Személyes élményeink a multikulturalizmussal nagyjából kimerülnek a kínai, thai, indiai vagy egyéb éttermek látogatásával, a külföldiek által kedvelt romkocsmákban tett rövid kiruccanásokkal, vagy a bevásárló körúttal az Ázsia Centerben. Magyarországon a nyugati államokhoz mérten kevésbé jelentős mértékben van jelen a multikulturalizmus, ennek oka köztudottan a gazdasági helyzetünkből adódik, hisz a hazai bérek nem túl kecsegtetőek a bevándorlók számára. Ellenben a fejlett világ nagyvárosai jelentős diaszpórákkal rendelkeznek. Anglia és az Egyesült Királyság esete e tekintetben sajátos, bevándorlóinak többsége a volt gyarmatokról érkezik. A függetlenségüket éppen hogy csak kivívott országok lakosai már az ’50-es években útra keltek a szigetország felé, sokuk az elnyomás, a polgárháború vagy a jobb élet utáni vágy miatt hagyta el az otthonát. E bevándorlók tömegei máig táplálják az Egyesült Királyság városait. A továbbiakban azt szeretném bemutatni néhány kiragadott példán keresztül, hogy a sokakban kétes érzelmeket ébresztő multikulturalizmus milyen hatást gyakorol Birmingham gazdaságára.

Átlagos utcakép Birminghamben (forrás)

Birmingham az Egyesült Királyság második legnagyobb városa, a Nyugat-Midlands agglomeráció központja, lakossága körülbelül 1 100 000 fő. Egyike az etnikai szempontból leginkább heterogén lakosságú brit városoknak. A város a ’70-es évekig meghatározó jelentőségű angliai iparvidék központja volt, jelentős kohászattal, s emiatt gyakran emlegették a világ műhelyének „gépházaként”. A gazdasági szerkezet váltással a város népessége újból növekedni kezdett. E növekedés egyik alapvető forrása a bevándorló tömegek. Már csak azért is tömeget írok, mert például 2007-ben 3880 alkalommal rendeztek honosító ceremóniát migránsok számára, vagyis több mint 10 ezer fő kapta meg a brit állampolgárságot egy év alatt. Emellett a lakosok születési helyét figyelembe véve kiderül, hogy a mai lakosság 17,6%-a az 1970-es évek után érkezett valamely más országból. Ez azt jelenti, hogy az összes 1941 után érkezett bevándorló 80%-a az elmúlt 44 évben döntött a városban való letelepedés mellett. Tovább vizsgálva a bevándorlási trendeket kitűnik, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálás között eltelt 10 évben telepedett le a migránsok 45%-a! A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a külföldön születettek mindössze 2-3%-a volt brit 2001-ben.

A 2011-ben elvégzett népszámlálás szintén alá támasztja a város multikulturális jellegét. A népszámlálás a faji összetételről is nyújt információt, melyből kiderül, hogy a város alig több mint fele (53,1%) „fehér brit”. A „brit-ázsiaiak” aránya a lakosság negyedét teszi ki (26,6%) emellett jelentős a „feketék” (8,9%), az „egyéb fehérek” (4,8%) a „kevertek” (4,4%) és az „arabok” aránya (1%). Emellett fontos megjegyezni, hogy a 2011 után született korcsoportokban a fehér gyerekek kisebbségbe kerültek.

A lényegében fizikai paraméterek alapján kapott eredményeken a vallási megoszlás figyelembe vételével lehet finomítani. A lakosság körülbelül negyede (25,8%) nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre. A keresztények már csak relatív többségben vannak (46%). Érdekes, hogy a népszámlálás során a felekezeti hovatartozásról külön nem készítenek összeállítást. A második legjelentősebb vallási csoport a muszlimoké, arányuk 22% körüli. A puszta arányokat számszerűsítve talán szemléletesebb adatokat kaphatunk. A város népességéből kerekítve 495 ezer fő keresztény és 235 ezer fő muszlim! Vagyis a városban jelentős vallásbeli átrendeződésnek lehetünk szemtanúi. A két domináns csoport mellett a többi vallási irányzat eltörpül, szikh vallású a lakosság 3,2%-a, hindu a lakosok 2%-a, buddhista körülbelül 0,5% és legkisebb a zsidók aránya (0,2%).Láthatjuk, hogy mennyire sokszínű Birmingham lakossága, de vajon ez hogyan hat a gazdaságára? Egyértelműen pozitívan! Egy nem rég publikált tanulmány segít ennek a végére járni, amiben amellett érvelnek a kutatók, hogy valóban jótékony hatású lehet a sokféleség.

Általánosan elmondható, hogy a bevándorlók a letelepedésük után is tartják a kapcsolatot az otthon maradt rokonokkal, barátokkal. Ezzel egyfajta nemzetközi hálózatot alakítanak ki, melyen belül a migránsok és az otthoniak egymást kölcsönösen segítik. Emiatt a hálózatban nem csak egy irányú, hanem oda-vissza irányú áramlás is történik. Erre példa lehet a jövedelem egy részének hazautalása, amit például a Németországban dolgozó törökök tesznek már évek óta. Kevésbé közismert, de sok esetben a kiskereskedelem is az otthoniak által megtermelt zöldségek, gyümölcsök újra eladásán alapul.

A Kínai Negyed Birmingham Southside kerületében

Fontos megemlíteni Birmingham kínai lakosságát, akik számuk ellenére ma meghatározó szerepet töltenek be a város ingatlanpiacán. A kínaiak többsége még az ’50-es években érkezett Hong Kongból, a városból, ami azóta a világgazdaság egyik kiemelkedő centrumává vált. A helyi kínai kisebbség még ma is szoros, gyakran családi kapcsolatokat ápol Hong Kong lakosaival. Ez a kapcsolat és tőke segített a belvároshoz közeli leromlott negyed sikeres megújításában, amit a város vezetése hivatalosan is Kínai Negyedként dekralárt. A negyed első sorban kereskedelmi és kulturális funkcióval rendelkezik, a lakó funkció háttérbe szorult. A szolgáltatások széles spektruma várja a negyedbe érkezőt, az éttermeken túl találhatók itt valutaváltók, orvosi rendelők, jogi tanácsadó irodák, kínai közösségi intézmények (pl.: Kínai Ifjúsági Központ, Kínai Közösségi Központ), valamint a jó hírnevű Kínai Udvar szupermarket. Ez utóbbi mérföldkövet jelent a birminghami kínai kisebbség életében. A bevásárlóközpont építése 1986-ban kezdődött, egy rossz állapotú raktárépület felújításával. E befektetéssel indult a már régóta dédelgetett álom, a kínai negyed kiépülése. Az erős, önmagát fenntartani képes kisebbség illetve a negyed szimbólumai a város Pagodája és a Mennyek kapuja.

A Chung Ying étterem a Kínai Udvar bevásárlóközpont mellett (forrás)

A város kapcsán szót kell ejteni az indiai Pandzsábból érkezettek szubkulturájáról. Pandzsábból az 1960-as években kezdtek el beáramlani az indiaiak, akik magukkal hozták népzenéjüket, s e hagyományos zenei irányzat a ’90-es évekre jelentősen keveredett más etnikai csoportok zenei motívumaival, köszönhetően a helyi sokféleségnek, és létre jött a bhangra zene. Birmingham e stílus világhírű központja. A bhangra zenére jelentős zenei ipar épült ki az évek során, rengeteg stúdióval, lemezbolttal, kiemelkedő zenészekkel és művészekkel. Harjinder Boparai elismert zeneszerző, aki már közel 30 sorozathoz komponált betétdalt. A lemezkiadók közül meg kell említeni az Oriental Star Agencyt, ami hírnevét közismert zenei előadóknak köszönheti, többek között Apache Indiannak. Egy másik példa a MovieBox stúdió, ami az Egyesült Királyság legnagyobb ázsiai zeneforgalmazója. További kiadókra példa a Natural Records, a High-Tech, a Mega Music és a Music World/Rainbow. A bhangra zenei ipar jó példa arra, hogy a kultúrák keveredéséből a piaci réseket kihasználva milyen jövedelmező iparág jöhet létre. A jövedelmezősége mellett a zene szerepet játszhat a kisebbségek integrálódásában, a kirekesztettség érzésének enyhülésében, ha a saját zenéjüket olyan világhírű sorozatok illetve filmek alatt hallhatják, mint a Csavard be, mint Beckham. A bhangra zene exportálásával Dél-kelet Ázsiába további lehetőségeket nyitna meg a Birminghamben alapított stúdiók és azok felfedezettjei előtt. Birmingham önkormányzata folyamatos támogatással jutalmazza az indiaiakat. Lakóhelyük, Handsworth immár hivatalosan is indiai negyedként van meghatározva.

A Vaiszák, szikh vallási ünnep Handsworth utcáin (forrás)

A helyi élelmiszeripar és a ráépülő szolgáltatások is jó példája a multikulturalizmusból fakadó előnyöknek. Habár általánosan igaz, hogy ha sok különböző nemzeti étterem van jelen, az jó az élelmiszer iparnak, viszont az éttermek között jelentős konkurencia harc alakulhat ki a telítődő piacon. A verseny viszont fokozza az innovációt, a nyertesek között meg lehet említeni az Egyesült Királyság legnagyobb indiai fűszerkereskedő vállalatot, az East End Foods-ot. A cég 500 különféle terméket importál Indiából a meglévő kapcsolatait kihasználva, és körülbelül 1200 indiai élelmiszert kínál, szerte az Brit-szigeteken. Egy másik példa az étteremként indult, de később a saját határait átlépő vállalat a Wine and Dine. A görög vállalkozás az Egyesült Királyság saláta öntet piacára specializálódott, ahol 40%-os részesedést ért el. Mindkét cég tradicionális etnikai vállalkozásként indult, saját kultúrájuk és önmaguk szaktudására illetve kapcsolataikra alapozták a termelést, amit igazítottak a helyi ízlésvilághoz és kiemelkedő sikereket könyvelhettek el.

Az East End Foods és reklámarca (forrás) 

Birmingham fejlődésében a gyarmati kapcsolatok fontos szerepet játszottak a történelem folyamán. Mára ez a kötelék minőségileg átalakult, a kizsákmányolás helyett előtérbe került az együttműködés, a kooperáció és az egykori gyarmatok már nem csak mint az erőforrások lelőhelyei, hanem a városban befektetni kívánó tőke szerepében illetve olcsó, de képzett munkaerőként vannak jelen. E kapcsolatokat kihasználva, Birmingham helye a globalizált gazdaságban megerősödött, fontos központjává vált a globális áramlásoknak, gazdasága felpezsdült. Hogy társadalmi szempontból előnyös-e a sokféleség további cikkek sorozatával sem lehetne eldönteni.

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról: