván nem megy.
S ebben - már megbocsátás @Gamma Leonis: -, de amint arra @Aureliano Buendía: rámutatott, az ismerethiányos hőzöngés semmit nem visz előre.

Aureliano Buendía 2020.04.10. 10:15:49

@Gamma Leonis: akkor tényleg jobban jársz, ha a Margitsziget-Budai Vár-Városliget háromszögben maradsz:)
Nem teljesen értem a nem akarsz bemenni mindenhova részt. Ha megnézed az OSM-en, akkor kis hazánk legtöbb dombsága elég rendesen fel van tárva turistautakkal (színek-sávok-háromszögek-Mária-Gyöngyök-st.). Hogy ez jó, vagy rossz? Kicsi az ország, kevés helyre koncentrálódnak az ösvények.
De így, hogy a kéket járom, egyre többször azt látom, hogy klasszik erdei ösvényből nincs is olyan, sok, ami kijelölt út lenne, jelentős része erdészeti út. Ugyanakkor azért tényleg vannak olyan elvadult helyek, ahol a természet maradéka köszöni, de jól megvan.

Aureliano Buendía 2020.04.10. 10:19:41

@pitcairn2: én már az ”érintetlen természet” toposznál sírtam, mert sehogy nem fért a fejembe, hogy Földanya hogyan tudott vasúti pályával megegyező formavilágú természeti képződményt létrehozni? :D

Aureliano Buendía 2020.04.10. 10:29:55

@gigabursch: tényleg az a rossz, hogy olyanok alkotnak ismeretlenül véleményt, akik még nem jártak ott. És felteszem, a WWF-től is sokan max fotóról látták a környéket. De akkor sem jön össze nekem az érintetlen, és a levegőben lógó sínek közötti összefüggés. Mindegy, engedjük is el. Nem szeretném lebetonozni a fél Börzsönyt, de számomra nem kérdés, hogy oda kellene a vasút, írtam is fentebb.
Az is elgondolkodtató, hogy milyen állapotát szeretnék a Börzsönynek megőrizni? Mert, ha a valódi érintetlent (ha-ha-ha), akkor oda kéne menni, és felszedni minden sínmaradékot, és a helyét sóval be... izé... beültetni ősfával, esetleg visszatelepíteni néhány kardfogú tigrist:)

Nem vagyok vasútépítő, így max apálya széléről vaúzhatok bele, de szerintem a feltáró út java részét meg lehetne úszni, ha a hasút önmagát építené fel saját maga előtt. Ehhez a szállítókapacitás egy része szerintem meg is van Kemencén, mert sok mozdonyt és vasúti kocsit megőriztek az utókornak.

Borathan 2020.04.11. 18:01:34

A természetnek van egy olyan jó tulajdonsága, hogy ha békén hagyják, akkor jó eséllyel elég sok mindent vissza hoz az eredeti állapotába.
Nem az a kérdés, hogy egy területen volt-e valamikor bármilyen emberi tevékenység. Hanem az, hogy most van-e. Mert ha most nincs, akkor az ilyen, középhegységi erdős terület idővel egész jól visszaáll a természetes állapotba

szalay3 2020.04.19. 09:49:37

Nekem a 80-as évek elejéről van egy ilyen jellegű élményem. Mint tervező, megterveztem a Bükk-fennsík turisztikai feltárását, 3 kötélpálya ment volna fel a fennsíkra, ahol ezt a három pályát érintve ment volna a kisvasút, érintve az összes lényeges helyet és a kötélpályák kiszolgálták volna a sípályákat is. Az összes egyeztetés megtörtént az összes hatósággal, ráadásul dupla mennyiségben, mert a Bükk két megyében van, már a kötélpályák drótkötelét is megrendeltük Olaszországból (akkor Mo-n nem állítottak elő megfelelő minőségű drótkötelet), és még a pénz is meg volt a teljes kivitelezésre, amikor leállították az egészet. Utólag kiderült, hogy a párttitkárok és egyes vadászok fúrták meg a projektet, mert azt hitték, hogy akkor Ők nem mehetnek fel autóval mondjuk Bánkútra és vegyülni kell a plebsszel Akkortájt ki akadályozhatta volna meg, hogy egy párttitkár felmehessenek a Bükkfennsíkra autóval? Mégis megfúrták az egészet, azóta sem valósult meg.

Borathan 2020.04.20. 11:18:52

@szalay3:
én nem bánom, hogy nem valósultak meg ezek a tervek
A mai csendesség sokkal jobb, mint az a nyüzsgő tömeg, amit hoztak volna ezek a létesítmények

Untermensch4 2020.04.26. 00:11:42

@Aureliano Buendía: "És még egy kis szőrszálhasogatás: a levegőben betonaljak lógnak, nem talpfák :)"

Azokat a köznyelv úgy hívja: beton talpfa. :)

Aureliano Buendía 2020.04.28. 22:21:00

@Untermensch4: igen, hallottam párszor én is már, a lábam ökölbe rándult tőle... Ékes bizonyítékául szolgáljon ez az utókornak, hogy a köznem nem mindig szabadna alakítania a nyelvet :D

gigabursch 2020.05.29. 21:18:25

Pontosítson valaki, aki tud, kérem!
A Nagy-hideghegyi Sípálya az nem a Csarnavölgybe ér be?
Mert ez esetben a pálya egyik normális elérhetőségét pont a kisvasút adhatná.

lezlidzsi84 2020.05.31. 10:18:40

@gigabursch: A leghosszabb észak-északkeleti irányú pálya a Fekete-patak völgyének felső részébe vezet, innentől a végállomás csak mintegy 2 és fél km lett volna. A tervezett felújítás egyik nagy előnye lett volna, hogy valamivel egyszerűbb lett volna megközelíteni a Nagy-Hideg-hegyet. Mondjuk pont télen nem biztos, hogy ez nagy könnyebbséget jelent, kicsit mélyebb hóban eléggé megerőltető ebből az irányból megközelíteni a hegyet, vagy akár a Csóványost.

pitcairn2 2020.05.31. 10:34:35

@lezlidzsi84:

az igazán kitartóknak ez eddig se jelentett problémát:)

www.youtube.com/watch?v=48O2jqX52to

a rendezvényt végül a nemzeti park tiltotta be az "állatok nyugalmára" hivatkozva...

lezlidzsi84 2020.05.31. 22:59:50

@pitcairn2: Hát, szerintem ebben emberiességi szempontok is szerepet játszhattak. :) Hagyományos téli börzsönyi túránk gyakran egyszerre volt ezzel a teljesítménytúrával - én még ennyire kikészült túrázókat soha nem láttam.

gigabursch 2020.06.02. 07:10:43

@lezlidzsi84:
Kicsit mélyebb hóra kiváló sífutópályát lehet húzni ratrakkal.
A többi már csak telemark(osítható) kötés kérdése a sílécen.

Egyébiránt köszönöm a választ, akkor jól gondoltam/emlékeztem, csak a távolság rémlett kevesebbnek.

pitcairn2 2020.06.02. 20:33:56

@lezlidzsi84:

Lehet, a rendezvényalapító is mindössze 28 évet élt... (a SOTÉ-n dolgozó szépreményű agykutató volt, vhol a Tátrában halt meg hegymászó balesetben...)

ettől függetlenül több mint 20 évet élt ez a rendezvény, szerintem kár volt betiltani, a fenti videó is erről tanúskodik

én mondjuk biztos nem csinálnám végig, anno augusztusban voltam egyszer éjszakai túrán a Csóványoson, de akkor a hajnali panoráma volt a cél nem pedig 2800 méter szintkülönbség éjszakai implementálása:)

scorpyo 2020.06.15. 15:25:59

@gigabursch: Régen kisvasúttal meg lehetett közelíteni a Nagy-hideghegyet. A járható vonal végétől 3 kilométert kellett gyalogolni a hegyre. Valamikor a pályát visszabontották a halyagosi túristaházig, de még így is a kisvasút adná a legjobb megközelítését a Nagy- hideghegynek nyári hétvégeken. Télen nem üzemel a kisvasút.
süti beállítások módosítása