A közelmúltban számos olyan sajtóanyag látott napvilágot, ami azt állítja, hogy az ország "felbillenőben" van, a lakosság egyre nagyobb része koncentrálódik a nyugati határszéleken, miközben a "kelet" kiürül. Az egyre sűrűsödő cikkek jelentős része a nyugati határszél médiájában jelent meg, és a be nem jelentett, de helyben élő, dolgozó beköltözők által kiváltott infrastrukturális (intézményi) nyomásra vonatkozó megfigyeléseken alapult. A tudósítások másik részének kiváltója vélhetően a némileg túlmisztifikált kelet-nyugati "fejlettségi lejtő" mantrázása, illetve a népességi adatok időnkénti félreértelmezése lehet. (Kelet-nyugati lejtő helyett valójában egy központi heggyel és lejtőivel van dolgunk, ahol a nyugati lejtő kevésbé meredek...) A cikkekben közös, hogy mindegyikük valamilyen természetes egyensúly megbomlásaként említi a helyzetet, ami szintén kérdőjeleket vethet fel bennünk.  Vizsgáljuk tehát meg, hogy mennyire bomlott meg az ország népességének "területi egyensúlya", illetve azt, hogy egyáltalán beszélhetünk-e bármiféle egyensúlyról?

Sajtóbeszámolók (és a népessségstatisztika) szerint az ország északnyugati határterületeire - köztük Sopronba és környékére - egyre több ember érkezik  - (forrás)

Egy vulkánkitörés kétségtelenül a földtan egyik leglátványosabb megnyilvánulása. A lomhán cammogó tektonikai lemezek, az évmilliók alatt felgyűrődő hegységek, vagy éppen a feltöltődő medencék már inkább csak a tudósokat kötik le. A szemeink előtt lezajló, olykor pusztító események magukkal ragadják a képzeletet, különösen akkor, ha azt a televízió élőben is közvetíti. Persze az ember nem szívesen lenne Dionisio Pulido mexikói földműves helyében, aki 1943. február 20-án egy vulkánt talált a kukoricaföldje kellős közepén. 

A Parícutin kitörése (képek: Ed Clark/The Life Images Collection/Getty Images)

Louisiana tengerparti sávja katasztrofális ütemben fogy a tenger rovására. Az elmúlt száz év alatt öt ezer négyzetkilométer vizenyős terület (ún. wetlands), az állam területének 4,5%-a tűnt el a Mississippi-delta parti eróziója és süllyedése következtében. Egy idén publikált kutatás révén sikerült pontosítani a deltavidék süllyedésének ütemét. A Louisiana állam tengerpartján 274 helyszínen végzett mérések alapján az átlagos süllyedés 9±1 milliméter évente. És ez nem sok jót jelent a deltában épült New Orleans számára. 

Az új Atlantisz: New Orleans, LA

A Magas-Tátra különböző hegycsúcsaira tervezett meteorológiai obszervatórium több évtizeden át húzódó tervezete már a kortársak szerint is a tudománytörténet egyik „tengeri kígyója” volt. A Magas-Tátrába 1882 óta többen is szerettek volna meteorológiai obszervatóriumot építeni. A Magyar Földrajzi Társaság a századelő óta gyűjtött egy, a Magas-Tátra Nagyszalóki-csúcsán (Slavkovský štít, 2452 m) felállítandó meteorológiai obszervatóriumra. A tervezett Bolyai Obszervatórium végül nem készült el, a Magas-Tátra egykori magyar részei Csehszlovákiához (és Lengyelországhoz) kerültek az első világháború után. 

A Magas-tátrai obszervatórium kérdése ugyanakkor a csehszlovák érában sem került le a napirendről. Végül csak 1940-ben, a Lomnici-csúcson (Lomnický štít, 2634 m) kezdték meg a meteorológiai megfigyeléseket az ott felépülő obszervatóriumban. A ’20-as évek eleji területi változások idején azonban még koránt sem volt egyértelmű a kezdeményezés jövője. A Magyarországi Kárpát Egyesület csehszlovákiai utódszervezetének, a Karpathenverein-nak a tárgyban született felhívására a Földrajzi Közleményekben a következő válasz jelent meg 1922-ben:

Csendes-óceáni korallsziget 1000 km-re Mexikótól, mely meglepő módon francia terület, és hírét korábbi tartós telepeseinek tragikus pusztulása árnyékolja be.

A Clipperton- (spanyol és francia nevén: Passion-) szigeten járunk, mely önmagában egy fura képződmény: a Közép-Amerikától délre fekvő Albatrosz-plató egy a szokásosnál jobban kiemelkedő vulkáni eredetű hegyére települt atoll, melynek lagúnája teljesen zárt. Legtöbbünk fejében végtelen, megszakítás nélküli vízfelületként él a Csendes-óceán keleti medencéje, ahol a valóságban az egyhangúságot számos kisebb-nagyobb (nálunk nagyrészt ismeretlen) sziget, szigetcsoport szakítja meg, elég ha a Galapagos-szigetekre, a Jurassic Park helyszínének mintájául szolgáló Kókusz-szigetre vagy a Revilla Gigedo-szigetekre gondolunk. Közülük a partoktól legtávolabbi a Clipperton-sziget, mely első pillantásra inkább már egyes óceániai szigetekkel mutat rokonságot.

A Clipperton-sziget bércei és dús növényzete - (forrás) 

Vajon hogyan jött létre az élet? Miféle magból nőhetett ki az élet fája? Hogyan indult el ez a folyamat? Ezen kérdésekre próbálok választ adni az „Ötödik csoda rövid történetében”.

Napjainkban eléggé sokszínű a biológiai élet. A szénalapú organizmusok benépesítették a bolygó minden zugát szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Azonban ne gondoljuk, hogy a sokszínű élet öröktől fogva létezett, hiszen a Föld születése után sok millió évig nem alakult ki komplex élet, de még DNS, RNS sem. A kietlen és zord földi környezetet egy apró szintetizáló baktérium tette élhetővé. Előbb megtisztította a légkört és a tengerek tömegét, amelyeket ez után megtöltött oxigénnel. Ebből az új és erős energiaforrásból tört elő az élet. Napjainkban eléggé sokszínű a biológiai élet. A szénalapú organizmusok benépesítették a bolygó minden zugát szárazföldön, vízen és a levegőben egyaránt. Azonban ne gondoljuk, hogy a sokszínű élet öröktől fogva létezett, hiszen a Föld születése után sok millió évig nem alakult ki komplex élet, de még DNS-, RNS sem. A kietlen és zord földi környezetet egy apró szintetizáló baktérium tette élhetővé.

Milutin Milanković a 20. században él és alkotott. A horvátországi Dálya (Dalj) községben született 1879-ben. Iskoláit Eszéken (Osijek), és Bécsben végezte. 1914-ben a feleségével együtt Budapesten tartózkodott. Még ugyanebben az évben a nemzetközi helyzet fokozódott, mert Bosznia és Hercegovina fővárosában Szarajevóban egy szerb, Gavrilo Princip nevű nacionalista, megöli a Habsburg trónörököst, Ferenc Ferdinándot. Ez épp elég indokot adott az Osztrák-Magyar Monarchiának ahhoz, hogy hadat üzenjen déli szomszédjának, Szerbiának.

Ebből kifolyólag Milankovićot és feleségét elfogták a csendőrök és internálták őket Budapesten belül. A szerb mérnök megegyezett a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának akkori vezetőjével (a matematikus Szily Kálmánnal), hogy használhatja az Akadémia könyvtárát a kutatáshoz.

A földtörténet számos brutálisan régi "leggel" kápráztat el minket: beszélhetünk a legrégibb kőzetről, ásványról, legrégibb életnyomról, vagy legrégebbi kéregdarabról. Kérdés, hogy beszélhetünk-e hasonlóan öreg vízfolyásokról, folyókról, melyek őrzik egy ősi vízhálózat nyomait?

Ősinek tűnő tájba bevágódott folyó - a Colorado a Grand Canyonban - mivel a Colorado-fennsík "csak" 50-30 millió évvel ezelőtt kezdett kiemelkedni, nem tartozik a legöregebb folyók közé - (forrás) 

Június 5-én robbant a hír, miszerint az Öböl-térség országai megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. Mindazoknak, akik nem követik figyelemmel a Közel-Kelet geopolitikai folyamatait a lépés drasztikusnak tűnhetett, de nem volt minden előzmény nélküli. Mivel a lépés nem csak a diplomáciai, hanem a hanem a gazdasági érdekeltségeket is átrendezheti, érdemes áttekinteni mi, miért és hogyan történt. És nem utolsósorban, készülnünk kell-e egy újabb Öböl-háborúra?

Manhattan a Perzsa-öbölben, Doha (forrás)

1918 után, a széthulló Magyarország egykori területein megindult osztozkodás nem ritkán fegyveres konfliktusokhoz vezetett az utódállamok között. Olaszország nem hagyta, hogy Fiume Jugoszláviához kerüljön, képlékeny volt a csehszlovák–román határ, és a 90%-ban németek által lakott bánsági Zsombolya megszerzéséért majdnem kitört egy szerb–román háború. A frissen megalakult Csehszlovákia és Lengyelország seregei pedig már 1919 januárjában egymást lőtték a Tescheni-hercegségért, valamint Árva és Szepes vármegye északi részeiért.  

A szepesi Nedec vára Lengyelországhoz került, lakója 1945-ig egy magyar főúr volt.