2018. február 9 és 25 között a Dél-Korea északkeleti részén magasodó hegyvidék ad otthont a XXIII. téli olimpiai játékoknak. Több sikertelen pályázat után 2011-ben a dél-afrikai Durban városában megrendezett szavazáson nyerte el Phjongcshang megye a rendezést. Az észak-dél szembenállás árnyékában megrendezett versenyek sporteseményei geopolitikai elemzésekkel versenyeznek a vezető hírekért, így talán nem véletlen, hogy egy harmadik szempont, a természetvédelem és általában az olimpiák fenntarthatóságának kérdése rendre elsikkad.
Az olimpia honplaján külön fejezetet kapott a fenntarthatóság témaköre. Koreai és angol nyelven is olvashatók a célkitűzések, a környezeti stratégia, a levegőszennyezettségi adatok, az olimpia széndioxid kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítések, nyilatkozatok, riportok és mindazok a szponzorok akik a fenntarthatóságot támogatják. Például az évi 1 milliárd pillepalackot legyártó Coca-Cola. Az olimpia honlapja örömmel számolt be arról is, hogy a férfi és női alpesi sípályák építésekor a tervezett 103 hektár helyett csak 78 hektár szűzerdőt irtottak ki a Gariwang-hegy északi lejtőjén.
Sípálya épül a Gariwang-hegyen
A hegy tövében épült fel a Jeongseon alpesi síközpont, ahol az alpesi sízés 11 versenyszámából hatot rendeznek: (férfi+női) lesiklás, szuper óriás-műlesiklás, kombináció. A komplexum összesen 6500 főt képes befogadni (3600 ülő és 2900 állóhely). A síközpont legnagyobb szállodája a 204 szobás Hotel Park Roche.
Mivel Magyarországon még a végzett geográfusok sincsenek teljesen képben a Koreai-félsziget természetföldrajzával, érdemes egy rövid bekezdés erejéig ezzel is megismerkedni. A Koreai-félsziget domborzata aszimmetrikus, Keleten, közvetlenül a Japán-tenger fölé magasodik meredek lejtőkkel az 500 kilométer hosszú Thebek-hegylánc. Nyugati lejtői fokozatosan laposodnak el a félsziget belseje felé. Hegygerincének átlagos magassága 1400 méter körül van. Érdekes módon nem itt található Dél-Korea legmagasabb hegycsúcsa, hanem a Csuzima-szoros bejáratánál található Csedzsu-sziget Hallasan nevű pajzsvulkánján (1950 m). A Thebek erdős, középhegységi arculatú táj, alapjait neoarchaikumi és óproterozoikumi gneiszek és csillámpalák építik fel, amelyek két nagy hegységképződési fázison mentek keresztül 1.88 milliárd éve, valamint a Triász időszakban (240-230 millió éve). Felettük közepes nyomáson átalakult csillámpala és amfibolit kőzetrétegeket találunk. A Thebek-hegység legutolsó kiemelkedése a késő oligocéntől a kora miocén kori tartott.
A XXIII. téli olimpia Jeongseon alpesi központjának otthont adó Gariwang-hegy a Thebek-hegység középső részén található, nem messze az észak-koreai határtól. Korea számára kultúrtörténetileg is fontos vidék ez. A magyarországi "pilisi szívcsakrához" hasonlóan a koreaiak szent hegye. Az 500 évig uralkodó Csoszon-dinasztia alatt, a XIV. századtól kezdve tiltott királyi rengeteg terült itt el, ahol a koreai királyoknak termeltek hosszú életet adó ginszeng gyökeret. Felfogható tehát egyfajta középkori természetvédelmi rezervátumként.
Sípálya előtt
A Gariwang-hegy lejtőin elterülő erdő átvészelte a XX. századi koreai erdőirtásokat. 2008-ban összesen 2475 hektárnyi terület kapott speciális országos védettséget, közelében két nemzeti park is található. Azonban 2013-ban soron kívül 78 hektár védettségét visszavontak a téli olimpia kedvéért. A sípályák kiválasztásakor ugyanis szempont volt, hogy 800 méter függőleges magasságú lejtőn legyen a pálya, amelyet a Nemzetközi Síszövetség előírásai rögzítenek. Ennek pedig jópár más helyszín megfelelt volna az 1708 méter magasságig emelkedő Thebek-hegységben.
Sípálya után
Koreai környezetvédők éveken keresztül hasztalanul tiltakoztak az Olimpiai Bizottságnál, valamint a Dél-Korea kormányánál, hogy legalább az olimpia saját fenntarthatósági elveinek feleljen meg a sípálya és hiába gyűjtöttek ellene több mint 1,2 millió aláírást. Érvelésük szerint az erdő túlságosan értékes ahhoz, hogy egy 11 napos verseny kedvéért kiirtsák. Környezetvédelmi szervezetek hat alternatív helyszínt ajánlottak, köztük olyan megoldásokat, amelyek a meglévő, de rövid lejtők meghosszabbítását szolgálták volna elbontható fémszerkezetek által. Végül a Koreai Erdészeti Hatóság egyedül ezt a hegyoldalt találta alkalmasnak a síverseny lebonyolítására.
A tiltakozók ígéretet kaptak, hogy a férfi és női pályákat kombinálják és a rendezők a védett fajokat kikerülik a pályákkal. Tervek szerint 1200 kiválasztott fát gyökerestül kiemelnek és az olimpia végén ezer facsemetével együtt visszatelepítik őket a hegyoldalba. A nemes felajánlás azonban nem arányos a pusztítással. Az alig 11 napos esemény kedvéért összesen 58 ezer fát vágtak ki egy olyan erdőből, ahol magyarországi ésszel felfoghatatlanul idős 500-1000 éves fák is élnek. Köztük veszélyeztetett és ritka fajok, mint például Dél-Korea legöregebb tölgyfája, a csak itt élő nyír-nyár hibrid Wangsasre-fa, japán tiszafák, repülő mókusok és hiúzok. A Gariwang-hegyen élő erdő egy különleges elegye a több tucat mérsékelt égövi lombhullató és tűlevelő fafajnak, amelyet nem lehet egyszerű fásítási akcióval helyreállítani. A természetvédők nem nagyon hisznek a teljes helyreállítást ígérő koreai kormánynak, a korábbi koreai példák alapján joggal szkeptikusak. Komoly aggodalomra ad okot a legutóbb Szocsiban rendezett legkevésbé sem fenntartható téli olimpia, ahol nemzeti park védettségű területek semmisültek meg teljes egészében. Japánban az 1972-es szapporói téli olimpia során az Aihwa Nemzeti Park lucfenyvesébe vágott sípálya 40 év alatt sem volt képes regenerálódni.
A XXIII. Téli Olimpia helyszínei
Az 1200 átültetésre kiszemelt fa helyett végül mindössze 181-et szállítottak el, és nem garantált, hogy mindegyikük túl fogja élni a visszaültetésig eltelő időt. Közülük sok alig két méter magas volt. A fenntartható olimpia érdekében tarra vágott lejtőről eltávolították a tuskókat és az aljnövényzetet, sőt a talaj felső rétegét is. A környezetvédők attól tartanak, hogy a gyomirtóval kezelt és a mesterséges hóval borított lejtőn képtelenség lesz visszaállítani a természetes állapotokat még akkor is, ha sikerül elkerülni, hogy egy állandó síparadicsom jöjjön létre itt. Bár ez utóbbi sem garancia a hosszú távú hasznosításra.
Heul-ri szellemvárosa (forrás)
Rossz példának ott van a Heul-ri síközpont, Korea legrégebbi sícentruma, amely már a japán gyarmati időkben is üzemelt. Phjongcsangtól 100 kilométerre északra található (koordináták: 38.267124, 128.380257), közel az észak-koreai határhoz, az ország hóban leggazdagabb területén. A Reutes fotósa nemrég bejárta az elhagyatott komplexumot, amely intő jel lehet az olimpiai létesítmények számára. Dél-Koreában úgy tűnik leáldozott a síelésnek, a közelmúltban 6,8-ról 4,8 millió főre csökkent a síző lakosság száma az 51,25 milliós országban. Heul-ri panelházakra hajazó központi létesítményei az 1980-as években épültek, de alig negyed század múltán, 2006-ban kénytelenek voltak bezárni. Azóta vendégek helyett legfeljebb a szél bóklászik az üres utcáin, üzletsorán és hotelszobáiban.
Heul-ri szellemvárosa (forrás)
Egyelőre nem tudni, hogy a 800 millió dollárba (~200 md forint) kerülő Phjongcsangi olimpia létesítményeit hogyan fogják hasznosítani február 25-e után. Az biztos, hogy a nyitó és záróeseménynek otthont adó, 35 ezer férőhelyes, 78 millió dollárból (~20 md forint) felépült Phjongcsangi Olimpiai Stadiont az esemény után rögtön elbontják. Már most lehet arról híreket hallani, hogy egyes sportolók a nagy hidegre és a saját egészségükre való tekintettel nem is vesznek részt a nyitóünnepségen. A korcsolyaversenyeknek otthont adó Gangneung Oval pályáról a rossz nyelvek azt terjesztik, hogy egy halfeldolgozó üzem fagyasztóraktára lesz, amit az illetékesek nem győznek cáfolni. Egyelőre a 10 ezer fő befogadására alkalmas Gangneung hokipályáról sem tudni mihez fognak kezdeni vele a téli olimpia után. Nem véletlen, hogy egyre többen kérdőjelezik meg a modern olimpiák fenntarthatóságát és a fenntarthatóság elvének egyáltalán nem megfeleltethető értelmetlen beruházásokat.
Ajánlott és felhasznált irodalom:
- https://www.olympic.org/sustainability
- https://www.theguardian.com/environment/2015/sep/16/olympic-organisers-destroy-sacred-south-korean-forest-to-create-ski-run
- https://www.change.org/p/the-international-olympic-committee-and-the-president-of-south-korea-stop-the-destruction-of-the-forest-at-mount-gariwang-for-pyeongchang-2018-winter-olympics
- https://www.koreaexpose.com/600-years-vs-17-days-the-battle-to-save-one-of-koreas-oldest-forests-from-olympian-destruction/
- https://www.newschoolers.com/news/read/Forest-Wiped-2018-Olympics
- http://www.independent.co.uk/travel/news-and-advice/winter-olympics-2018-pyeongchang-warning-south-korea-ski-resort-abandoned-pictures-a8168451.html
- https://en.wikipedia.org/wiki/Jeongseon_Alpine_Centre
- http://olimpia.hu/images/Pyeongchang2018/phjongcshang_hatteranyag_mob_180226_HUN.pdf
- https://www.researchgate.net/publication/322504313_Geology_of_the_2018_Winter_Olympic_site_Pyeongchang_Korea
- https://www.pyeongchang2018.com/en/sustainability/story/outcome
- https://www.reuters.com/article/us-olympics-2018-legacy/as-south-korea-counts-down-to-olympics-a-ghost-ski-resort-festers-idUSKBN1F827S