Hosszabb kihagyás után ismét napirendre fognak kerülni a Pangeán a természet-, illetve társadalomföldrajzi témájú bejegyzések mellett azok is, melyek elsősorban földtani/geológiai jelenségeket, illetve értékeket mutatnak be. Ezek a Pangeán megszokottaknál lényegesen rövidebbek lesznek, a rövidség kizárólag annak "köszönhető", hogy a kevesebb néha több gondolatmenetet szem előtt tartva fognak elkészülni. Ez és a majdani "5 perc geológia" tagjaira "villám bejegyzésként" kell tekinteni, mivel egy (vagy néhány) képből és a hozzá tartozó rövid és tömör magyarázatból fog állni. A bejegyzések célja mindenképp az lesz, hogy a terjedelemből adódóan rövid betekintést kapjon egy témába a kedves olvasó, blogoló. Mint minden új, ez is egy kisebb kísérletezés, majd a fogadtatástól függ, hogy beváltja-e hozzáfűzött reményeimet. Természetesen a hozzászólások sokat segítenek majd az "5 perc geológia" épüléséhez; új témákat javasolni szabad, vevő vagyok mindenre!
A somoskői vár oldalán levő feltárásban ívelt lefutású orgonasípra emlékeztető bazaltoszlopokat láthatunk.
A magyar-szlovák határ innenső oldalán található Somoskő települése. A településhez tartozó, a fölé magasodó középkori vár - melyből egyébként csodás kilátás nyílik a környező vidékre - a sor kegyetlen fintoraként már a "szlovák" történelmi értékeket Somoška néven gazdagítja. A közel 500 méteres tengerszint feletti magasságban levő várhegyet egy mindenki által jól ismert, a vasúti töltés mentén előszeretettel használt bazalt kőzet alkotja. A várhegy északi oldalán csaknem 10 méter hosszúságban megjelenő bazaltoszlopok orgonasíp módjára helyezkednek el egymás más mellett. A hajlott, ívelt megjelenésű oszlopos elválású bazalt képződmények nem csak Somoskőn, hanem annak tágabb környezetében is gyakori természeti értékként vannak számon tartva. Somoskői vár a Kárpát-Pannon térség alkáli bazalt vulkanizmusának terméke, mely egykori maar-típusú vulkanizmus terméke. A térségben lezajlott vulkanizmust kora pliocénre (~ 5 millió év) teszik, a vulkanizmus során a magma és a kürtőbe beömlő víz kölcsönhatásaként létrejövő gőz-gáz robbanás széles, viszont sekély vulkáni krátert hoz létre. A somoskői vár tulajdonképpen ennek a kráternek az asszimetrikus megjelenésű kürtőcsatornájára építették rá.
A vékony talajtakaró lehordódásával felszínre kerülő ötszög és hatszög alakú oszlopos bazalt természetesen természetes módon jött létre. Az egykori felszín alatti magma tározóból kiömlő forró láva viszonylag lassú hűlése, majd megszilárdulása során térfogatcsökkenés játszódik le, ami szabályszerű összehúzódással jár (mint például a kiszáradó iszap esetén). Az ilyen képződmények beható vizsgálata tovább bővíti ismereteinket az oszlopos elválásként megjelenő komplex geometriát okozó dinamikus folyamatról, melynek hajtó ereje a bazalt láva és a környező - szükségszerűen hidegebb - környezet közötti hőmérséklet különbség.
A bejegyzést a Journal of Structural Geology 58. számában (2014) megjelenő Photograph of the month inspirálta.
Még több földtani érdekesség a Pangea blog "5 perc geológia" c. mini bejegyzésekben:
- Rövid betekintés Andalúzia földtanába: A "vető múzeum"
Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: