Az Arcanum Adatbázis Kft. és a Lechner Tudásközpont Alaphálózati és Államhatárügyi Osztályának együttműködése eredményeként a mai napon elérhetővé vált az Arcanum által üzemeltetett Mapire oldalon a Trianoni békeszerződés nyomán előállott új magyar államhatár korabeli, részletes határtérkép-sorozatainak jelentős része, közelebbről az osztrák-magyar, a csehszlovák-magyar, illetve a román-magyar határszakasz részletes térképei.
A térképek ITT érhetőek el.
Határtérképek Sopron környékén (forrás)
Magyarország új határait ugyan az éppen ma 100 éve aláírt Trianoni békeszerződés jelölte ki, a pontos államhatár megállapítása még éveket vett igénybe. A békeszerződés szövegéhez mellékelt térképen már láthatjuk a hozzávetőleges államhatárokat.
A Trianoni békeszerződéshez csatolt térkép. (forrás)
A békeszerződéshez csatolt térkép egy másik példánya. Lelőhely: Archives diplomatiques du ministère des Affaires étrangères, Párizs (a szerző saját felvétele)
A térkép 1:1 000 000 méretarányban készült számos példányban, hasonlóan a többi békeszerződéshez mellékelt térképhez. Azt, hogy az egymilliós méretarányú térképek központi szerepet töltsenek be a béketárgyalások folyamán az európai területek tekintetében, a brit delegáció szorgalmazta, hiszen ők előzőleg már számos ilyen anyagot készítettek, és az volt a céljuk, hogy az ő anyagaik váljanak tudományos standarddá. Ezek az anyagok eredetileg a XIX. század végén Albrecht Penck által javasolt, de lassan haladó, szintén egymilliós méretarányú világtérkép lapjaira vezethetőek vissza.
Geographical Section of the Foreign Office/Royal Geographical Society: Maps of Austria-Hungary. Budapest-szelvény. 1919. (forrás)
A békeszerződés, illetve a térkép jelölte ki a szomszédos országokkal való közös határok egyes szakaszait, ez a térkép azonban a határok pontos futását tekintve még messze nem volt pontos, a pontos határok kijelölését az antant hatalmak által létrehozott, az érintett országok, valamint az antant képviselőiből álló nemzetközi határmegállapító bizottságok végezték 1921 és 1925 között. A magyar fél nagy reményeket fűzött a határmegállapító-bizottságok munkálataihoz, mivel a Millerand-levélben történt utalás lehetséges határkorrekciókra, ez azonban a később megalakuló határmegállapító bizottságainak ellenállásán csaknem teljesen elbukott.
"…A szövetséges és társult hatalmak hívek ahhoz a szellemhez, mely őket a béke által megállapított határok kijelölésénél eltöltötte, foglalkoztak azzal a lehetőséggel is, hogy az így kijelölt határ esetleg nem felel meg mindenütt pontosan a néprajzi vagy gazdasági követelményeknek. Lehetséges, hogy egy helyszíni vizsgálat bebizonyítja majd a békeszerződésben vett határok egyes pontokon való megváltoztatásának szükségességét… Ebben az esetben a szövetséges és társult hatalmak hozzájárulnak ahhoz, hogy a szövetség tanácsa, ha a tekintetbe jövő felek egyike azt kívánta, felajánlhassa jó szolgálatait az eredeti határok békés úton való kiigazítására, ugyanazon feltételek mellett, azokon a helyeken, ahol egy határbizottság valamely változtatást kívánatosnak tartott…"
A békekonferencia elnökének Alexandre Millerand francia miniszterelnöknek a levele (részlet), 1920. május
Minden szomszédos országgal külön határmegállapító bizottságokat állítottak fel, így működött Csehszlovák-Magyar, Román-Magyar, Szerb-Horvát-Szlovén-Magyar és Osztrák-Magyar Határmegállapító Bizottság is. A határmegállapító bizottságok feladata volt a politikai határvonal megállapítása és terepi kijelölése, határkövekkel történő kitűzése, illetve térképezése. Az így elkészített térképek egy része került fel most a Mapire-re. Az egyes határmegállapító bizottságok térképei a méretarányt tekintve különbözhettek egymástól.
A határkijelölés térképi munkálataival Suba János, a HIM Hadtörténeti Térképtár vezetője foglalkozott alaposabban, mi is az ő műveit használjuk kiindulópontnak. Az ő egyik cikkében olvashatjuk, hogy a határkijelölés folyamatát alapvetően három, a munkálatok előrehaladtával egyre részletesebb méretarányú térkép(sorozaton) követhető nyomon, ezek közül most a legrészletesebb sorozatok jelentős része vált elérhetővé georeferált formában. A georeferált csehszlovák és román szelvények szkennjeit Timár Gábor találta meg a 2009. évi XII. törvény mellékleteként, míg az osztrák és az ukrán (korábban szintén csehszlovák) határszakasz szelvényei a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft Bosnyák téri épületéből (a korábbi FÖMI) kerültek elő.
Határkő a Kőszegi-hegységben (a szerző saját felvétele)
A csehszlovák-magyar határ
A határszakaszra több méretarányban is készültek térképek. Készült egy 1:25 000-es méretarányú áttekintő térképsorozat, továbbá egy 1:2880-as méretarányú, a kataszteri térképek szelvényezését használó térképsorozat. Ahol a Duna képezi a határt, ott 1:5000-es méretarányú szelvényeket használtak (ezek a Duna helyszínrajza című térkép szelvényeire vezethetők vissza), de erre a szakaszra is elkészültek az 1:2880-as méretarányú szelvények. Az 1:25 000-es sorozat 68, egyenként 37 × 28 cm-es szelvényből, az 1:5000-es méretarányú, a dunai határszakaszt ábrázoló sorozat 46 db, 75 × 60 cm-es szelvényből állnak. Az 1:2880-as sorozat dunai szelvényei 115 szelvényt, míg a fennmaradó határszakasz 278 szelvényt tesz ki.
A részletes, 1:2880-as méretarányú térkép egy Somoskő-környéki szelvénye (forrás)
A georeferált térképek a dunai határszakaszon az 1:5000-es méretarányú szelvényekből a fennmaradó határszakaszokon pedig az 1:2880-as méretarányú szelvényekből állnak.
A georeferált szelvények (a feliratra kattintva elérhető az eredeti oldal)
A román-magyar határ
A román-magyar határszakaszt 126 db, 1:5000-es méretarányú szelvényen dolgozták fel. A térképszelvények mérete 60 × 60 cm, a határ két oldalán 100-100 méternyi területet ábrázoltak. A térképen a magyar oldalon a településneveket magyarul, míg a román oldalon románul, illetve zárójelben magyarul tüntették fel.
A szerb-horvát-szlovén-magyar határ
Térképészeti szempontból ez a határszakasz a legbonyolultabb, hiszen - Suba János leírása szerint - a kérdéses határszakaszokon belül több különböző méretarányt is alkalmaztak: a határvázlatok 1:5000, 1:5760, 1:7200, 1:10 000 és 1:11 520 méretarányban készültek, nem párhuzamosan, hanem az egyes határszakaszokon belül is váltakozó módon, és a szelvények számozása sem következetes, ráadásul a különböző méretarányban készült szelvények vetülete sem egységes. A határszakaszról 261 térképvázlat készült 198 szelvényen (egyes területeket a jobb helykihasználás érdekében darabolva ábrázoltak). 1:25 000-es méretarányú áttekintő-szelvények is készültek.
Ez a határszakasz egyelőre nem szerepel a georeferált térképek között, mivel az eredeti lapok nem szerepelnek a törvénymellékletben (helyettük újabb, '70-es - '80-as évekbeli lapok érhetőek el). Amennyiben sor kerül az eredeti lapok digitalizálására és georeferálására, valószínűleg ez lesz a legnagyobb szakmai kihívás valamennyi határszakasz feldolgozása közül.
Az osztrák-magyar határ
Az osztrák-magyar határról 1:200 000, 1:75 000, 1:25 000 méretarányú térkép-sorozatok is készültek, de a legrészletesebb az 1:2880-as méretarányú térkép-sorozat, amely 180 szelvényt tett ki. Előbbi sorozatok 1-1 km, utóbbi 100-100 méter széles sávot ábrázolt a határ két oldalán.
Ezen a határszakaszon az alább ismertetendő határleírások füzeteiben található 1:2880-as méretarányú térképeket georeferálták.
A határszakaszok részletes térképeit sokszorosították (a szerb-horvát-szlovén-magyar határról például vagy 53 ezer szelvényt nyomtattak ki), és az érintett országok között szétosztották. A sokszorosított térképek közül néhány példányt a határmegállapító bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítettek (a Csehszlovák-magyar határmegállapító bizottság esetén például 3-3-at). A szelvényeket a mai napig használják, a georeferált lapok nagy része például a 2009. évi XII. törvény mellékleteként kerültek elő, de számos, a békeszerződés óta eltelt időszakban lezajlott apróbb határkorrekciót is rávezettek.
Határleírások
A határvázlatok mellett a másik térképészeti dokumentum a határleírás volt, amely szakaszonként (a csehszlovák-magyar határt például 27 füzetben dolgozták fel) mutatta be a határokat. Jellemzően az egyik oldalon szerepelt a határok, határkövek fizikai leírása, míg a másik oldalon egy-egy térképi vázlat szerepelt, ahogy azt az alábbi, az osztrák-magyar határ kapcsán is láthatjuk (ezek a térképek lettek georeferálva). Ezekhez több esetben kisebb méretarányú, 1:200 000-es áttekintő térképeket (a román-magyar határ esetében 1:375 000 volt a méretarány) is mellékeltek. Az egyes határmegállapító bizottságok határleírásai nem voltak egységesek, nem mindegyikhez mellékeltek külön térképet, és ezek méretarányai sem voltak egységesek.
A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság közötti határvonal részletes leírása térképekkel. Az Írott-kő környéke (forrás)
A Kőszegi-hegység területét bemutató áttekintő térkép az osztrák-magyar határ B VI. alszakaszát bemutató határleírás füzetéhez (forrás)
Összességében tehát a fentiekből láthatjuk, hogy a Trianoni békeszerződés és az azt követő határ-kijelölési munkálatok legrészletesebb térképészeti anyagai kerültek publikálásra, mely munka, főleg hogy egyben ábrázolja valamennyi határszakaszt, nemcsak hogy hiánypótló, hanem újdonság is a tekintetben ,hogy az eddig csak egyes szelvényeken látható területek összefüggő formában is szemlélhetők. További irány lehet a hiányzó határszakaszok georeferálása, illetve érdemes lehet kiterjeszteni a figyelmet a történelmi Magyarország területére eső, de az egyes utódállamok közötti területekre is, mint például a román-délszláv határ. Bár a törvénymellékletben a térképi anyagok nagy része elérhető, érdemes lenne digitalizálni a határmegállapító bizottságok egyéb anyagait is, és adatbázis-szerűen elérhetővé tenni azokat a neten.
A szelvények georeferálását Nagy Diána és Kozma László (Arcanum) készítették el.
Frissítés!
A Magyar Nemzeti Levéltár honlapján is megjelent egy nagyon alapos írás az ott őrzött határtérképekről. Ebben megtekinthető néhány, a határmegállapító bizottságok tagjai által aláírt és lepecsételt szelvény is!
Források
Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei. I. rész. In: Geodézia és Kartográfia. 2001/1. 25-29. p.
Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei. II. rész. In: Geodézia és Kartográfia. 2001/2. 4-9. p.
Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei. III. rész. In: Geodézia és Kartográfia. 2001/3. 6-9. p.
Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei. IV. rész. In: Geodézia és Kartográfia. 2001/4. 12-15. p.
Suba János: Magyarország trianoni határainak kitűzése. In: Rubicon: http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/magyarorszag_trianoni_hatarainak_kituzese/
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900012.tv
http://mercator.elte.hu/~messer/folyo/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alexandre_Millerand
https://hu.wikipedia.org/wiki/Millerand-f%C3%A9le_k%C3%ADs%C3%A9r%C5%91lev%C3%A9l
https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/trianoni_hatarokmanyok_az_mnl_orszagos_leveltaraban
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/1a4248e70c7fa6630fd9a9dbd7d4a359421e8a21/megtekintes
