Egy beszakadt barlangban épült ókori szárd város ihlette e bejegyzést, melynek környékén a Wang folyó versei blog csodaszép gyökérkarrokat fedezett fel. E karsztos formakincs érdekes barázdái már a régi idők emberét is megragadták, legendákat szőve a szabályos mintázatú mészkő-alakzatok köré. A kartszmorfológiával foglalkozó szakembereken kívül azonban csak kevesen tudják, hogyan keletkeznek a népnyelv által csak ördögszántásként ismert karrmezők.  

Ördögszántás (hivatalosan: karrmező) a Szársomlyón

Annak ellenére, hogy a Föld felszínén igen gyakoriak a karbonátos üledékek; azaz a mészkövek és dolomitok és a felszínükön kialakuló karrmezők, mégis igen ritkán találkozik velük az ember. Megtelepedés és gazdálkodás szempontjából a kopár mészkőfelszínek ugyanis nem túl vonzóak az emberiség számára. Valódi "badland" vidék ez, hasonló is a formakincsük, azonban az alapkőzetük eltér egymástól. Míg a valódi "rossz földek" homok, agyag, illetve vulkáni hamuból álló alapkőzeten keletkeznek addig a karrmezők jellemzően a karbonátos üledékeken képződnek (a mészkő mellett dolomiton, kvarciton és meszes homokkövön). Nagyon szép és sokkal gyorsabban kialakuló karrokkal találkozhatunk felszínre bukkanó sókőzeteken is. Sőt mi több a jelenséget még gránit, bazalt és metamorf (zöldpala, genisz) alapkőzeten is megfigyelték. A legszebb és legtipikusabb formák azonban a mészkőfelszínekhez kötődnek.

A "felszántott" Szársomlyó és a rajta éktelenkedő tájseb; a harsányi kőbánya.

Amíg nem jöttek a földrajzosok, karsztkutatók és geomorfológusok a helybéliek is megpróbáltak magyarázatot találni a szabályos formákra. A kezdőképen látható szabályos formák nem véletlenül ragadták meg a Villányi-hegység, azon belül a Szársomlyó környékén élők fantáziáját. 

A legenda kialakulásához elengedhetetlenül szükség volt a szépen rétegzett és megdőlt mészkő rétegfejekre. A kőzet rétegzettsége, rétegeinek dőlése, anyaga, repedései, szövete mind meghatározzák a rajta létrejövő formakincset. Karrmezők kialakulásánál azonban több más tényező is szerepet játszik. Mivel a karsztosodás, azaz a mészkő oldódásának felszíni mikrojelenségeivel (<10 méter) állunk szemben elengedhetetlenül szükséges a víz jelenléte, ami származhat csapadékból (eső, hó stb.) vagy talajnedvességből. Továbbá kell még egy kis széndioxid is, ami a víz oldóképességét befolyásolja. 

Sókarszt Aknaszlatinán (forrás)

Az oldási folyamatokat ugyancsak meghatározzák a hőmérsékleti viszonyok, talaj és növényzet megléte avagy nemléte. Azt gondolhatnánk, hogy egy szabadon álló kőzetfelszín sokkal inkább ki van téve a lepusztulásnak, mint egy olyan kőzettest, amelyet vastag talajréteg borít. Valóságban az ún. nyílt karsztos területek sokkal lassabban korrodálónak el, mint azok, ahol érvényesül a talajhatás.  

Fedett karrokon átlagosan ötször olyan gyors a mészkő oldódása. Amíg a nyílt karrok felszíne érdes, csipkézett, hegyes, egyszóval olyan felület amelyen nem szívesen esik hasra az ember, addig a talaj alatt rejtőző fedett karrok felszíne sima, lekerekített, gömbölyű. De honnan tudjuk, hogy milyen felszíne van a talajjal fedett karroknak? Onnan, hogy van átmenet a kettő között, ráadásul mindkét irányban. Egy nyílt kőzetfelszínt is meghódíthat a vegetáció, ami talajképződéssel jár, valamint a fedett karrok is exhumálódhatnak, gondoljunk csak az erdőirtások következtében meginduló talajerózióra. Ennek köszönhetően kevés a "tiszta" forma (szinte nincs is két egyforma), így a karrok genetikai csoportosítása mind a mai napig nem teljes. 

A teljesség igénye nélkül igyekszünk bemutatni néhányat a legérdekesebb karrformák közül. 

Rovátka-(rillen)karr (forrás)

Rovátkakarrok (rillek) általában a lejtők felső részén alakulnak ki ahol egy eső után csak vékony vízfilm alakul ki a kövön, melyen az esővízcseppek becsapódásai turbulens áramlást hoznak létre. Ha a lejtőn tovább folyva ez a vízfilm elég vastagságú lesz, hogy megszűnjön ez a turbulens áramlás, a rillek elvégződnek, átmennek egy sima kőzetfelszínbe. Ezek az oldásos vájatok élesre csipkézik a kőzet gerincét. Méretük viszonylag kicsi, néhány centiméter szélesek és kb. 25 cm a hosszúságuk.   

Barázda-(rinnen)karr és falikarr átmenet (forrás)

Ha a lejtőn lefelé haladva elegendő víz gyűlik össze, egymással párhuzamos csatornák képződnek. Ha a lejtő esése kicsi, még az is előfordulhat, hogy a barázda folyó módjára meandereket váj a csupasz kőzetfelszínbe (lásd alábbi képet), meredekebb vagy függőleges sziklafalon pedig redőzött függönyhöz hasonló falikarrok jönnek létre. A csatornakarrok valamivel méretesebb formák a rillekhez képest, kiterjedésüket általában a lejtő nagysága határozza meg. Átlagos mélységük, szélességük néhány centiméter, hosszúságuk 3-5 méter. 

Meanderkarr (forrás)

Csatornakarrokban előfordulhat, hogy a változó csapadékviszonyok miatt eltérő keresztszelvény alakul ki. Csapadékosabb időkben mélyebb, szélesebb, máskor keskenyebb, sekélyebb szakaszok változnak. Elegendő mélység és némi törmelék hatására a víz oldó munkájához hozzáadódik a koptatás is, ami felgyorsíthatja a csatorna növekedését.  

Szabályos hasadékkarrok által tagolt karrjárda, Burren, Írország

Szerkezeti repedésekkel átjárt mészkő réteglapokon alakulnak ki a hasadékkarrok. Itt a vízáramlás nem lejtőirányú, hanem függőleges. A repedésekben leszivárgó víz fokozatosan szélesíti a repedéseket, mígnem a nyílt felszín blokkokra kezd tagolódni. Igencsak hasonlít ez a forma egy műkővel borított járdára. Nemrég búvárok Dalmácia partjainál találtak hasonló formát, először azt feltételezték, hogy egy elsüllyedt római útról van szó. A karrjárdák (limestone pavement) kialakulását az alábbi ábra szemlélteti: 

Hasadékkarrok és mészkő-blokkok keletkezése

Ha a hasadék képződés már előrehaladott állapotban van a blokkok aprózódásával nagyon szép csúcskarrok, azaz kőerdők jöhetnek létre, mint pl. a kínai Jünnan tartományban vagy Madagaszkáron. 

Csúcskarrok (Tsingy) Madagaszkáron (forrás)

Vízszintes, vagy közel vízszintes kőzetfelszínen, ahol nem jön létre felszíni vízhálózat más bemélyült formákkal találkozhatunk. Mélyebben fekvő részeken, ahol összegyűlik a csapadékvíz, esetleg huzamosabb ideig megmarad a hó intenzívebb oldódás játszódik le. Az intenzívebb oldódás hatására tovább mélyül a felszín, még több lesz a víz, tovább erősödik az oldódás. Mérete alapján változik a formakincs, a kisebbeket madáritatónak, a nagyobbakat és mélyebbeket oldási aknáknak, kutaknak nevezik. 

 Madáritató (forrás)

A sziklafelszín mélyedéseiben felgyülemlő szerves anyagnak köszönhetően megtelepedhetnek a növények pl. a mohák, zuzmók. Rövid időn belül talaj is képződhet bennük, ilyenkor az oldódás sokszorosára gyorsul és gyökérkarrok jöhetnek létre. Gyökérkarrokat találhatunk az erdőktől megfosztott mészkőhegységekben, ahol a lekerekített formák jelzik, hogy itt évszázadokon, akár évezredeken keresztül fák gyökérzete korrodálta a kőzetet. Az erdők eltűnésével kihantolódtak a gyökérkarrok és az ember csak vakargatja a fejét, hogy miféle szörnyeteg volt képes átfúrni a mészkövet. 

Gyökérkarr (forrás: Magyar Földtani Védegylet Egyesület)

Ördögszántásnak pedig az összefüggő karrmezőket nevezzük, ahol a fenti formakincs java része megtalálható. Ez az összeállítás csupán ízelító volt a mészkőfelszínek sokszínűségéből, ha valaki szívesen tanulmányozná őket terepen megteheti hazánk bármelyik mészkőhegységében. Vagy mintegy keretet adva a bejegyzésnek, bejárhatja akár az ihletet adó szardíniai karsztvidéket is 2016. március 22-29. között, Nagyhéten, a Wang folyó versei blog szervezésében. 

Ajánlott és felhasznált irodalom: 

• http://www.bbc.co.uk/bitesize/higher/geography/interactions/rural_land_resources/revision/2/
• https://de.wikipedia.org/wiki/Karre_(Rinne)
• http://elte.pene.hu/!foldtud/3.%20felev/terkepesz_es_geoinformatikus/altalanos_termeszetfoldrajzi_szintezis/5.%20ea.pdf
• http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2002/FE20021-2_41-71.pdf
• http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/baba/Telbisz.pdf
• https://en.wikipedia.org/wiki/Limestone_pavement