Danaosz király 49 férjgyilkos lánya az alvilágban azzal bűnhődik, hogy örökkön-örökké vizet kell hordaniuk egy lyukas hordóba. Azt nem tudni, hogy mi volt Florida állam bűne, de az biztos, hogy az ő szomorú sorsuk az, hogy örökkön-örökké homokot kell hordaniuk az állam erózióval sújtott partvidékére, hogy aztán a hullámzás és a tengeráramlás folyamatosan elmossa azt.
Danaidák munka közben (1903), John William Waterhouse pre-rafaelita festménye (forrás:wikipédia)
1944 óta Florida állam 1,34 milliárd dollárt költött el a strandjainak rendbehozatalára, ami az amerikai államok viszonylatban a legnagyobb ilyen ráfordítás. A 336 milliárd forintos költségbe amúgy nincsen beleszámolva az infláció. Összesen 382 kilométer hosszúságú partszakasz érintett, amely Florida teljes partvonalának majdnem ötödét teszi ki. Minden egyes hurrikán után dollármilliókat kell elkölteni a homokos strandok rendbehozatalára, és ez a projekt a Danaidák hordójához hasonlóan egyre csak nyeli a beleöntött pénzt és homokot. A floridaiak pedig a turizmus fenntartása érdekében Sziszüphosz módjára csak hordják és hordják ezt a drága anyagot amit aztán rendszeresen elmos az óceán és kezdődhet elölről a munka.
De mi is az a homok tulajdonképpen? Miből van?
A homok nem egy anyag elnevezése, hanem egy szemcseméret-tartományt jelöl, ugyanúgy mint ismert testvérei; az agyag, az iszap és a kavics. Aki járt már tüzépen tudhatja, hogy a folyókból, bányákból kitermelt anyagot szemcseméret szerinti osztályokra különítik, azaz szitálják. Az agyag és iszap frakciók jellemzően nem (itt) kerülnek forgalomba. Az agyag alatt is létezik szemcseméret, ezt kolloidnak hívják, míg a kavics feletti tartományok a görgeteg és a tömb.
- 200–20 mm durva kavics
- 20–2 mm finom kavics
- 2–0,2 mm durva homok
- 0,2–0,02 mm finom homok
- 0,02–0,002 mm kőzetliszt
- < 0,002 mm agyag
A homok jellemzően folyó ill. tengervíz áramlásának hatására ülepedik ki, azaz üledékes kőzet. Lenne, ha hagyná az ember, de jellemzően még a diagenizálódás (kőzetté válás) folyamata előtt kitermelik. Kőzetté válva már nem homokról, hanem homokkőről beszélünk és ez utóbbit jóval körülményesebb belekeverni mondjuk a malterba. A homok hiánycikké válásáról mostanában gyakran hallani a hírekben, ennek az egyik oka az, hogy a lelőhelyek egyben turisztikailag értékes, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területek (folyami árterek, tengerpartok, stb.). Ugyanez a helyzet Floridában.
A Danaidák, Sziszüphosz és a floridai strand-rehabilitálók munkájában közös elem a hiábavaló fáradozás. Miközben a világ egyik legkevésbé hiánycikknek tartott nyersanyaga rohamosan fogy (ezzel párhuzamosan rohamosan drágul), Floridában, de Amerika-, sőt világszerte millió tonnaszámra öntik bele a világtengerekbe. Floridában a partrehabilitációra elhasznált homok mennyisége 2017-re, 73 év alatt meghaladta az 1,15 milliárd köbmétert.
Elhordta az óceán (forrás)
Mi okozza ezt a drasztikus partpusztulást Floridában? Szekértáboroktól függően rá lehet vágni egyből, hogy természetes ill. antropogén eredetű folyamattal állunk szemben, amely visszavezethető a globális éghajlatváltozásra. Természetesen mindenki tudományos hitéből kiindulva érvelhet egyik és másik mellett. Azonban a geográfia is "törökgábori" tudomány, azaz egyrészt valóban természetes okai is vannak, másrészt ezeket az antropogén hatás felerősíti. Lássuk, hogyan alakul ki az alábbi táj Floridában!
Egyfelől emelkedik a tengerszint. Ez egy nyilvánvaló tény és itt most ne menjünk bele ennek az okaiba, mert az messzire vezetne. A Föld története során többször előfordult már a tenger előrenyomulása, azaz a transzgresszió, olyan korokban is, amikor ember még nem élt a Földön. Könnyen belátható, hogy ha a tenger a part rovására terjeszkedik, akkor a part pusztulni fog, a parti üledékeket a tenger hullámzása megbontja és a tenger áramlásai elmossák az áramlás irányába. Persze az áramlás messzebb építhet az üledékből olyan látványos turzásokat, mint a lengyel Hel-félsziget, de el is moshatja az óceán mélyebb rétegeibe. Florida keleti partjainál a Golf-áramlat felel az elmosódásért, habár Észak-Floridában jelentkezik egy ellentétes irányú áramlás, amely a Golfról fűződik le a part mentén északról délre tartva. Ha azonban kelet felől hurrikán érkezik lényegében mindegy merre áramlik az óceán, a száz kilométer/óránál gyorsabb szél által partra kergetett hullámok felülírják mindezt. A leomló, átnedvesedő part anyaga könnyű préda a víz számára, de amikor elvonul a ciklon, a Nap által felszárított homokot a szél pusztítja tovább.
Florida igencsak ki van téve a hurrikánoknak, amelyek akkor is jönnének, ha egyetlen ember nem élne nemhogy Floridában, de a Földön sem. Az erős hullámzás és a partra korbácsolt tenger képes megbontani a parti üledékeket és ezután a fent részletezett elmosódás következik. Transzgresszió nélkül azonban a hurrikán-szezon után hamar visszaáll az egyensúlyi állapot és a tenger nem pusztítja tovább a partot, egészen a következő trópusi ciklon eljöveteléig.
Amikor 1513 tavaszán Juan Ponce de León spanyol hajóskapitány első európaiként megpillantotta és elnevezte Floridát kissé másképpen festett a táj. A parton nem hatalmas szállodaláncok, települések, űrközpont, strandok sorakoztak, hanem szubtrópusi erdők. Vasbeton és kőszórás helyett pálmafák és egyéb dús növényzet. Utóbbiak gyökerükkel pedig jóval hatásosabban kötötték meg a parti üledékeket. Egy-egy hurrikán nyomán gyorsan regenerálódtak, transzgresszió esetén pedig rugalmas elszakadással vonultak vissza a szárazföld belseje felé, megharcolva minden négyzetméterért.
Florida strandjain felhasznált homok mennyisége (forrás)
Florida 2173 kilométer hosszú partvonala javarészt ma is kívül esik az urbanizált övezeteken. Ebből kb. 1300 kilométernyi a homokkal borított part, ahol a növényzet még képes szembeszállni a hullámokkal, esetleg a part elmosódása nem érinti annyira a turizmust, hogy érdemes lenne költeni a rehabilitációra. A probléma az urbanizált partszakaszokon jelentkezik, ahol jelen van a turizmus, vagy a parttól nem messze már egy Miami méretű város emelkedik. Itt Florida állam már kénytelen beavatkozni az emberi létesítmények (és a szolgáltatások zavartalansága) érdekében.
Interaktív térkép: erózió által súlyosan érintett partszakaszokra kiadott építési engedélyek Flordában
Komoly problémát jelent a partok beépítése. 1980 óta az állami környezetvédelmi hatóság 41 ezer építési engedélyt adott ki közvetlenül a partra, olyan szakaszokon is, ahol kritikus méretet ölt az erózió. Helyenként (Pl. Cape San Blas) az elmosódás meghaladhatja az évi 5 métert, azaz a tenger ennyit terjeszkedik a szárazföld rovására. Az elmosódás ütemét komoly monitorozó hálózat figyeli, ez a jelzőrendszer mutatta ki, hogy 1989 óta az erózió által veszélyeztetett partszakasz hosszúsága a duplájára nőtt. Florida a tengerpartjából (és Disneyland-ből) él, ide koncentrálódik a turizmus és ide koncentrálódnak a fejlesztési pénzek. Mérföldes hosszúságú lakóparkok, apartmanok, hotelek, kikötők, strandok épülnek, hogy tovább növekedhessen a turizmus által generált bevétel. És ezek a fejlesztések követelik meg a strandok fenntartása érdekében végzett állami beavatkozást egyre hosszabb partszakaszon. Nem véletlenül erősödnek fel egyre inkább azok a hangok, miszerint abba kellene hagyni a partok beépítését.
A strandok rendbetételére eleinte a helyben bányászott homokot alkalmazták, ami olcsóbb volt, megfelelő mennyiségben rendelkezésre állt és nem nagyon kellett szállítani sem. Elég volt a közeli tengerfenékről kiszivattyúzni és szétteregetni a parton. Csakhogy az elmosódás és kifúvás üteme miatt 2013-ban Miami-Dade és Broward megyékben már kénytelenek voltak szárazföldi területen bányászott homokot felhasználni.
A 2016 őszén lecsapó Matthew és az egy évre rá érkező Irma hurrikán tovább rontotta a helyzetet. Különösen az Matthew-nál négyszer több homokot elmosó Irma hurrikán által okozott károk (Miamiben 2017 tavaszán fejeztek be egy 11,5 millió dolláros projektet, ekkor 285 ezer tonna homokot terítettek szét a város strandjain, amit az Irma szépen elhordott) világítottak rá egy komoly problémára. A part rendbetételénél dolgozó addigi beszállítók 11-39%-ot emeltek a homok árán, a globális drágulásra hivatkozva. A dráguláson kívül a homokhiány és a szövetségi támogatás csökkenése is hátráltatta a strandok rendbehozatalát. Floridában ugyanis létezik egy állami pénzügyi alap (Federal Sand Fund), amelyre a helyi közösségek pályázhatnak. Csakhogy nem mindenkinek jut a támogatásból. Itt jön a képbe egy érdekes helyi intézmény, a "homoklobbi", akik munkájuk során a helyi közösségek számára járnak ki állami támogatást illetve homokot. Floridán kívül New Jersey és Dél-Karolina államban létezik hasonló alap.
Felnőtt homokozójátékok Florida strandjain (forrás)
Ha megvan a pénz, kezdődhet a partrendezés folyamata. Az az emberi teljesítőképességet meghaladó és hiábavaló szüsziphoszi munka, melynek során a mérnökök hatalmas gépparkkal a Danaidák hordóját próbálják telemerni homokkal Florida partjai mentén.
A homok visszatáplálása (renourishment) során kotróhajók szedik fel a homokot a tenger fenekéről, majd azt vízzel együtt egy csőrendszeren a partra juttatják, ahol munkagépekkel ásott kazettákat töltenek meg a zaggyal. Tetejét elsimítják szárazabb homokkal, ennek egy része szárazföldi bányászatból származik. Utóbbival azonban vigyázni kell, hiszen más lehet az ásványi összetétele és az albedója is. De miért nem mindegy, hogy a homok mennyi napfényt nyel el?
A parti élővilág szempontjából.
(Zárójeles megjegyzés: a partra szivattyúzott és főleg a bányából ide hordott homok steril, nem nagyon van benne élőlény. Ez a strandolóknak jó, az élővilágnak azonban katasztrófa, egy-egy partrendezés során ökológiai sivatagokat hoznak létre, ahol az élővilág csak nagyon lassan regenerálódik, évi két hurrikán esetén pedig leginkább sehogy.)
Májustól októberig tart a teknősök tojásrakása és a kisteknősök kikelése a homokos partokon. Ebben az időszakban például nem is szabad partrendezési munkálatokat végezni. Fennáll a veszély, ha kicsivel sötétebb homokot terítenek el a parton megfőnek a teknősök tojásai. Ha pedig túl világos a homok a teknős-fiókák nem kelnek ki a "hideg" miatt. Előfordul homok mindenféle színben a sötétszürkétől a barnás, narancssárgás árnyalatoktól a legtisztább fehérig. Floridában nem ritka a hófehér homok, ami egyaránt származhat korallokból, mészvázas élőlényekből, színtiszta kvarcból ill. parti mészkövekből.
Levonultak a munkagépek, jöhetnek a strandolók.
Hogy a jövőről is beszéljünk; a meredeken emelkedő költségek miatt előbb-utóbb eljön az az idő, amikor már egyre kevésbé fogja megérni a partok visszahomokosítása. Mérlegelni kell majd, hol éri meg leginkább és hol kell megfogadni néhány környezetvédőn kívül egyelőre senki által nem szorgalmazott visszavonulást a partról. Miami strandjaira még mindig hordani fogják a homokot, amikor a kisebb településeken házak fognak összedőlni az alámosott parton. Ezeket a településeket egy idő után elhagyják a nyaralók és nyaralók híján a helyi közösségeknek már kevésbé kell tekintettel lenniük a part kinézetére. Jöhetnek a betontömbök, a hullámtörő gátak és a kőszórással védett töltések. 160 kilométernyi floridai part már jelenleg is "páncélozott".
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- Shrinking Shores: How Florida leaders are failing the state’s famous beaches - Naples News 2016-11
- Gone with the wind: storms deepen Florida's beach sand crunch - Reutes 2018-02
- The Ultimate Guide to Florida Beach Sands - Visitflorida.com
- How Hurricane Irma blew away the beach in Miami Beach - Miami Herald 2017-09
- Loss of sand, over time, also threatens tourism, Florida’s No. 1 industry - Herald Tribune 2016-10
- Before and After: Coastal Change Caused by Hurricane Irma - USGS 2017-10
- State of the Beach/State Reports/FL/Erosion Response - Beachapedia
- Drone Video Shows Extreme Erosion of Florida's Vilano Beach - Youtube 2016-10
Egy kattintás és nem maradsz le az új posztokról:
