Pangea

Minden, ami földtudomány

A térképmű, és ami mögötte van – Az V–VI. forduló megfejtései

2017. január 04. 20:00 - Ferriviarius

Ahogy a játékosok felfedezték és elmesélték

A II. katonai felmérés térképművére épülő tavalyi játékunk megfejtéseinek további részlete következik, a kérdésekkel egybeszerkesztve. Várjuk az észrevételeket, kiegészítéseket. Az idei játék készülőben, kövessétek a blogot rss-en, Facebookon! 

trv_v_1.jpg

41. A térképrészleten utóbb két győzelem nevű szolgálati hely létesült. Ezeknek a koordinátáit kérjük Geohack-linkként.

Csuka B. helyes megfejtését idézzük: A térképről két dolog látszik: egyrészt olyan helyen kell keresnünk, ahol a térkép színeiben váltás van, másrészt pedig az Oboz konföderatów felirat lengyel nyelvű, így a lengyel határ környékét kell megnézni. Így jutunk el a mai szlovák–lengyel határra Mezőlaborc és Łupków közé, ahol ma vasútvonal is halad, vagyis azon a vonalon kell keresni a két keresett szolgálati helyet (egészen pontosan az egykori fővonalról van szó Sátoraljaújhelyről Hommona és Lengyelország (Lvov) felé – http://vasutallomasok.hu/terk/MAVterkep.jpg – http://vasutallomasok.hu/index.php?o=vonkep&num=691).

Az első állomást még könnyebb megtalálni, a fenti linken is szereplő Zastávka vit'azstava szolgálati helyről van szó, amelyben a szlovákul szerepel a győzelem (víťazstvo), de a pontos helyet nem lehet belőni így. A második állomás keresése során megnéztem a vonal más nyelvű oldalait, és ekkor akadtam a cseh nyelvű leírásra (https://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=cs&tl=hu&u=https://cs.wikipedia.org/wiki/Železniční trať Michaľany – Łupków). Ez két dolog miatt fontos: egyrészt megkapjuk a Győzelem megálló pontos helyét (119,47 km, 220 méterrel az államhatár előtt), másrészt pedig láthatunk egy Podieda nevű helyet is, ami oroszul a győzelem. A fordított szövegből annyit ki lehet venni, hogy a háborúban az alagút használhatatlan lett, így egy ideiglenes vonal épült az alagút felett, a magasságkülönbséget pedig egy csúcsfordító küzdötte le (lásd pl. börzsönyi kisvasutak), ez volt a Podieda nevű hely. Google Maps felvételein az alagút szlovák felén egy őrház látható, illetve egy egykori kiágazás nyoma a csúcsfordító felé. Az őrház volt a Győzelem megálló (https://tools.wmflabs.org/geohack/geohack.php?params=49_14_58_N_22_1_59_E).

A másik állomás helyének behatárolása sokkal nehezebb. Az alagút történetére keresve a következő oldal található meg (https://translate.google.hu/translate?sl=sk&tl=hu&u=https://www.rail.sk/skhist/tunely/191.htm), melyben szintén leírják a történetet a világháború után, de ami fontosabb, hogy egy vázlatos térképet is találunk benne. Ezen térkép alapján kivehető a térképen egy út, ami a régi vasút helyén mehet, illetve a határokhoz nézve megfelelő helyen a tisztás az erdő közepén, ami nagy valószínűséggel a fordító lehetett (https://tools.wmflabs.org/geohack/geohack.php?params=49_15_28_N_22_1_40_E).

 

trv_v_2.jpg

42. Mindannyian ismerjük a főleg Afrikára jellemző gyarmati határokat, amiket vonalzóval húztak meg. A dörzsöltebbek azt is tudják, hogy Lengyelország északkeleti és délkeleti határai is ilyenek ma (nem mintha a pl. a nyugati határ szerves történeti-földrajzi fejlődéstörténeten alapulna). Még kevésbé ismert, hogy a Kárpát-medencében is húzódik ilyen államhatár, pedig valójában már mindannyian halottunk róla.
a) Kik írták alá az erről szóló egyezményt? b) A két térfél-területrész között a hányadik határ hatályos ma? Mikor húzták meg ezeket? (A XX. századra vonatkozik a kérdés.)

Csuka B. megfejtése: a) Ezt a határt az 1945-ös csehszlovák-szovjet szerződés állapította meg, melyet 1945.06.29-én írtak alá: szovjet részről Vjacseszlav Molotov, csehszlovák részről pedig Zdenek Fierlinger és Vladimir Clementis ( http://mult-kor.hu/amikor-egy-magyar-falut-vagott-kette-az-uj-csehszlovak-szovjet-hatar-20150629). A szerződés, a határvonal annyira nem figyelt semmire sem, hogy pl. egy komplett települést, Szelmencet teljesen ketté is vágott.
b) A terület a trianoni békeszerződésig magyar volt Kárpátalja néven, így ennek a területnek a határváltozásait érdemes vizsgálni ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Kárpátalja#Történelem). 1920-ig a magyar állam területe volt, majd pedig a csehszlovák állam része lett ( http://www.huszadikszazad.hu/img/570/19213_400px-czechoslovakia1920-38.jpg). Ezt követően 1938-ban, a bécsi döntés értelmében feldarabolták Csehszlovákiát, így jött létre a mai határ elődje Szlovákia és Magyarország között ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Bécsi_döntések). A II. vh. után a területek Csehszlovákiához és Szovjetunióhoz kerültek, a korábbi magyar–szlovák határ módosult, a magyar határ visszahúzódott a mai helyére, így lett pl. Szelmenc kettévágva ( https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyszelmenc). Ez a határ él a mai napig, csak a felek változtak azóta: előbb a Szovjetunióból kivált Ukrajna lett az egyik oldalon, majd a másik oldalon a kettévált Csehszlovákiából Szlovákia. Tehát összesítve a mai a negyedik határ a területen a XX. századot tekintve (ha nem vesszük azt, hogy felbomlott Csehszlovákia és Szovjetunió).

A térkép elkészülte után még két kelet–nyugati és egy észak–déli tájolású vasút épült ezen a területen.
c) Az észak–déli tájolású vasút a megszűnése előtt egy különlegesebb elrendezésű végállomásig közlekedett: milyenig?

Ferriviarius: Királyhelmec helyett Zemplénagárd lett a végállomása a bordogközi kisvasútnak, ami hurokvégállomás volt, http://www.fentrol.hu/hu/legifoto/23829?r=1&c=2454962.8795955:6168246.3999765:12

 

trv_v_3_ret.jpg

43. A jobbparton egy mozdonyüzemű csatlakozó állomás látható a képen. a) Mi volt ennek a neve 1943-ban? b) Hogyan mond ellent a neve az 1. feladványnak?

Komárom-déli. Égtáj szerint lett déli, a túlparton pedig északi, nem társaságnév szerint. A DSA-t ekkor már a MÁV kezelte.

Versenyen kívül felhívjuk a figyelmet a kőfejtői vasútra: minden információt szívesen fogadunk és jutalamzunk. ; )

 

trv_v_4_ret.jpg

44. A képen látható műhelyből meddig kellett kivonulnia egy államnak (12 óra pontossággal), és ki volt a kormányfője? (XX. század közepe.)

Sátoraljaújhely, ún. kisállomás. Abelovszky T. megfejtése: 1938. október 9-én éjféltől számított 24 órán belül kellett kiüríteni a területet (…). Először az első bécsi döntésre gondoltam, de hamar rájöttem, hogy nem az lesz a jó megoldás, végül valahogy eljutottam ehhez a cikkhez, amiben szerepelt már a konkrét időpont és helyszín, ahol a döntés született: http://www.szabadujsag.com/a-felvidek-visszacsatolasa-1938-november-2-an-fogadtak-el-az-elso-becsi-dontest/. Ez a dokumentum adta meg a pontos választ ezek után: http://mek.oszk.hu/08400/08417/08417.pdf, a komáromi tárgyalásokra keresve.

Ferriviarius: A kormányfő alatt Csehszlovákia miniszterenökét kell érteni, 1938. X. 5-éig Edvard Beneš, aki emigrációba vonul, X. 30-ától Emil Hácha. A komáromi tárgyalásokon Csehszlovákiát az alábbi résztvevők és szakértők képviselték: Jozef Tiso a szlovák autonóm kormányminiszterelnöke, a csehszlovák delegáció vezetője, Ferdinand Ďurčanský szlovák igazságügy-miniszter, IvanPárkányi tárcanélküli miniszter, Kárpátalja képviselője. Miután őt kormányzóvá nevezték ki, mint ideiglenesképviselő Ivan Zsidovszki váltotta fel. Tőle vette át a Kárpátalját képviselő delegáció vezetését Edmund Bacsinszki a kárpátaljai autonóm kormány belügyminisztere. Rudolf Viest tábornok, Ivan Krno követiminőségben. Figyelem: ekkor Csehszlovákiával tárgyalunk, vagyis a Tiszáig–Kőrősmezőig. Fél év múlva önálló Szlovákia lesz, Tiso vezetésével. Ennyit az idősebb vagyok, mint Szlovákia pólókról. ; )

Ferriviarius: Valaki tudja, miért ajánlották fel a komáromi tárgyalásokban, Ipolysággal együtt? Mindkettő pont kiszakít egy fontosabb darabot a vasútjukból, mi meg talán tíz másik falut szívesebben vettünk volna.

 

trv_v_5_ret.jpg

45. a) A részleten látható állomás mai neve melyik kultúrából ered és melyik korból? b) A magyar helynévnek mi köze az országrész kvázifővárosában lévő, egy harmadik népcsoportról elnevezett patakon korábban átvezető hídhoz? c) Mi köze a 45. feladványnak az 50.-hez?

Piski.

a) Abelovszky T. megfejtése: A helyszínre úgy jutottam el, hogy a Holumb földrajzi névre kerestem, és megtaláltam ezt a találatot: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.790756940968689.1073741834.784892548221795&type=1; ebből jött Orăștie neve. a) Az állomás mai neve Simeria, amely középkori eredetű, és a magyar Szent Mária kifejezésből eredeztethető számos forrás szerint (http://www.erdelyigyopar.ro/2007-2/510-piski-mint-szimeria.html, https://ro.wikipedia.org/wiki/Simeria).

Csuka B. megfejtése: A térkép színeiből annyi található ki, hogy Erdélyben járunk, azon belül is egy folyóvölgyben, így leltem rá kis keresés után Piskire (Simeriara) a térképen. a) Az állomás mai neve a román nyelvnek megfelelően Gara Simeria. Utánaolvasva kiderül, hogy a román Simeria név valószínűsíthetően a Szentmáriából alakult ki, aki a templom védőszentje volt (https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93piski).

b) Kolozsvár, Cigány-patak, Piski híd. Ferriviarius: Ezt valóban nehéz volt megtalálni, mert a Szabadsag.ro ügyes informatikusai átizélték az oldalt, így már nem működnek kérdés feltevésekor működő linkek, a Gugliból is kikopott, az archive.org-on meg nincs kereső. Hiába, na, a világháló egy folyamatosan lángoló könyvtár, melyben sosem tudni, melyik könyv melyik lapja ég éppen; és ez senkit nem érdekel. : /

Foszlányok Asztalos Lajos, Kolozsvár talán legnagyobb helytörténészének írásaiból, melyek jobbára a Szabadságban jelentek meg:

A második monostori Cigánypatak a Gálcsere északkeleti lejtője alatt, közvetlenül a város beépített területének szélén eredő, néhány kis, rövid csatornában ereszkedik a kolozsmonostori templom dombja felé.  

A Zápolya utcai kertekből érkező keleti Cigánypatak egykor nyílt mederben keresztezte az utcát. Az 1783–1785. évi felmérés alapján készült katonai térképen itt kis híd vezetett át fölötte. Az 1870. évi katonai térképen már nincs rajta.
http://mapire.eu/hu/synchron/surveys/?bbox=2627131.107532972%2C5904104.5993555365%2C2627402.8172819545%2C5904284.047222721

(A Györgyfalvi és a Patai út találkozása előtt folyó Cigánypatakon a Piski-híd vezetett át. A híd az első világháború táján eltűnt – a patakot csatornába bújtatták –, de az idősebbek az 1940-es, 1950-es években is emlegették. emnt.org/admin/data/file/20131011/kincseskolozsvarkalendariuma2013.pdf)

Jómagam az 1940-es években, de az 1950-es évek elején is nemegyszer hallottam apámtól és ismerőseitől az akkoriban kisebb nézeteltérések esetén elhangzó tréfás mondást: „Találkozunk a piski hídnál”, „a piski hídnál”, amihez kimondatlanul hozzáértették, hogy ott rendezik a vitás kérdést. A címszóbeli név Bem apó 1849. évi győztes piski csatájára való tréfás utalás eredménye [KvTel. 94.]. Még 1957-ben is a 3-as autóbusz jegykezelői Piski-hidat, románul Podul Piskit kiáltottak a Pata utca elején levő megállónál [SzTAj].

Ha esetleg észhez tér, íme a hivatkozások: http://archivum2.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/archive,PArchiveArticleSelectedScreen.vm/id/53353/year/2011/month/1/day/2/web/1/quick/0/ynews/0/mainarticle/false
http://archivum.szabadsag.ro/archivum/2003/05/3maj-30t.htm

c) A ma álló felvételi épületet is Pfaff Ferenc tervezte.

 

trv_v_6.jpg

46. Az ábrázolt állomáson kívül utóbb két szolgálati hely létesült ezen a területen. Melyik társaság kezelte ezt a három szolgálati helyet 1939. III. 1-jén?

Bátyu–Munkács. Az I. bécsi döntéssel az etnikai határt a lehető legszigorúbban követték, így itt a vasútvonalat háromszor metszették: Barkaszó ČSD, Sztrabicsó-Gorond MÁV, Várkulcsa ČSD kezelésű volt.
Az önálló szlovák állam 1939. III. 14-én jön létre, így az SZ sem jó válasz.
http://igrek.amzp.pl/result.php?cmd=id&god=S49&cat=ME300
https://en.wikipedia.org/wiki/Slovak_Republic_(1939%E2%80%931945)#Creation

 

trv_v_7.jpg

47. A képen látható vasutakból ma már semmit nem használnak, így inkább az a kérdés: a közeli sörgyár udvarán látható mozdony hány évvel később épült a sörfőzés kezdetének tekintett évhez képest?

Temesvár. Csuka B.: Kicsit vaktában keresés volt ez a helyszín. Sokat megnéztem, ahol vár van/volt vagy sörfőzde lehet, de semmi találatot sem kaptam. Aztán végül valami szikra folytán ugrott be, hogy nézzük meg Temesvárt, és kiderült, hogy tényleg ott járunk. Kicsit nehéz volt a választ megtalálni, de megnézve a gyárat Google Mapson ( https://www.google.hu/maps/place/45%C2%B045'13.5%22N+21%C2%B014'57.0%22E/@45.7537619,21.2486078,131m/data=!3m2!1e3!4b1!4m5!3m4!1s0x0:0x0!8m2!3d45.753761!4d21.249155 ), kiderült, meglett az a mozdony, amit keresünk.

Abelovszky T.: 1916-ban gyártották a mozdonyt (http://www.cartula.ro/forum/topic/12050-locomotiva-de-la-timisoreana/page__p__183149#entry183149,http://www.wikiwand.com/de/Lokomotive_1_der_Stra%C3%9Fenbahn_Timi%C8%99oara), a sörgyártás kezdeteit egyes források 1718-ra teszik (http://www.tasty.dkmt.eu/Thematics_beer/id/31/http://www.beretimisoreana.ro/traditie/fabrica/istorie/), így a megoldás 198 év.

https://www.google.hu/search?q=timisorara+fabrica+locomotiva&num=20&source=lnms&tbm=isch
http://www.cartula.ro/forum/topic/12050-locomotiva-de-la-timisoreana/
https://www.google.hu/search?q=atelierele+tct
https://www.google.hu/search?q=locomotiva+tct&num=20&source=lnms&tbm=isch
http://www.beyondtheforest.com/Romania/CFR7.html

 

trv_v_8.jpg

48. Az ábrázolt résztől chaussee is vezetett egy mai szomszéd településre, ezt a nyomvonalat egy nem felszíni vízfolyás is keresztezi. Mi szerepel ez utóbbinak az alagútja portáljának tetején a táblán?

Resicabánya. (A helyszínt kivételesen nem ismerte fel senki.) A Szekul felé vezető műút felett vízvezetéket-csatornát hidalnak át a völgyön, innen képkeresővel: 

https://www.google.hu/search?biw=1858&bih=1019&tbm=isch&sa=1&q=sekul+kanal&oq=sekul+kanal&gs_l=img.3...5851.7830.0.7987.3.3.0.0.0.0.121.236.0j2.2.0....0...1c.1.64.img..1.0.0.bDmzO3z-igY#imgrc=v4yveE6XhEnbKM%3A

https://web.archive.org/web/20161207143020/http://www.panoramio.com/photo/48967111

 

trv_v_9_ret.jpg

49. a) A képen látható területrész délkeleti sarkában egy magyar borász honosítja meg ismét a magyar szőlő- és borfajtákat: ki ő? b) A képen látható erődön át vezetett a vasút a XX. század közepén: melyik utcákon? c) Az erődben 2014-ben rendezett legnagyobb zenei fesztiválnak egyik fellépője meg van említve a Scooter: Hyper, Hyper című számában: hányadikként?

Pétervárad–Karlóca. Benkő Z.: A képen szlávosan hangzó neveket olvasva, folyónak a Dunát feltételezve akadtam rá Újvidék városára, ill. az alatta fekvő Sremski Karlovci-ra.
Csuka B.: Az segített a hely megtalálásában, hogy egy nagyobb folyamnál vagyunk, továbbá, hogy több, különböző térképrészlet lett összevágva. Így jutott eszembe, hogy ilyet már láttam a Duna szerbiai szakaszán, megvizsgálva azt a részt, kiderül, hogy jó volt az ötlet, tényleg Szerbiában járunk, méghozzá Újvidéknél illetve a Duna túl oldalán lévő Péterváradnál.

a) Abelovszky T.: Mauer Oszkár („A szabadkai, palicsi, horgosi homoki szőlőkben gazdálkodó, az országhatár másik oldalán fekvő Királyhalmán született Mauer Oszkár régi szőlész-borász dinasztia tagjaként felvállalta a szerémségi fajták megmentését.” http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_szeremsegi_borvidek/)

b) Csuka B.: Ha rákeresünk a Pétervárad erőd vasút címszavakra, akkor megkapjuk a következő cikket ( http://fokusz.info/index.php?cid=1285654298&sid=1640240704 ), ahol az újvidéki vasúti hidak történetét írják le. Ebben a cikkben találjuk meg annak a – keresett – vonalnak a leírását, amely a II. világháború végén a felrobbantott vasúti híd pótlására épült 1945-ben. A vasút az újvidéki állomásról indult, a Munkás, Gorkij és Misic vajda utcákon át érte el a Dunát, amit először egy uszály-, később egy állandó, közúti-vasúti híddal keresztezett. Péterváradon a Strossmayer utcában haladt tovább a vonal facölöpokon, s így érte el a péterváradi vasútállomást.

c) Benkő Z.: Az EXIT fesztiválon fellépők között Carl Cox szerepel Scooter dalában is, a felsorolásban hatodikként.

 

trv_v_10.jpg

50. a) A képen látható részlet közepén híres vasúti baleset történt. A félreértett vasutas milyen nyelv helyett milyen nyelven mondta a vonatszámot? b) A környéken, hasonló terepen játszódik egy magyar írónő híresebb regénye: milyen származású a főszereplő? c) A vonal végpontján emelt felvételi épület tervezője más felvételi épületeket is tervezett: hol állnak ilyenek annak az egykori társaságnak a vonalán, aminek a végponti város adott nevet?

Tounj–Generalski Stol. a) Benkő Z.: a szlávos hangzatú nevek és a hegyes vidék alapján a Károlyváros - Fiume vonal ugrott be. Rákeresve ezen a vonalon vasúti balesetre, meg is találtam a kérdéses incidenst. Beazonosítva a helyszínt, valóban jó helyen járok. A cikk szerint horvát és német nyelven értekeztek, de Tounj állomáson a szolgálattevő nem tudott horvátul, így magyarul adta ki az utasítást.

b) Ferriviarius: Tormay Cécile: Emberek a hegyek között. A félig olasz, félig horvát pásztorlány, Jella egy hegyi faluban él. http://www.jelenkor.net/tarca/192/egy-nema-nagy-talalkozas-volt-ez

c) Benkő Z.: A vonal végállomása Fiume, itt Pfaff Ferenc tervei alapján épült felvételi épület. Az Alföld–Fiumei vasút vonalán még Károlyváros ill. Zágráb , valamint Eszék és Nagyvárad állomása Pfaff Ferenc munkája, bár igazság szerint ezekből csak a két utóbbi tartozik a társaság tényleges, Nagyvárad–Csaba–Szeged–Szabadka–Zombor–Eszék vonalához (a későbbi hosszabbítást már a MÁV építette), Szegeden pedig egy másik vonalon található a Pfaff féle állomásépület.

 

 

trv_vi_1_ret.jpg

51. a) A város neveinek mi köze egymáshoz? b) Közlekedés- és technikatörténetileg miben volt a város az első hazánkban? c) Ez utóbbi milyen néven keresztül kapcsolódik a világ első villamosmotorkocsi-üzeműre épült metrójához?

Ferriviarius: Német és szlovák helynevek láthatók a domborzatilag erősen tagolt részleten, így a Felvidék történeti (északi hegyvidéki) és tágabb aktuálpolitikai értelmének (Szlovák Köztársaság) metszetén kell keresnünk egy, az 1880-as évek elejéig megépült vonal melletti, történeti struktúrájú várost, ahol német név előfordulhat. Nem túl tág a halmaz, és itt egyébként a nyomvonal sem változott hidroenergetikai vagy vasúti rekonstrukciós okból, így valahogy rátalál az ember Igló városára.

a) Toponímiai kérdésekben a Wikipédia nem rossz, ha más okból nem: a strukturáltsága és többnyelvűsége miatt. Most szerencsénk van, a magyar nyelvű szócikk önmagában elég (a német egyébként részletesebben ráerősít, a többi meg nem mond ellen). Ez azt írja, hogy Igló régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu; szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov; németül Zipser Neudorf. Aztán azt írja, Igló a csehországi Jihlaváról kaphatta a nevét (ami németül Iglau). Később azt, hogy Iglov mellé települtek a hozott bányászok. Első említései: Villa Nova (azaz Újfalu), Igloszásza. Nevének eredetére rákeresve relevánsként adódó, Dr. Bruckner Győző Igló kir. korona- és bányaváros története című munkájában is nagyjából ezt olvassuk, kiegészítve, hogy Iglau nem szláv eredetű, részletezve a szász bányász jogállás ide való átöröklődését. Összefoglalva, úgy vélem, hogy a bányászok megtelepedésével keletkezhetett mindkét név (Igló és Újhely-Újfalu), amit a magyar és szlovák nyelv is használ, érdekes, hogy a német Iglau itthoni használatát nem említi. Említés van arról is az írásban, hogy bár hamar városi rangra emeltetett, a szomszédos városoknak érdekükben állt faluként emlegetni.

b) A Wikipédia-szócikk említi, hogy ,,az első magyarországi betonút Iglón készült el, 1911-ben.´´ Keressünk rá a mondatra! Jó jel, hogy a közlekedési múzeumban aktívan kutató Frisnyák Zsuzsa cikke, a Motorizáció a századfordulón is így tartja. Keressünk rá hely és évszám nélkül! No de 1931-ben épült bekötőút emlékére áll egy gúlaemlékmű Gerendáson, hogy van ez? A két évtizedes ellentmondás nem az ország feldarabolásában rejlik, az 1920-as években már több helyütt épült betonút, hanem a technológiában, mint azt Tóth József építőmérnök-hallgató TDK-dolgozatából már a 3. oldalon ismerteti. A millennium évében (nem 1896, hanem 2000) emelt gúlára rákeresve megtudjuk, hogy nem az emlékmű a hibás, hanem az azon lévő táblát végigolvasni vagy értelmezni nem képes közlők.

c) A Wünsch nevet említi a TDK dolgozat. A budapesti ezredéves kiállításra épült földalatti vasút --mert erről van szó, nem holmi gőzmozdonyüzemű földalatti vasutakról, franciából orosz közvetítéssel hozzánk fél évszázaddal később eljutó metrónak is nevezhetjük-- födémjéhez úttörő módon alkalmazott vasbeton Wünsch Róbert neve fűződik. De amit máig meg tudunk csodálni, a vonal felszíni --1973-ban felhagyott-- szakasza felett épült vasbeton híd máig áll a Városligeti-tó mellett.

 

trv_vi_2_ret.jpg

52. Egy szerencsére nem túlzottan elterjedt vasúttörténeti tévhittel számol le a térkép, miszerint egy vonal átadásakor készült el minden. Itt mi nem készült el az átadásra, miért nincs jelölve ezen a térképen?

(Sajnos a vasúttörténeti munkák nagyja is az előzményeket és építést részletesen tárgyalja, aztán esetleg eljut 1918-ig. Azt hihetnénk, hogy számos vonalunkon 12 m-es i sínek vannak, és Trianon óta nem történt semmi. : )

Ferriviarius: A térképrészleten látható jellegzetes vonalvezetés a mőcsényi nyomvonal-helyesbítés előtti állapota.

A vonalat a Duna--Dráva Vasút adta át ezen a nyomvonalon 1873-ban. 1883-ban államosították. Korrekció az 1910-es években történt, ekkor épült az alagút. Így a Wikimapián bejelölt alagút átadási évét illetően a felhasználó négy évtizedet téved. De kár őket kipécézni, több helyütt előforduló tévhitekre panaszkodnak a vasútállomások.hu Mőcsény* lapján és a vonalszakasz Wikipédia szócikkének vitalapján is.

Mentségükre szóljon, hogy az Urbán Lajos-féle Vasúti lexikon (1984, a zöld) és a Csárádi János-féle Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet (1994, bordó) összesen kettő oldalon tárgyalja a DDV-t és pályáját, műtárgyait, de a Dombóvár--Bátaszék vonalszakaszról az átadás után egy szót nem szól egyes síncseréket leszámítva.
De ebből nem következik, hogy nem is történt változás. Az meg pláne nem, hogy az alagút visszament az időben, és részt vett az átadási ünnepségen. – A forráskritika legyen velünk mindenkor!

 

trv_vi_3_ret.jpg

53. A képen látható állomástól dél felé a következő állomás utóbb csatlakozó állomás lett. Ez utóbbiba csatlakozó, a XX. században meg is szűnt vonalszakaszokon a szolgálati helyek nevét adó települések közül melyikben volt német többség az 1910-es népszámlálás szerint, és melyikben nem?

Ferriviarius: Elágazó állomás ugyanannak a társaságnak két vonalát kapcsolja össze, míg csatlakozó állomás alatt két különböző vasúttársaság kiépített kapcsolódását értjük. Az államhatárokon ez gyakran fordul elő. Ha két határállomás van, felénk jellemzően mindig az egyiken történik a gépcsere, személyzetváltás.

A részlet északnyugati sarkában jellegzetes morfológiájú és szőlővel teleületett Harsány-hegy azaz a Szársomlyó ismerhető fel, így Magyarbóly állomást látjuk. Délre a következő állomás, a térképen jelölve és mindmáig: Baranyavár-Pélmonostor. 

A Zombor--Villány vonalszakaszt az Alföld--Fiumei Vasút adta át 1870-ben, másfél évtizeddel később államosítással-megváltással a MÁV-hoz került. A Drávavölgyi HÉV 1910-ben adta át Kiskőszeg--Siklós vonalát, mely félúton ehhez a vonalhoz Baranyavár-Pélmonostor állomáson csatlakozott. A Trianon utáni rendezéssel Magyarbóly állomással együtt ez utóbbi határállomássá vált. (Nem 1920-ban, mert 1921-ig még a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megszállása és fosztogatása alatt állott, amit a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű hazaárulási kísérlet zárt.) Emiatt szintén két vasúttársaság csatlakozik itt mindmáig.

A Drávavölgyi HÉV-et 1931-ben államosították, mármint ami abból Magyarországnak maradt. 1969-ben Villány után kiágazva új vasutat építettek Beremendi Cementmű állomásig és onnan a régi vonallal párhuzamos iparvágányt a gyárig. 1970-ben bekötötték az új vonalat Nagyharsány felé. A kérdés tárgykörébe tartozó volt hév-vonal Nagyharsányi elágazás--Beremend szakaszán 1982-ben szűnt meg a személyforgalom (az államhatár felé korábban), de mivel áruforgalom az iparvágányon lehetséges a beremendi cementmű üzemi vágányáig, a volt hév-vonalon az áruszállítás már 1969-től nem lehetséges a BCM-be, ezért Kistapolca is megszűntnek tekintendő, a megállóáthelyezéstől függetlenül. A 2007-es ,,szünetelés´´ szintén nem tartozik a kérdés tárgykörébe, ez már XXI. századi eredmény.

A hév délszláv államhoz került része teljes egészében megszűnt, a Kiskőszeg--Baranyavár-Pélmonostor szakasz 1968-ban. Így tehát a megszűnt szakaszokon lévő szolgálati helyek névadó települései tehát rendre: Kiskőszeg, Vörösmart, Csúza, Hercegszőllős, Karancs, Benge, Baranyaszentistván, Petárda, Beremend, Kistapolca.

Az 1910. évi népszámlálást illetően a legrelevánsabb találat a KSH könyvtárának honlapján található statisztikai tudásbázis. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása. 1. r. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint – ebben található a válasz. Szerencsénkre Baranya vármegye az elején van. A II. részben a 2. oldalon a Baranyavári járás, 10. oldalon a Siklósi. Sőt, a dokumentumot igényesen digitalizálták, így a pdf-dokumentumban szövegesen tudunk keresni, nem képként van feltéve, hogy nesze. : ) Ott még nem tartunk, hogy a képről ki lehessen találni, mi van rajta, a Google képkeresője is szövegekre keres. 

Német többség: Benge, Baranyaszentistván és Beremend községekben volt. Nem német: Petárda községben horvát, az összes többiben magyar többség volt.

 

trv_vi_4.jpg

54. a) A képen látható külön szintű átvezetés alatt melyik társaság építette ki a nyomvonalat? b) Mi a hiba a kezdőponti végállomás épületén levő emléktáblán?

Ferriviarius: Nem sok különszintű keresztezés volt hazánkban. Zalaszentiván már szerepelt egy feladványban.

Abelovszky T.: Pozsonyban járunk (éltem ott pár hónapot, hamar rájöttem :)

a) Pozsony–Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság (mivel a Pozsony-Nagyszombat vonalról van szó). (https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony-Nagyszombati_Els%C5%91_Magyar_Vas%C3%BAtt%C3%A1rsas%C3%A1g)

b) Az emléktábla tanúsága szerint 1840-ben indult meg a forgalom Pozsony és Szered között, a valóságban azonban ebben az évben még csak Szentgyörgyig ért a vonal. (http://www.zeleznicne.info/textpicture/IMG_8271_vbk520.jpg; https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony-Nagyszombati_Els%C5%91_Magyar_Vas%C3%BAtt%C3%A1rsas%C3%A1g)

VT: Emléktáblás képet csak egyet találtam, a szentgyörgyi állomás falán (amit inkább mondanék az első szakasz ideiglenes végpontjának mint kezdőpontnak): https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Výpravná_budova_prvej_konskej_železnice_v_Uhorsku,_Nádražná_2,_Svätý_Jur,_okres_Pezinok_04.JPG

Itt úgy néz ki a dátum nem teljesen pontos, ha lehet hinni a vlaky.net-nek: http://vlaky.net/servis/trat.asp?id=9
"In the section Bratislava - Svaty Jur the trial started 24/09/1840 and 10/04/1840 public traffic."
(Azért valahol figyelemre méltó hogy a táblát állító Matica Slovenska megemlíti "Uhorskót", mert írhatták volna azt is hogy itt volt Szlovákia első vasútja, és kész...)

 

trv_vi_5_ret.jpg

55. Egy térképen és annak utóéletén nem csak térben, hanem az időtengelyen is tudni kell tájékozódni, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, és a 60. feladványig se felejtsük el! 

a) Melyik társaság építette a térképrészletre rajzolt vasutat, és mikor adta át? b) Jóval később, a trianoni diktátum kapcsán a jogi helyzetet rendezni kellett: melyik társaság lett az illetékes vasúttársaság el nem csatolt részének üzemeltetője?

Ferriviarius: A bevezető mondat arra utal, amint azt már másutt is feltűnhetett, hogy a térképekre a vasutak utólagos, jelkulcs szerinti feltüntetésén túl olykor ceruzás bejegyzések is születtek.

Abelovszky T.: Borosjenő a helyszín; a b) kérdés vezetett rá a megoldásra, megtippeltem, hogy az ACSEV-ről van szó, megtaláltam a vonalhálózatának térképét (https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/ACsEV_rot.png/1024px-ACsEV_rot.png), innen már nem volt nehéz.

a) Arad–Körösvölgyi vasút, 1877. május 10-én.(https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_%C3%A9s_Csan%C3%A1di_Egyes%C3%BClt_Vasutak)

b) A magyarországi vonalakat 1923-tól a GYSEV kezelte. 1927. február 5-étől a Szeged–Csanádi Vasút vette át az ACSEV hálózatát, melyet 1945 november 16-án államosítottak. (https://hu.wikipedia.org/wiki/Aradi_és_Csanádi_Egyesült_Vasutak)

 

trv_vi_6_ret.jpg

56. a) Honnan telepítettek ide lakosokat a II. évezredben és kb. mikor? b) Hányszor cserélt gazdát a terület a XX. században az államiság szempontjából és kb. mikor?

Tótmegyer–Nagysurány. Abelovszky T.: A Gräflich Karolyische Pferdebahn vezetett rá a megoldásra, utánanéztem, hol voltak Károlyi-birtokok (http://www.karolyiak.hu/karolyi_csalad.html), és egyesével rákerestem a térképen, Tótmegyer pedig stimmelt.

a) VT: "1000 és 1050 körül alakíthatták ki az Árpád-házi királyok a nyitrai hercegséget, amely határvédelmi funkciókat töltött be. Ennek érdekében Surány környékén is sok magyart, kunt és besenyőt telepítettek le."
"A források utalnak arra, hogy Érsekújvár elfoglalása után az Alsó-Nyitra mente nagyrészt elnéptelenedett, míg a török kor előtt ez a terület magyarok által lakott volt, addig utána morvákat telepítettek be."
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagysurány

Abelovszky T.: 1690-ben a török kiűzése után a birtok a morva eredetű Kaunitz családé lett, akik 1690 és 1694 között morvákkal, szlovákokkal és magyarokkal telepítették be. (https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B3tmegyer)

b) Abelovszky T.: 1920 (trianoni békeszerződés; de facto már 1918-19-ben is valószínűleg fennállt a helyzet) – Magyarország -> Csehszlovákia
1938 – Csehszlovákia -> Magyarország
1945 – Magyarország -> Csehszlovákia
1993 – Csehszlovákia -> Szlovákia 

VT: Ezen sokat gondolkodtam, nem tudom már hogy találtam meg. (Mondjuk nem segített, hogy én mindig is úgy képzeltem hogy a Tótmegyer–Nagysurány vonal szlovák építésű, mert az ő szokásuk É–D irányú vonalakból K–Ny vonalakat faragni – alapjában véve az egész vasúthálózatuk Budapestre mutatna.)

 

trv_vi_7_ret.jpg

57. A térképrészlet déli felén jelölt vasút alépítményéről küldje el a) egy korabeli (a térképpel kb. egyidős) és b) egy napjainkban készült fénykép hivatkozását (url-jét)!

VT, egy vérbeli vasúttal foglalkozó válasza: Margitfalvai nyomvonalkorrekció. Sziklabevágás Óruzsinnál:
-->
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr408728706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása