Pangea

Minden, ami földtudomány

Az expatok városa

2016. április 03. 19:01 - lezlidzsi84

Az Egyesült Arab Emirátusok gyöngye, az óriási pénzekből megvalósított, nagyvonalú (egyben nagyzoló) és hipermodern városfejlesztés jelképe, pár évtized alatt kisvárosból világvárossá váló település. A híres-hírhedt Dubaj jelképezi az arab világ "pozitív" és progresszív oldalát, ugyanakkor a város korántsem "arab" város: valójában a viszonylag magas bérek által vonzott, mostoha körülmények között dolgozó ázsiai vendégmunkások és a világ minden pontjáról ideáramló jól képzett, jól fizetett "expatok" mesterséges - és jelenleg a világon ilyen méretekben egyedülálló - konglomerátuma.

Tekintsük át röviden, hogy is lett a Kalózpart gyönygyhalászfalujából közel 2 és fél milliós metropolisz, ahol a lakosság 95%-a bevándorló (New Yorkban csak 37%), ráadásul az ott élők 85%-a még csak nem is az Egyesült Arab Emirátusok állampolgára. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy 2009-ben a lakosok 77,4%-a férfi volt, még furcsábbá válik az összkép.

Bár Dubaj a rendelkezésre álló források szerint már a 11. században létezett, a kis gyöngyhalászfalu csak 1833-ban vált önálló sejkség székhelyévé, egyé a környék tucatnyi kisállama közül, melyekre a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorost uralni akaró britek kezdték kiterjeszteni az uralmukat. Mindez kezdetben a "Kalózpart" lakóival kötött "békeszerződésekben" merült ki, majd az orosz és francia közeledést látva 1892-től a kisállamok formálisan is brit védnökség alá kerültek. 

alras_deira_mid1960s.jpgA mintegy 50 ezer lakosú Dubaj a 60-as években - (forrás)

Mindez a gyakorlatban a a brit védelemért cserébe a kifelé viselt hadjáratokról való lemondást jelentette (egymást továbbra is apríthatták a fejedelemségek, amennyiben a konfliktus épp nem veszélyeztetett brit érdekeket), területüket vagy annak részeit nem adhatták át idegen hatalmaknak, illetve külső hatalmakkal csak brit engedéllyel léphettek kapcsolatba. A belső ügyekbe a britek tanácsadókkal igyekeztek beleszólni, de a nagyobb bizniszt jelentő olajiparon kívül jellemzően valóban csak tanácsokat adtak, ami nagyfokú belső önállóságot adott az uralkodóknak, amit Dubaj urai, a Maktúmok egyre fokozódó mértékben használtak ki.

downtown-dubai-cityscape.jpgDubaj ma - (forrás)

Dubaj jó kikötője és Perzsiához és a Hormuzi-szoroshoz való közelsége révén hamar a perzsa kereskedők komoly piacközpontjává vált, amire a helyi vezetők a gyöngyhalászat 30-as évekbeli hanyatlását követően egyre nagyobb mértékben kezdtek építeni, kezdetben angol segítséggel, majd az angolok 1971-es kivonulását követően magalakuló Egyesült Arab Emirátusok önálló emírségeként. Nézzük mik is voltak a fejlődés főbb pillérei:

1. Dubaj - viszonylag - csekély olajkincsének kitermelése épp a 60-as évek második felében kezdődött, ami pont akkor adott sok pénzt az emír kezébe, amikor a britek épp elengedni készültek azt. Mivel  világos volt, hogy az olajból nem lesz mesés gazdaság, Maktúmék egy kicsit másban kezdtek gondolkodni.

2. Figyelembe véve Dubaj korábbi hajózási központ szerepét, valamint felismerve kedvező fekvését és a Perzsa-öbölbeli hajóforgalom és a rendelkezésre álló infrastruktúra egyenlőtlen viszonyát, nagyarányú kikötőfejlesztés kezdődött: Port Rashid 1972-ben, a kissé megalomán (a világ legnagyobb mesterséges kikötőmedencéjével rendelkező) Jebel Ali 1979-ben nyílt meg, előbbi igen nagy siker lett, utóbbi kihasználtságával azonban kezdetben akadtak gondok, ezért a dubajiak új ötletekhez nyúltak.

1024px-port_jebel_ali_on_1_may_2007_pict_1.jpgJebel Ali szerény méretű kikötőmedencéje - igen, az egy repülőgépanyahajó - (forrás)

3. A máig legnagyobb hatású "innováció" az úgynevezett szabad zónák létrehozása volt. Ezek közül az első a Jebel Ali kikötő megsegítésére jött létre, és már ez is több volt mint egy klasszikus vámszabad vagy adómentes terület, főként, hogy az emírségben - számos más öbölbeli arab államhoz hasonlóan - ismeretlen a klasszikus társasági vagy jövedelemadó, mivel az állam bevételei többnyire az állami tulajdonú (jelen esetben főként infrastruktúraépítő, üzemeltető) vállalatokból származik. A dubaji szabad zónák lényege, hogy területükön többnyire nem érvényesek a dubaji törvények, egészen pontosan zónánként eltérő jogi és pénzügyi szabályozás érvényesül az adott szektor (legyen az szállítmányozás, IT, kereskedelem) igényeinek megfelelően. Mindezt sokan az egykori kínai koncessziókhoz (pl. Sanghai nemzetközi negyedeihez) hasonlítják, melyek hasonló "törvényen kívüliséget" testesítettek meg, és hasonló arányban vonzották a külföldieket. A területenként eltérő szabályozásnak egyébként számos árnyoldala van amit jól megfoghatunk az egyes szektorokban dolgozók  igencsak eltérő életkörülményein keresztül...

4. Ezen felül az emír 2002-ben engedélyezte a külföldiek vagyonszerzését, melynek során finoman szólva nem vizsgálják, ki és milyen módon megszerzett vagyonát invesztálja helyi fejlesztésekbe, jellemzően az ingatlanfejlesztésbe. Részben ez a magyarázata miért is épülnek egy nagy területű sivatagi városban óriás felhőkarcolók, pálmalegyező alakú szigetek lakó és aquaparkokkal...

5. Minderre ráerősített a 70-es évektől lendületet kapó reptérfejlesztés és az Emirates légitársaság a következő évtizedben megkezdődő felépítése, mely mára már gondoskodik a felépített gépezet "olajozásáról" azaz a munkaerő, az üzletemberek és a látogatók ideszállításáról valamint a légi szállításból való szép tortaszelet kihasításáról.

800px-dubai_international_dxb_omdb_an1204297.jpgDubaj nemzetközi repülőtere, a légi közlekedés legújabb fordítókorongja - (forrás)

Összefoglalva: Dubaj gyors terjeszkedése és sikere az infrastruktúrába való ismételt beruházások sorozatának, az ehhez szükséges tőke bevonzásának és az egyes gazdasági ágazatokra rugalmasan rászabott jogi és pénzügyi szabályozóknak köszönhető. Minél több embert sikerült idevonzani külföldről, annál több beruházásra és tőkére lett szükség, ami újabb beáramlást generált. Nézzük meg, pontosan kik is jöttek Dubajba:

Az első "bevándorlók" a már említett perzsa kereskedők voltak, akiket a modern időkben is meglehetősen sokan követtek: egy részük az 1979-es iráni forradalom következtében menekültek ide, mások pedig az Iránnal szemben bevezetett embargó nyomán megcsappanó külgazdasági kapcsolatok biztosítására - Dubaj ugyanis többé-kevésbé Irán kapuja a nagyvilágra, ami a gazdasági szankciók feloldásával  esetlegesen fellendülő iráni gazdaság révén igen jól jöhet az emírségnek a százezernél is több iráni révén.

Más arab országokból is szép számmal érkeztek az új dubajiak, közülük is kiemelkedő a 70-es években a polgárháború elől menekülő libanoniak közel nyolcvanezres közössége.

130.jpgMunkások várják az őket táborukba visszaszállító buszt - (forrás)

A 70-es években felfutó munkaerőigény következtében az Egyesült Arab Emirátusokban is megjelentek az ázsiai (és újabban az afrikai) vendégmunkások: javarészt indiaiak, pakisztániak és bangladesiek, kisebb mértékben indonézek, etiópok szomáliak és filippinók. (A jelenség az arábiai olajlelőhelyek környékén már az 50-es évektől megfigyelhető, kezdetben épp dubaji hajókkal szállították őket, majd később a helyi légitársaság hasított ki szép szeletet az ezzel járó zsíros bizniszből...) Ma már ez a csoport adja a dubaji lakosság közel 70%-át. Többnyire ők végzik a viszonylag kevés képzettséget igénylő munkákat (építés, köztisztaság fenntartása), bár természetesen szép számmal akadnak köztük is jól képzett, jól fizetett emberek. Ugyanakkor legalább 20-25%-uk mostoha körülmények között, rossz munkabiztonsággal jellemezhető (többnyire építőipari) munkahelyeken dolgozik, viszonylag alacsony fizetésért. Ez a pénz az otthoni béreikhez képest ugyan nem lenne rossz kereset, de jó részét ki kell fizetniük tömegszállásaikért, melyet egyes esetekben csak korlátozottan hagyhatnak el (útlevelük, irataik ugyanis a munkáltatóiknál vannak). Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a dubaji "gazdasági csoda" az óriási infrastrukturális beruházások jelentős részben ennek a modern rabszolgaságnak köszönhető, amiről jópár dokumentumfilmet találhatunk. (Dubajnak nem csak az olcsóságuk miatt jelent nagy üzletet az ázsiaiak tömege, hanem a meglehetősen drága munkavállalói vízumokkal is óriásit kaszál.) Az megint más kérdés, hogy sokaknak még így is megéri a dubaji munkavállalás...

ae_popgraph_2015.bmpAz Egyesült Arab emirátusok korfája 2014-ben - a fiatal és középkorú férfiak igen erős többlete jól követhető - (forrás)

Természetesen egész más a helyzet a lakosság mintegy 10-15 százalékát kitevő nyugati (európai, amerikai és ausztrál) expatokkal, ők jellemzően jól (vagy jobban) fizetett állásokat töltenek be az idevonzott high-tech szektorokban. Közülük a legjelentősebb csoportot a britek adják,gyarmati időszakban megszerzett előnyüket kihasználva már 1995-ben is legalább húszezren voltak, számuk azóta megtöbbszöröződött, nem utolsósorban a Dubajt elkerülő gazdasági válság nyomán. Az Egyesült Arab Emirátusokban legalább 240 ezer brit állampolgár él, ezek igen jelentős része Dubajban, de más nyugati nemzetek (amerikaiak, németek, franciák, kanadaiak, kolumbiaiak) is tízezres tömegben képviseltetik magukat. A kisebb közép- és kelet-európai nemzetek képviselői jellemzően 2-4000 fővel képviseltetik magukat a bolgárok és a románok 6-7000-es és az oroszok tízezernél is népesebb közössége kivételével.

Jó kérdés, hogy az óriási infrafejlesztések és különleges jogi szabályozórendszerek előretörésével, az ázsiai vendégmunkások olcsó munkaerejének és a nyugati expatok tudásának felhasználásával "előremenekülő" Dubaj lendülete meddig tart majd ki, illetve hosszú távon hogyan változik e különös világváros egyes társadalmi csoportjainak helyzete és egymáshoz való viszonya.

 

Felhasznált források: 

https://en.wikipedia.org/wiki/Dubai

https://nextcity.org/daily/entry/how-dubai-became-dubai

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr258524320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neménvagyok 2016.04.04. 13:45:34

Reggel óta senkinek sem volt ideje kijavítani a címben lévő elütéseket?

neménvagyok 2016.04.04. 13:47:14

"Ide csak meggazdagoni jönnnek az emberek"

Tranquillius 2016.04.04. 14:24:47

@neménvagyok: A bejegyzés címe: az expatok városa, hol van ebben elütés?

xlngx 2016.04.04. 14:48:13

Csak mondom hogy a valsag igenis erintette Dubait, eleg kemenyen. Irodahazak emeletei urultek ki egyik naprol a masikra. A world projekt azota is csodben van, tobb nagy projekt azota sem indult el. A Burj Kalifa azert lett Kalifa es nem az eredeti Dubai mert Abu Dhabi igy adott csak segelyt Dubainak. A modern kori rabszolgatartas meg kerdes hogy honnan nezzuk. Igen nem bannak veluk jol, sokat dolgoznak, de megis jonnek mert amit itt megkeresnek az a 80000 Ft hazakuldve meg mindig hatalmas osszeg a csaladjuknak. Dubainak megvan a pozitiv es negativ oldala foleg ha valaki itt el. Alapvetoen draga arak, extrem draga lakhatas, mindenert fizetni kell.

JaZo 2016.04.04. 14:58:18

Kösz @xlngx: már éppen írni akartam, hogy mekkora tévedés azt írni, hogy "Dubajt elkerülte a gazdasági válság". 2008-ban éppen hogy talpon tudtak maradni. Ezrével álltak a hátrahagyott, kifizetetlen hitelből vett expat kocsik a dubaji reptér mellet. A Burj Khalifa meg nem csak a nevét kapta az abu-dhabi emirről de lényegében az ő tulajdonukba is ment át a kölcsönért cserébe.

Mdavid89 · http://iranynewyork.hu 2016.04.04. 15:47:34

Akit a helyi munkavállalási lehetőségek érdekelnek, itt van egy olvasnivaló: iranydubaj.hu/munkavallalas-dubajban-dubajozas/#munkadubajban

lezlidzsi84 2016.04.04. 20:05:10

@neménvagyok: Nem egészen értem miről beszélsz, ilyen mondat nem szerepel az írásban.

lezlidzsi84 2016.04.04. 20:14:22

@xlngx: Igen, az ideözönlő vendégmunkásoknak így is megéri itt dolgozni, ahogy írtam is, a hangsúly inkább azon van a belinkelt filmben is, hogy milyen árat fizetnek ezért (pl. munkahelyi balesetek, kezeletlen betegségek formájában).
Kösz a kiegészítést a leállt projektekről, ugyanakkor amennyire utána tudtam olvasni, elég rugalmasan nyergeltek át másra, amivel egy rakat embert (2008 óta közel 1 milliót!) vonzottak be továbbra is, részben olyanokat akik eredeti hazájukban pont a válság miatt nem találtak melót, Persze ez lehet előremenekülés volt, és egy nem túl szép napon meglesz ennek a böjtje...

advocate1 2016.04.05. 11:46:40

Igen, a válság őket is súlytotta, és valóban vannak olyan projektek amelyek azóta se nagyon mozdultak el. 2008-2010-ben még lefelé mentek a lakásbérleti árak, amik azóta ismét az egekbe szőktek, kb. a duplája az akkori árszintnek.

l ember 2016.04.05. 18:06:24

Az iráni szálra reagálva, jelemző, hogy az üzlet hogy kibékíti azokat a sítákat és szunnitákat, akik a világon máshol ha találkoznak, fecnikre tépik egymást

pitcairn2 2016.04.06. 15:38:00

"Jó kérdés, hogy az óriási infrafejlesztések és különleges jogi szabályozórendszerek előretörésével, az ázsiai vendégmunkások olcsó munkaerejének és a nyugati expatok tudásának felhasználásával "előremenekülő" Dubaj lendülete meddig tart majd ki,"

egyszerű a válasz:

Dubaj lendülete addig tart ki amíg __versenyképes__ marad az __adóversenyben__ és a __szabályozási versenyben__

pitcairn2 2016.04.06. 15:41:10

"Az megint más kérdés, hogy sokaknak még így is megéri a dubaji munkavállalás..."

a többiek is önként jöttek ide és önként vannak itt

ergo

nem kéne felülbírálni a döntésüket...

Dubaj pontosan azért ilyen __befogadó__ és __versenyképes__ mert alig van adó közszolgáltatás...

lezlidzsi84 2016.04.07. 11:53:16

@pitcairn2: Alapvetően jobb az itteni munkavállalás, mint az otthoni lehetőségeik, viszont ha utánanézel a toborzási módszereknek (amit nem a dubajiak, hanem indiai, pakisztáni stb. cégek, ügynökök végeznek), elég sok estben felmerül, hogy masszívan megtévesztik a nem túl képzett, homályos infókkal rendelkező potenciális munkavállalókat, hogy mire is számíthatnak. És itt most ne egy sima állásinterjúnál tapasztalható átlagos "fényezésre" gondolj. Persze ez főleg nem a dubajiak sara, egyszerűen csak a történet része.

Ami kellemetlenebb a helyiekre nézve az például az érkezők útlevelének elvétele, ami azért elég sok visszaélésre adhat lehetőséget.

pitcairn2 2016.04.07. 12:19:23

@lezlidzsi84:

"az érkezők útlevelének elvétele"

kb. azért veszik el mert enélkül automatikusan kitoloncolják az illetőt Dubai-ból...

ergo

a delikvensnek csak el kéne ballagni a hivatalos szervhez és tájékoztatnia őket arról, hogy papírok nélkül van itt...

Untermensch4 2016.04.09. 22:40:02

@pitcairn2: "nem túl képzett, homályos infókkal rendelkező potenciális munkavállalók"

Hát nem tudom, még ha a tuti kitoloncolás működik is (a datolyát pl nem szedik fel az éhező vendégmunkások az út mellől mert jogilag az emír tulajdona vagy mi és kézlevágás is lehet belőle, nem állítom hogy a papírok nélküli akárkivel szemben ne tartanának be a dubai-i hatóságok minden vonatkozó emberi jogi egyezményt) lehet hogy szintén nem túl képzett "családlátogatók" indiában/pakisztánban hamarabb érnek haza mint a családfő.
Az európa különböző részeire exportált kelet-európai qrvák is bármikor beballaghattak volna a hatóságokhoz útlevél nélkül de ha hamarabb elér egy telefon után egy prémium autó nemprémium IQ-s emberekkel a családjukhoz mint egyáltalán hozzájuk a rendőrségi tolmács...
süti beállítások módosítása