Lassan négy éve lesz, hogy a legelső bejegyzés megszületett Xavérról és útjára indult a Pangea blog. Ez idő alatt 15 centiméterrel került közelebb az európai kontinens Afrikához, megszületett 285 bejegyzés (a holnapival együtt) 13 szerzőnktől, kaptunk egy Juhari Zsuzsanna-díjat, amit nem győzünk elégszer megköszönni, benne voltunk a 10 legjobb magyar tudományos blog között az azóta megszűnt Goldenblog versenyen, az Index pedig rendszeresen szemléz bennünket, amit ugyancsak nem lehet elégszer megköszönni nekik!

Az utóbbi egy évben voltak olvasott bejegyzéseink, mint pl. idén a Niagara vízesésről szóló, és voltak vevésbé olvasottak, mint például a nem túl közkedvelt geológiai eszmefuttatásaink. Voltak olyan írások, amelyek számunkra érthetetlen módon szélsőséges kommenteket kaptak, mint pl. a Csanád vármegye feltámasztásáról szóló, és előfordultak általunk érdekesnek vélt, de semmi visszhangot nem keltő cikkek is. 

Kedves jelenlegi és leendő szerzők, kitartó olvasók, megrögzött kommentelők és mindenki aki segített nekünk az elmúlt négy évben, szeretettel látunk benneteket egy közös születésnapi sörözésre december 7-én 18 órától Budapesten a One Beer sörözőben. Cím: József körút 63., Budapest, 1085, 47.488673, 19.070353.

Két állandó szerzőnk biztosan ott lesz!

Hogy megfelelő méretű asztalt tudjunk foglalni, arra kérnénk minden érdeklődőt, hogy ha szívesen velünk tartana (és nincs jelen a facebookon) küldjön egy levelet a pangea.geography[@]gmail.com címre, december 3-án vasárnap este nyolcig.

Facebook esemény itt található: https://www.facebook.com/events/895170017309273/

Mindenkit szeretettel várunk!

Asszony, aki férje titkait fürkészi és a neten posztolja amit talált? Istennő, aki átlát a felhőkön, amely mögött főisten férje rejtőzik? Egy hófehér legófigura, amely világrekord távolságba került a Földtől? Vagy egy 3,5 tonnás, 20 méter átmérőjű űrszonda, amely a 2016 óta a Jupiter bolygó körül kering poláris pályán? Ismerkedjünk meg Junóval, aki az alábbi képeket küldte nekünk!

Fotó: NASA / SwRI / MSSS / Gerald Eichstädt / Seán Doran

Hogy vált a legnagyobb, az adott korban legjobban felszerelt északi-sarkvidéki expedícióból a legnagyobb sarkvidéki tragédia? Miért nem sikerült az emberiség történetének egyik legnagyobb mentőakciójának megtalálnia a csaknem 6 évig kitartó túlélőket? Mi köze a tragédiához az Egyesült Államok elnöki íróasztalának? Milyen meglepetést tartogatott Franklin elveszett hajóinak 2014-es és tavalyi meglelése?

A Terror és az Erebus egy korábbi antarktiszi expedíción (1839-1843) (forrás)

2017 októberében jelent meg a hír, hogy Irán második legnagyobb tava teljesen kiszáradt. A Perszepolisztól keletre, egy lefolyástalan terület mélyedésében elterülő Bakhtegān-tó egykor 3500 négyzetkilométeres víztükre, megannyi flamingó és vándormadár otthona az elmúlt évtizedben fokozatosan eltűnt. Hűlt (felforrósodott) helyén ma sós sivatag porát kergeti a szél. 

 Az eltűnő Urmia-tó Északnyugat-Iránban (fénykép: Ako Salemi)

Hazánkban az Északnyugati átjáró mindig megmaradt valamilyen misztikus, homályos jelentőségű dolognak, mely után - a felfedezések "Szent Gráljaként" - évszázadokig küzdöttek a jellemzően angolszász hajósok, hogy aztán teljesen más módon és más formában találjanak rá, mint amire sokáig számítottak. A földrajzi fogalom ismerős lehet Kenneth Roberts hasonló című regényéből, illetve azért sokan hallottak Franklinről is Amundsenről is. És valószínűleg egyre többet fogunk hallani róla, mivel a sarki jégtömegek olvadásával 2013-ban már áthaladt az első kereskedelmi hajó az "átjárón", és valószínűleg egyre több fogja követni példáját.

A jégtenger - Caspar David Friedrich az Északnyugati átjárót kereső expedíciók által ihletett festménye - (forrás)

A magyar közélet, sajtó egyik leggyakoribb témája a (be- és) kivándorlás, így hát mi sem lehetünk kivételek. Mai írásunkban a magyar kivándorlók egyik fő célországát, Németországot vesszük górcső alá, ahol a külföldi állampolgárok száma 2016-ban először lépte át a 10 milliós határt. Hány magyar él Németországban és mikor kerültek oda? Különbözött-e ez a folyamat más új EU tagállamok állampolgárainak beáramlásától? Továbbra is gyorsuló ütemben áramlanak a magyarok Németországba vagy már lassulóban a folyamat? Egyáltalán hol élnek Németországban magyarok? A napfényes Bajorországban, esetleg történelmi okokból az egykori NDK területén? Milyen sajátosságaik vannak más külföldiekhez képest?

A 10.000 magyart tömörítő München a legnagyobb németországi "magyar város" - (forrás)

A 2017. október 3-i döntés értelmében, miszerint Trianon 100. évfordulóján Csanád vármegye (neve) visszakerül a térképre  több kérdés merült fel bennünk, mint amit magunk meg tudnánk válaszolni. Ezért egy rövid történeti-földrajzi áttekintés után megosztanánk az átnevezéssel kapcsolatos kételyeinket. 

Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék (forrás)

Volt egy év, amikor az amerikai oldalon lévő Niagara rendszer két vízesése lassan elapadt. A majdnem teljesen kiszáradt mederben alig csordogált némi víz. A sebesen áramló víz helyén teherautók és gépek körül sürgő mérnökök jelentek meg. Kanadából és az Egyesült Államokból csodájára jártak az antropogén eredetű jelenségnek. Mostani bejegyzésünkben megvizsgáljuk milyen földtani folyamatok okozták a Niagara vízesés időszakos elapadását.

A kiszárított amerikai Niagara, balra az Egyesült Államok és a Kecske-sziget, jobb oldalt félkörívben Kanada (forrás)

A 19. század első felének ma már némileg feledésbe merült tudósa a porosz Alexander von Humboldt, akiről pedig kortársai annyi hajót (folyót, várost) neveztek el, hogy szinte már önálló tengeri hatalomnak számított. A hihetetlen munkabírású, aggastyánként is örökmozgó férfi amellett, hogy kiterjedt utazási nyomán bevezette a földrajzi övezetesség fogalmát, feltalálta az izovonalakat, illetve összességében mindenkinél többet tett a természet globális törvényszerűségeinek felismeréséért és megismertetéséért, még elsőként ismerte fel az emberi társadalom negatív környezetalakító tevékenységét, illetve először kezdte pedzegetni a kontinensvándorlások lehetőségét, nem mellékesen alaposan megágyazott Darwin evolúciós elméletének. Ezen kívül még több módon is sikerült szítania a latin-amerikai függetlenségi mozgalmak tüzét.

Az ecuadori Chimborazo - Humboldt felismeréseinek egyik nagy ihletője - (forrás) 

Hazánk egyik legnagyobb, több 10 négyzetkilométeres fenyőerdője, a Fenyőfői ősfenyves igazán különleges hely: a 700 méter fölé növő Magas-Bakony hegyeinek lábánál nagy kiterjedésű itt-ott vörös bauxitporral borított homokos síkságon terül el, igazán különleges hangulatú mikrotájként beékelődve a hegyek és a dombok közé. De valóban olyan ősi, mint neve alapján feltételeznénk? Egyes kiadványokban jégkorszaki maradványként, máshol őshonos növényzetként emlegetik, megint máshol pedig a török idők utáni telepítésként. A különleges tájat bemutatva szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba.

De hogyan alakult ki ez a mintegy 30 km²-es, sajátos hangulatú, igen tekintélyes mennyiségű bauxitot tartalmazó „homokfennsík”? Ehhez röviden bele kell merülnünk a Bakony és környékének őstörténetébe. A Zempléni-hegységről szóló írásunkban viszonylag részletesen foglalkoztunk a Kárpát-medence kialakulásával és lemeztektonikai hátteréről. A Bakony az itt tárgyalt kéregszilánkok közül az „ALCAPA” egységhez csatlakozó, annak északkelet felé mozgása során lehasadó egység, mely kőzetanyagában (dolomit) a mai dél-alpi térséggel mutat rokonságot. Az alpi térség kőzetanyaga pedig igen jelentős részben az egykor a Pangea szuperkontinensbe ékelődő, az eurázsiai és afrikai kőzetlemez közeledésével mára szinte teljesen megsemmisült Tethys-óceánban halmozódott fel. Az alpi-hegységképződés (azaz az óceán megsemmisülése) során leváló, északkelet felé mozgó Bakony sem kivétel ez alól,  a triászban közel 1000 méter vastag, úgynevezett „fődolomit” halmozódott fel, amire csaknem ugyanilyen vastagságban mészkő is rakódott – mindez máig a hegység anyagának zömét alkotja. A mai Bakony tömege a következő 200 millió év folyamán többször kiemelkedett és lesüllyedt, így erőteljes lepusztulási és tengeri üledékfelhalmozódási ciklusok követték egymást, jelentős mértékben gazdagítva a tengeri és szárazföldi üledékes kőzetek tárházát – ezek közül különösen a bauxit képződéséhez elengedhetetlen tavi vagy sekélytengeri agyagfelhalmozódások emelendőek ki. Ezek a folyamatok a mainál jóval nagyobb átlaghőmérsékletű Földön jellemzően trópusi körülmények között mentek végbe, így azok az ábrázolások, ahol az ősi Bakony tengerparti lagúna, melynek partján dinoszauruszok mászkálnak, egyáltalán nem túlzó.

A fenyőfői ősborókás - (forrás)