Ha csak a geopolitikai realitásokat nézzük Donald Trump amerikai elnök március 25-i döntése ésszerű, miszerint elismeri Izrael szuverenitását a Szíriától 1967-ben elhódított Golán-fennsík felett. Azonban a döntés nem csak az Egyesült Államok korábbi álláspontjával megy szembe, hanem ENSZ határozatot sért, kiváltja az arab államok dühét és még távolabb űzi a közel-keleti béke lehetőségét. 

Az aláírás pillanata 2019. március 25. (forrás)

Miközben a világ jelentős része arról posztol a Twitteren, hogy aznap mit vacsorázott, az Egyesült Államok elnöke arra használja ezt a közösségi média felületet, hogy meghatározza az amerikai külpolitika irányvonalát. Március 21-én @realDonaldTrump felhasználó arról posztolt, hogy 52 év után végre itt az idő, hogy az USA elismerje Izrael szuverenitását a Golán-fennsík felett, amit Izrael és a tágabb régió stratégiai stabilitásával indokolt.

After 52 years it is time for the United States to fully recognize Israel’s Sovereignty over the Golan Heights, which is of critical strategic and security importance to the State of Israel and Regional Stability!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) 2019. március 21.

A Twitter poszt négy nap múlva manifesztálódott a Fehér Házban, amikor Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a tel-avivi rakétatámadás miatt lerövidített látogatása utolsó napján aláírta az erről szóló dokumentumot. Felmerülhet a kérdés, hogy mi állhat a döntés hátterében? Nos, az első verzió borzasztó egyszerűnek tűnik; április 9-én választások lesznek Izraelben és Netanjahu szénája nem áll túl jól, főleg, hogy a legfőbb ügyész hivatali hatalommal való visszaélés, csalás és vesztegetés miatt akar vádat emelni ellene.

További indok lehet, hogy 2018. augusztusában a szír kormányerők felszámolták az Iszlám Állam alig néhány falura kiterjedő jarmúk-völgyi kalifátusát Szíria délnyugati csücskében és helyreállították az ellenőrzésüket a Golán-fennsík ENSZ által őrzött demilitarizált zónája mentén. Ez nem csupán azzal jár, hogy olyan szír kormánycsapatok sorakoznak fel a Golán-fennsík keleti részén, amelyek soha nem mondtak le a Jordánig terjedő területről, hanem azzal is, hogy velük együtt megjelenik az Izrael elpusztítására felesküdött libanoni Hezbollah és Irán is. Ám mielőtt teljesen beszippantana minket a közel-keleti geopolitikai örvény tekintsük át a Golán földrajzi viszonyait!

Kilőtt izraeli harckocsi a Golán-fennsíkon (forrás)

A Golán egyszerre földrajzi és geopolitikai régió; kettőjük közül az előbbi értelemben vett a nagyobb. Tulajdonképpen ez egy 700-1000 méter magas bazaltfennsík, amely a Jordán folyó fölé magasodva egy ellenséges tüzérség számára remek kilátást nyújt Izraelre. Az ellenkező irányban pedig tisztán látható az alig 60 kilométerre fekvő Damaszkusz is. Északról az Antilibanon-hegység lealacsonyodó nyúlványai határolják, nyugat felől a Genázáreti-tó és a Jordán folyó, délről a Szíria és Jordánia határát kirajzoló Jarmúk folyó, amely mentén a világtörténelem egyik legfontosabb csatája zajlott le a Kelet-Római Birodalom és az arabok között 636-ban. Földrajzi kiterjedése 1800 négyzetkilométer; ez még Magyarország legkisebb megyéjénél, Nógrád megyénél is kisebb. Ebből Izrael 1200 négyzetkilométert tart megszállva jelenleg. A megszállt területen élő lakosság körülbelül 40 ezer fő, melynek fele drúz, fele pedig zsidó telepes. Legnagyobb települése az 1977-ben alapított Katzrin zsidó telep, 7 ezer lakossal.

Vízesés Baniyas mellett (forrás)

Vizei dél és nyugat felé folynak le; a Golán egésze a Jordán folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Izrael nem csak a katonai stratégiai jelentősége miatt ragaszkodik a Golánhoz, hanem a hóolvadásból és csapadékvízből származó édesvíz kincs miatt is. Nevezhetnénk ezt a területet Izraeli szempontból Transzjordániának is, hiszen területe egyedül itt terjed ki a a Szír-Jordán hasadékvölgyben csordogáló Jordán folyótól keletre. A Golán-fennsík fokozatosan megy át észak felé az Antilibanon-hegységbe, ennek legmagasabb pontja a Hermon-hegy 2814 méteres magassággal. A Hermon délnyugati lejtője a hatnapos háború óta izraeli fennhatóság alatt áll; a hóval rendszeresen borított hegyoldalban található a zsidó állam második síközpontja. 

Az elmúlt ezer évben kétszer vált a Golán határvidékké, először a keresztes háborúk időszakában, amikor a Jeruzsálemi Királysághoz tartozott, másodszor pedig akkor, amikor az I. világháború után széthullott az Oszmán Birodalom és a helyét brit és francia mandátumterületek között osztották fel. A történelem fonalát mi 1880 körül vennénk fel, amikor az első cionista szervezetek nemzetközi adományokból elkezdték felvásárolni az akkor még oszmán fennhatóság alatt élő drúzoktól és araboktól a Jordánon túli földeket. Településeket is igyekeztek létrehozni, azonban a török bürokrácia, az ellenséges szomszédok miatt ez jobbára meghiúsult. Mindez a Jordántól nyugatra több sikerrel valósult meg, így amikor a török félhold lehanyatlott a Genázáreti-tó felett sok zsidó megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy ezentúl britek által ellenőrzött Palesztina nevű népszövetségi mandátumterületen fognak élni. A két mandátumterület elhatárolása 1923 márciusáig tartott, de a határkijelölő bizottság munkája a mai napig okoz problémákat. Például az, hogy a Golánt kettéosztották; a Jordán folyó, valamint a Genázáreti-tó mindkét partja Palesztinához került, maga a bazaltfennsik pedig francia befolyás alá került. Amikor 1946-ban a francia mandátum lejárt a létrejövő Szíria megörökölte a mandátumterület határait. Az 1948-49-es arab-izraeli háborúban ez a vonal nyugatra tolódott, a fegyverszüneti vonal helyenként átlógott a Jordán nyugati partjára.

A Shebaa farmok 22 négyzetkilométeres területe ugyancsak vitatott terület Libanon és Szíria (mostanában inkább Libanon és Izrael) között. A Golán északi részén található tanyák az 1920-as években Libanonnak fizettek adót, de a térképeken rendszeresen Szíria részének jelölték őket. Libanon ma is igényt tart a területekre, de a történelem során de facto Szíria részét képezték. Ghajar település a Golán északnyugati csücskében hasonló sorsra jutott, 1967-ig Szíriához tartozott, a hatnapos háború után a senki földjére került, de az alavita lakosok kérték Izraelt, hogy a Golánhoz tartozzanak. Ez a furcsa kérés annak fényében érthető, hogy ők szírnek vallották magukat, és a megszállást ideiglenes állapotnak tekintették. Annak ellenére, hogy nem akartak Libanonban élni ez mégis megtörtént, amikor 2006-ban Izrael kivonult Ghajar északi részéből. A település azóta is megosztott, lakosai egyaránt rendelkeznek libanoni és izraeli állampolgársággal, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élnek. 

A hatnapos háború hadmozdulatai a Golán-fennsíkon (forrás)

1967. június 9-10-én az izraeli hadsereg megszállta a Golánt a hatnapos háború utolsó két napján. A 115 elesett katona árán megszerzett területről az arab és drúz lakosság 95%-a elmenekült, alig 7 ezer ember maradt, akiknek a leszármazottai ma négy drúz faluban élnek a Libanoni határ mentén. A menekülteket Izrael biztonsági okokra hivatkozva a háború után sem engedte haza, ellenben már 1967 júliusában megkezdték a megszállt területen a zsidó telepek felhúzását. 1970-ben már 12 ilyen telep létezett, elsősorban a jordán határ mentén. A telepek gyors felhúzása látszólagos ellentétben volt a zsidó állam tanácstalanságával, hogy mit is kezdjen ezzel a területtel. Volt szó róla, hogy a békeszerződésért és Izrael állam elismeréséért visszaadják Szíriának, de felmerült egy önálló drúz állam létrehozása Kuneitra tartomány helyén. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. számú határozata szerint, amelyet még 1967 novemberében hoztak meg, az izraelieknek ki kell vonulniuk a fennsík teljes területéről és át kell adniuk a területet a Szíriai Arab Köztársaságnak beleértve a Tibériás-tó északkeleti részét is. Az ENSZ határozata a mai napig érvényben van, az amerikai döntés ellenére is. 

A Golán-fennsík politikai határvonalai (forrás) 

1973-ban, a jom kippuri háborúban Szíria megpróbálta visszafoglalni a Golán-fennsíkot, de csupán részleges eredményt ért el. Egy izraeli ellentámadás még keletebbre tolta ki a fegyverszüneti határ vonalát. 1975-ben Izrael visszaadott Szíriának egy keskeny demilitarizált övezetet, ahová a nemrég elköltözött lakosok visszaköltözhettek. Ebbe beletartozott az izraeli csapatok által módszeresen elpusztított Kuneitra városa is, ahol a háború előtt még 27 ezren éltek. Ezt a várost azonban a szír kormány nem engedte visszatelepíteni, meghagyták romvárosnak, hogy a szíreket emlékeztesse az "izraeli agresszorokra". A szír és izraeli területek között mintegy 1000 ENSZ megfigyelő őrzi a fegyverszüneti vonalat.

Kuneitra 1967-ben (forrás: wikipédia)

A Golán-fennsík visszaadása Szíriának még közvetlenül a szír polgárháború kirobbanása előtt (2011) is napirenden volt, annak ellenére, hogy ekkor már körülbelül 20 ezer zsidó telepes élt a Golán-fennsíkon 32 telepen. Izrael azonban fenntartotta volna magának a Jordán és a Genázáreti-tó mindkét partja (azaz a stratégiai fontosságú édesvíz) feletti ellenőrzést, amibe a szír kormány nem ment bele. A szír polgárháborúban meggyengülő központi hatalom, az iráni és a libanoni Hezbollah által jelentett fenyegetés kombinációja az Izrael irányában elkötelezett Trump megválasztásával együtt egy soha vissza nem térő konstellációt jelentett Izraelnek, hogy 1981 óta egyoldalúan kiterjesztett szuverenitását nemzetközi szinten is megerősíthesse. Az amerikai döntés annak fényében is nehezen érthető, hogy az elismerésért cserébe Izrael (nyíltan) semmit nem ajánlott cserébe, ellenben mindkét államnak szembe kell néznie a várható következményekkel az iszlám világ irányából. Ez pedig bármi lehet tüntetésektől kezdve palesztin intifádán keresztül kibertámadásokig bezárólag. Habár azt is fontos megjegyezni, hogy a Golán-fennsík korántsem olyan szimbolikus földrajzi hely, mint Jeruzsálem. Az eredeti tulajdonos, Szíria pedig jelenleg nemzetközileg elszigetelt állam. A Hezbollah vezetője elítélő nyilatkozatában már azt vetítette előre, hogy a következő amerikai lépés Ciszjordánia Izraelnek ajándékozása lehet. 

A legmagasabban lévő ENSZ bázis, a Hermon Hotel (forrás)

Ezen írás időpontjában egyetlen állam sem biztosította támogatásáról az amerikai döntést, a Golánon élő mintegy 20 ezer drúz is tiltakozott ellene (annak ellenére, hogy valószínűleg semmi pénzért nem élnének Szíriában). Sőt, Szíria kezdeményezte az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását. Ezzel szemben a közeljövőben nem lehetetlen, hogy az Egyesült Államokkal való minél jobb viszony érdekében más államok is csatlakoznak a "modern Eszter királynő" döntéshez, mint ahogy azt megfigyelhettük 2017 decembere után, amikor az USA elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának és ezt követően 2018 májusában áthelyezték a nagykövetségüket. 

Ajánlott és felhasznált irodalom:

• https://www.reuters.com/article/us-usa-israel-syria/syria-vows-to-recover-golan-as-trump-policy-shift-draws-criticism-idUSKCN1R30KG?il=0
• https://foreignpolicy.com/2019/03/22/dennis-ross-trumps-golan-giveaway-makes-it-harder-to-achieve-peace-israel-palestine-syria-middle-east-peace-plan-netanyahu-elections/
• http://www1.cbn.com/cbnnews/israel/2019/march/exclusive-secretary-of-state-pompeo-to-news-god-may-have-raised-up-trump-like-he-raised-up-queen-esther
• https://www.reuters.com/article/us-usa-israel-syria-analysis/trumps-golan-move-boosts-netanyahu-but-long-term-risks-for-israel-idUSKCN1R61NQ
• https://www.reuters.com/article/us-usa-rights-israel/us-drops-reference-to-israeli-occupied-golan-heights-in-annual-rights-report-idUSKBN1QU26T