A Pangea közösség új játékkal jelentkezik: a Térképre rajzolt vaspályák a 2016. év során a földrajz és kartográfia új részterületét: a vasúttörténeti földrajzot hozza be a térkép-felismerési és háttérkutatási verseny témái közé.

Egyúttal új szerzőt: Ferriviariust köszöntjük körünkben, aki az előző játék: a Pillantás az országra eredményhirdetéséhez kötött találkozón vetette fel, hogy cikkek írása mellett játék elkészítésében is szívesen szerepet vállal. És ahogy lenni szokott: ha feszegetsz egy feladatot, nagy eséllyel meg is nyerted, magadnak.

Amikor pár éve az Arcanum és a Staatsarchiv közös munkájának gyümölcsére bukkanva, a Pangea blog által Habsburg Google Earth néven beharangozott II. katonai felmérés térképeit böngészni kezdtem, hamar feltűnt, hogy – azon felül, hogy igen szép térképpel van dolgunk, amit önmagában is jó nézni – a hazai nagy vasútépítések kezdeti szakaszának, és annak kartografálásának igen érdekes szeletével lehet megismerkedni.

Időközben sokat változott a helyzet: a Mapire többször átalakult. A legutóbbi változások:
– megjelentek a katonai felmérések térképen túl további anyagok is,
– a kezelőfelület megváltozott,
– az url szerkezete többször változott, legutóbb a koordinátapár és nagyítás mértéke tűnt el belőle (de szerencsére a régi hivatkozások általában működnek),
– a Google folyamatos, teljesítményigényes „megújulása” és az új OpenLayer következtében a korábbi alapréteg (mint a térkép, mind a műholdkép) pár hete eltűnt, átmenetileg Bing-re, majd OSM-re változott,
– megjelent helyette pár napja a Here térkép műholdképe.

A legfőbb tartalmi előrelépések: 
– nagy mennyiségben jelentek meg Budapestről térképek, kataszteri helyszínrajzok, átváltható rétegenként;
– 1 : 2 880 léptékű, vármegyénként összeillesztett kataszteri térképek kerülnek fel (emiatt vegyes a kép, és nincs az anyagok koráról információ);
– megjelent a II. katonai felmérés térképanyagában Havasalföld, amiről kevés helyen van említés, hogy egyáltalán felmérték, sajnos ugyanitt azt írják, hogy Moldva csak terv maradt), az I. felmérésben Belgium.

Mint látjuk, a Fentről-lel szemben az Arcanum szerencsére hamar gondoskodott új műholdképről, így nagyrészt a régi szolgáltatások adottak, továbbá az egyes térképkategóriák tartalmilag bővülnek. Nézzük tehát a most elérhető rendszert! 

Áttekintés és kezelés a Kataszteri térképek rovatban. Minden kép forrása: http://mapire.eu/hu/map/cadastral/

Földünk legdélebbi távolsági "főútvonala" nem valahol a tűzföldi hegyek között kígyózik: az 1601 kilométer hosszú út ennél nagyobb vadra lő: egyenesen bolygónk legdélebbi  pontját veszi célba: az antarktiszi partvidéken található McMurdo bázistól a Ross-selfjégen át az Antarktiszi-platóra felkapaszkodva tart a Déli-sarkon lévő Amundsen-Scott bázisra.

Miután Scott kapitány balsorsú Terra Nova expedíciója 1913-ban elhagyta az antarktiszi vizeket, az életben maradt parancsnokhelyettes, Evans hadnagy a következőket nyilatkozta: "nem hiszem, hogy a jövőben bárki is felkeresné a kietlen sarki fennsíkot, hacsak nem vesz igénybe repülőgépet". A hamarosan már nagy elánnal németeket aprító és gyorsan admirálisi rangot elérő tengerésztiszt még megérte, hogy jóslata valóra váljon, bár meglehetősen sokat, 43 évet kellett várnia rá, hogy az amerikai hadtengerészet beszédes nevű (Que sera, sera - Ahogy lesz, úgy lesz) C-47-es repülőgépe 1956. október 31-én a Déli-sarkon landoljon. A némileg vakmerő leszállás révén harmadszor álltak emberek a Déli-sarkon, de azóta az emberi jelenlét gyakorlatilag folyamatos itt. Az amerikai akció ugyanis az 1957-58-as Nemzetközi Geofizikai Év egyik bevezetőjeként szolgált, aminek egyik legnagyobb teljesítménye egy az Antarktiszt parttól-partig átszelő brit nemzetközösségi expedíció volt, illetve a nagy jövés-menést kihasználva egy-egy kutatóbázis létesítése a Déli-sarkon és a partvidéken - amerikai fennhatóság alatt.(Persze más nemzetek is igyekeztek kisebb állomások létrehozásával - pl. a területi igényeket is támasztó új-zélandiak - de érthető módon az amerikaiaknak volt a legtöbb erőforrásuk. Javukra legyen mondva, egy pillanatig sem haboztak, ha "vetélytársaik" segítségüket kérték.)

A Que Sera Sera landolása 1956. október 31-én a Déli-sarkon - (forrás) 

Egy beszakadt barlangban épült ókori szárd város ihlette e bejegyzést, melynek környékén a Wang folyó versei blog csodaszép gyökérkarrokat fedezett fel. E karsztos formakincs érdekes barázdái már a régi idők emberét is megragadták, legendákat szőve a szabályos mintázatú mészkő-alakzatok köré. A kartszmorfológiával foglalkozó szakembereken kívül azonban csak kevesen tudják, hogyan keletkeznek a népnyelv által csak ördögszántásként ismert karrmezők.  

Ördögszántás (hivatalosan: karrmező) a Szársomlyón

Az elmúlt napokban szinte minden budapesti érintettségű hírportálon a Dél- és Észak-Buda közti "fonódó" villamosvonal(ak) elindulásáról volt szó, ami nem csak újdonsága, meglehetősen nagy költsége miatt fontos, hanem, mert több mint 40 év után sikerült visszatérni egy - korábban a főváros életét, az ott lakók alapvető életminőségét meghatározó - közlekedésszervezési koncepcióhoz.  Mivel a "fonódást" lehetővé tevő beruházássorozat egy átlag magyar középváros teljes éves költségvetését tette ki, érdemes hosszabb történelmi kitekintéssel egybekötve megvizsgálni, hogy - előzményeivel együtt - hogyan is szolgálja a projekt az érintett városrészek összeköttetését és ezáltal azok fejlődését, fejlesztését.

Az alapkoncepció, azaz, hogy Dél- és Észak-Buda között lehetőség szerint átszállásmentes tömegközlekedési kapcsolatot kell létesíteni, egyáltalán nem új, már a budapesti villamosvonalak kialakításának hőskorában létezett ilyen irányú összeköttetés.

A tervezett végleges hálózat márciustól - egyes részeinek már sok évtizedes előzményei vannak - (forrás)

Az első világháborút követően ismét létrejött Lengyelországnak számos gazdasági és ezzel együtt fejlesztési kihívásnak kellett megfelelnie. Ezek közül az egyik legfontosabb az volt, hogy a korábban különböző országok gazdasági övezeteibe tartozó iparvidékeit olyan módon integrálja, hogy az mind a nemzetvédelmet, mind az ország területi fejlődését és a nyugathoz való felzárkózását megfelelően szolgálja. Ennek fő eszköze a 20-as évek végétől tervezett és egy évtizeddel később életre hívott Központi Ipari Régió volt.

Az első világháborús előzményeket nem számítva 1918 végén újraalakult Lengyelország létezésének első éveiben nem volt könnyű helyzetben: katasztrofális külpolitikai helyzetét lehetetlen belső viszonyai súlyosbították. Bár nem teljesen saját hibájából, de gyakorlatilag valamennyi szomszédjával katonai konfliktusban állt: a megcsonkítandó Németországgal és a szintén újszülött Litvániával történelmi és (részben) etnikai alapon álló lengyel területi követelések miatt állt a bál, míg a valamennyi szomszédos nép kárára gátlástalanul terjeszkedő Csehszlovákiával és a világforradalomban gondolkodó (és a lengyelek által némileg megdézsmált) Szovjetunióval is borítékolható volt a konfliktus. Mivel a szovjet és csehszlovák támadás idején Danzig még többé-kevésbé német kézben volt, a lengyelek részére küldött nyugati fegyverszállítmányok sokáig nem érhették el az országot, így az újszülött államnak abból kellett visszavernie a szovjeteket, ami az országon belül volt, ez pedig nem volt valami sok.

Lengyelország genezise 1918-1923 (kékkel az 1914-es, pirossal a végleges határok) - (forrás)

Egy brit tudós szerint az elveszett frigyláda egy zimbabwei múzeumban található, melyet kétezer ötszáz éve zsidó férfiak vittek magukkal Jemenből Dél-Afrikába. A hajmeresztő elmélet leghajmeresztőbb része, hogy akár igaza is lehet. 

Ngoma lungundu, azaz a mennydörgő dob 

A 19. század második felének egyik legismertebb magyarja nem politikus és nem feltaláló volt: egy szegény sorsból kitörő fél lábára béna nyelvész, aki a kor viszonyai között is kiemelkedően vakmerő álruhás utazást tett az 1860-as évek Közép-Ázsiájába, hogy első európaiként tudósíthasson egy pár évtized múlva megszűnő, hamisítatlan középkort idéző világról. Mivel egyik célja a magyar nyelv rokonsági kapcsolatainak feltárása volt, az azóta időnként fellángoló finnugor-török vitában jellemzően mindkét fél hajlamos félremagyarázni álláspontját és szerepét.  Külföldi elismertsége általában nagyobb volt a hazainál, amit jól mutat, hogy Bram Stoker állítólag róla mintázta Van Helsing figuráját, bár ez valószínűleg csak annyira igaz, mint amennyire Xanthus János volt Old Shatterhand.

Vámbéry Ármin születésének helye és ideje is bizonytalan, saját bevallása szerint 1832-ben született Dunaszerdahelyen, de valószínűbb, hogy egy évvel korábban Szentgyörgy városában látta meg a napvilágot, ugyanakkor gyermekkorát már a csallóközi mezővárosban töltötte, Wamberger Hermann néven. Gyermekkora nem bővelkedett pozitív eseményekben: apja az utolsó nagy kolerajárványban röviddel születése után meghalt, ő pedig 3 éves korában fél lábára megbénult. Ugyanakkor komoly fordulatot jelentett életében, hogy édesanyja protestáns iskolába íratta be, ami akkoriban meglehetősen szokatlan volt az ortodox zsidó családok körében, és mindez két, Vámbéry életét alapvetően meghatározó következménnyel járt: egyrészt felnőttkorára egy az egyes vallásokat kiválóan ismerő ateista lett, másrészt tanítói és a család barátai felismerték tehetségét, és hozzásegítették, hogy gimnáziumban tanulhasson, noha az érettségiig anyagi helyzete miatt sohasem jutott el. A fiatal Vámbéry ugyanakkor nyelvzseninek bizonyult korai húszas éveire megtanult latinul, franciául, németül, angolul, oroszul, szerbül, több skandináv nyelven valamint szlavóniai házitanítóskodása alatt törökül. (A szomszédos Bosznia ekkor még török kézben volt.)

A fiatal Vámbéry 1861-ben - (forrás)

Az Új Világ felfedezése Kolumbusz nagy eredménye, de a kontinens részletes feltárása még évszázadokat vett igénybe, s e feladat a konkvisztádorokra, gyarmatosítókra, és telepesekre hárult. Korábbi írásomban a svédek szerepét mutattam be Észak-Amerika gyarmatosításában, Nya Sverige rövid történetén keresztül. Azonban most egy évszázadot visszaugrunk az időben, s a 16. századi Franciaország gyarmatosító tevékenységét fogom bemutatni. Mivel Franciaország Észak-Amerikai gyarmatai legnagyobb kiterjedésükkor Kanadától Louisianáig, a Sziklás-hegységtől az Appalache vonulatáig húzódtak, s időben két évszázadot ölelnek fel, ezért azok történetét több szakaszra osztottam fel, s ezzel a cikkel egy bejegyzés-sorozatot indítok útjára.

E bejegyzést a korai észak-amerikai expedícióiknak szentelem, majd bejegyzésem főhősének, az első francia gyarmatosító, Jacques Cartier legelső expedíciójának részletes bemutatására vállalkozok.

Cartier hajója első expedíciója során (forrás)

Jól ismert az angolok, franciák, hollandok és spanyolok szerepe Észak-Amerika gyarmatosításában. Azonban valamiért egy, a gyarmatosítás kezdetei időszakában még ereje teljében lévő európai országról ritkán esik említés. Talán meglepően hangzik azok számára, akik kevésbé ismerik Észak-Amerika történelmét, de a Svéd Királyság is megmérette magát a jelenlegi Egyesült Államok területéért folyó vetélkedésben. E bejegyzésben egy elfeledett kolónia messzi homályba vesző történetét szeretném felidézni.

Fort Kristina skanzen (forrás)

Akár a "ne bízz a wikipédiában" is lehetne a Pillantás az országra játék tanulsága. Húsznál is több versenyző vette a fáradságot, közülük sokan éjt nappallá téve kutatták a fentrol.hu légifotóit egy olyan játékban, ahol novemberig még az is kétséges volt, hogy lesz-e bármiféle kézzel fogható nyeremény. Hálásan köszönjük az érdi Magyar Földrajzi Múzeum könyvbéli hozzájárulását, melyet az első Pangeás kiránduláson kaptunk meg. És köszönettel tartozunk az Index2 legénységének, akik az index címlapra is érdemesnek tartották a sorozatunkat. Reméljük velünk együtt a megfejtők rengeteg új ismerettel gyarapodtak, mert hát végül is ez volt a legnagyobb nyereménye ennek a játéknak! ;)

Mivel mi is hibázhatunk vasárnap (Dec. 6.) délig várjuk a reklamációkat, helyesbítéseket, kérdéseket a helyes megfejtésekkel kapcsolatban. Volt egy kérdés (67.), melyet a pontatlan fogalmazás miatt képtelenség volt jól megfejteni, de mivel ezt senki nem találta el így nem változtat a sorrenden. A 17-es megfejtés is nagyon nehéznek bizonyult, a 14 válaszadóból mindössze ketten tudták hogyan változtak a megyehatárok Zalában. És ott volt a 82. kérdés, ahol szerencsére sokan utánanéztek, hogy hol is ered az a folyó valójában. Íme a megfejtések:  

1. Duna Budapest-József Ágost főherceg-Rain bei Straubing
2. fekete Sárvár-Nádasdy ferenc, a fekete bég
3. 98 Hollókó-1889-1987
4. Zágráb, Belgrád, (Ljubljana) Szeged-Torontál Száva-Száva
5. Lisszabon Bp. Soroksári út-malomipar-Minneapolis-St. Anthony Falls-Páduai Szent Antal
6. 0 Sümeg vára
7. alsószorb Debrecen-Oláh Gábor utcai Stadion-Vác-Christian Götz-Lübben
8. szubud Kenderes-Halasy-Horthy kastély-Horthy István
9. Obnyinszk Paks-atomerőmű-első közszolgálati atomerőmű
10. 2,325 gramm Szársomlyó-magyar kikerics-2 Ft-3,1g 75% réz
11. Óperenciás-tenger Óbuda-Flórián tér-Szent Flórián-Enns folyó
12. Kordos László Komló-Komlosaurus carbonis
13. Walcheren Szentendre-É.sz.48° K.h.19° pontok számítása Pitt Island-John Pitt
14. Titel (túloldalt: Szalánkemén) Abda-Radnóti Miklós-Radnót(Iernut)-Maros-Tisza
15. 1299/1296 m Záhony-Ung (Róna havas 1479m (némely térképen 1482m))-Szabolcs (Hoportyó 183m)
16. Csengersima Nagygéc-szamos árvíz
17. Veszprém Zala-folyó-(1970-ben Veszprém és Somogy megyét választotta el). 
18. Felsőörs Kiskörei-vízlépcső-Ikervár-Batthyány-család
19. Bodrogszög Sátoraljaújhely vasútállomás-Szlovákia és Magyarország
20. Habsburg Erzsébet Király-kápolna Cirák és Dénesfa között-várandós Zita királyné
21. nem Komárom-Monostori erőd-1850-71 között épült
22. 82 Hungária-Kerepesi út sarka-Gödöllői HÉV-1888-1970
23. 3 Soproni Sörgyár-Vándor Sándor utca-Venetianer-Velence
24. elnéptelenedett a '70-es években Gyűrűfű
25. 1,75 Ipoly torkolat Ipoly 7-Duna 4 (wikipédián egy Ipoly híd hiányzik)
26. Ajka-Tósokberénd vörösiszap-tároló
27. Nagymagyarország közepe Szarvas
28. Cibin (Szeben)-patak Kilenclyukú híd-Hortobágy-Erdély
29. 86,6 Pusztavacs-Magyarország jelenlegi középpontja
30. Két Szerecsen-Laudon Budapest Paulay Ede és Káldy Gyula utca sarka
31. 2. ford 12. Pécs TV torony-Komlosaurus kiállítás
32. középső triász dolomit Örvényes felhagyott kőfejtő
33. Utász-árkász Laktanya Tokaj, ma Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola
34. Felső-Savoya Péliföldszentkereszt-Szalézi Szent Ferenc-Chateau de Sales
35. Győr Diósgyőr
36. 1965 Drávaszabolcs-Dráva híd-1944 és 1974
37. 3 (Tiszabecs,Tiszacsécse, Tiszakórod) Tiszaújlak
38. Hamvas Béla Tiszapalkonyai erőmű
39. 65-142 Bp. II.ker. Pesthidegkút-Ófalu (http://wms.elte.hu/eotr/)
40. 0 megszűnt település Iharkút-bauxitbánya van a helyén
41. Haynald Lajos Hajós-érseki kastély-Gemenci ármentesítés
42. 1961 Pusztavám-Márkushegyi szénbánya-1981
43. utolsóként villamosított település Bátorligeti ősláp-Aporliget
44. Jugoszlávia, Horvátország, Magyarország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbia, etc. Debrina-sziget
45. Vasfüggöny (oszták-magyar államhatár) Fertő-tó
46. Soros György Luppa-sziget
47. ELTE Ercsi Eötvös-Kápolna-Eötvös Loránd
48. Mariazell Kiscell, Kiscelli agyag-Budapest
49. Colocza Kalocsa
50. 86 év 1920-1938 és1947-2015 18+68
51. 1838-as árvíz Kiskőrös
52. Dél-Dunántúli Metamorf összlet Mórágy-Mórágyi gránit formáció
53. Bihar-hegység Kővágószőllős-urán-alumínium
54. Terebesfejérpatak, Ruttka, Verestorony Nadap-szintezési jegy
55. Faludy György Recsk-Pokolbéli víg napjaim
56. Rudolf király Párkány-Stúrovo-Ludovit Stúr-Modor
57. 4 Árpád-híd, Hajógyári-sziget
58. 51. Monok Kossuth Lajos 1802. szept. 19.-1803 ?<Kiskőrös Petőfi Sándor (1823. jan.1.-1824 okt. 14.)
59. Borsod vm. Poroszló-Eger-patak-Egri vár (Eger patak volt a vármegyei határ 1807-ig)
60. 4 km. Drágelypalánk vár-Nagyoroszi templom
61. Hódmezővásárhely Nyírbátor-Báthory-Ecsed
62. 254 km M3 autópálya-Nyírbátor
63. Bückeburg Beremendi Cementgyár-Schaumburg-Lippe
64. szlovén (vend) Felsőszölnök
65. malomcsatorna Edelényi L'Hullier-Coburg kastély-Bódva
66. E Pannonhalma
67. lignitbányászat Gyála-rét-Bükkábrányi lignitbánya kb. 30 m tszf. a felszínen
68. Pécs Akasztó-Stadler-stadion-Ferencváros-Garami József
69. Dobsinai jégbarlang Zabar-Gömör és Kishont vm.-Dobsina
70. fekete nyirok (erubáz) Szent György-hegy-bazalt
71. 2. Siklós 1543.07.07.
72. 5. Nógrád 1544.
73. 7. Gyula 1566.09.02.
74. 1. Vác 1542.
75. 9. Várpalota 1593.
76. 10. Eger 1596.
77. 8. Szigetvár 1566.09.08.
78. 6. Babócsa 1555.
79. 4. Székesfehérvár 1543.09.04
80. 3. Esztergom 1543. 08.09
81. 1947. dec. 11./22. Rajka - megszületik a döntés/a határkijelölő bizottság befejezi munkáját. Mindkettő helyes
82. Basanites Bazalt Zagyva folyó Medves-fennsík nyugati lejtője
83. házasság Ozorai Pipo-Ozora 
84. Lussonium, Bottyán-sánc Dunakömlőd
85. Ipolytarnóc és Miskolci pannon-tenger Múzeum, Bükkábrányi ősfák-Bükkábrány
86. Firenze Alcsúti kastély-József nádor
87. Beloianniszról készült rajza - Beloiannisz település-Nikosz Beloiannisz
88. Juniperus - Bugaci ősborókás
89. 935,9 km Hévíz (a kéktúra honlapján hibás eredmény jön ki, ha az Írottkőtől számoljuk visszafelé.)
90. 34 év. Mátrai Hőerőmű-Gagarin Hőerőmű-Jurij Gagarin

És lássuk a sorrendet a kilencedik forduló után. A reklamáció utáni legvégsőbb sorrendet vasárnap (Dec 6.) délután frissítjük majd ugyanitt: 

1. 84 pont Bibó Z., Csányi T., Németh T. 
2. 79 pont Nagy M. 
3. 63 pont Szalai K.
4. 61 pont Ruzsa T.
5. 54 pont Hodossy G., 
6. 52 pont Benyó D. 
7. 34 pont Lőrincz Cs.
8. 27 pont Szabó E. 
9. 25 pont Jakab Cs.
10. 18 pont Chikán G.
11. 17 pont Kelemen M.  
12. 10 pont Vince K.,  
13. 9 pont Lukovszki-Szüts J., Takács Sz. 
14. 8 pont Pitcairn, Salamon F.
15. 7 pont Tasi Attila
16. 4 pont Dávid G., Bereczky B.
17. 2 pont Soós A. 
18. 1 pont Végh Á. 

A díjazásnál elsősorban a kitartást díjazzuk, az első kilenc helyezett folyamatosan küldte be a megfejtéseket az elsőtől a kilencedik fordulóig, Arra nem számított senki, hogy 6 hibával hármas holtverseny alakul majd ki:

1. helyezettek: Gemenc térkép, A Kárpát medence természeti értékei könyv, Korok emberek történetek - a Kárpát-medence tudományos feltárói VAGY Gemenc térkép, Vulkánok és földrengések - képeskönyv, Balázs Dénes emlékkötet VAGY Gemenc térkép. Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete, Balázs Dénes emlékkötet.
2. helyezett: Hátizsákkal a mosolyok földjén, A természeti dolgoknak esmérete - Katona Mihály tudománytöréneti konferencia, Germanus Gyula .- 70 oldalas füzet
3. helyezett: Korok emberek történetek - a Kárpát-medence tudományos feltárói, A természeti dolgoknak esmérete - Katona Mihály tudománytöréneti konferencia 120 oldalas füzet
4. helyezett: Korok emberek történetek - a Kárpát-medence tudományos feltárói, A természeti dolgoknak esmérete - Katona Mihály tudománytöréneti konferencia 120 oldalas füzet
5. helyezett: Balázs Dénes emlékkötet, Germanus Gyula.- 70 oldalas füzet
6. helyezett: Germanus Gyula .- 70 oldalas füzet
7. helyezett: Túrázások a Budai-hg-ben

A díjátadó és egyben a második születésnapunk alkalmából szervezett blogtalálkozó Budapesten a Nyugati közelében található (Budapest, Bihari János u. 17) Szlovák sörözőben lesz December 7-én este hat órától.  Van ennek egy facebook eseménye, ahol lehet jelentkezni: Mindenkit szeretettel látunk! Érdemes a nyerteseknek személyesen eljönni és akkor esetleg lehet cserélgetni a nyereményeket!