Pangea

Minden, ami földtudomány

Tálentumok földrajza

2013. december 21. 15:05 - Tranquillius

tehetsegek2.jpg

Mutat-e térbeli szabályosságot a tehetség? Hatással van-e a táj a tehetségek felbukkanására? Mely városokból származik a legtöbb tehetséges ember? Mi hasznunk van abból, ha mindezt térképen ábrázoljuk?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a tehetségföldrajz, mint a népességföldrajz egyik regionális tudományága.

Röviden összefoglalva: az első tehetségföldrajzi kutatások Németországban és Franciaországban kezdődtek. Magyarországon az első  tanulmány a témában 1928-ban készült el. Pintér J. 156 magyar irodalmi tehetség születési helyét vitte térképre és azt állapította meg, hogy a tájnak igenis létezik lélekformáló ereje. Ezzel, valamint a magyar kultúra folytonosságával magyarázta, hogy a Szepesség, az Észak-Dunántúl és a Székelyföld több tehetséget adott az országnak, mint más területek.

Somogyi József 1942-es munkája a tradicionális kultúrközpontok iskoláival, művelt polgársággal magyarázza a tehetségek egyenlőtlen térbeli eloszlását. A szépsége miatt közreadott térképén valószínűleg kizárólag  a magyar nemzetiségű, vagy a Csonka-Magyarország területén élő tehetségek születési helyét vette figyelembe. Különben nagyon nehezen lehetne megmagyarázni Újvidék egyetlen piros pöttyét, vagy a nemzetiségi területek kiterjedt fehér foltjait. Mindenesetre a Somogyi J. munkája alapján szerkesztett térképen egyértelműen látszik, hogy nem elsősorban a népességszám határozza meg az egyes településeken a tehetségek számát. Kirajzolódik a Dunántúl viszonylag sűrű településhálózata és az alföldi mezővárosokba koncentrálódó viszonylag nagyszámú tehetséges ember. Régi híres iskolavárosok emelkednek ki környezetükből (Pápa, Nagyenyed, Sárospatak), az egyetemi városokat már külön mellékleten kellett feltüntetni, míg Budapest döbbenetes túlsúlyával szinte agyonnyomja ezt a viszonylag nagy területű országot is. (Hát még a mostanit...)

A determinizmus szerint a környezet hatással van az ott élő emberre, és nagyban befolyásolja a kultúráját, a szokásokat és az antropológiai jellegzetességeket. A II. világháború után a tehetségföldrajzi kutatások éppen a determinizmus miatt jó időre tiltólistára kerültek, mint "náci" tudomány. Magyarországon csak a rendszerváltás után éledhetett föl újra. Tóth. J. 1990-ban közzétett tanulmányában kimutatta Budapest "agyelszívó" hatását. 2010-ben Győri Ferenc alapos kutatómunka után publikálta a legújabb eredményeket. A Magyar Életrajzi Lexikon körülbelül 17000 szócikke felhasználásával készítette el Magyarország legújabb tehetségföldrajzi térképét. Visszatekintve a múltra megállapítható, hogy Magyarország a múlt század '30-as és '40-es éveiben állt legjobban a tehetségek tekintetében. Ez egyfelől a klebersbergi oktatáspolitikának, másrészt az elcsatolt területekről menekülő értelmiségieknek és művészeknek volt köszönhető.


A közreadott térképet két részre kellett osztani a blog szűkös keretei miatt. Órákig el lehet böngészni, még úgy is, ha nincs nyitva mellette az életrajzi lexikon.

Jelmagyarázat:

Piros kör: tudományos tehetség

Zöld háromszög: művészi tehetség

Sárga kör: politikai, katonai tehetség

Világoskék négyzet: gazdasági tehetség

tehetsegek2_11.jpgtehetsegek2_21.jpg

A tehetségföldrajz a  térképi adatfeldolgozás mellett foglalkozik a tehetségek dinamikájával, külön vizsgálja a tehetségek születési, halálozási (befogadó) helyét, nyomonköveti a kettő között lezajló migrációt. Egyes településekre lebontva kutatja a tehetségmegtartó és tehetségvonzó képességet. A kutatás eredményei, tapasztalatai segíthetik a tehetséggondozás országos hálózatának kialakítását valamint az oktatáspolitikában is felhasználhatók.

A diákokat pedig lehet ösztönözni azzal, hogy amennyiben rendesen tanulnak felkerülhetnek erre a térképre.

 

A teljes tanulmány és további tehetségföldrajzi itt olvasható.

5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pangea.blog.hu/api/trackback/id/tr415702762

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Villy 2013.12.22. 12:36:38

Feltűnt, hogy bár 1942-es adatokról van szó, nem látom a térképen pl. Diósgyőrt, Újpestet, amik ekkor még önálló és elég komoly települések voltak. Úgy tűnik, hogy szimplán hozzá lettek csapva Budapesthez és Miskolchoz ezeknek a városoknak géniuszai. Ez így torzít.

Balt 2014.01.27. 19:37:31

Érdekes, hogy Zágráb csak 3 piros pöttyöt kapott. Vagy csak a magyar nemzetiségű népességet ábrázolja? (Felületesen olvastam a posztot a friss index ablakból beesve, de a blog remek lesz - vagy már az!) :)

Balt 2014.01.27. 19:40:19

Elolvastam, benne van a posztban (feltételezés szintjén), tehát jogos... :)

Balt 2014.01.27. 19:47:52

Tanulság: előbb olvasni, aztán írni. :)

"... nagyon nehezen lehetne megmagyarázni Újvidék egyetlen piros pöttyét, vagy a nemzetiségi területek kiterjedt fehér foltjait."

Ezzel együtt, vagy épp ezért (esetleg ennek ellenére) érdekes pl. Zimony vagy Versec kontra Újvidék, de éppenséggel Brassó vs. Partium (en bloc), vagy Vág-völgye - (ma) Kelet-Szlovákia is.

Remek poszt, nem is tudtam, hogy ilyen összevetés létezik. (A szociológusok, etnográfusok vajon tudják...?)

Sapika 2014.01.28. 22:08:36

Megnézegettem a 100. ábrát az eredeti cikkben
www.mtafki.hu/konyvtar/Magyarorszag/Magyarorszag_terkepekben_Tehetsegfoldrajz.pdf
Ez az 1989-ben tudományos fokozattal rendelkezők születési helyét mutatja, gondolom az MTA adattára alapján. Egyszerű, és hibamentes eljárásnak tűnik. Nagyon furcsák a hatalmas fehér mezők a Dunántúlon. Valamint az is, hogy a megyék gazdasági fejlődése és az ott született emberek fokozat-szerzése között szemlátomást semmilyen összefüggés sincs.
A világ csupa rejtelem.
süti beállítások módosítása