2018. február 9 és 25 között a Dél-Korea északkeleti részén magasodó hegyvidék ad otthont a XXIII. téli olimpiai játékoknak. Több sikertelen pályázat után 2011-ben a dél-afrikai Durban városában megrendezett szavazáson nyerte el Phjongcshang megye a rendezést. Az észak-dél szembenállás árnyékában megrendezett versenyek sporteseményei geopolitikai elemzésekkel versenyeznek a vezető hírekért, így talán nem véletlen, hogy egy harmadik szempont, a természetvédelem és általában az olimpiák fenntarthatóságának kérdése rendre elsikkad. 

Karácsony előtti, a második világháborút követő, Egyesült  Államokat érintő "katonai népvándorlást" feldolgozó írásunkhoz kapcsolódó ötletelés nyomán merült fel, hogy hogy is történt mindez egyéb emblematikus, nagy embertömegeket kontinensek között megmozgató konfliktusok esetén? Mai írásunkban megvizsgáljuk, hogy  milyen békeidőben szokatlan volumenű és irányú népmozgásokra került sor, hogy sikerült megküzdeni az érintetteknek az elébük kerülő földrajzi (és politikai) akadályokkal az első világégést követően.

Hazatérés a frontról 1918-ban - (forrás)

Az oligocén kor kellős közepén, 28 és fél millió évvel ezelőtt egy hatalmas meteor érkezett a Föld légkörébe valahol a mai Líbiai-sivatag fölött. Ismert kráter hiányában azt feltételezik, hogy még a légkörben felrobbanhatott. Anyaga szétszóródott az akkor még valamivel délebb elterülő tájon és elkeveredett a hatalmas hőmérséklet által megolvasztott homokkal. Az olvadt homokból később szerszám és ékszer lett, a meteor darabkáiból pedig tudományos szenzáció. 

Líbiai-sivatagi üveg (forrás)

Kanada kapcsán már áttekintettük egy viszonylag fiatal ország közigazgatási határainak változását. Most a világ második legnagyobb állama után megvizsgáljuk hogyan történt mindez Ausztrália esetében. Első ránézésre elegendő volt hozzá egy vonalzó és egy ceruza, de a bejegyzés végére kiderül, hogy ennél többről van szó. Az is kederül, hogy Ausztrália második legnagyobb városa miért cserélte le a Batmantól származó nevét.

Az első flotta megérkezik a Botanika-öbölbe, 1788-ban

Hogyan nevezzük Földünk tengerszinttől számított legmagasabb pontját? A helyi nyelveken Csomolungmának vagy Szagarmathának? Esetleg használjuk egy olyan ember (George Everest) nevét, aki egyrészt kézzel-lábbal tiltakozott  ez ellen, sőt nem is úgy ejtette ki a nevét, ahogy ma használjuk? Egyáltalán milyen magas ez a hegy és hogy lett ekkora? Ennek fogunk ma utánajárni.

A Mount Everest északról. Az északi mászóútvonal a bal oldali (félig árnyékban lévő) gerincen át a bal oldali vállon vezet fel a csúcsra - (forrás)

A Föld története megközelítőleg 4,6 milliárd éve kezdődött. Az élő organizmusok 4 milliárd éve jelentek meg az óceánokban. A folyamatos fejlődés révén összetettebb élőlények alakultak ki bolygónkon. Jelenleg a legfejlettebb élőlény az emberszabású majom, a Homo sapiens.

Az emberi technikai fejlődés révén sikerült kiemelkedni valamennyi organizmus közül, azonban léteztek olyan sejtmagnélküli, vagy sejtmagos organizmusok, amelyek nem-, vagy csak nagyon nehezen tudnak legyőzni. Ilyenek a járványok-, és a betegségek. Tehát nyugodtan kijelenthetjük, hogy a járványok egyidősek az emberiséggel.

Azonban a betegségek nemcsak az embereket sújtják, hanem az állatvilágot is. Ezek a betegségek már az emberiség megjelenése előtt is megjelentek az élővilágban, ezekről a csontfosszíliák nyújtanak bizonyítékot. Ezek felderítése és vizsgálata képet nyújthat az egykori földrajzi környezetre, a klímaváltozásra, illetve ökológiára is. Az egykori élőlények betegségének felderítésével foglalkozik a paleopatológia.

A karácsony már hosszú évtizedek óta komoly kihívás elé állítja az azt ünneplő országok közlekedési rendszerét. Az egyik legnagyobb hasonló erőpróba elé az Amerikai Egyesült Államok távolsági közlekedése állt 1945 karácsonyán, amikor példa nélküli tumultushoz vezetett a "Varázsszőnyeg" ("repülő szőnyeg") és a "Télapó" hadművelet keretében a tengerentúlról hazaszállított veteránok hazajutási vágya.

Az USS Saratoga egy fuvarral 29.204 katonát vitt haza - ez a "Varázsszőnyeg" rekordja" - (forrás)

Talán egyszer eljut majd oda a technológia, hogy elég a telefonunk kameráját egy kőzetre irányítanunk és az közli velünk a kőzet formációját, korát és összetételét. Amíg ez nem sikerül addig kénytelenek vagyunk a saját érzékszerveinkre és földtani tudásunkra hagyatkozni, esetleg földtani térképet használni, amelyből már szerencsére vannak online verziók is. Ilyen projekt a Macrostrat is, ami többé-kevésbé részletes geológiai térképet ad az egész Földre. 

Magyarországon közkeletű tévedésként van jelen az az álláspont, miszerint reformáció kálvini irányzata "magyar vallás" lenne. Ez a leegyszerűsítő álláspont szerint etnikailag determinált, hogy a magyarok kálvinisták, a szlovákok és németek (szászok) pedig a reformáció lutheránus vonalához csatlakoztak. Hogy bebizonyítsuk ez nem így van, mai bejegyzésünkben a Kárpát-medence legnagyobb nem-magyar kálvinista lakosságát vizsgáljuk meg. 

Zahar református temploma (forrás)

Hogy sikerült évszázadok erőfeszítése után elsőként végighajózni az Északnyugati átjárón? Mennyire lett bevett tengeri útvonal, és hogy változik ez az Északi-sarkvidék felmelegedésével? Valóban reális kereskedelmi hajózási útvonalként számolni vele? Egyáltalán milyen hely is az Átjáró?

Írássorozatunk első részében áttekintettük, hogy hogyan került egyre északabbra a hőn vágyott Északnyugati átjáró, illetve hogy lett egyre világosabb, hogy nem épp az a közepesen barátságos, de hajózható víziút, mint amilyennek a Magellán-szoros példáján elképzelték korábban. A második részben megismerhettük, hogyan is sikerült végül feltárni az Átjáró útvonalait (merthogy több is van belőlük) a sarkvidékek felfedezéstörténetének legnagyobb tragédiája révén.

A Nordic Orion az első "élesben" , kereskedelmi rakománnyal az Átjárón áthajózó hajó - (forrás)