Pangea

Minden, ami földtudomány

Multikulturalizmus - Előny vagy hátrány?

2014. március 09. 16:56 - bendecs

Személyes élményeink a multikulturalizmussal nagyjából kimerülnek a kínai, thai, indiai vagy egyéb éttermek látogatásával, a külföldiek által kedvelt romkocsmákban tett rövid kiruccanásokkal, vagy a bevásárló körúttal az Ázsia Centerben. Magyarországon a nyugati államokhoz mérten kevésbé jelentős mértékben van jelen a multikulturalizmus, ennek oka köztudottan a gazdasági helyzetünkből adódik, hisz a hazai bérek nem túl kecsegtetőek a bevándorlók számára. Ellenben a fejlett világ nagyvárosai jelentős diaszpórákkal rendelkeznek. Anglia és az Egyesült Királyság esete e tekintetben sajátos, bevándorlóinak többsége a volt gyarmatokról érkezik. A függetlenségüket éppen hogy csak kivívott országok lakosai már az ’50-es években útra keltek a szigetország felé, sokuk az elnyomás, a polgárháború vagy a jobb élet utáni vágy miatt hagyta el az otthonát. E bevándorlók tömegei máig táplálják az Egyesült Királyság városait. A továbbiakban azt szeretném bemutatni néhány kiragadott példán keresztül, hogy a sokakban kétes érzelmeket ébresztő multikulturalizmus milyen hatást gyakorol Birmingham gazdaságára.

sy62d3a4.jpgÁtlagos utcakép Birminghamben (forrás)

Birmingham az Egyesült Királyság második legnagyobb városa, a Nyugat-Midlands agglomeráció központja, lakossága körülbelül 1 100 000 fő. Egyike az etnikai szempontból leginkább heterogén lakosságú brit városoknak. A város a ’70-es évekig meghatározó jelentőségű angliai iparvidék központja volt, jelentős kohászattal, s emiatt gyakran emlegették a világ műhelyének „gépházaként”. A gazdasági szerkezet váltással a város népessége újból növekedni kezdett. E növekedés egyik alapvető forrása a bevándorló tömegek. Már csak azért is tömeget írok, mert például 2007-ben 3880 alkalommal rendeztek honosító ceremóniát migránsok számára, vagyis több mint 10 ezer fő kapta meg a brit állampolgárságot egy év alatt. Emellett a lakosok születési helyét figyelembe véve kiderül, hogy a mai lakosság 17,6%-a az 1970-es évek után érkezett valamely más országból. Ez azt jelenti, hogy az összes 1941 után érkezett bevándorló 80%-a az elmúlt 44 évben döntött a városban való letelepedés mellett. Tovább vizsgálva a bevándorlási trendeket kitűnik, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálás között eltelt 10 évben telepedett le a migránsok 45%-a! A félreértések elkerülése végett fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a külföldön születettek mindössze 2-3%-a volt brit 2001-ben.

tendencia1.pngA 2011-ben elvégzett népszámlálás szintén alá támasztja a város multikulturális jellegét. A népszámlálás a faji összetételről is nyújt információt, melyből kiderül, hogy a város alig több mint fele (53,1%) „fehér brit”. A „brit-ázsiaiak” aránya a lakosság negyedét teszi ki (26,6%) emellett jelentős a „feketék” (8,9%), az „egyéb fehérek” (4,8%) a „kevertek” (4,4%) és az „arabok” aránya (1%). Emellett fontos megjegyezni, hogy a 2011 után született korcsoportokban a fehér gyerekek kisebbségbe kerültek. 2011_cenzus.png

A lényegében fizikai paraméterek alapján kapott eredményeken a vallási megoszlás figyelembe vételével lehet finomítani. A lakosság körülbelül negyede (25,8%) nem vallásos vagy nem válaszolt a kérdésre. A keresztények már csak relatív többségben vannak (46%). Érdekes, hogy a népszámlálás során a felekezeti hovatartozásról külön nem készítenek összeállítást. A második legjelentősebb vallási csoport a muszlimoké, arányuk 22% körüli. A puszta arányokat számszerűsítve talán szemléletesebb adatokat kaphatunk. A város népességéből kerekítve 495 ezer fő keresztény és 235 ezer fő muszlim! Vagyis a városban jelentős vallásbeli átrendeződésnek lehetünk szemtanúi. A két domináns csoport mellett a többi vallási irányzat eltörpül, szikh vallású a lakosság 3,2%-a, hindu a lakosok 2%-a, buddhista körülbelül 0,5% és legkisebb a zsidók aránya (0,2%).2011_cenzus_vallas.pngLáthatjuk, hogy mennyire sokszínű Birmingham lakossága, de vajon ez hogyan hat a gazdaságára? Egyértelműen pozitívan! Egy nem rég publikált tanulmány segít ennek a végére járni, amiben amellett érvelnek a kutatók, hogy valóban jótékony hatású lehet a sokféleség.

Általánosan elmondható, hogy a bevándorlók a letelepedésük után is tartják a kapcsolatot az otthon maradt rokonokkal, barátokkal. Ezzel egyfajta nemzetközi hálózatot alakítanak ki, melyen belül a migránsok és az otthoniak egymást kölcsönösen segítik. Emiatt a hálózatban nem csak egy irányú, hanem oda-vissza irányú áramlás is történik. Erre példa lehet a jövedelem egy részének hazautalása, amit például a Németországban dolgozó törökök tesznek már évek óta. Kevésbé közismert, de sok esetben a kiskereskedelem is az otthoniak által megtermelt zöldségek, gyümölcsök újra eladásán alapul.

SouthsideMap.jpgA Kínai Negyed Birmingham Southside kerületében

Fontos megemlíteni Birmingham kínai lakosságát, akik számuk ellenére ma meghatározó szerepet töltenek be a város ingatlanpiacán. A kínaiak többsége még az ’50-es években érkezett Hong Kongból, a városból, ami azóta a világgazdaság egyik kiemelkedő centrumává vált. A helyi kínai kisebbség még ma is szoros, gyakran családi kapcsolatokat ápol Hong Kong lakosaival. Ez a kapcsolat és tőke segített a belvároshoz közeli leromlott negyed sikeres megújításában, amit a város vezetése hivatalosan is Kínai Negyedként dekralárt. A negyed első sorban kereskedelmi és kulturális funkcióval rendelkezik, a lakó funkció háttérbe szorult. A szolgáltatások széles spektruma várja a negyedbe érkezőt, az éttermeken túl találhatók itt valutaváltók, orvosi rendelők, jogi tanácsadó irodák, kínai közösségi intézmények (pl.: Kínai Ifjúsági Központ, Kínai Közösségi Központ), valamint a jó hírnevű Kínai Udvar szupermarket. Ez utóbbi mérföldkövet jelent a birminghami kínai kisebbség életében. A bevásárlóközpont építése 1986-ban kezdődött, egy rossz állapotú raktárépület felújításával. E befektetéssel indult a már régóta dédelgetett álom, a kínai negyed kiépülése. Az erős, önmagát fenntartani képes kisebbség illetve a negyed szimbólumai a város Pagodája és a Mennyek kapuja.

Chung Ying Front.pngA Chung Ying étterem a Kínai Udvar bevásárlóközpont mellett (forrás)

A város kapcsán szót kell ejteni az indiai Pandzsábból érkezettek szubkulturájáról. Pandzsábból az 1960-as években kezdtek el beáramlani az indiaiak, akik magukkal hozták népzenéjüket, s e hagyományos zenei irányzat a ’90-es évekre jelentősen keveredett más etnikai csoportok zenei motívumaival, köszönhetően a helyi sokféleségnek, és létre jött a bhangra zene. Birmingham e stílus világhírű központja. A bhangra zenére jelentős zenei ipar épült ki az évek során, rengeteg stúdióval, lemezbolttal, kiemelkedő zenészekkel és művészekkel. Harjinder Boparai elismert zeneszerző, aki már közel 30 sorozathoz komponált betétdalt. A lemezkiadók közül meg kell említeni az Oriental Star Agencyt, ami hírnevét közismert zenei előadóknak köszönheti, többek között Apache Indiannak. Egy másik példa a MovieBox stúdió, ami az Egyesült Királyság legnagyobb ázsiai zeneforgalmazója. További kiadókra példa a Natural Records, a High-Tech, a Mega Music és a Music World/Rainbow. A bhangra zenei ipar jó példa arra, hogy a kultúrák keveredéséből a piaci réseket kihasználva milyen jövedelmező iparág jöhet létre. A jövedelmezősége mellett a zene szerepet játszhat a kisebbségek integrálódásában, a kirekesztettség érzésének enyhülésében, ha a saját zenéjüket olyan világhírű sorozatok illetve filmek alatt hallhatják, mint a Csavard be, mint Beckham. A bhangra zene exportálásával Dél-kelet Ázsiába további lehetőségeket nyitna meg a Birminghamben alapított stúdiók és azok felfedezettjei előtt. Birmingham önkormányzata folyamatos támogatással jutalmazza az indiaiakat. Lakóhelyük, Handsworth immár hivatalosan is indiai negyedként van meghatározva.

img_30282.jpgA Vaiszák, szikh vallási ünnep Handsworth utcáin (forrás)

A helyi élelmiszeripar és a ráépülő szolgáltatások is jó példája a multikulturalizmusból fakadó előnyöknek. Habár általánosan igaz, hogy ha sok különböző nemzeti étterem van jelen, az jó az élelmiszer iparnak, viszont az éttermek között jelentős konkurencia harc alakulhat ki a telítődő piacon. A verseny viszont fokozza az innovációt, a nyertesek között meg lehet említeni az Egyesült Királyság legnagyobb indiai fűszerkereskedő vállalatot, az East End Foods-ot. A cég 500 különféle terméket importál Indiából a meglévő kapcsolatait kihasználva, és körülbelül 1200 indiai élelmiszert kínál, szerte az Brit-szigeteken. Egy másik példa az étteremként indult, de később a saját határait átlépő vállalat a Wine and Dine. A görög vállalkozás az Egyesült Királyság saláta öntet piacára specializálódott, ahol 40%-os részesedést ért el. Mindkét cég tradicionális etnikai vállalkozásként indult, saját kultúrájuk és önmaguk szaktudására illetve kapcsolataikra alapozták a termelést, amit igazítottak a helyi ízlésvilághoz és kiemelkedő sikereket könyvelhettek el.

Jason-Wouhra-from-East-End-Foods-in-Aston-which-is-now-importing-spices-back-to-India-4015830.jpgAz East End Foods és reklámarca (forrás

Birmingham fejlődésében a gyarmati kapcsolatok fontos szerepet játszottak a történelem folyamán. Mára ez a kötelék minőségileg átalakult, a kizsákmányolás helyett előtérbe került az együttműködés, a kooperáció és az egykori gyarmatok már nem csak mint az erőforrások lelőhelyei, hanem a városban befektetni kívánó tőke szerepében illetve olcsó, de képzett munkaerőként vannak jelen. E kapcsolatokat kihasználva, Birmingham helye a globalizált gazdaságban megerősödött, fontos központjává vált a globális áramlásoknak, gazdasága felpezsdült. Hogy társadalmi szempontból előnyös-e a sokféleség további cikkek sorozatával sem lehetne eldönteni.

 

Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:

14 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr915825407

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.03.09. 17:38:51

Birmingham tenyleg jo hely, valodi modern kulturalis kozpont, reszben a sokfele ember miatt is, valahogy ott termeszetesen kialakult ez es ugy tunik mukodik... meg amugy en nagyon szeretem a betont is :D

2014.03.10. 13:48:47

Hát, én azt gondolom nem jó elsietni az ilyesmit. A kulturális különbségek egy csomó súrlódást okozhatnak. Jobb, ha lassabban történik. Ha mondjuk 10 év múlva már muszlim törvények fognak uralkodni, az elég szomorú lesz a maradék keresztény számára. Én legalábbis nem szeretném... kisebbségnek lenni a saját országodban, nem kellemes.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2014.03.10. 13:58:04

Azért a sok szép és jó mellett Birmingham egyes -belső- részei úgy néznek ki, hogy Kőbánya-felső környéke irigylésre méltónak látszik onnan...

mikka 2014.03.10. 14:08:57

A multikulturalizmus egy faszság..
aki élt Angliában és nem a Kensington & Chelsea-ben vagy Westminster-ben verte a farkát hanem mondjuk Stratford ( Newham ),Hackney,Croydon és hasonló kulturálisan és etnikailag jól elválasztható kerületeiben azt tudja hogy az első mondatom igaz :)
Egyébként az angoloknál nagyobb rasszista és osztály hívő nincs a földön...persze ehhez hozzájön hogy a tegnap bevándorolt pakisztáni kutyázza a kelet-európai fehéreket :)
Multikulturalizmus..bah..mekkora faszság

Tranquillius 2014.03.10. 14:33:37

@mojyo: 2011-ben azért voltak bizonyos működési zavarok az angliai multikultiban, ha még emlékszünk rá.

oszt jónapot 2014.03.10. 14:41:26

@mikka:
Hackney mellett Claptonban toltam (igaz, hogy 10 éve) de szerintem nem volt para.

Advanced Flight 2014.03.10. 15:26:39

A cikkből csak az nem derül ki, hogy számszerűen hogyan is alakul az a bizonyos gazdasági fellendülés, ami a bevándorlók arányának növekedésével lenne összefüggésben.
A zene ok, de a többi gyarmati kapcsolat előtte is megvolt nyilván, a pénz hazaküldése meg nem tudom, mitől olyan marha jó a gazdaságnak. (Azt meg nem veszem be, hogy a gazdag indiai küldi a pénzt a csóró birminghani rokonnak).

Cserébe hozzák magukkal a förtelmes, primitív, barbár szokásaikat, ami miatt majd a helyi keresztény csaj is retteghet, hogy mikor fognak savat önteni a képébe vagy csoportosan megerőszakolni.

Magyarország talán egyetlen komoly előnye a nyugattal szemben, hogy a dzsipókat leszámítva itt semmiféle kormosképű társaság nem vetette meg a lábát.
Maradjon is így.

rejtett kamera · http://rejtett-kamera.eu 2014.03.10. 16:27:11

Amerikában a multikulti már egy ideje létezik, ott nem 10-20-50 éves tapasztalatok vannak és ott is vannak még bőven surlódások. Azt hiszem Anglia még messzebb van ettől. (főleg az utóbbi években erősödött fel ismét a nemzeti populizmus)
Európa 'poroszosabb' felén el sem tudom ezt képzelni ezt.

burakefendi 2014.03.10. 16:27:33

Azt mondják, hogy a diverz csoportok nem a legjobban teljesítők

GERI87 2014.03.10. 20:25:11

Várjuk ki a végét, most még minden szép, mert magasak a bérek, jólét van, európai törvények és európai többség van...
De majd ha ez megváltozik akkor előjön mindenkiből 'az állat', az előítéletek, irigység...
Gondoljunk abba hogy a zsidók másságuk miatt hányszor voltak bűnbakok egy tőlük független katasztrófa vagy szerencsétlenség, nélkülözés okán...
A multikulturális társadalom (sok nemzetségűség, sok vallásúság) Európában hosszú távon mindig ahhoz vezetett hogy a nagyobb, számosabb, nép (kultúra vallás) elkezdte elnyomni a kisebbeket vagy a kisebbek kezdtek el lázongani és elszakadni.
A multikulturalizmus önfeladás a többség részéről ("pont olyan jelentéktelen vagyok mint ti, a kultúrám semmi, bármelyik jöttmenté ér annyit mint az enyém.."), önámítás és struccpolitika.
Ráadásul véleményterrorhoz vezet mert magasak a különbségek a többség és a bevándorlók között, de rosszat, negatívat mondani, ezekre rávilágítani széles, pláne politikai körben nem lehet, mert a rendszer alapja sérülne meg...
Európa lassan fel is hagy ezzel a kísérlettel.

Mondjuk nem tudom ki volt az az észlény aki úgy gondolta jó ötlet gyarmati négereket, meg arabokat befogadni...hosszútávon a lengyel vízvezeték szerelő kifizetődő mert belőlük 2-3 generáció alatt 100%-osan nemhogy brit, belga de pl angol, német, francia stb lesz!
Hát nem egyszerűbb?

Az aki csadorban meg turbánban flangál a földközi tengertől északra, az nem hogy nem akar, nem tud európai lenni, sem vallásilag sem kulturálisan, ez meg előbb utóbb érdek és véleményütközésekhez vezet, abba meg sokan meg szoktak halni...

2014.03.10. 21:35:16

@Tranquillius: Hatperszehogy emlekszunk, nem is az egesz Angliara ertettem, hanem konkretan Birminghamre (tudom, hogy ott is volt epp eleg "zavar" a mukodesben). En a valsag legelejen jartam arra amikor nyugodtabb es turelmesebb volt a hangulat az egesz vilagon. Mar akkor is nagyon multikulti volt Anglia tobbi reszehez kepest, nekem tetszett, hogy ez ilyen lokalisan koncentralodik, es elegge spontannak tunt, hogy pont ott... Marmint, hogy ez egy viszonylag kismeretu varos, rengeteg betonnal. :D Nekem akkor elhetonek tunt... Fogalmam sincs, hogy most milyen, gondolom frusztraltabb, hiszen az egesz vilag mindenki egyutt mostanaban amugy is elegge frusztraltabb lett. :D

Offtopik kerdes: Te vagy-e a bloggazda, vagy az egyik szerkeszto, es ha igen, fogtok-e human geografiaval foglalkozni, vagy az mar tul absztrakt volna egy ilyen popec tudomanyos blog szamara? Nembaj ha igy van, csak kerdem, mire szamithatok :D (Azert, mert egy ideje folfedeztem Yi-fu Tuan konyveit es az erdekelne vannak-e hozza hasonlok, akar magyarul is. :))

Tranquillius 2014.03.11. 16:11:46

@mojyo: Írj üzenetet (blog.hu felületen vagy a Pangea fb csoportban) és megbeszéljük.

Benoke2 2014.03.11. 17:48:50

Multi kulti azt jelenti, hogy bárhol máshol lehetne a világon. Nézni jo, benne élni nem biztos.

पेतॅर 2014.03.11. 21:01:13

Egy részletkérdés. A bhángrá pandzsábi népzene. De persze a kivándorlók között IS vannak akik jól tolják, főleg ha a haknizáson kívül máshoz nem nagyon értenek... A pandzsábiak nem az iráni fogorvosok, azért :P :D
süti beállítások módosítása