Tényleg, miért nem? A világban sokan tehették föl ezt a kérdést szeptember 19-én: hogyan fordulhat elő, hogy a rettenthetetlen skót nemzet nemet mond a függetlenségre?

A magyar lakosság még egy harmadosztályú vietnámi gyeplapdamérkőzésen is képes két egymással acsarkodó táborra oszlani és ez nem volt másként a skóciai függetlenségi népszavazással sem. Valószínűleg ha rajtunk, magyarokon múlt volna létezne már a független Skócia, éppen ezért sokak számára meglepetés volt a szavazás kimenetele. Érdekes lenne azt is megvizsgálni, hogy hazánkban milyen társadalmi háttér mentén voksoltunk volna a skótok helyében igennel vagy nemmel. De mivel a szavazást a skóciai lakhellyel rendelkezők döntötték el inkább az ottani megosztottságot vennénk górcső alá. 

1. ábra Skócia közigazgatási beosztása és a függetlenségi szavazás végeredménye (kép)

A skót népszavazás ürügyén betekinthetést nyerhetünk a tematikus térképezés boszorkánykonyhájába is. Mivel a tematikus térképezés nagy segítségünkre van a statisztikák képi megjelenítésében, gondolhatnánk, hogy ha a statisztikákat lehet manipulálni, ugyanez megtörténhet a tematikus térképekkel is - attól függően ki mit akar kifejezni, vagy éppen elhallgatni.

A skót függetlenségi népszavazás tematikus térképeinek alapját az ún. "Council Area" beosztás jelenti (34 ilyen terület létezik jelenleg), ennél részletesebb, településekre lebontott eredménysort nem találtam (aki ismer ilyet küldjön linket!). Ez a 34 megye (county v. shire) nem fedi az európai uniós NUTS3 szintű közigazgatási egységeit, utóbbiból 23 van jelenleg. A  2014. szeptember 18-i szavazás közigazgatási egységekre lebontott eredménye a következőképpen alakult:

 1. táblázat - A skót függetlenségi szavazás végeredménye

Tematikus térképet általában azért készít az ember, hogy a statisztikai adatokat térben is ábrázolni tudja. Az, hogy milyen térképi ábrázolási módot választ leginkább azon múlik, mit szeretne közölni és mit szeretne elhallgatni a célközönség elől. Ha én a Brit Birodalom egységéért aggódó térképészként azt szeretném láttatni a közönséggel, hogy egész Skócia az Unió fennmaradásra voksolt egészen biztosan a 2. ábrát használnám. 

2. ábra A legegyszerűbb ábra: 1/0 - Igen/nem

Ezen a tematikus térképen két kategória van: az igen és a nem, azaz ahol a többség a maradásra voksolt vörös, ahol az elszakadásra ott kék színezést kapott. Így fordulhatott elő, hogy az ábrázolt terület kb 90% százaláka vörös színt kapott, holott csak 55,3 % szavazott a maradásra. A második ábra tehát teljesen torz képet alkot a szavazás eredményéről, annak ellenére, hogy teljes mértékben tükrözi a valóságot. 

A 2. ábrának valamelyest bonyolultabb változatát találni a függetlenségi szavazás wikipédia oldalán (3. ábra). Itt a nemek vöröse négy árnyalatot kapott, bár a szerző nem tüntette föl a színezés százalékos értékeit. Ráadásul az zöld igenek között sincs semmiféle differencia.

3. ábra Egy valamivel bonyolultabb ábrázolási mód. (forrás)

A térkép legnagyobb hiányossága a jelmagyarázat hiánya, valamint a közel azonos színárnyalatok használata. Utóbbi miatt nem sokban különbözik a 2. ábrától, bár annál valamivel informatívabb. Sajnos itt sem törekedtek arra, hogy a közel azonos szavazati arányokat (44,7 %-55,3 %) szemléltessék. 

Megtette ezt a BBC ábrája, ahol már plusz információkat is elkezdtek csepegtetni. Messze van ugyan a tökéletestől, de legalább néhány közigazgatási egység nevet kapott, a színek elkezdtek megkülönböztethetővé válni (bár a színválasztás szerintem indokolhatatlan). A BBC ugyan nem használta ki a tematikus térképezésben rejlő összes lehetőséget, de hálátlanság lenne nem beszélni róla, hogy ezt a bejegyzést az ő térképsorozatuk ihlette. 

4. ábra Nem rossz, de a jó nem ilyen (forrás: BBC)

Szerencsére még ennél is lehet jobb tematikus térképet készíteni!

Talán az egyik legszemléletesebb és legjobb térképet a brit The Economist készítette. Ezen szerepel minden adat, ami az olvasókat érdekelheti. Megnevezi a közigazgatási egységeket, ami kifejezetten fontos szempont, mert ha egy átlagember egymás mellé teszi a 2. ábrát és az 1. táblázatot semmit sem fog látni és semmit sem fog érteni. A 5. ábra olyan színskálát használ, melyet akár egy színtévesztő ember is áttekinthet. Ugyanez vonatkozik a feliratozásra, világos színen sötét betűk, sötét színen világos betűk olvashatók. Az egyes kategóriák élesen elkülönülnek, szerepel az ábrán a skála jelmagyarázata, sőt az 50%-tól való távolságot úgy is érzékelteti, hogy az igeneknél is szerepelnek azok a kategóriák, mely az ellenkező oldalon előfordultak (igen > +10%). Az érthetőséget két diagrammal is elősegítették, az egyik a részvételt, a másik a szavazatok megoszlását szemlélteti.

5. ábra Eltérés az 50%-tól (forrás)

Ha tehát a skót választásról tárgyilagos cikket szeretnénk készíteni, mindenképpen a 1. vagy az 5. ábrát használjuk! 

Egy ilyen ábrán már a szavazási eredmények térbeli megoszlását is könnyebb elemezni.  

Az igenek mindössze négy közigazgatási területen kerültek többségbe. Ezek: Dundee és Glasgow városok (53,5%), West Dunbartonshire (54%) és North Lanarkshire (51,1%). Ebben a négy megyében koncentrálódik a szavazók körülbelül 20%-a, ezt a szavazó tömeget egyik térkép sem tudta jól megjeleníteni, hiszen a legkisebb területű egységekről van szó. Az elszakadás támogatói között Dundee városa végzett az élen 57,3%-al, ami korántsem meggyőző többség. 

A legszorosabb eredmény Inverclyde-ban született, itt szinte pontosan megfeleződtek a szavazatok, kis többséggel a nem javára (49,9% - 50,1%). Előzetesen az ember azt várta volna, hogy a skót öntudatot jobban őrző területek nem a Skót-alföldön (Scottish Lowlands), sokkal inkább a Felföldön (Scottish Highlands) koncentrálódnak. Ennek kissé ellentmond a határozottan brit-párti Orkney-szigetek a maga kétharmados "nem" szavazatával. Talán ezért sem véletlen, hogy skót részről a szavazást megelőző tárgyalásokon felmerült olyan szcenárió, hogy az Orkney- és a Shetland-szigetek kimaradnak a szavazásból és maradnának brit fennhatóság alatt. Kevésbé meglepő, de ugyancsak határozott nemet mondott az elszakadásra a skót-angol határvidék, a Déli-felföld vidéke. Az angol hatásoknak legjobban kitett déli területek is kétharmados arányban szavaztak a maradásra. A skót főváros Edinburgh sem szeretett volna egy független ország fővárosa lenni (61% nem). Talán a legváratlanabb eredmény a Highland területén született, ahol a gael nyelvet beszélők egy része is a maradásra szavazott.

Több tényező is befolyásolta, hogy az igenek és nemek eloszlása milyen földrajzi sajátosságokat mutat. Elsőként a BBC közölt egy rövid összeállítást, melyet a Pangea blog néhány más szemponttal egészített ki. 

1. Részvételi arányok 

6. ábra Részvételi arányok a skót függetlenségi szavazáson, 2014. szeptember 18.

Még a brit közvélemény is meglepődött azon a hatalmas részvételi hajlandóságon, mellyel a választópolgárok elözönlötték a szavazófülkéket (6. ábra). A részvételi adatokat azonban a (Magyarországon elmeszelt) regisztráció miatt magyarázni kell. Az összes szavazópolgár 96,5%-a regisztrált a választásra, Közülük 84,6% jelent meg és adta le a voksát, ami rekord a brit választások történetében. Ez még akkor is nagyon magas adat, ha a részvételt az összes szavazópolgárra vetítjük, ami: 81,67%. Az általános választójog bevezetése óta nem mértek még ekkora részvételt választásokon a Brit-szigeteken.

Érdekes módon a két legalacsonyabb részvételt éppen azokban a körzetekben mérték, ahol az igenek diadalmaskodtak, azaz Glasgow-ban (75%) és Dundee-ben (78,8%). A legnagyobb részvétel pedig ugyancsak a Skót-alföldön született, East Dunbartonshire körzetben, ahol a szavazók 91%-a jelent meg az urnáknál. 90% felett teljesített még Stirling és East Renfrewshire is. Érdekes paradoxon, hogy a függetlenség eléréséhez minél alacsonyabb részvétel lett volna szükséges, ami a függetlenség legitimitását gyengíthette volna. 

2. Függetlenség és anyanyelv

7. ábra Scots anyanyelvűek aránya Skócia településein

Az anyanyelvi szempontok szinte alig játszottak szerepet abban ki szavazott igennel, vagy nemmel. Szerencsésebb lett volna, ha a skót függetlenségi népszavazások települési adatsorait is ismerhetnénk, így könnyebb lenne összevetni az értékeket. Skócia három hivatalos nyelve közül a scots nyelven beszélők eloszlása nem mutat semmilyen összefüggést a függetlenségpárti szavazókkal. Elsősorban Aberdeenshire, Moray körzetekben valamint a Shetland-szigeteken beszélik sokan a scots nyelvet, amely az angol egyik igen közeli rokona. Ezeken a területeken a nem szavazatok voltak többségben (57-67%). De mi a helyzet a skót kultúra egyik pillérének tekintett gael nyelvvel?

8. ábra Gael anyanyelvűek aránya Skóciában

A gael nyelv esetében már mutatkozik némi összefüggés, hiszen a Felföldön sokkal jobban szerepeltek az igen szavazatok Észak-Skócia más területeihez képest, bár itt is a "nem"-ek győztek. Mivel a gael-t még a Külső-Hebridákon sem beszéli a többség, feltehetően volt ennél fontosabb ok a függetlenség elutasítására. De mi lehettett ez?

3. Pártszimpátia

9. ábra A 2014-es EP választások eredménye Skóciában (kék: konzervatívok, piros: Munkáspárt, narancs: liberális demokraták, sárga: Skót Nemzeti Párt)

Valamivel komolyabb összefüggést mutat a 2014-es Európa Parlament választási eredménye. East Renfrewshire, a skót határvidék valamint Dumfries és Galloway konzervatív szavazói masszívan nem-pártiként szavaztak. Az északi szigetek, Shetland és Orkney liberálisai is a maradásra szavaztak. Érdekes fordulat, hogy a Skót Nemzeti Párt szavazói sokkal kisebb arányban szavaztak az elszakadásra, mint a munkáspárti többségű területek. A négy elszakadás-párti council area közül három Labour, egy - Dundee - pedig SNP párti terület volt. Charlie Jeffrey edinburgh-i politikatudomány professzor szerint a pártszimpátiák nem játszottak olyan fontos szerepet, mint például a munkanélküliek térbeli elhelyezkedése. 

4. Munkanélküliség

10. ábra Munkanélküliek aránya Skóciában (átlag 7,7%)

A munkanélküliek az egykori iparvidékeken vannak jelen a skót átlag fölötti mértékben. A munkanélküliséget Skóciában sokan a Londonból irányított brit politika következményének tartják. A skótok emlékezetében mind a mai napig él Margaret Thatcher "munkássága", melynek révén szanálták a hagyományos bányavidékeket és nehézipari körzeteket (kohászat, hajógyártás, stb.). Mind a négy függetlenségpárti council area átlagon felüli munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik (Dundee 11,3%). Azonban nem minden átlag fölötti terület szavazott az elszakadásra. Ilyen terület például North Ayrshire Glasgow-tól nyugatra, ahol egész Skóciában legmagasabb a munkanélküliség (13,5%). Itt szűk többséggel, de a nemek nyertek. Kissé szarkasztikusan kijelentve Glasgow környékén kifejezetten sok munkáspárti munkanélküli szavazott a függetlenségre. Északkelet-Skócia (3,3%), valamint a szigetek (3,2%) alacsony munkanélkülisége is nyomós érv lehetett a maradásra szavazók számára. 

5. Korszerkezet

11. ábra 65 évnél idősebbek aránya Skóciában (átlag: 16,8%)

12. ábra Fiatalkorú (1996-1998 között születtek) szavazók száma Skóciában

A skót függetlenség-pártiak számára kedvező jelenség, hogy a legfiatalabb korosztály a leginkább fogékony a függetlenség eszménye iránt. Rossz hír viszont, hogy ezek a szavazók felnőve már másképp gondolkodnak. A 16-17 éves korosztály között 71% szavazott az önálló Skóciára (igen, Skóciában 16 év volt a választók alsó korhatára). Ha ezt a korosztályt kibővítjük 24 éves korig akkor ez az arány drasztikusan 51%-ra esik vissza. Vessük össze ezt az információt a 11. ábrán látható idősek térbeli elhelyezkedésével és tisztán látszik, hogy inkább az idősebb korosztály számított "maradinak", azaz nem-szavazónak. 

6. Gyüttmentek vs. helyiek

13. ábra Angliában születettek aránya Skóciában (2011., forrás: wikipédia)

Egészen véletlenül bukkantam erre a tematikus térképre, amely az Angliában születettek térbeli eloszlását ábrázolja. Skóciában az ő arányuk 9% körüli, eloszlásuk nagy egyenlőtlenségeket mutat. Az Angliában született polgárok eloszlása elsősorban ott jelentkeznek kiugró értékekkel, ahol nagyon alacsony a népsűrűség és a települések lélekszáma is kicsi, így nem véletlen a szembeszökő különbség. Ilyen terület a Felföld és az angol határ vidéke. Glasgow környékén elleben nagyon kicsi az arányuk. Nem véletlen tehát, hogy az itt élő "őshonos" (munkanélküliek, fiatalok, munkáspártiak) skótok az elszakadás pártján álltak. 

Hogy a címben feltett kérdést is megválaszoljuk Skóciában az angolokkal közös történelem, a végigharcolt háborúk, a kultúra és a nyelv keveredése, a régi sebek begyógyulása mind-mind a függetlenség elutasítása melletti érvként értelmezhetők. Ha hihetünk a brit politikusok fogadkozásának; ha Skócia valaha független ország lesz, mi azt már nem érjük meg. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• http://en.wikipedia.org/wiki/Scottish_independence_referendum,_2014
• http://www.theguardian.com/politics/ng-interactive/2014/sep/18/-sp-scottish-independence-referendum-results-in-full
• http://www.theguardian.com/news/datablog/2014/sep/22/scottish-independence-referendum-the-result-in-three-maps
• http://www.bbc.com/news/uk-scotland-scotland-politics-29255449
• http://metro.co.uk/2014/09/19/the-final-score-how-each-of-scotlands-regions-voted-in-the-referendum-on-independence-4875080/
• http://en.wikipedia.org/wiki/Subdivisions_of_Scotland