Pangea

Minden, ami földtudomány

A térképmű, és ami mögötte van – a VII–VIII. forduló megfejtései

2017. január 11. 20:00 - Ferriviarius

Ismét kiváló játékosaink gondolatmenetét követve

A II. katonai felmérés térképművére épülő tavalyi játékunk megfejtéseinek további részlete következik, a kérdésekkel egybeszerkesztve. Várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket. Az idei játék készülőben, kövessétek a blogot rss-en, Facebookon! 

 

trv_vii_1_ret.jpg

61. Innen később vasút épült volna, de az aztán mégsem készült el. A terv lefújásának megvolt az oka, és ezen ok egy másfajta építkezést indokolt: az ebbe beépített építőelemek nagyságrendje a kérdés.

Abelovszky Tamás megfejtése: A helyszín: Bátaszék. Először Mohácsra gondoltam, aztán a 63. kérdést megnézve jöttem rá a helyes helyszínre. :)

A Bátaszék–Mohács vasútvonal nem épült meg a szovjet-jugoszláv, illetve magyar–jugoszláv kapcsolatok megromlása miatt. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bátaszék–Mohács-vasútvonal). Ellenben megépült a határzár, és ebbe mindez beleépült: „A kiépített védőkörletekben összesen 5444 erődelemet (bunkert, óvóhelyt, erődöt, tüzelőállást, lövészárkot, figyelőt stb.) alakítottak ki, amelyekbe óriási mennyiségű anyagot építettek be: 27.415.500 db téglát, 204.044 db 1,5 méter hosszú és 13.020 db 2,6 méteres 20/10 vasbeton gerendát, 1045 vasbeton kupolát, 1105 figyelő kupolát és 19 páncélkupolát.” (http://falanszter.blog.hu/2012/09/21/a_rakosi_erodvonal_a_lancos_kutya_arnyekaban) (Ferriviarius: A tökéletes válasz tízmillió lenne. ; )

 

trv_vii_2_ret.jpg

62. a) Mai nevén melyik három utca kereszteződésében van ez az állomás? b) Kiscímerünkön eleinte a Turul nemzetség hétszer vágott mezejében az ezüst volt felül, ez 1848 körül változhatott meg a mai gyakorlatra. Az egykori kamaraház épületén helyreállított címeren melyik változat szerepel?

Uhrin A. helyes válaszai: A város Besztercebánya (a kamaraház jelenléte miatt kezdtem a bányavárosok között keresgélni). A térképen jelzett állomás nem azonos a maival.
a) A korabeli állomás helye a Horná, Československej armády, Partizánska cesta elágazásához esik. (Abelovszky T. térképeket is küldött http://www.vlaky.net/upload/galeria/001853/022343.jpg, és http://www.vlaky.net/upload/galeria/000832/008264.jpg.)
b) A Google Street View térképe szerint az ezüst (azaz a domborművön kiemelkedő) sáv van felül:
https://www.google.no/maps/@48.7348034,19.1446341,3a,75y,146.15h,101.08t/data=!3m6!1e1!3m4!1selVau0BofsxG4Ye9vDaBpw!2e0!7i13312!8i6656!6m1!1e1 
(Ferriviarius: Na igen, közben megszűnt a Panoramio; köszönjük, Gugli-konszern!)

 

trv_vii_3_ret.jpg

63. a) Az innen épített vasútvonal legvégénél milyen térképi megírást találunk? b) Mikor adták át az a) pontban megtalált szakaszt? c) Egy trianoni utódállam ünnepet ül ezen a napon: hány esztendeje? (Az évszám a dátumhoz más.)

Abelovszky T.: Mohács. (A 61. kérdésnél tippeltem Mohácsra, akkor már rákerestem, így nem volt nehéz. :) )
a) Puszta Üszök (ha pedig Pécsről lenne szó, akkor Fünfkirchen)
b) 1854. december 1. (http://epa.oszk.hu/02700/02750/00019/pdf/EPA02750_tudasmenedzsment_2007_02_098-107.pdf)

Ferriviarius: A kettő együtt így nem helyes. Először a forrásokban Tárna avagy Táró néven emlegetett DGT-bányától Üszögig (mai nevén Pécsbánya-Rendező) épült a 6 km-nyi vasút 1854. dec. 1-jére. Itt Franz Josef Schacht térképi megírás szerepel (amott Puszta Üszök). http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/?bbox=2029372.0484286887%2C5796613.983292011%2C2034736.9723514547%2C5798118.8372863745
Mohácsig a további 55 km 1857. május 2-án készült el, de csak DGT szénszállításra. 1858. július 10-től külső teherszállításra, 1859. április 24-én személyszállításra is megnyitották a Mohács–Pécsi Vasutat (a neve miatt én Mohácstól nézve értettem a kérdésben a legvégét, de egy biztos: Üszög középállomás volt). Látható a térképen, hogy az eddig leírt vasút a régi rajzjellel szerepel a térképművön, a Pécs–Barcsi Vasút már a dupla kékkel. (A Budapest–Pécsi Vasút még későbbi.)
c) Románia, 26 éve (http://eres.blog.hu/2010/11/20/december_2113) Ferriviarius: Így van, Romániában a nemzeti ünnepet 1990-ben ünnepelték először.

 

trv_vii_4_ret.jpg

64. a) Ki építette a részleten látható vasútállomás épületét? b) Mi köze ennek a közelben lévő legnagyobb várhoz?

a) Az Államvasút-Társaság nevű magánvasút Pest nevű indóházát látjuk. A Nagykörút még nincs kiszabályozva, az Eiffel-csarnok még nem áll. A tervező a Magyar Középponti Vasúttársaság császári mérnöke, Paul Eduard Sprenger volt (bár más forrás szerint Zitterbarth Mátyás, de ő a kivitelezésvezető volt). Klasszisista stílusban épült.

http://timelord.blog.hu/2012/09/08/a_pesti_indohaz_rejtelye 
http://budapestcity.org/03-muemlekek/06/Nyugati-palyaudvar/indohaz-hu.htm
http://www.sinekvilaga.hu/vasuti-epiteszet-16.-resz-epiteszeti-stilusok-a-magyar-vasuti-epiteszet-elso

b) A budai várban állt a Henzti-emlékmű, melynek szintén Sprenger volt az egyik alkotója. https://www.kozterkep.hu/~/19712/Hentzi_emlekmu_Budapest_1852.html

 

trv_vii_5_ret.jpg

65. Mi köze a településnek egy ismert vontatómárkához?

Abelovszky T.: Szarvas a helyszín (először Szentesre tippeltem, ez volt a második próbálkozásom). A város nevében szereplő állat a John Deere vontatók logójában is szerepel.

Urhin A.: A település Szarvas (a térképen megírt Bika-zug neve volt ismerős). A John Deere vontatómárkával névrokonok, ill. annak emblémájában is szarvas szerepel, csakúgy, mint a város címerében. (Meglepődve tapasztaltam, hogy az interneten többen tudni vélnek az alapító szarvasi kötődéséről... de ezeket nem tekintem hiteles forrásnak.)

Ferriviarius: Így van, tkp. a semmi a helyes válasz. Érdekes, hogy a szóbeszédeket feldolgozó-rendszerező urbanlegends.hu sem vizsgálja, hogy a világhálón fel-felröppen Deér János és Szarvas János. 
Amúgy nehezebbnek szántam, de úgy tűnik, retusálni is tovább kellett volna. Meg a fejállomás is megtévesztő lehet mai szemmel. : )  

 

trv_vii_6_ret.jpg

66. Az 1856-ban alapított település templomának ki a védőszentje? (Ha két megoldást talál: mi a kapcsolat a kettő között?)

Perjámos.

Az 1722-ben szentelt templom védőszentje Nepomuki Szent János. http://mek.oszk.hu/04600/04656/html/unnepiki0090/unnepiki0090.html

Perjámos déli része Haulikfalva: 1856-ban szentelték fel a mai görög katolikus templomot, Nagyboldogyasszony tiszteletére, de római katolikus templom volt ez is. https://eurocom.wordpress.com/2015/11/26/a-perjamosi-haulik-templom-a-masodik-legnagyobb-kupolaval-rendelkezik-a-roman-atheneum-utan-az-epitesz-az-epulet-felszentelese-napjan-lett-ongyilkos-adevarul-temesvar/

Székesfehérvárott a ciszterci templomnak két védőszentje van, és pont Nagyboldogasszony és Nepomuki Szent János. https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszterci_templom_(Sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1r)

 

trv_vii_7_ret.jpg

67. A mai városháza melletti épület viszonylag híres az azt díszítő művészeti elemekről. Kevésbé ismert, hogy a régi városházát is ilyenek díszítették, de ezeket eltüntették, és feledésbe merültek, majd nemrég előkerültek: a) hol vannak, b) kiket ábrázolnak?

Abelovszky T.: Marosvásárhely. Szerencsém volt: tudtam, hogy Erdélyben kell keresni a helyszínt, megnéztem előbb Brassót, majd Nagyszebent, majd Szászrégent, utána pedig Marosvásárhelyt. :)
a) Ferriviarius: A kultúrpalota tükörtermében vannak kiállítva Róth Miksa elpusztítottnak hitt üvegablakai.
b) Abelovszky T.: Bethlen Gábor, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, II. Rákóczi Ferenc.

Ferriviarius: Ilyen színű szelvények Erdélyre készültek, a fejállomás árulkodó.
http://mno.hu/belfold/a-roman-katonak-megsem-lottek-szitava-ferenc-jozsefet-es-deakot-1320662
https://www.kozterkep.hu/~/15665/A_Tukorterem_szines_uvegablakai_Marosvasarhely_1913.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=37480
http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/megalazo_felujitas_nem_allitjak_helyre_a_magyar_emlekeket_marosvasarhelyen
http://tortenelemportal.hu/2010/08/a-magyar-emlekeknek-nem-az-uszito-feliratoknak-jut-hely-az-megujulo-marosvasarhelyi-varoshazan/
 

 

trv_vii_8_ret.jpg

68. Melyik utca őrzi ma a nevében is a későbbi iparvágányt?

Uhrin A.: A térkép Nagytapolcsányt mutatja. Egykori iparvágányra utaló utcanévnek a Cukrovarnickát tippelném –  az utca nyomvonala (ld. ÉNy-i folytatását, aminek nincs utcaneve, de ívben fut az ipartelep szélén) és a házak közti széles üres sáv miatt is.

 

trv_vii_9_ret.jpg

69. a) A folyót átlépő vasútvonalat melyik társaság építette b) milyen kategóriájú vonalként? cMilyen típusú szerelvények jártak ide északról a szomszédos csomópontból az ezredfordulón?

Abelovszky T.: Eszék (előbb a Duna mentén kerestem, utána kezdtem el más folyókat követni – szerencsére elsőként a Drávával próbálkoztam).
c) 7121 sorozatú horvát motorvonatok (http://iho.hu/img/blog/nyiltvonalon/2012/04_Aprilis/Portefan_04-14_2002-05-18_02.jpg)

Ferriviarius: a), b) Az Alföld–Fiumei Vasút szárnyvonalaként épült Villányig. c) Az MD motorvonatra gondoltam, mert azzal utaztam ide Pécsről, de a fenti is helyes.

 

trv_vii_10_ret.jpg

70. Az állomás 2,5 km-es körzetében a vasútvonal melyik műtárgya látható a Google Earth Street View-n? Küldje el a hivatkozást!

Báziás. Az állomástól 2,5 km-re, a térképen a Staats-Eisenbahn kötőjelénél ábrázolt híd mindmáig a Guglival is látható módon áll az elárasztás ellenére fennmaradt töltésszakaszon.

http://mapire.eu/hu/map/secondsurvey/?bbox=2379542.018288751%2C5594034.061839946%2C2380669.4644559575%2C5595079.099336032

https://www.google.hu/maps/place/B%C3%A1zi%C3%A1s+327366,+Rom%C3%A1nia/@44.8283289,21.3807505,3a,15y,243.09h,81.3t/data=!3m6!1e1!3m4!1sGK8G3CGkjEIc-SsuZWDGPQ!2e0!7i13312!8i6656!4m5!3m4!1s0x475057b80e3bee1d:0xfe35135e4ebb18a9!8m2!3d44.8166042!4d21.3898797

http://www.forumtrenuri.com/t123p20-o-calatorie-la-bazias

 

 

trv_viii_1.jpg

71. a) Milyen színű ma a térképrészleten látható állomás felvételi épülete? b) Itt később államhatárt húztak meg: melyik hév-vonalat metszette ez a legtöbbször? c) A b) pontban megfejtett vonal kezdőpontjának névadó települése mikor került át másik államhoz utoljára? Válaszához mellékelje egy léptékhelyes térkép hivatkozását (linkjét)! d) A c)-ben megfejtett település főterén álló szobor melyik szakma védőszentjét ábrázolja? 

Abelovszky T.: Valkány (sokat segített ez a térkép: http://www.vasutallomasok.hu/terk/MAVterkep.jpg
a) Az állomásépületet a vasutallomasok.hu szerint lebontották (http://vasutallomasok.hu/allomas.php?az=valk)
b) Nagybecskerek–Zsombolya d) Szent Flórián.

Ferriviarius: a) Valóban nem áll, ez is beugratós volt. c) Zsombolya csak 1924-ben került a Román Királysághoz, azóta viszont impériumváltás nem történt. d) Szent Flórián a tűzoltók védőszentje.

 

trv_viii_2.jpg

72. a) Mellékeljen hivatkozásként egy képet a részlet déli szélén középen található, ma geológiai természetvédelmi területről! b) A kép északnyugati sarkában a Budapestről kiinduló fővonal eredeti nyomvonala látható. Ma hányadik nyomvonalon járnak a vonatok?

Ferriviarius: Bélajablánc–Mehádia.

a) Râpa Neagră. Homokkő és karbontartalmú márgás-homokos rétegek váltakoznak, melyek időjárási hatásokra (fagyás-olvadás, szél, víz) kerültek a felszínre. Szép. http://www.infopensiuni.ro/cazare-mehadia/obiective-turistice-mehadia/rapa-neagra-din-mehadia_7981

b) Ez az orsovai fővonal. A megnevezett részen először a Glob B. megírású patak (OSM: Belareca) völgyében vezették a vasutat, majd miután megunták az árvizeket, a V. Strajitza megírású hegy alatt 1911–13 közt alagutat építettek (amihez oldalt szellőzőt nyitottak 1954-ben, gondoljunk a hosszú alagutak gőzmozdonyos üzemére, 935 m-es;).
1970-ben villamosítás miatt felhagyták (tunelul Strapiţa), és visszatértek a patak mellé, de más nyomvonalra. Tehát a harmadik nyomvonalon járunk.

A térképen is jól látható alagutat (Rakitobreg megírású hegy lábánál) a vasúttal együtt építették. Ezt is felhagyták a villamosítással, de párhuzamos alagút építésével (tunelul Rachitoberg, 1969–70, 496 m). Érdemes a helyet felkeresni, a felhagyott alagutak bejárhatók, az őrháznál kutya van, de ez normális.

http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=44.922059&lon=22.337179&z=15&m=b&show=/19758604/ro/Tunelul-Strapiţa
http://mapire.eu/hu/synchron/?zoom=15&lat=44.92205&lon=22.33717 (a III. katonai 25 ezresén jól látszik; igen, ez a régi szintaktika, használjátok nyugodtan ; )

 

trv_viii_3_ret.jpg

73. a) Mi volt a képen látható állomás eredeti neve magyarul b) és az új impérium nyelvén? c) Innentől kezdőpont felé az első csatlakozó állomásig három szolgálati hely szerepel a vasutallomasok.hu-n: mi ezek közül a legtöbb feltöltött régi képpel rendelkezőnek az eredeti neve? d) A részleten egy közúti híd látható, mely helyére később újat építettek: milyen néven adták át ugyanezen tervező által tervezett, ugyanezen a folyóvizen átadott hidakat?

Ferriviarius: Párkány-Nána. a) Esztergom-Nána. b) Parkan. c) Esztergomi csavargőzös. d) A vágsellyei Feketeházy János munkáiról van szó, a Dunán: Komárom, Erzsébet híd; Esztergom–Párkány, Mária Vaéria híd; Budapest, Ferenc József híd és Összekötő vasúti híd (az első).

Az 1948. jún. 11-én napvilágot látott rendelet célja D-Szl. etnikai képének megváltoztatása, magyar jellegének eltüntetése volt. A 946. számú rendelettel összesen 710 település nevét változtatták meg, amelyek nagy része a magyar nyelvterületen volt található. Egyúttal megszüntették a magyar és német nyelvű települések 1927 óta érvényben lévő kétnyelvű megnevezését is. A települések nevének megváltoztatása újdonságnak számított a szlovák nacionalizmus eszköztárában, hiszen az első köztársaságban általában a magyar nevek hagyományos szlovák változatát, pl. a Rimavská Sobota (Rimaszombat), Košice (Kassa), Rožnava (Rozsnyó), Bes (Bős) vagy újonnan alkotott szlovák fordítását, pl. Veľký Meder (Nagymegyer) használták, s a hivatalos szlovák helységnév mellett feltüntették a magyar nevet is. http://adatbank.sk/lexikon/telepulesnevek/ 

http://vasutallomasok.hu/index.php?o=vonkep&num=70&l=1
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketeh%C3%A1zy_J%C3%A1nos

 


trv_viii_4_ret.jpg

74. a) Milyen eredetű a részlet közepén látható helynév? b) Innen kb. 20 km-re délre egy magyar eredetű helynév található meg, mely két állomás nevében is szerepel. A kettőt összekötő vasútvonalon mikor hajtottak végre komoly nyomvonalhelyesbítést?

Abelovszky T.: Tlumacov mellett vagyunk (a March Fl. vezetett rá arra, hogy a Morva mentén kell keresni a megoldást).

Ferriviarius: a) Tlumačov besenyő eredetű helynév. https://www.google.hu/search?q=Tlumačov+besenyő

b) A térképen Ungrisch Hradisch. Uherské Hradiště és Uherské Hradiště město közt 1945-ben változott a nyomvonal: az elágazó állomás másik végére kötötték be a vasutat. https://cs.wikipedia.org/wiki/Železniční_trať_Staré_Město_u_Uherského_Hradiště_–_Kunovice
http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?bbox=1938242.390112821%2C6281480.328933357%2C1942733.0655245753%2C6289754.637245228

A térképen lóvasút található. Akinek van kedve összeszedni a többit is, kérem, jelentkezzék! ; )

 

trv_viii_5_ret.jpg

75. a) Küldjön egy hivatkozás formájában egy képet a képen látható hídról! b) A fővonalhoz csatlakozó vonal milyen nyomtávval épült? c) Ennek vége felé egy műemlék áthidalás van egy bevágásban a vasúti nyomvonal felett: keresse meg az I. katonai felmérés térképén az áthidalással átvezetett infrastruktúrát, és küldje el ennek a hivatkozását!

Garamberzence. Abelovszky T.: Hronská Dúbrava. Ferriviarius: az állomást a selmeci vasút nagyvasúttal való kiváltásáig (nem átépítés történt) Hronská Breznica néven illette a ČSD. Talán a névváltás összefügg a mozgalmi keretek közt való vasútépítéssel: https://www.google.hu/search?q=Trať+mládeže.

a) Ferriviarius: A térképen nem a mai nagyvasúti, hanem az akkori keskenynyomközú vasút hídja látható, mely ma is áll. Selmec környékén misko.macko felhasználó képeinek követése erősen ajánlott. http://www.panoramio.com/photo/78705436, másolatban http://mapio.net/pic/p-78705436/ (most na mieste byvaleho mosta uzkorozchodnej zeleznice). Sajnos a Panoramio megszűnt a játék ideje alatt, de úgy látszik, ez az oldal a kép azonosítóját és koordinátáit is megtartotta, kár, hogy a feltöltő nevét nem. Fél munka, ennek örülünk, és reménykedünk egy igényesebb jövőben.
c) Abelovszky T.: A kisiblyei akvaduktról lehet szó: http://mapire.eu/hu/map/firstsurvey/?bbox=2106915.024966866%2C6182460.936104178%2C2107730.7513780966%2C6182810.8743742965. Teljesen véletlenül találtam meg azt a fotót: http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=34941&f=2325, ez alapján kerestem.
Ferriviarius: Gratulálok! Nem szántam könnyűnek, de a műholdfotón végigpásztázónak. Így van, a keskenynyomközű vasút nyomvonalát máig egy vízvezeték külön szintben keresztezi, ami már az I. katonain látható: Waſser Leitung zu die Bochwerke.
Bélabánya megállóról és az előtte volt hídról fényképet keresünk! Akár az épület beazonosítását a helyszínen, valószínűleg áll, itt látható: http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=blbm. De fuvarban vagy a nyomvonal kerékpárral való bejárásában is benne vagyok. http://mapire.eu/hu/synchron/?zoom=17&lat=48.47388&lon=18.93889

 

trv_viii_6_ret.jpg

76. Itt később két vasút is épült. a) Küldjön az első építtetőjének székházáról készült mai képről hivatkozást! b) A másodikat melyik társaság építette? c) Mi volt ez utóbbinak jelentősége? d) Ez utóbbi építéséhez kapcsolódóan egy szakasz megszűnt egy igen hosszú kiterjedésű hév-társaság vonalán. Ezen a szakaszon a rövidebb nevű szolgálati hely eredeti nevével hány vágányos állomás épült?

Ferriviarius: Kisjenő-Erdőhegy a Fehér-Körös partján. Az egyszerű kék vonallal rávezetett vasút 1884-ben készült el az Arad–Csanádi Vasút színei alatt. E vasúttársaság vonalainak építését és üzletvezetését az Arad–Körösvölgyi Vasút végezte. Kézenfekvő volt a két vasúttársaság egyesítése. 1885. december 28-ától közös igazgatóság alatt működtek, majd az alapító okiratok egyesítésével 1893-ban létrejött az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACSEV). Később ez továbbépültközös igazgatóság fennállása alatt Újszentannáig (1887).

a) Az ACSEV székháza ma is áll Aradon, http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=arad, a városháza északi szomszédságában, ez talán a legjobb kép: http://doipedoi.com/2014/06/24/palatul-cenad/

b), c) Másodjára már a CFR épített: Nadab falu határától Nagyszalontáig 1920–24 közt a trianoni államhatárt meghúzó kisantant-korridorvonalat. A 35 km új pálya építését valószínűleg már 1919 első felében elrendelték.1933-ig a két nyomvonal találkozásánál nyíltvonali elágazás üzemelt (Nădab Ramificaţie), a Fehér-Körösön pedig fahíd. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=nadb 
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Hungary-Romania_Boundery.jpg 

d) Az új korridorvasút metszette a Mátra–Körösvidéki HÉV vonalát Illye állomás keleti végénél, Csegőd felé: http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?bbox=2400887.058437386%2C5891469.94673678%2C2405377.7338491403%2C5899744.25504865 (valószínűleg így sosem létezett, ahogy az 1941-esnek mondott térkép jelöli), az új államhatár pedig Kötegyán és Illye közt
http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=illr. A CFR a Kötegyán-Pusztahollód vonalat Illye község új állomására (Ciumeghiu Nou, majd Ciumeghiu) kötötték be, Illye régi állomását és az onnan Kötegyánig tartó vonalszakaszt felszámolták. http://geo-spatial.org/harti/

 

Borosjenő állomástól csak a Fehér-Körös túlpartján lévő gőzfűrészig jelöl kettős kékkel vasutat, onnan ceruzával van jelölve a továbbépítés. Ezek is segíthetnek behatárolni egy-egy térképszelvény használati korát. http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?bbox=2429141.2908103946%2C5845366.47001953%2C2433631.966222149%2C5853640.7783314

 

trv_viii_7_ret.jpg

77. a) Melyik vasút nyomvonalát retusálták ki a szelvényről? b) Melyik utca őrzi ezt a nyomvonalat mindmáig a településszerkezetben? c) Mennyivel hamarabb épült meg, mint a Pest–Vác vasútvonal?

Abelovszky T.: Szered a helyszín.

Ferriviarius: a) A Pozsony–Nagyszombati lóvasút Szeredig meghosszabbított szakaszát látjuk Alsócsöpönnyel való határában, egészen a Vágig le van retusálva a térképről. A hosszabbítást a Vágon való faúsztatás indokolta.

b) A mai Kuzmányho nevű utca jól beazonosítható a III. és IV. katonai néven szereplő rétegekkel. http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?bbox=1974208.4005781307%2C6154152.96041019%2C1975331.069431069%2C6156221.537488158 A II. katonain valószínűleg egy későbbi állapotot látunk, ami összefügg a Vággal párhuzamos vasútépítéssel.

Kiegészítést elfogadok, és ajánlom Nagyszombat határának megtekintését is, ott valószínűleg egy meg nem valósult tervet tüntettek fel a térképen, majd próbáltak eltüntetni. 

c) Szered: 1846. december 11., Vác: július 15., tehát –149 nappal előbb. http://iho.hu/hir/magyarorszag-tavolsagi-lovasutja-111214

 

trv_viii_8_ret.jpg

78. a) A részleten látható vasútvonalat építő társaság vonalain mely távoli pontokra lehetett elutazni? A Párizs-környéki békeszerződések egyike később itt államhatárt húzott meg. b) Hol korrigáltak még ezen az államhatáron vasútüzemi ok miatt? c) Melyik mai utcák nyomvonalán járt vasút, ami az államhatár miatt szűnt meg?

Abelovszky T.: Gmünd.

a) Prágába és Chebbe (https://de.wikipedia.org/wiki/Kaiser_Franz_Josephs-Bahn) – németül próbáltam rákeresni a várost érintő vasút nevére, így jutottam el az egykori vasúttársasághoz.


Ferriviarius: Feldsbergnél ami ma Valtice– való korrekció alatt ezt kell érteni: az egész Voitlsbrunn (Selce) ma Sedlec falu határától Lundenburg (Břeclava)  magyar régi nevén Leventevár, ma Břeclav – határáig terjedő szakasz érdekében kitolták a cseh államhatárt Ausztria rovására. 

Gmündtől Prága felé Beinhöfen (Německa), ma Dvory nad Lužnicí; az Eger (Cheb) felé vezető vonalon Hranicéig tartott Ausztria határa Gmünd elfelezése előtt.
A III. katonai és az OSM összehasonlításával ezek kitűnően látszanak, de a Wikipédián is találni erre információt.

Csehországból összesen 801 német falu tűnt el 1945 után. http://pangea.blog.hu/2017/01/08/a_szepesi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese

c) Masaryka, Revoluční: http://chartae-antiquae.cz/en/maps/42134http://chartae-antiquae.cz/en/maps/52489

 

trv_viii_9.jpg

79. a) A 21-es őrháznál később városrész jött létre: miért az ennek a neve, ami? b) Itt még egy deltavágány épült: melyik utca őrzi ennek emlékét? c) A 25-ös számú őrháznál üzemelő élelmiszerkereskedésnek mi a neve? d) Ezzel a keresztnévvel egy rendező kultikus filmet rendezett, aminek egy vasútüzemhez is sok köze van: mi lett volna ennek a filmnek a címe eredetileg? e) A 20-as őrházhoz vezető vasútvonalat melyik vasúttársaság építette?

Abelovszky T.: Szolnokon vagyunk (mintha lett már volna innen feladvány).

a) Abelovszky T.: Pletykafalu. Első felbukkanása 1894-re tehető, a város kisemberei, tisztviselők, vasutasok, postások, kisiparosok és kiskereskedők lakták, akik egyben a város közvéleményét is jelentették. Gyorsan terjedtek errefelé a hírek, ez lehetett az elnevezés alapja, annak a közkeletű mondásnak a cáfolatául, hogy városon többet lát az ember, vidéken meg többet hall. (http://www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kozelet/elnevezesek-melyek-eredete-mar-a-mult-kodebe-veszett-488570)
 
b) Ferriviarius: Delta utca.
 
c) Abelovszky T.: Az őrház szerintem megvan (https://www.google.hu/maps/place/47%C2%B010'37.5%22N+20%C2%B012'54.4%22E/@47.177091,20.2139991,271m/data=!3m2!1e3!4b1!4m5!3m4!1s0x0:0x0!8m2!3d47.177091!4d20.215103), de mellette csak egy kocsmát találtam, Tulipán néven (az ABC neve nem olvasható le). 
Ferriviarius: A Gugli képe 2011-es, a vá.hu-s 2014-es: Nimród ABC. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=szal
 
d) Ferriviarius: Antal Nimród Kontroll című filmjének tervezéskori neve: Alagútpatkányok. Előzetes, ajánlom: https://youtu.be/RFGpPUz582s
 
e) Abelovszky T.: Ószolnok állomásról van szó; Magyar Középponti Vasút (http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=22210&f=4635)

 

 

trv_viii_10_ret.jpg

80. a) Hány vasútvonalat adtak át Magyarországon az elsőként tekintett Pest–Vác vasútvonal és a másodikként
emlegetett Pest–Szolnok vasútvonal közt? b) Ezt az állomást mikor villamosították és pontosan milyen
rendszerben? c) Pontosan mikor tértek át más rendszerre? d) Később itt egy csatlakozó vasútvonal és azon nagyon közel állomás is épült: a régi képeslapokon pontosan milyen felirat szerepel azon a felvételi épületen?

Bruck-Királyhida.

a) Abelovszky T.: Egyet, a Sopron–Bécsújhely vonalat (1847. augusztus 20.) https://hu.wikipedia.org/wiki/Sopron_Déli_pályaudvar
b) Ferriviarius: A Kandó rendszer 16 kV 50 Hz, vagyis ipari frekvenciájú volt, de az csak Hegyeshalomig épült ki 1933-ban, ott osztrák gőzmozdonyok vették át a vonatokat; bár az Árpád sínautóbusz is járt Bécsbe. Az ÖBB viszont csak 1976-ban villamosította a vonalat 15 kV 16 2/3 Hz rendszerben. https://de.wikipedia.org/wiki/Chronik_der_Elektrifizierung_von_Eisenbahnstrecken_in_Österreich
c) Abelovszky T.: 15 kV, 16,7 Hz-re tértek át 1995. október 16-án (https://de.wikipedia.org/wiki/Österreichische_Bundesbahnen#Stromversorgung)
d) Abelovszky T.: A képeslap (http://www.vasutallomasok.hu/index.php?o=showlanc&l=3926&f=1502) szerint Lokal-Bahnhof.



Gratulálunk a megfejtőknek, kemény munkát végeztek, köszönjük a kifejtett magyarázatokat. (És remélem, ennek nem vágja le a végét, mint az előző adagnak, azt harmadszor is meg kell írnom.)

Ferriviarius 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr311993936

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása