Az emberiség környezetalakító, vagy másképp megfogalmazva környezetromboló tevékenysége sokakban negatív érzelmeket kelt, sokszor jogosan is. Az útbevágások, felhagyott külszíni fejtések sokszor sebhelyeknek tűnnek a Föld felszínén, de még ezek az emberi tevékenység során létrejött sebek is közelebb hozhatják a földtani értékeket a szemfüles érdeklődőkhöz. Ez történt egy néhány éve épített főút szakasz építése során is, amely mentén feltáruló földtani értékek lélegzetelállítóak. Így hát a spanyolországi Andalúzia elképesztő kulturális értékei helyett ismerkedjünk meg egy néhány éve nagy népszerűségnek örvendő földtani kuriózumról.

Az andalúziai Granada tartomány topográfiai térképe, rajta a tartományi székhely, Granada és Motril között kacskaringózó úttal. (link)

A Spanyolországi Andalúzia tartomány neve a középkori arab, a mórok által létrehozott államalakulat, az al-Andalúsz nevéből származik. Andalúziát közigazgatásilag 8 tartományra osztották fel, melyek közül az egyik tartomány Granada. E tartomány székhelye - meglepő módon - Granda. A tartományi székhely és Motril városa között magasodó Sierra Nevada hófödte csúcsai mentén fut a már  korábban említett főút szakasz. A lentebbi képen jól látható, hogy az útépítő cég vezetősége nem igazán jött zavarba az út nyomvonala mentén tornyosuló akadályok láttán, csípőből megoldották a problémát, és "ketté is vágták a hegyet". Ennek a kissé megkérdőjelezhető mentalitásnak köszönhetően mégis szenzációs földtani képződmények kerültek napvilágra, melyet a környéken járók - ha csak egy röpke pillanatig is - megcsodálhatnak az autójukból.

Granadától a tengerpart felé igyekvő autósokat ilyen látvány fogadja utazásuk során. Érdemes megfigyelni, hogy a kép központi részén lévő barna és sárga színű rétegek jól elkülöníthető, ferde lefutású felületek (ezek a vetők) mentén felszakadoznak. Látható, hogy az egyes rétegek sokszor több méteres elmozdulást szenvedtek az egyes vetők mentén.

A már sokat emlegetett útbevágásnak köszönhetőn tárul fel, hogy milyen erők hatnak a kőzetekre, és mikre képes a szerkezetföldtan tárgyát képző folyamatok. Baloldalt középen egy sárgás színű kőzettömeg látható, amely a földtörténeti középidő Triász (~ 200 millió éves) időszakban létrejött márvány. E Triász korú aljzatra nálánál évmilliókkal fiatalabb, jól rétegzett barna és sárga színű késő Miocén (~ 10 millió éves) tengerparti üledékek települtek. A medencében található üledékes kőzetek - közel 250 m-es vastagságban - középső miocéntől napjainkig tartó törmelékes üledékes és karbonátos kőzetsorozatokat tartalmaz. Az üledékek jelentős üledékhiánnyal (hiátussal) diszkordánsan települnek a paleozóos-triász korú képződményeket tartalmazó aljzatra.

A képződményeket keresztülvágta számos ún. páros (konjugált) normál vető sorozat, amiket a kép központi részén található V-, vagy fordított V-alakú felületek képviselnek. A vetők mentén, ahogy azt a nevük is mutatja egy síkfelület mentén az egyik kőzetblokk elmozdul, "elvetődik". Az elmozdulás mértéke változó, akár több métert is elérhet, ahogy azt ennél az útbevágásnál is jól láthatjuk. A főút építéseknek köszönhetően létrejött számos útbevágás több ízben is feltár ehhez hasonló szerkezetföldtani kuriózumokat, amiért a területet manapság a geológusok már csak "vető múzeumként" emlegetik.

Az Ibériai-félszigetet alkotó földtani képződmények vázlatos elhelyezkedése Spanyolország és Portugália területén. (link)

Maga a feltárás a Granada medencének, egy intramontán (hegységek közötti) medencének a déli részén található. A miocén korú tengerparti üledékek normál vetők mentén gyönyörűen deformálódtak, mely a Bétikai-hegység területén bekövetkező extenziós (tágulásos) folyamatok során jött létre. A fentebb látható geológiai térképen a Bétikai-hegység egyes részeit a kék különböző árnyalataival jelzik. Ennek a földtani egységnek része a Gibraltári Komplexum, illetve a külső- és belső Bétikai zóna.

A bejegyzést a Journal of Structural Geology 45. számában (2012) megjelenő Photograph of the month inspirálta.

Még több földtani érdekesség a Pangea blog "5 perc geológia" c. mini bejegyzésekben:

- A Somoskői bazaltorgonák képződése

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: