Pangea

Minden, ami földtudomány

Szalmenikon és Kordülé

2015. szeptember 27. 23:11 - Tranquillius

Ha esetleg úgy tanulta, hogy 1453-ban Bizánc elfoglalásával megszűnt a Bizánci Birodalom akkor van egy rossz hírünk: nem Bizáncot foglalták el a törökök, ezért a Bizánci Birodalom sem szűnhetett meg és az sem 1453-ban történt. Történeti-földrajzi írásunkban találkozhatunk az utolsó római hadvezérrel valamint ellátogatunk a Római Birodalom két legutolsó erősségéhez. 

1024px-salmeniko_caste.JPGAz utolsó római erőd (forrás: wikipédia)

Célszerű a félreértéseket még rögtön a legelején tisztázni. Bizánc egy jelentéktelen görög gyarmatváros volt azon a dombon, ahol 330-ban Nagy Konstantin császár megalapította a szerényen saját magáról elnevezett várost Constantinopoliszt, magyarosan Konstantinápolyt, a mai Isztambult. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a település hivatalos neve Új-Róma, azaz Nea Roma lett, bár a Konstantinápoly név jelent meg inkább hétköznapi földrajzi névként. További érdekesség, hogy az Isztambul név csak 1930 óta vált hivatalossá, addig a törökök használták a Konsztantinije névváltozatot. Mivel az égvilágon senki nem hívta Bizáncnak Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom elnevezés is értelmetlen, főképp annak az ismeretében, hogy a kifejezést egy német használta először 104 évvel a város bukása után, majd a felvilágosodás tette általánosan elfogadottá. Ugyancsak a felvilágosodás felelős a "bizánci" jelző mai abszolút negatív megítéléséért.

De akkor mégis hogyan hívták ezt az államalakulatot? Használatban van még a Keletrómai Birodalom, melynek mindaddig volt létjogosultsága, amíg a nyugati résztől meg kellett különböztetni. Mivel ez a kifejezés legkésőbb 476-ban értelmét vesztette nem marad más hátra, minthogy mi is a Római Birodalom kifejezést használjuk. Ugyanazt amit ez az állam és annak polgárai - görög nyelven (Baszileia tón Rómaión, a nép nyelvén Rómania) - használtak egészen a bukásig, amiről a bevezetőben is volt már említés nem 1453-ban következett be.  

peloponnese_middle_ages_map-en.jpgMorea átnézeti térképe (forrás: wikipédia)

Mi ott vesszük fel a fonalat, amikor a város már elveszett és egy angyal márvánnyá változtatta az utolsó római császárt XI. Konstantint, majd elrejtette egy barlangba az Aranyszarv-öböl mellett. A császár (és a görögök) azóta is várják, hogy felébredjen álmából és visszahódítsa a második Rómát a pogányok kezéből. XI. Konstantint azonban nem Konstantinápolyban koronázták császárrá (ami miatt a kortársak megkérdőjelezték uralmának legitimitását), hanem egy Misztrasz nevű városkában a Peloponnészosz-félsziget déli részén. Hogy jobban be tudjuk lőni a helyszínt ez a városka ókori Spártától néhány kilométerrel nyugatra lévő hegy oldalában emelkedett. A frank hódítás, azaz 1204 óta a Peloponnészosz-félsziget új nevet kapott, ettől kezdve Moreának hívták. A XIV. századi görög reconquista után is megmaradt a név, uralkodói a deszpotészek a császári család oldal-, vagy egyenesági leszármazottai voltak. 

sights_of_interest_mystras_021.jpg Misztrasz romjai odafentről.(forrás

1453-ban Konstantinápoly elestekor a Peloponnészosz-félsziget két velencei erődtől eltekintve a Római Birodalom utolsó tartománya volt néhány főváros környéki faluval és pár égei-tengeri szigettel egyetemben. Konstantin császár testvérei osztoztak a félszigeten Thómasz és Demetriosz Palaiologosz. Thómaszé volt észak, Demetrioszé dél, Misztrasz fővárossal. Demetriosz azért került ide, hogy minél messzebb legyen a fővárostól, mert annak idején sikertelen puccsot hajtott végre bátyja ellen a császári trónért. Ez a távolság 1453-ban azt eredményezte, hogy egyetlen katonát sem küldtek az ostromlott főváros megmentésére. 

A város eleste után hűséget esküdtek a győztes II. Mehmed szultánnak, aki súlyos adó fejében békén hagyta őket. Birtokaik így helyezkedtek el a félszigeten:


800px-despotate_of_morea_1450_svg.png

Talán szebb vége is lehetett volna a Római Birodalomnak, ha nem két viszálykodó testvér osztozott volna az utolsó tartományon. 1453-54 között lázadás tört ki a félsziget albán lakossága körében, akiket a háttérből Velence támogatott. A két testvér a hűbéruruk a szultán segítségét kérték, aki le is verte egy év alatt a lázadást, miközben azért fosztogatták is a környéket. A nándorfehérvári diadal idején elfelejtették megfizetni a rájuk kirótt adót, ezért a szultán 1458-ban maga vezette a megtorló hadműveletet. Ekkor esett el Athén is, ahol egy firenzei család uralkodott a keresztes államok kései utódjaként. A rendteremtés után a félsziget felét elvette tőlük a szultán. Azt gondolhatnánk, hogy eztán békében uralkodtak, tanulván az esetből, de Thómasz a pápa segítségével kísérelte meg keresztény fennhatóság alatt tartani a Peloponnészoszt, míg testvére a török pártján maradt és egymás ellen kezdtek harcolni. Mivel mindketten ismét elmaradtak az adóval 1460 nyarán újabb büntetőhadjárat indult ellenük, melyet a szultán ironikusan renegát görög hadvezéreire bízott, akik gyakorlatilag törökebbek voltak a töröknél és még a magukat megadó városok lakosságát is kardélre hányták. Egyetlen erőd tartott ki északon, Szalmenikon erődje Patrasz közelében, melyet egy császári oldalágból származó hadvezér, Konsztantinosz Graitzas Palaiologosz védett egy éven keresztül. A legenda szerint a vár védői a végén már zsinórokra kötött szivacsokat dobáltak a folyóba, hogy némi vízhez jussanak, amikor sikerült tisztes elvonulás fejében feladni a várat. Az egyezséget a török megszegte, ezért az ostrom folyt tovább. Graitzas 1461 júliusában egy sikeres kitörés után élve eljutott embereivel a velencei Lepanto kikötőjébe, az utolsó római erőd pedig teljes katonai tiszteletadással a török zsákmánya lett. Mehmet pasa későbbi vissszaemlékezéseiben úgy említette Graitzast, mint az egyetlen férfit, akivel az 1460-61 évi hadjárat során találkozott. 

1280px-trebisonde_relation_d_un_voyage_du_levant.jpgTrapezunt városa (forrás: wikipédia)

Szalmenikon 1461. júliusi elfoglalásával egy időben messze Kis-Ázsia pontoszi tengerpartján is pályafutása végéhez közeledett egy római töredék állam, a Trapezunti Császárság, mely 1204 óta önálló állam volt a Komnénosz dinasztia uralma alatt. A Fekete-tenger keskeny partvidékén elhelyezkedő állam fővárosa számos konstantinápolyi menekültnek adott új otthont, és egyben őrizte a anyaállam emlékét. Egy ilyen tüskét a török nem hagyhatott meg birodalma hátában. 1461 nyarán a török flotta és hadsereg kihajózott, hogy a császárság utolsó maradékát is elpusztítsa. Trapezuntot egy hónapnyi ostrom után 1461. augusztus 15-én adta át egy török szolgálatba állt görögnek Dávid császár. A törökök sorra foglalták el a partmenti várakat, utolsóként Kordülé erődjét (ma: Görele), mely egy környékbeli parasztlány vezetésével hetekig állta a török reguláris hadsereg ostromát. Hőstettéről, mint a peloponnészoszi társáról legendákat zengtek, de őszre a 2214 éves római állam utolsó bástyája is elesett a távoli Fekete-tenger partján. 

 Ajánlott és felhasznált irodalom:

  • Steven Runciman: Mistra, byzantine capital of the Peloponnese
  • Steven Runciman: Konstantinápoly eleste
  • Louis Bréhier: Bizánc tündöklése és hanyatlása
21 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr347845082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bicepsz Elek77 2015.09.28. 10:42:37

A Bizanc nev azert is lett nepszeru, mert joval rovidebb a Konstantinapolis-nal. A nemetek(Nemet-Romai Birodalom) torokok(az europai teruleteiknek a Rumelia nevet adtak) is Roma utodjainak(is)tartottak magukat bizonyos formaban.

Tranquillius 2015.09.28. 13:59:58

@Bicepsz Elek77: A németek és a törökök (+oroszok!) csak szerették volna Róma örökösei lenni, de az államuk nem volt jogfolytonos az ókori Római Birodalommal.

Tranquillius 2015.09.28. 16:02:11

@E.Katolnai: Hosszabban az ajánlott irodalom sem szól ezekről a váracskákról, de aki érdeklődik a téma iránt azok számára jó kiindulópont lehet.

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.09.28. 17:31:00

Tetszett, köszönöm! (Csak a románok ne nagyon olvasgassák... :D)

seahawks 2015.09.29. 08:47:44

én nem tanultam azt hogy 1453-ban lett volna vége a római birodalomnak

Garren 2015.09.29. 17:44:37

Kitűnő, hiánypótló írás!

David Bowman 2015.09.29. 18:51:57

Bizánc csak úgy volt római, mint Ferenc Jóska római császár.
A Római Birodalom gyakorlatilag akkor szünt meg, amikor mexünt a számolatlan légióból álló hadsereg. A kereszténység győzelmével meg az emléke is elenyészett.

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.09.29. 21:03:43

@David Bowman: Szerintem, a Vatikánban egy kicsit másképp vélekednek erről... lásd pl. a Pontifex Maximus pápai titulust...

Tranquillius 2015.09.29. 22:07:02

@David Bowman: Ferenc József sosem volt (német-)római császár. Az utolsó II. Ferenc volt, aki 1806-ig uralkodott. :)
Bizáncot 330-ban átnevezték, ezután így nevezni a települést és a birodalmat kb. olyan, mintha Bécset még mindig Vindobonának hívnánk.

David Bowman 2015.09.29. 22:58:01

@Fot L' Mondó: Na látod. A pontifex Maximus a római császár.
Amikor már ilyen alapvető dolgokba belenyúlkálnak, akkor már minden megváltozott. onnantól már nincs római birodalom, csak a neve.

Tranquillius 2015.09.29. 23:00:05

@David Bowman: Azt ugye tudod, hogy Konstantinápolyban a császár mindvégig a pártiárka felett állt, kedve szerint elmozdíthatta őket, pl. amikor nem álltak a római egyházzal tervezett unió mögé?

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.09.30. 09:35:17

@David Bowman: Augustus vette magához a főpapi címet... és már előtte is létezett a Római Birodalom... tehát a a római császárok előtt is (és utánuk is) létezett Római Birodalom...
... csak arra írtam, hogy "A kereszténység győzelmével meg az emléke is elenyészett."...

Fot L' Mondó · http://fotelmondo.blog.hu/ 2015.09.30. 09:41:49

@Tranquillius: Tudtommal, 627-ben I. Herakleiosz császár uralkodásával vette kezdetét a Bizánci Birodalom... mármint, ő nevezte el így az országát...

David Bowman 2015.09.30. 11:15:04

Talán még jobb, ha avval az időponttal hozom kapcsolatba Róma enyészetét, amikor először fizették le a határ menti népeket, ahelyett, hogy szétverték volna őket. Különben is: az isteneket nem lehet leváltani.

Piere de La Croix (törölt) 2015.10.05. 22:32:25

@David Bowman: Azta paszta,vagyis a pun háborúk óta? (Vagy várj, nem is, mintha valami Brennus-t is emlegettek volna...).
:D
Én is egy ilyen hanyatlást akarok magamnak. :)
(Mindig is több népet "fizetett" le Róma, mint amelyet "meghódított": más kérdés, hogy - a nemzetállamok a 19. sz.-ban - miért nem ezeket hangsúlyozták + adott " népe" válogatta, korszakonként és helyenként is).

Piere de La Croix (törölt) 2015.10.06. 09:37:22

@Piere de La Croix: Mint láthatjátok, külön igyekeztem olyan példákat hozni, amelyek olyan népekkel kapcsolatosak, amelyekkel "nem azonos kultúrkörbe" tartoznak, elejét véve a terméketlen kritikáknak, amelyekre itt se hely, se idő sincs.
(Emberek, maguk a legendák hangsúlyozzák, hogy Róma két - vagy több - népcsoport "egyesüéséből" jött létre - és a régészeti leletek most nem is kerültek szóba eme etruszk befolyás alatt álló latin várossal kapcsolatban)

David Bowman 2015.10.06. 13:47:44

Akkor is ez a véleményem. Amikor már nem a legjobb jut a hadseregnek, amikor már nem latinul beszélnek, az már nem az a Róma, amit mind ismerünk.

Piere de La Croix (törölt) 2015.10.06. 13:54:23

@David Bowman: Véleménye bárkinek lehet. :) De 1. fent nem ezt írtad. 2. Melyik latint? (mert az irodalmit kb. a Kr. e. 2-3. évszázadtól a közemberek egyáltalán nem - legalábbis hasonlót, amely Augusztus idejére irodalmi kánonná rögzült. Ha meg a "közlatint" veszed, akkor ott az "újlatin" nyelvek kérdése.
a műveltek pedig kb. a 19. század végéig...)
3. Melyik hadsereg? (mert rómainak lenni jogi állapotot jelentett, nem nyelvi hovatartozást)

Tranquillius 2015.10.07. 20:46:02

@David Bowman: Egy írűl nem beszélő amerikai ateista is mondhatja magáról, hogy ír. És nem fogja érdekelni a véleményed.

Tranquillius 2016.03.18. 11:15:56

@Fot L' Mondó: Ha mutatsz nekem egyetlen 330-1461 között keltezett oklevelet, hivatalos iratot, diplomáciai adatot a Bizánc elnevezésről akkor hamut szórok a fejemre és Bizáncnak fogom hívni ezt az államot. Ha ilyen eseteg mégsem létezne, akkor kérlek használjátok a saját maguk és minden kortárs állam által használt Római Birodalom kifejezést.
süti beállítások módosítása