2018 augusztusában az elmúlt száz év legnagyobb árvize pusztított a dél-indiai Kerala államban. A 483 áldozatot követelő katasztrófa valós okaival kapcsolatban megoszlanak a vélemények: abban nagyjából konszenzus van, hogy a különösen intenzív monszunesőzések és a túltelítődő hegyvidéki víztározókból meginduló árhullám kombinációja okozta a bajt, ugyanakkor az emberi felelősség mértékével és hovatartozásával kapcsolatban már nincs egyetértés. Egy különleges, meglehetősen komplex gátrendszer üzemeltetési kérdéseiről van szó, amely rávilágít néhány speciálisan indiai problémára, illetve a hasonló rendszerek működtetésének veszélyeire - változó éghajlati tényezők mellett.

A 2018. augusztusi áradás igen nagy területeket öntött el - (forrás)

(The Hungarian version of this blog post is available at the following link, while the Romanian translation can be accessed here.) 

100 years ago, on the 1^st of December in 1918, a National Assembly was held by and for the Romanians of Transylvania and Hungary in Gyulafehérvár/Alba Iulia. A resolution was declared at the National Assembly in Gyulafehérvár/Alba Iulia on the unification of Romanians from the counties of Transylvania and Eastern Hungary within the Romanian Kingdom.

Romanian territorial claims were -for the most part- supported by ethnic maps, similar to other regionally based powers who forwarded their own land-based claims. On account of the centenary of the peace negotiations after the First World War, this topic became especially prominent within the region. For example, an exhibition of maps was opened in Bucharest in October of 2018 („România Mare reflectată în reprezentări cartografice”) [Greater Romania reflected in cartographic representations] (Biblioteca Academiei Române) [Romanian Academy Library]. In November of 2018, a similar exhibition of maps entitled, "Războiul hărților" [War of the maps] (Muzeul Naţional al Hărţilor şi Cărţii Vechi) [National Museum of Maps and Old Books] also came to fruition.  In Hungary,  the Map Collection of the National Széchényi Library (Országos Széchenyi Könyvtár, Térképtár) in Budapest holds an ongoing exhibition on ethnic maps which focuses on broader geographic regions (Az I. világháború térképeken: Határviták) [The First World War on maps: border conflicts]. 

The following, displays a collection of contemporary Romanian ethnic maps. This conglomerate consists of a brief, but well illustrated bibliographical list. It does not offer political or professional analyses, at this time.

In practice, the union, according to Romanian terminology refers to the following regions: Transylvania (Ardeal/Transilvania, Erdély), Crisana (Crișana, Körösvidék), Banat (Banat, Bánság/Bánát), and Maramures (Maramureș/Marmaţia, Máramaros).  The final state borders were only designated after the signification of the Treaty of Trianon on the 4^th of June in 1920. The contemporary Hungarian regional division was not the same as the Romanian counterpart and the meaning of the individual concepts have changed- both in Hungarian and Romanian.

Historical Romanian regions according to contemporary Romanian terminology

Ausztrália belsejének végső felfedezésére az 1860-as évek elején került sor egy nem annyira tudatos, de tragikus kimenetelű "versenyfutás" eredményeképpen, ami egyben azt is megmutatta, miért nem jó ötlet állami bizottságokra bízni bizonyos típusú kockázatos vállalkozásokat. Sorozatunk befejező részében utánajárunk, miért veszett oda a bozótban Burke és Wills, és miért járt sikerrel velük párhuzamosan Stuart.

Az első részben megismerkedtünk azzal, hogy sejlett fel (majd foszlott lassan szerteszét) az Ausztrália belsejébe merészkedő felfedezők előtt egy nagy belső tó (vagy beltenger) képe. A második részben Ludwig Leichhardt példáján megvizsgáltuk, milyen körülmények között vállalkoztak a korabeli felfedezők az első epikus, több ezer kilométeres felderítőutakra, és hogy követelte mindez Leichhardt életét. A befejező részben pedig a folyamat tragikus és drámai végkifejletével ismerkedünk meg.

Leichhardt tragikus sorsa csak az 1850-es évek elejére/közepére vált ismertté (amikor több év után sem bukkant elő a sivatagból), és a kortársak felfedezési kedvét nem nagyon csökkentette, lévén a Brit Birodalom éppen a felfedezések aranykorát élte: egyre ölesebb léptekkel kezdett haladni Afrika belsejének európaiak általi megismerése, délen egy bizonyos Dr. Livingstone révén, a kontinens középső részén pedig karnyújtásnyira került az afrikai Nagy-Tavak és a Nílus forrásának megismerése, Ehhez képest Ausztrália belseje még nagyrészt ismeretlen volt, éles kontrasztban a partvidéken viharos gyorsasággal fejlődő telepesgyarmatokkal.

Igen, telepesgyarmatok, ugyanis - ahogy az előző részben már volt róla szó - az ausztrál gyarmatok eddigre már kezdték maguk mögött hagyni a fegyencmúltat. Egyrészt Dél- és Nyugat-Ausztráliába nem (vagy alig) kerültek fegyencek és a többi gyarmatra is zömében szabad bevándorlók érkeztek, másrészt a felszabaduló fegyencek többsége olyan jó körülmények közé került, hogy az ausztráliai deportálás kezdte elveszteni elrettentő erejét (a legszegényebbek egy része állítólag egyenesen azért követett el kisebb, de már épp deportációval járó bűnöket, hogy ne kelljen kifizetni a hajójegyet...). A rabok áthajózása még ugyan 1867-ig folytatódott, de egyre kisebb intenzitással. 

Victoria gazdagságának kulcsa - a ballarati aranyásótábor 1853-54 nyarán - (forrás)

Im März 2018 wurde durch eine Wahlkampfvideo vom ungarischen Kabinetminister János Lázár einen kleinen, aber erstaunenden internationalen Skandal ausgelöst. Die Hauptlinie der Video, dass das Alltagsleben in Wien wegen der neuen Einwanderer unerträglich ist, selbst ist eine sehr überraschende Feststellung, aber es gab noch zahlreiche seltsame Behauptungen: zum Beispiel "die Mehrzahl  der 700.000 östereichische Einwanderer (Migranten) leben hier, in diesem Bezirk (Favoriten)", "fast niemand kann aus dieser Leuten deutsch sprechen". Zum Glück können wir über die Einwanderungslage der Nachbarhauptstadt sehr leicht mit genauen Daten unterschtützte Informationen schaffen, wenn der Minister das untergelassen hat... Wir untersuchen wieviel Einwanderer in Wien leben, wer sie sind, wann sie angekommen sind, und wie hoch ihr Anteil in der Gesamtbevölkerung liegt.

A ’90-es években az egyik – ha nem a – legtöbb nézőt a mozikba vonzó tudományos, fantasztikus filmtrilógiája a Jurassic Park volt. A Jurassic Park egy 1993-as tudományos-fantasztikus film Steven Spielberg rendezésében, Michael Crichton Őslénypark című regénye alapján. A film személyes hatása volt, hogy kb. 10 éves koromban kialakult bennem az elhatározás, hogy őslénytannal szeretnék foglalkozni, ha felnövök.

1763. június 28-án  erős földrengés rázta meg Komárom városát. A rengést érzékelték Drezdában és Lipcsében, Győrben a város szinte valamennyi épülete megsérült. A Mária Terézia királynő parancsára összeírt károk alapján a Richter-skálán kb. 6,3-as magnitúdójú rengést lehet rekonstruálni. Több korabeli leírás készült a földrengésről, az egyik leghíresebb beszámoló azonban közel 100 évvel utána keletkezett, a város szülötte, Jókai Mór tollából. 

Karl Frieder festménye a komáromi földrengésről.

Ha csak a geopolitikai realitásokat nézzük Donald Trump amerikai elnök március 25-i döntése ésszerű, miszerint elismeri Izrael szuverenitását a Szíriától 1967-ben elhódított Golán-fennsík felett. Azonban a döntés nem csak az Egyesült Államok korábbi álláspontjával megy szembe, hanem ENSZ határozatot sért, kiváltja az arab államok dühét és még távolabb űzi a közel-keleti béke lehetőségét. 

Az aláírás pillanata 2019. március 25. (forrás)

Ausztrália belső területeinek felfedezéstörténetét ott hagytuk abba, hogy az egyre nehezebb és barátságtalanabb terepen előremerészkedő felfedezők/állathajtók elől kezdett eltűnni a kontinens belsejét borító nagy tó délibábja, és egyre egyértelműbb lett, hogy a kontinens belseje igencsak száraz az év legnagyobb részében. Az 1840-es évek közepére kezdett megérni a helyzet arra, hogy ezt a gyakran extrém kihívásokat kínáló környezetet nagyszabású, az egész kontinenst átszelő expedíciókkal derítsék fel, melyek hajtóerejét már nem feltétlenül a birkalegelők feltérképezése, hanem jóval "technokratább" megfontolások kezdték adni. A hazánkban alig ismert kutatóutak nehézségei és drámai részletei alig maradtak el a valamivel későbbi klasszikus antarktiszi expedíciók gyötrelmeitől.

Az Ausztrália belseje felé törekvő felfedezőket egyre kevésbé barátságos táj fogadta - (forrás)

„Nem várunk könyöradományt a természettől!
Feladatunk elvenni azt, amit akarunk!” 

Ez, az ötvenes évek egyik magyar földrajztankönyvéből származó micsurini idézet találóan összegzi, miképp gondolkodtak Sztálin talpnyalói az ember és a természet kapcsolatáról. Korábbi blogbejegyzésemben dédapáink középiskolai földrajzkönyveiről adtam keresztmetszetet, melyek  az adott kor földrajzi ismeretei mellett többé-kevésbé tükrözik a társadalmi politikai viszonyokat is. Ezúttal a 65-70 évvel ezelőtti földrajztankönyvekbe pillantunk be azért, hogy ízelítőt kapjunk a Sztálin és Rákosi nevével fémjelzett korról. Lépjünk hát be az időkapun! Utazzunk vissza az ötvenes évek földrajzóráira, ismerkedjünk meg a korszak természetátalakítási terveivel! Sztálin lázálmaival, melyek tragikus környezeti következményei mind a mai napig érzékelhetők Közép-Ázsiában.

A kiolvadó Északi-sarkvidékről szóló híradások mellett egyre gyakrabban hallhattunk az Európa és Ázsia közti utat lerövidítve, Oroszország északi vizein áthaladó kereskedelmi hajókról. Miközben 2018 elején Kína bejelentette, hogy tulajdonképpen ez a terület is jól passzolna az „Egy öv – egy út” (alias Új Selyemút) gyűjtőnevű szállítási és geopolitikai projektjébe, Oroszország is erősítette katonai jelenlétét északi területein.

Az északi felbolydulást környezetvédelmi, politikai, geopolitikai hozzáállásától függően más-más előjelekkel kommentálják az egyes szereplők.

Elsőként tisztázzuk az alapfogalmakat: Északkeleti-átjárón az Atlanti- és a Csendes-óceánt Eurázsiától északra összekötő vízrendszert értjük, illetve a mindennapi használatban ennek partközeli, nyáron többé-kevésbé jégmentes részét. Az Északnyugati-átjáróhoz hasonlóan itt is több potenciális hajózási útvonalról van szó, de az Eurázsiát északról övező, az észak-amerikainál jóval kisebb kiterjedésű szigetvilág miatt több nyílt vízi és jóval kevesebb szorosban haladó szakasszal. Az egyik, gyakran emlegetett víziút az „Északi tengeri út” (Northern Sea Route), mely a partközeli útvonal Novaja Zemljától keletre található szakasza, tulajdonképpen az a rész, amelyen a hajók partközelben, nagyrészt orosz felségvizeken haladnak, és amelyet a szovjetek/oroszok már a XX. század első fele óta igyekszenek nyáron nyitva tartani.

 A főbb, útvonalrövidítést kínáló jeges-tengeri útvonalak  - (forrás)