Ha a feleség/barátnő már unja a gyémántot Valentin-napra, akkor lenne pár ötletünk mit lehetne ajándékozni helyette, ami valódi ritkaság. Olyan földi ásványokról lenne szó, melyekhez képest a gyémánt is homoknak tűnik. Az American Mineralogist, az Amerikai Ásványtani Társaság folyóirata legújabb számában összegyűjtötte a Földön található 2550 legritkább ásványt. A ritkaságot itt szó szerint kell érteni, a felsorolt ásványok zöme egyetlen lelőhelyről ismert csupán. A begyűjtött ásványok közül a leggyakoribb is elfér egy gyűszűben.
A hét végén a magyar médiában több helyen találkozhattunk ezzel a hírrel, mely jobbára az angol cikkek fordítása volt. A Pangea blogon próbáltuk kiegészíteni némi plusz információval, hogy meglegyen az a bizonyos "ma is tanultam valamit" érzés a bejegyzés elolvasása után.
Molibdén és radioaktív tórium alkotja az Ichnusait ásványt, egyetlen előfordulása ismert Szardínia szigetéről (forrás)
Dr. Robert Hazen, (Carnegie Intézet, Washington DC) és Prof. Jesse Ausubel (Rockefeller Egyetem, New York) cikkében nem csupán felsorolja ezt a rengeteg ritka ásványt, de a képződésük körülményeiről, jelentőségükről, nevezéktanukról is beszámolnak.
Az ásványok a földkéreg egynemű, egyetlen képlettel leírható főként szervetlen eredetű alkotóelemei. Léteznek szerves eredetű ásványok is, pl. a vesében képződő whewellit (kalcium-oxalát monohidrát) vagy a barnaszéntelepeken előforduló mellit. És vannak olyan ásványok is, melyek egyértelműen kötődnek élő szervezetekhez, ezeknek egyelőre csak a földi példányait ismerjük. Ásványok természetesen nem csak a földön, hanem meteoritokban, és más kőzetbolygókon is előfordulnak.
A kőzetek röviden ásványtársulások. Bár itt is vannak kivételek, például a monomineralikus kőzetek, amelyeket (90%<) egyetlen ásvány épít fel (pl. dunit, márvány (mészkő), kvarcit, anortozit). Az ásványok közül körülbelül 200 kőzetalkotó, ezek számítanak a leggyakoribbnak pl. a kvarc, csillámok, földpátok, olivinek, piroxének, amfibolok.
Vámpír tulajdonságú Szideronátrit (forrás)
Miközben a felsorolt legritkább 2550 ásvány számára még sok is lenne a 2550 gyűszű, addig a Föld 5,9736·1024 kilogrammos kőzetburkát kevesebb mint 100 féle ásvány alkotja. A Földön pillanatnyilag ismert 5090 ásványfajtának ez csupán a töredéke. Az ismert fajták száma folyamatosan bővül, évente körülbelül 50-70 új ásványfajtát találnak a geológusok, mineralógusok és a lelkes gyűjtők. Kutatók becslése szerint 1500 körüli lehet a még fel nem fedezett ásványok száma. A most közzétett listában a cezúrát az öt különböző lelőhely jelenti, azok az ásványok kerülhettek bele, amelyek legfeljebb öt lelőhelyen fordulnak elő az egész földkerekségen. Ami valljuk meg nem túl sok.
Mikroba kaki: Hazenit - Mono Lake Kalifornia
Dr. Hazen hasonlata szerint az igazán ritka ásványok képződése hasonló a különleges ételek főzéséhez, amikor az ember a világ végére is elmegy ritka és kis mennyiségben fellelhető alapanyagokért, hogy aztán pontosan 213 fokon süsse őket, mert 211 és 215 fokon már teljesen más anyag képződne. Nem mindegy a sütés ideje sem, és az sem, hogy az elkészült ételnek mikor jár le a "szavatossága", azaz bomlik elemeire. Ásványtanosra fordítva mindezt a legtöbb valóban ritka ásvány a föld extrém helyeiről kerül elő, például az Antarktisz olvadó jégpáncélja alól, vulkáni kráterekből, tengerek mélyéről, vagy éppen szélsőséges vízháztartású tavakból. Mint a holdtöltekor szedett gyógynövényeknél itt sem árt jó időben a jó helyen keresgélni. A salvadori Izalco vulkán kráterében fumarolákból keletkező fingeritet például az első komolyabb zápor elpusztítja. Vámpírokhoz hasonló a szideronátrit, amely a napsütés hatására hullik elemeire. Keletkezésükhöz elengedhetetlen, hogy a hozzávalók pontos mennyiségben rendelkezésre álljanak, és se több, se kevesebb ne legyen belőlük.
Kabazit - Mg a Balaton-felvidéki Kalapos-hegyről
Ritka ásványokat találni egyet jelent az örök élettel. Ez a kijelentés egyáltalán nem túlzó, a fent említett fingeritet még akkor is így fogják hívni, amikor a névadó Larry Finger porhüvelyéből már egyetlen eredeti ásvány sem marad. De említhetnénk a cikket jegyző Dr. Robert Hazent, akit a harmadik képen látható, a kaliforniai Mono tóban talált hazenit repít az örökkévalóságba. Ez az ásvány akkor keletkezik, amikor a tóban lévő foszfor koncentrációja olyan magas lesz, hogy a vízben élő mikrobák kénytelenek kiválasztani azt a szervezetükből.
Magyar ásványgyűjtőket is ért már hasonló megtiszteltetés, pl. Klaj Sándort, aki a recski Lahóca-hegyen bukkant a klajit nevű ásványra. Ásványokat szokás elnevezni még valamely tulajdonságukról, esetleg a lelőhelyükről. Utóbbira remek példa a szép nevű nagyágit, ami nem egy Nagy Ágnes nevű geológusról, hanem az erdélyi lelőhelyéről, a Hunyad vármegyei Nagyágról kapta nevét. Igazi hungarikum ez az ásvány, ebben azonosították először a tellúr elemet (1782), amely az egyetlen Magyarországon fellelt elem a periódusos rendszerben.
Abszolút kedvenc elnevezés Hunyad vármegyéből: nagyágit
A listát összeállító kutatók sokféleképpen magyarázzák a ritka ásványok jelentőségét, például ipari felhasználást is elképzelhetőnek tartanak, amennyiben sikerül megvalósítani a mesterséges előállításukat. Pontosabb információkkal szolgálnak a földkéreg folyamatainak megértéséhez. Azzal valószínűleg ők is egyetértenek, hogy hasznosságukon túl mindegyik apró ásvány egy egyedi és megismételhetetlen csodája Földünknek.
Felhasznált cikkek listája:
